Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
4. oHal 1961. április 1, szombat Napirenden a termelőszövetkezetek gazdálkodása Együttes ülést tartott a kecskeméti párt- és tanács-vb A Kecskemét városi párt és tanács végrehajtó bizottság pénteken együttes ülésen vitatta meg a megyeszékhely ter- ipelőszövetkezeteinek elmúlt évi zárszámadását, idei terveit, különös tekintetted a mellék- és segédüzemágakra. Az előterjesztést a városi tanács Vb mezőgazdasági osztálya készítette. A beszámolóból, valamint az ezt követő vitából kitűnt, hogy a város termelőszövetkezetei az elmúlt évben ismét sokat fejlődtek. A tizenkét közös gazdaságból az elmúlt évi eredményeik alapján négy került a jó kategóriába, öt a közepesek közé. Három termelőszövetkezet még alacsony szinten gazdálkodik. A közös gazdaságok által produkált termelési érték az elmúlt évben 115 millió 710 ezer forint volt az 1985. évi 87 millió 660 ezer forinttal szemben. Javult a termelés anyagi, műszaki ellátása. Az idei gazdálkodás tervei már elkészültek. Tapasztalható az a törekvés, hogy a nem jövedelmező ágazatokat megszüntetik és újakat, jövedelmezőbbeket hoznak létre. Igyekeznek mellék-, segédüzemágakat kialakítani, amelyek a tagság állandó foglalkoztatottságát segítik elő és növelik a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az együttes ülésen igen élénk vita alakult ki a további elképzeléseket illetően. A két végrehajtó bizottság tagjai különösen azt hangsúlyozták, hogy a jövőben nagyobb segítséget kell adni a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek. Széles a — Örülök, hogy ebiben a korban élek. Pártunk, államunk, valamint a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet gondos tagságának megértő támogatásával tevékenykedhetem, bízva abban, hogy életem delén túl, de munkabírásom és alkotási vágyam teljében befejezhetem életem legnagyobb alkotását, ezzel névtelen katonája lehetek a homokhasznosításért vívott döntő csatának... Minden pátosz nélkül mondta el ezeket a szavakat a termelő- szövetkezet közgyűlésén —, amelyen a megyei tanácskozás küldöttét választották. — Muity Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. Valóban történelmi tettet hajtottak végre a dolgos mélykúti parasztok. A riport során ez alkalommal maradjunk a szőlőnél, és azon belül is a csemege- szőlőre fordítsuk a szót. Hiszen az ország legnagyobb csemegeszőlő-ültetvénnyel rendelkező termelőszövetkezetében vagyunk. A világ minden tájáról Amíg várok a szövetkezet vezetőire, nézegetem a vendégkönyvet. A világ különböző tájairól jártak már itt megcsodálni a gazdaságot. Számos német nyelvű bejegyzést találok. Még a koreai nagykövetség munkatársai is beírták véleményüket. A nemrég elhunyt Kocsisnál. a világhírű csemegeszőlőnemesítő dicsérő szavait is megtalálom. Főként az ő szőlőKorai karalábé A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetből mintegy 20 ezer darab korai karalábét szállítottak a kereskedelemnek. Vida Lászlóné és Horváth Magdolna a kertészet dolgozói éppen egy szállítmányt készítenek elő. (Papp Géza felvétele.) Megalakult a megye „parlamentié” (Folytatás a 3. oldaálról.) arról szólt, hogy helyes, ha a megye minden szögletében megismerik azokat a közéleti személyiségeket és szakembereket, akik tehetségükkel, tudásukkal fáradtságot nem ismerő munkával segítik a közös gondok megoldását. Elismerésük nemcsak őket ösztönzi jobb munkára, hanem mindenkit, aki a közéletben tevékenykedik. A testületi szervek hatáskörének tisztelete, a társszervek véleményének figyelembevétele, a közéletben dolgozók személy szerinti megbecsülése közvetlen előfeltétele az egészséges közélet kialakításának, az alkotó munkának. Dr. Varga Jenő végül ismételten megköszönte a végrehajtó bizottság nevében az előlegezett bizalmat. A község fejlesztési verseny eredményei Dr. Varga Jenő elvtárs nagy tetszéssel fogadott programbeszéde után dr. Csáki László, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa, majd dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei elnöke köszöntötte az újonnan alakult tanácsot. Az ezt követő szünet után Buda Gábor, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette elő a múlt évi költségvetés és községfejlesztés végrehajtásáról szóló számadást, valamint az országgyűlés által jóváhagyott 1967. évi költségvetést.^ Az előterjesztés további részében a tavalyi községfejlesztési verseny eredményeit ismertette. E szerint a következő sorrend alakult ki: A járások versenyében: 1. a bajai, 2. a kalocsai járás. A városok között: 1. Baja, 2. Kalocsa (minimális pontkülönbséggel). A községek versenyében az ötezer lélekszám feletti kategóriában: 1. Kiskunmajsa, 2. Dunapataj, 3. Harta és Solt. Az ötezer lélekszám alatti kategóriában: 1. Kunbaracs, 2. Felsőszentiván, 3. Nagybaracs- ka és Madaras. Korábbi évek gyakorlatának megfelelően a megyei tanács úgy határozott, hogy a győzteseknek, illetve helyezetteknek járó versenyzászlót és pénzjutalmakat április második felében, Baján, a győztes városban, ünnepi nagyaktíván adják át. A továbbiakban elfogadta a tanács az idei községfejlesztési verseny feltételeit, melyek között új vonás, hogy a jutalomösszeg egyidejű emelésével a községeknél újabb kategóriát állapított meg azon nagyközségek részére, amelyek fokozott fejlesztése a következő időszakban előtérbe kerül. Ezután dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára tett bejelentést a Bács megyei Nád- gazdasági Vállalat tevékenységi körének bővítéséről és a megyei népi ellenőrzési bizottságnál bekövetkezett személyi változásokról. Tekintve, hogy dr. Kocher László, a NEB eddigi megyei elnöke új beosztásba, a KNEB-hez került, utódául dr. Millasin Teréz kinevezését hagyta jóvá a megyei tanács. A megyei NEB elnökhelyettese Miklós Zoltán lett. Társadalmi elnökhelyettes: dr. Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője. Az ellenőrzési bizottság új tagjai: Szabó Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának ipari osztályvezetője, dr. Németh Ernő, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének munkaügyi osztályvezetője és Káposztás Gyula, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa. A jóváhagyás után esküt tettek a megyei NEB új tisztség- viselői. Végezetül Sarok Antal, az ülést levezető elnök, javaslatot terjesztett elő a megyei tanács legközelebbi ülésének idő- i ponjára és napirendjére. fajtáit ültették el itt 530 holdon, amelyhez az idén és jövőre még 170 hold társul. Ezzel 700 holdas lesz a csemegeszőlő-terület. Óriási érték már most, de ha termőre fordul, többszöröse lesz, hiszen ismeretes, hogy a csemegeszőlő hiánycikk itthon és az egész kontinensünkön. Andrási Elemér főkertész 1952-től 1964-ig kutatóintézetben dolgozott, aztán gyakorlati munkára jött ide a termelőszövetkezetbe. ö dolgozta ki a szőlőszaporítás új módszerét: az egyrüigyes dugványozást. A kutatás eredményeit jól hasznosította itt "a közösben és ennek köszönhető, hogy gyorsan meg tudták oldani a szaporítóanyag előállítását, illetve a telepítést. Szerény mosollyal válaszol, mikor megkérdezem, hogy milyen érzés látni a nagy munka eredményeit. — Az mindig nagy öröm bárki számára, ha látja, hogy nem dolgozott hiába. A nagydíj Örömmel mutatja a nagydíjat és az oklevelet, amit a Szüret az Aranyhomokon mező- gazdasági kiállításának értékelése során nyert a szövetkezet az Attila nevű csemegeszőlőért. — Van egy olyan ezerhöldas terület, amely 1860 óta parlagon hevert. Buckás homokvidék volt és ma már gyönyörű szőlőskertek díszlenek rajta — kapcsolódik a beszélgetéshez a termelőszövetkezet elnöke. Hozzáteszi: — Erre különösem büszkék vagyunk. — Tavaly 70 millió forint termelési értéket produkált a gazdaságunk — folytatja a beszélgetést az elnök. — Kiszámítottuk, hogy 1970-re a jelenlegi árakat figyelembe véve 120 millió forint lesz a szövetkezet termelési érteke. Ekkorra már termőre fordulnak az új ültetvények. A szövetkezetben 800 hold borszőlő és 500 hold gyümölcsös telepítés is van. Ez megkívánja a járulékos beruházásokat. Erre is gondoltak. Az idén megkezdik a 30 ezer mázsa szőlő feldolgozására és 25 ezer hektó bor tárolására alkalrpas pince építését 22 millió forintos költséggel. Hetvenöt vagonos hűtőtárolót is létesítenek. — Sok egyéb máson is törjük a fejünket —, így az elnök. — Mégpedig a szőlőlékészítésen, vagyis a kipréselt szőlőlevet megfelelő technológiával tartási tani akarjuk. Az eddigi kísérletek biztatóak, külföldön már meg is oldották. Érdemes néhány számot feljegyezni. Franciaországban 1960- ban 100 ezer, 196'6-ban 363 ezer hektoliter szőlőlét készítettek. Japánban nyolc és 34 ezer a fejlődési arány ugyanerre az időszakra számítva. Olaszország tavaly 180 ezer hektoliter szőlőlét szállított a Német Szövetségi Köztársaságba az elmúlt évben. Svájcban a statisztika szerint egy személyre 1,6 liter szőlőléfogyasztás jut évente. Tovább lehetne sorolni a számokat, amelyeket onnan ismerek olyan jól, hogy nemrég e témával foglalkozó tudományos ülésen vettem részt. Van megfelelő eljárás a szőlőlé tartósítására, s ezt mi alkalmazni fogjuk . Alkotásvágy, tenni akarás Természetesen nem szabad elfeledkezni a csemegeszőlőről sem. Közismert, hogy Magyar- ország az egy főre jutó fogyasztásban eléggé lemaradt. Éz főként abból is származik, hogy nálunk kevés csemegeszőlő van a belföldi fogyasztás számára. A termelő gazdaságok most kezdenek kialakulni, eddig nem volt megoldva a nagyüzemi termesztés. — Széles a horizont — mondja Muity Sándor. — Élni kívánunk a lehetőségekkel, amit a gazdasági reform megvalósítása nyújt számunkra. A mélykúti Alkotmány példája azt is bizonyítja, hogy nem elég a lehetőség, hanem ennek párosulnia kell az emberi alkotásvággyal, tenni akarással. K. S. Három történet Furcsa vásár Egyik vállalatunk mérnöke munkahelyet akart változtatni. Az igazgató kitörő lelkesedéssel fogadta a bejelentést, és — mert az öröm elvette a józan eszét — túl szép ajánlást Kt a műszakiról. Talán mondanom sem kelll— ne, hogy a kikérő üzem vezetője megsejtette, hogy akit eny- nyire dicsérnek, attól szabadulni akarnak. Hejtett utakon ki is nyomozta, hogy a mérnök bizony nem tartozik a legjobb szakemberek közé, sőt durva modora miatt igen keserves együtt dolgozni vele. Ezért aztán feltételhez szabta a műszaki átvételét: „Ha lemondtok a javunkra arról az új import gépről, amelyet nektek szánt a minisztérium, akkor áll az alku.” Mit volt mit tenni, lemondtak. Jól tették, mert néhány hónap múlva a következő üzenet érkezett a mérnök új munkahelyéről: „X. kartárs visszavétele esetén tárgyalhatunk a — kitűnően bevált — gép visszaszállításáról, sőt szó lehet arról az automata berendezésről is, aminek az érkezését a napokban várjuk. A viszontválasz tömör szövege: „Majd ha egy komplett automata üzemet kaptok.; Ördögi kör Jenő barátom egy olyan osztályon dolgozik, ahol 6 az egyetlen nőtlen ember. Ezért aztán akár társadalmi munkáról, akár rendkívüli értekezletről van szó, iónoké őt jelöli ki mondván: — Utánad nem sír sem asszony, sem gyerek. A minap tőlem kért tanácsot szegény Jenő, miután elpanaszolta, hogy nem bírja ezt tovább hiszen hosszú ideje egyetlen szabad perce sincs. — A megoldás olyan egyszerűi hogy még neked is eszedbe juthatott volna — püföltem hátba bizta- tólag. — Nősülj meg és egycsapás- ra elmúlik a tejed jölül a soron- kívixli munkák réme. — Azt hiszed, hogy van nekem arra időm? — kérdezett vissza csaknem sírva és el kellett ismernem, hogy a kör bezárult, Jenő menthetetlen. Memória — mérték után Szerettem volna, ha szép, új öltönyömben pompázva locsolhatom meg húsvét hétfőjén a lányokat. A kész ruha helyett azonban ezzel a szomorú hírrel várt a főszabász: — Nagyon sajnálom uram, de szövetkezetünk azon dolgozója, amely éppen az ön öltönyén munkálkodott, váratlanul súlyos betegségbe zuhant. Hívő lélek vagyok, ez alkalommal mégis feltámadt bennem a sanda gyanú. Egy évvel ezelőtt ugyanis — amikor nad- rágvarratás miatt jártam a ktsz- ben — ugyanezt a megható szöveget adta elő a főszabász egy másik kuncsaftnak. Amikor pedig e kuncsaft — mint most én — szomorúan eltávozott, a fülem hallatára így szólt be az ajtón a szabók valamelyikéhez: — Máskor nem fogok helyetted füllenteni. Az eset tanulsága: akinek jó memóriája van, az hordjon konfekcióöltönyt. Békés Dezső
