Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-06 / 80. szám
t oldal 1967. április 6, csdtBifRÍ Bajai aranykoszorúsok Szobor a Hattyú-házban A kislkun félegyházi járási könyvtár klubtermében két méter magasságból tekint a látogatóra Kovács Ferenc Munkácsy- díjas művész bronzból öntött Petőfi-szobra. A közelmúltban vásárolta meg a városi tanács tizenötezer forintért a Képző- művészeti Alaptól. A hronz alkotás egyik fő díszét képezi annak az állandó kiállításnak, amelyet Petiovics Sándor egykori mészárszékének épületében rendezett be a járási könyvtár. Az egykori húsraktár és a székálló legények szállásszobája adott helyet annak a hat tárlónak, amelyben a költővel kapcsolatos irodalmi emlékek láthatók. Petőfi három versének kézirata nagyított fotókópiában díszíti a falat, de itt vannak azok a könyvek is, amelyek Petőfiről itthon és külföldön megjelentek. Persze, nem a teljesség igényével, hiszen ki győzné valamennyit felsorolni. A költő verseinek eddigi kiadásai azonban csaknem hiánytalanul fellelhetők itt. Kegyeletes színfolt a költő édesapjának ehelyütt látható húsvágó bárdja, fenőacélja és hús tőkéje, amely Petro vies István szorgalmas munkásságának, küzdelmes életének mindmeg- annyi tanúja. Kedves, szép gondolat volt ennek az állandó kiállításnak a megrendezése a Hattyú-háznak ebben a csendes szobájában. ahol napról napra sokan hajolnak könyvek fölé a tanulni vágyók közüL Megyénk legkiválóbb kórusa kétségkívül a Bajai Liszt Ferenc Énekkar. Különösen az utóbbi néhány évben hallattak magukról. Tavaly sikereik betetőzéseként aranykoszorús diplomát kaptak a II. Országos Kórusminősítő Hangversenyen. Decemberben a rádió is közvetített műsorukból. Felkerestük a kórus művészeti vezetőjét, Vígh László karnagyot, a Bajai Felsőfokú Tanítóképző tanárát, hogy tájékoztasson bennünket: mi a viszonylag gyorsan elért, de máris tartósnak ígérkező sikerek magyarázata. — Az énekkar tulajdonképpen már 106 éve fennáll. De 1958-ban, amikor átvettem a zenei vezetést, egészen elölről kellett mindent kezdeni. Tizenhat taggal indultunk, de mindegyiknek szívügye volt a muzsika. Ma már csaknem hatvanan vagyunk. Jó képességű, kiegyensúlyozott minden szólam. — Az énekkultúra fejlődésének tanúi voltunk a hangversenyeken. Most szeretnénk arról is hallaI ni, ami megalapozta az eredményeket: a kórus belső életéről. — Fenntartónk a József Attila Művelődési Ház. Rajtuk kívül a városi pártbizottság és a tanács vezetői is állandóan figyelemmel kísérik és támogatják munkánkat. A kórus ólén tizenegy tagú választott vezetőség áll. Velük vitatjuk meg mindig egy-egy évad programját, amit aztán a közgyűléseié terjesztünk. Baráti, mondhatnám családias légkör jellemzi együttesünket. Jó néhány szülő—gyermek, férj—féleség és testvér van tagjaink között. (Tegyük hozzá, családon belüli a művészeti vezetés is: Vígh László felesége a korrepetitor.) — A jó kórusmunka elsőrendű követelménye az összhang. Nemcsak zeneileg emberileg is. Ezért a leghatározottabban fellépünk azok ellen, akik bármiféleképpen is megbonthatják a fegyelmet. Előfordult, hogy kitűnő hanganyagú dalosainktól voltunk kénytelenek megválni, mert magatartásuk méltatlan volt a közösségi művészeti munkához. Az igény helyességét mindenki belátta és ma már megtiszteltetés számba megy a kórus tagjának lenni. ■ — Kikből áll az együttes? — Baja város kórusa: ez tükröződik az összetételben is. Munkások, szövetkezeti dolgozók, hivatalnokok, pedagógusok és egyéb értelmiségiek, örvendetes, hogy nem fenyeget bennünket az amatőrénekkarok országos betegsége, az elöregedés. A női szólamokban 25—28, a férfiaknál 35—40 év az átlagéletkor. Ez jó középarány. A diákokra épülő fiatal kórusoknak az a hátránya, hogy tagságuk állandóan cserélődik, hiányzik a hosszabb távú munkához szükséges stabilitás. — A próbákon kívül mivel segítik az együttes zenei művelődését? — Rendszeresen tartunk zenetörténeti előadással egybekötött klubesteket. Ebben az évben a barokk muzsikát, Bach, Händel művészetét és a klasz- szikusokat, Haydn, Mozart, Beethoven életművét tekintettük át Gyakran szórakozunk zenei fejtörővel is. Kultúrfeie- lőstínk nagyszerű közönségszeri vező. A tagság 60 százalékának bérlete van a Filharmónia hangversenyeire. Az érdeklődés nem áll meg a zenénél, járunk közösen színházba, moziba is, és megbeszéljük az élményeket. — Kik a körusélet legfőbb mozgatói, legkiemelkedőbb tagjai? — Akkor jó a kórus, ha nem emelkedik ki senki, ha egységes. Mégis hadd említsem meg — biztos vagyok benne, hogy a tagság egyetért vele — Farkas István és Bánhidi Béla nevét. Farkas István, a kiváló basszista elnökünk és korelnökünk is, csaknem egész családja kórus- tag. Titkárunk Bánhidi Béla, a sokoldalúság, az áldozatkészség mintaképe. Pénzügyeink lelki- ismeretes intézője és hihetetlenül előrelátó programtervező. Ha megyünk vendégszerepelni, semmire sincs gondunk, a szállástól az autóbusz ülésrendjéig Bánhidi Béla már mindent elintézett. Felelősségteljes munkája mellett (a vízügyi igazgatóság főkönyvelője) énekkarunkon kívül mint hegedűs, tagja a városi zenekarnak is. Pedig háromgyermekes családapa. — Milyen körülmények között folynak a próbák? — Fájó pontot érint. Ha jó idő van, a művelődési ház nagyterme megfelelő. De télen nincs fűtés. A keskeny, kis terem, ahol ilyenkor dolgozunk, akusztikailag szinte használhatatlan, szólampróbákra is alig felel meg. Reméljük, hogy a művelődési ház tervezett bővítése ezt a nagyon fontos kérdést is megoldja majd. — Milyen a jelenlegi repertoár? — Mivel az évi két városi hangversenyen kívül járunk vendégszerepelni más városokba, a járás falvaiba is, ezenkívül társadalmi eseményeken, ünnepeken, névadókon, temetéseken is részt veszünk, műsorunkat átfogó igénnyel kell ösz- szeáLUtani. A madrigáloktól kezdve a tömegdalokig minden műfajban, a preklasszikusoktól napjainkig minden korban jártasnak kell lennünk. Jelenleg mintegy 110 művet tudunk. Bartók Négy szlovák népdalát és Kodály—Vörösmarty: Óda Liszt Ferenchez című művét tanuljuk. — Hol lépnek fel az idén nagyobb hangversenyen? — Ez az év talán az eddigi legjelentősebb lesz. Meglepetés a már Baján is szerepelt baut- zeni kórus meghívása a Drezdai Ünnepi Játékokra. A költséges utat teljes egészében a városi tanács fedezi. Épp ezért különös gonddal készülünk nyári bajai hangversenyünkre, amelyet a hagyományokhoz híven, a vízi színpadon rendezünk. Egyébként több a meghívás, mint amennyinek eleget tudunk tenni. Jugoszláviában, Budapesten is vannak tartozásaink. Nem szeretnénk elhanyagolni kapcsolatainkat az Éneklő Városok csoportjával, Veszprémmel, Péccsel, Komlóval sem. Ha mindez sikerül, novemberben a legkedvesebb feladattal zárjuk az évet: a megyei kórusfesztiválon veszünk részt Kecskeméten, amely egyúttal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünneplése is lesz. Sz. J. Április 6, csütörtök A legendák nem változnak; csak a körülmények. Valerian Kvacsadze költői szépségű kisjátékfilmjének az Vessünk véget a zenének! Ülünk a megyei könyvtár olvasóasztalánál, szép csendben és szorosan, mint a kishalak aa olasjdobozban. Jár a kezünk, jár a lábunk. A kezünk még csak rendben lenne: surrognak a folyóiratlapok, percegnek a jegyzetelő golyóstollak. De a lábunk? ötórai teát sugároz épp a rádió, együtt rángunk a lábcsinn ritmusával. Fiatal lány a könyökszomszédom, holnap beszámolója lehet az esti egyetemen, újra és újra próbál behatolni a kanti Tiszta ész szövevényébe. És közben: „Pókháló van már az ablakon.” Agytekervényein is szőni kezd lassan a pók, majd győz a „Gyakorlati ész kritikája”: Itt nem lehet tanulni. Kényelmesen hátradől, jó ízűeket hör- pint az ötórai teából. Szép dolog a komplex népművelés, de ne ártson egyik összetevője a másiknak. Azt is elhisszük, hogy frissíti a könyvtár dolgozóit a zene, de inkább hátul, a raktárban frissüljenek. Hát nem elég, hogy nincs megfelelő olvasótermünk, hogy roppant csekély a nyitvatartási idő? Legalább ez a kis idő legyen zavartalanul az olvasásé! Új szélesvásznú mozik Április 4-én átadták megyénk 32. szélesvásznú vetítésre átalakított 16 mm-es moziját Dusno- kon. Ez alkalommal az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán című színes filmeket láthatták a nézők. Folyik a nemesnádudvari művelődési otthonban is a 16 mm-es szélesvásznú mozi műszaki kialakítása. Május 1-től rtiár az új mozihelyiségben vetítik a filmeket. Az eddigi mozit, amely elöregedett, korszerűtlenné vált, megszüntetik. ad különös varázst, hogy hősének* a második világháború viharában hányódó fiatal szovjet tisztnek, története tudatosan követi a lerombolt Trója alól hazatérő ithakai király* Odüsszeusz bolyongásainak cselekményvázát, hangulatát. A homéroszi derű átjátszása még kegyetlenebbnek tünteti fel a modern, gépesített öldöklést, a mithológikus párhuzam még győztesebben hangsúlyozza: elpusztíthatatlan az ember békevágya. (21.50) Április 8, szombat Dovzsenko klasszikus alkotásával indul az a sorozat, amelyben a Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére műsorára tűzi a szovjet film fél évszázadának kiemelkedő remekeit. A Scsorsz, a munkásból lett hadvezér Ukrajna felszabadításáért vívott harcainak története a, polgár- háború éveiben. Igazi forradalmi filmdráma. Markáns hőseinek, száguldó lovasjeleneteinek, hatalmas* dübörgő totálképeinek nem tudtak ártani az »évtizedek. (15.35) Angyal visszatér. Lassanként Hoger Moore lesz hazánkban a legnépszerűbb színész, mert egyúttal az Ivanhoe-státuszt is megtartja. Az új Angyal-sztori hivatásos ökölvívók közt játszódik. Lehetséges, hogy Templar náluk is jobban bokszol? (20.20) Helyszíni közvetítésről lehetünk tanúi az Eurovízió bécsi táncdalfesztiváljának. Annyi a nagy név, hogy felsorolásuk egy nagyképernyőn se férne el. (22.00) Április 9, vasárnap A Költészet Napjának ünnepélyes megnyitó műsorán a Zeneakadémia nagytermében a magyar irodalom legszebb versei szólalnak meg Petőfitől Csőri Sándorig olyan művészek előadásában, mint például Csernus Marian, Ruttkai Éva, Sütő Irén, Kálmán György, Keres Emil, Major Tamás. (18.30) Csaknem egy éve telt házak előtt játssza a Thália Színház Thomas Mann két egyfelvonásosát. A Mario és a varázsló izgalmas, virtuóz lé- lekrajzú drámája közismert a novellából. A Fiorenza Lorenzo il Mag- nifico, a legnagyobb Medici, reneszánsz Firenzéjében játszódik. A kél kis remekmű narádés színészi alakításra nyújt ajkaimat Latinovits Zoltánnak Cipolla, illetve Savonarola bíboros szerepében. (20.25) B. J. A februári forradalom fényénél Öiven évvel ezelőtt a már hosszú ideje tartó világháború sötét éjszakájában felragyogtak a hajnal első sugarai. Oroszország népe 1917. márciusában elűzte az évszázados cári zsarnokságot. A forradalom megmutatta a felkelt nép hatalmas erejét, s elemi erővel fejezte ki a munkások és a parasztok békevágyát. Ezért az oroszországi „februári forradalom” komoly visszhangot keltett hazánkban is. Népünknek is elege volt már a háborúból és a reakció uralmából. Bács-Kiskun megye politikai életét is megélénkítette az orosz forradalom hatása.- (Akkoriban ez a vidék két különálló megyéhez: Pest—Pilis—Solt—Kiskun és Bács- Bodrog vármegyékhez tartozott.) „A nép szabadságvágya diadalmaskodott az önkény felett”. „Az orosz forradalom lángjai messze világítanak az éjszakában” — ilyen és ehhez hasonló kommentárokkal köszöntötte a kecskeméti haladó sajtó az orosz demokrácia győzelmét. Ugyancsak erős volt a forradalom visszhangja Kiskunhalason, hol a helyi baloldali lapot akkoriban már elég gyakran tiltották be. — többé-kevésbé burkolt — háborúellenes cikkeiért. „Minden rokonszenvünk azoké, kik orosz földön most kivívták a szabadságot” — írta március végén a Kiskunhalas Helyi Értesítője. A februári forradalom után megélénkült Bács-Kiskun területén a munkásmozgalmi tevékenység, Kecskeméten. Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán. Baján a szocialista pártszervezeteikben gyakran rendeztek esténként vitákat. Legtöbbet az orosz forradalommal és a béke kérdésével foglalkoztak. A szakszervezetek taglétszáma jelentősen megnövekedett április—májusban. Megindult a szervezkedés olyan foglalkozási ágaikban, melyek dolgozói eddig távol maradtak a mozgalomtól. A diákság körében is már a legöntudatosab- bak csatlakoztak a szociáldemokrata párthoz. Így a budapesti Népszava június 5-én közölte tíz bajai érettségiző gimnazista levelét, mely üdvözölte a munkásság harcát és éltette a proletár nemzetköziséget. 1917 tavaszán a háborús nyomorúsággal szemben eeyre erősödött az elégedetlenség. Különösen sok zúgolódást keltettek a közélelmezési nehézségek. Izsák községben április 29-én a tömegek elégedetlensége nyíltan kirobbant. A burgonyaelosztás igazságtalanságait joggal kifogásolták a nincstelenek. Ezen a napon mintegy öt-hatszáz főnyi tömeg jelent meg a községháza előtt: miután krumplit ismét nem kaptak, behatoltak az épületbe. Csak a gyorsan odaérkezett csendőri különítmény tudta elfojtani a zavargást. (A mozgalom vezetőjét: Zavarka Mihályt le is tartóztatták.) 1917-ben (az előző háborús évektől eltérően) a hatóságok már nem merték megtiltani azt, hogy a munkások nyilvánosan emlékezzenek meg május 1-ről. Aznap Kecskeméten több mint ezer főnyi tömeg jelent meg a Munkásotthonban. Az ünnepség folyamán a résztvevőkből gyakran tört ki a kiáltás: „Békét akarunk!” „Éljen az orosz forradalom!” A városban aznap egyébként teljes munkaszünet volt. az ösz- szes üzemek és üzletek zárva voltak. Harcos május 1-i ünnepélyre került sor Kiskunhalason. Itt a Munkáskor helyisége kicsi volt a megjelent sok száz főnyi tömegnek, sokan ezért az utcára szorultak. Hibó Sándor élesen támadta a háborút és elítélte a fegyverkezési őrületet. A másik helyi munkásvezető: Mig G. Károly pedig beszédében az orosz forradalom jelentőségét méltatta. Mindkét szónoklat nagy tetszést keltett, s a hatást csak fokozta Várnai Zseni: Katonafiamhoz című versének elszavalása. Kisebb méretű május 1-i emlékezésekre került sor aznap Kiskunfélegyházán és Baján is. Május folyamán bérmozgalmak is voltak helyenként Bács-Kiskun megye területén. A legjelentősebb volt ezek közül a kecskeméti MÁV-műhely dolgozóinak május 25—június 1. közti sztrájkja. Ez részét képezte a vasutasok országos munkabeszüntetésének. A kecskeméti vasúti dolgozók fegyelmezett magatartásának köszönhető, hogy a rendőri erőkkel való összetűzésre nem került sor. Június 1-én befejezték a sztrájkot, mert országosan teljesítették a vasutasok követeléseit. 1917 tavaszán kétségtelenül erősen fellendült Bács-Kiskun megye haladó erőinek aktivitása. Az április—májusi megmozdulások újabb sikerek előhírnökei voltak. Ezért a februári orosz forradalom hatására e vidéken lezajlott mozgalmak méltók arra, hogy most — fél évszázad múltán — tisztelettel emlékezzünk meg róluk. Br. Merényi László, a történettudományok kandidátusa
