Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

ä lakosság tetlrekészségének jóvoltából a megyék versenyében első Bács-Xiskun Újabb versenyhirdetés a Baján rendezett községfejlesztési nagyaktíván „Nem, fogadkozunk, nem mondunk hangzatos ígérete­ket. Annyit azért megemlí­tek: izgalmassá tesszük a so- ronkövetkező versenyt.. — egy évvel ezelőtt mondot­ta ezeket dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke a tavalyi ver­senygyőztes járás székhe­lyén: Dunavecsén rendezett községfejlesztési nagyaktí­ván. S amikor tegnapelőtt a bajai József Attila Művelő­dési Házban gyülekeztek a községi, városi, járási taná­csok képviselői, társadalmi és tömegszervezetek vezetői és a községfejlesztésben leg­kiemelkedőbb munkát vég­zett aktivisták, sokan emle­gették Gajdócsi elvtárs sza­vait. Mert lám, nemcsak hogy izgalmasan alakult a verseny, hanem — egy évi kihagyás után — az elsőség ismét a bajai járásé lett! Buda Gábor vb-elnökhelyettes ismerteti a KÖFA-verseny múlt évi eredményeit. A'művelődési ház dísztermé­ben néhány perccel fél tíz után elcsitult az élénk véleménycse­rék moraja. Elfoglalták helyü­ket az elnökség tagjai, köztük: dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, akinek megnyitó szavai után Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese emelkedett szólásra. — Megyénk közéleti aktivis­tái azért gyűltek össze, hogy a község- és városfejlesztés te­rén végzett elmúlt évi munká­ról adjanak számot — kezdte Buda elvtárs. A gyarapodás forrásai — Az elmúlt évi községfej­lesztési munkát kedvezően for­málta a párt IX. kongresszusá­ra való felkészülés, és pezsdí- tően hatott a tanácsválasztások előkészítése is. Mint a megyei pártértekezlet beszámolója megállapította: „A megyében megvalósult kiemelkedő ered­mények egyik forrása a meg­élénkült társadalmi aktivitás és a közélet demokratikus tovább­fejlődése.” Az áldozatkész tevékenység a munkások, parasztok, értelmi­ségiek közös erőfeszítése lakó­helyük fejlesztése, szépítése ér­dekében a községfejlesztés ke­retében öltött formát és a nem­zeti egység-politika egyik gya­korlati megnyilvánulása is. Beszámolója további részé­ben Buda elvtárs ismertette, hogy az éves községfejlesztési feladatok lényeges előfeltételét jelentő pénzügyi bevételek az előző évihez képest 19,8 száza­lékkal növekedtek. A társadal­mi munka értéke 58.2 százalék­kal haladta meg az 1965. évit. a felhasznált saját anyag értéke pedig 63.9 százalékkal növeke­dett. A lakosság pénzbeli hoz­zájárulásának összege 7,9 szá­zalékkal emelkedett a bázisév­hez képest, s ezt a forrást 30 millió forint állami hozzájáru­lás egészítette ki. örvendetes tény. hogy szilár­duló termelőszövetkezeteink erejükhöz mérten egyre több helyen vállalják a nagyobb anyagi részvételt a lakosság igényeinek kielégítésében. A múlt évi 6.5 millió forintos hoz­zájárulásuk csaknem 25 száza­lékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Ugyanígy dicséretes a helyi tanácsoknak a különböző bevételi források feltár4sában és hasznosításában jelentkező okos és előrelátó gazdálkodása. Ilyen volt például a házhely ki­alakítására igénybevett OTP- hitel is. melynek jóvoltából nemcsak alapot teremtettek a további fejlesztési lehetőségek­hez, hanem jórészt házhelyér­tékesítésből 44 millió forinttal növelték a fejlesztési célokat szolgáló bevételeket. A várakozáson felül kamato­zott a lakosság segítőkészsége, a társadalmi munka értéke az- 1965. évi 36 millió forintról ta­valy. 57. millióra növekedett, A megye egy lakosára jutó társa­dalmi munka értéke 101 forint 80 fillér volt — szemben a 46 forintos országos átlaggal. Ez­zel az eredménnyel B'ács-Kiskun első helyen áll a megyék kö­zötti versenyben! Okosabban, célratörőbben A múlt évi községfejlesztési gazdálkodás tapasztalatairól szólva elismeréssel említette Buda elvtárs a tanácsok pénz­tartalékolási törekvését, amely átgondolt és tervszerű munká­ra utal. Hiszen a több mint 50 millió forintos községfejlesztési pénzmaradvány jelentős része céltartalék, mely a megvalósí­tandó létesítmények anyagi fe­dezetéül szolgál. Méghozzá olyan törekvéssel, hogy vala­mely létesítmény kivitelezésé­nek megkezdésétől funkcióba ál­lításáig minél rövidebb legyen az idő. A korábbi évek tapasz­talataiból való okulást bizonyít­ja ez. amikoris nem egy helyen előfordult, hogy a teljes anyagi fedezet hiányában hoazáfogtak például a vízmű építéséhez —, a lakosság jogos bosszúságára — évekbe telt. mire vizet szol­gáltatott a vízmű. Kitűnt a beszámolóból, hogy a községfejlesztési kiadások 31,9 százalékát, 41 millió forintot építési jellegű fejlesztésre for­dítottak tanácsaink. Ezen belül a kulturális ágazat részesedése 51,8, az egészségügyi pedig 13,3 százalék volt. S ehhez a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese nyomban hozzáfűzte: — Nem tekinthetjük kielégí­tőnek az egészségügyi fejleszté­sek mértékét. Kívánatos, hogy a harmadik ötéves terv célki­tűzései sorában nagyobb rész­arányt kapjanak az egészség­ügyi létesítmények, mindenek előtt rendelők, egészségházak, orvoslakások. .. Tavaly készült el a ktmada- csi. dunapataü, csengődi mű­velődési ház. NemesnáHiidva-on, Szakmaron. Bugacon általános iskolai tantermeket, Hetényegy- házán óvodai tantermet. Kis­kunhalason új bölcsődét vettek birtokba, Bácsborsód lakossága egészségházzal, a dusnokiak és homokmégyiek pedig orvosi rendelővel lettek gazdagabbak. A vízműépítési tevékenység eredményeként a múlt évben kezdte meg működését a sza­badszállási. borotai. kelebiai, kunbajai és a rémi községi víz­mű, megépült 70 kilométer víz­vezetékhálózat és 30 kilométer belvízlevezető csatorna. A vil­lanyhálózat és közvilágítás fej­lesztésére költött 8 millió fo­rint csaknem 3 millióval halad­ta meg az előző évit. Ebből 54 kilométer villanyhálózat való­sult meg és 100 új közvilágítási lámpa gyulladt ki. Üt. és járdaépítésre 17 millió forintot költöttek tanácsaink a községfejlesztési alapból. S en­nek jóvoltából 10 kilométerrel lett több a szilárd burkolatú út. és 100 kilométert tesz ki a megépített járdák hossza. ~ azonos jutalomban, 275—275 ezer forintban részesült Baja és Kalocsa város. Az erkölcsi elsőbbséget, s így a verseny­zászlót Baja városnak ítélte a megyei tanács és végrehajtó bi­zottsága. Az ötezer lélekszám feletti községek versenyében 1. Kis- kunmajsa (150 ezer forint). 2. Dunapataj (120 ezer forint). 3. Hai;ta és Solt (50—50 ezer fo­rint jutalommal). Az ötezer lélekszám alatti ka­tegóriában 1. Kunbaracs (120 ezer forint), 2. Felsöszentiván (80 ezer forint), 3. Nagybaracs- ka és Madaras (40—40 ezer fo­rint). Az eredményhirdetést nagy tapssal köszöntötték a részve­vők. Ezt követően az újonnan meghirdetett verseny feüételeit ismertette Buda elvtárs. Elmon. dotta, hogy a verseny szempont­jai csupán annyiban változnak az idén. hosv a községek közül az eddiri két csoport fenntar­tása mellett a másodvárosok és leginkább feilesztésre váró fő falvak sorából esv harmadik kategóriát hoztak létre. A cél ugyanis az, hogy me^közeittően azonos feltételek mellett bizto­sítható legyen a verseny tár­gyilagossága. E szerint Bácsal­más. Kiskunmaisa, Tiszakéc'ke. Jánoshalma. Kunszentmik’ós, Szabadszállás. Kiskőrös. taJos- mizse, Dunapataj és Kecel kö- zött-dcülön versengés indul. Együtt a lakossággal A szünet után sorrakerülő vi­tában elősz;ör Pétiké János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke kért szót. Gratulált a ten — még ebben az évben igyekeznek kielégíteni. Dr. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osztá­lyának megbízott vezetője a községfejlesztésen belül az egészségügyi feladatok jelentő­ségére hívta fel a figyelmet. Papp István, Kiskunmajsa ta­nácselnöke arról számolt be. milyen serkentő hatású volt a járási pártbizottság első titká­rának lelkesítése: csak egy kis szervezés kellett és lám, Majsa lelkes lakossága ’ bizonyított, másfél millió forint értékű tár­sadalmi munkát teljesített! Harta község tanácselnöke, Nánai András, az anyagbeszer­zés még mindig érezhető nehéz­ségeiről szólt, szinte megható- dottan mondott példákat a la­kosság áldozatkészségéről és javasolta: hasznos lenne össze­gyűjteni és közkinccsé tenni a községfejlesztési munka legjobb módszereit. A vitát követően dr. Molnár Frigyes köszöntötte a győztese­ket és kifejezte a megyei párt- bizottság elismerését a megye tanácsi, népfront, KISZ, nő­tanács aktivistáinak, mind­azoknak, akik dicséretes tettek­kel szolgálták szeretett me­gyénk előrehaladását. Majd ki­tért a IX. pártkongresszus ha­tározataira, melyek nyomán széles körű agrárpolitikai intéz­kedésekre kerül sor, tovább szélesedik a demokratizmus, ja­vulnak a lakosság életkörülmé­nyei. Mindezekhez szervesen kapcsolódik a községfejlesztési tevékenység is, melynek jelen­tős szerepe van a falu és a vá­ros közötti különbség szűkíté­sében. •'* Molnár elvtárs ezután átadta a győztesednek kiiáró ve— ..... A győztesek képviselői a verseny zászlókkal. Noha a múlt évi KÖFA-ver­seny eredménye a megyei ta­nács legutóbbi ülése nyomán már ismertté vált, mégis foko­zódó érdeklődés kísérte Buda elvtárs következő szavait: — A versenyértékelő bizott­ság széles körű nyilvánossággal, a verseny meghirdetésének cél­ját mérlegelve, tárgyilagosság­ra törekedve igyekezett a he­lyezéseket megállapítani. Biz­tosítva ezzel, hogy a legtöbb munkát végzők erkölcsi elisme­résén túl, a kitűzött jutalmak élvezői is azok legyenek, akik a legnagyobb aktivitással tevé­kenykedtek az elmúlt évben. Az értékelés szerint a helye­zések a következők: A járások versenyében: 1. a bajai járás. (Jutalomösszege: 350 ezer fo­rint.) 2. Kalocsai járás (jutal­ma: 250 ezer forint). A városok versenyében — tekintettel a mi­nimális pontkülönbségre — győztes bajai járás vezetőinek és lakosságának. Majd meleg szavakkal emlékezett meg a ka­locsai járás lakosságának akti­vitásáról, ahol az egy személy­re jutó társadalmi munka ér­téke elérte a 171 forintot. Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke a községfejlesztési munka politi­kai jelentőségét hangsúlyozva többek között elmondotta: „Rá­jöttünk, meg kellett tanulnunk, mennyire szükséges támaszkod­nunk a lakosságra. Ez a felis­merés egyre szélesebb körű. Igazolták ezt a jelölőgyűléseken elhangzottak, ahol nemcsak kér­tek a felszólalók, hanem taná­csokat adtak, segítséget kínál­tak a megoldáshoz ...” Nagy tetszés fogadta Kemény László szavait, aki a DÁV Ba­jai Üzletigazgatósága nevében tett vállalást: a jelölőgyűlése­ken felvetett közvilágítási igé­nyeket — a lehetőséghez mgr; zászlókat és jutalmakat, majd 75 kiemelkedő munkát végzett társadalmi aktivistának nyúj­totta át a megyei tanács köz­ségfejlesztési emlékérmét. A nagyaktíva záróakkordja dr. Varga Jenő elvtárs össze­foglalója volt. Ennek során a megyei tanács vb-elnöke rész­letesen kitért a helyi tanácsok­nak a gazdaságirányítás új rendszerében várható nagyobb önállóságára, s az ezzel páro­suló nagyobb kötelezettségekre. — Ezekről sokat fogunk be­szélni még — mondotta —, de már most szükséges általánossá tenni a községfejlesztésben al­kalmazott legjobb módszereket. Azokat a községeket kell mo­dellnek tekinteni, ahol a helyi tanácsok a lakossági ellátással, beleértve a szolgáltatást, ke­reskedelmet stb., a legbehatób­ban, legeredményesebben fog­lalkoznak. E. L

Next

/
Thumbnails
Contents