Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-25 / 96. szám
mn. április 25, kedd 3. oldal Vendégek a szomszédból A kukorica a legnagyobb karriert befutott takarmánynövényünk. Az ország szántóterületének 26—27 százalékán vetik évente és az abraktakarmány termésünk 75—80 százalékát adja. Sokoldalúan hasznosítható növény, tehát nem véletlen, hogy az utóbbi években a világ nagy kukoricatermesztő államaiban a szántóföldek királynőjének nevezték el. A bajai kukoricatermesztési tanácskozás, amelyet már hagyományosan az ország legjelentősebb termesztő megyéinek részvételével tartanak, az idén már nemzetközi jelentőségűvé nőtt. Egy öttagú jugoszláv szakemberküldöttség is részt vett a Vajdaságból, ahol tavaly jugoszláv hibdirvetőmagokkal rekorderedményeket értek el. A küldöttség néhány napig még hazánkban maradt a tanácskozás után, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a magyar mezőgazdaság utóbbi időben elért fejlődéséről. A bajai Béke Szálló halijában sikerült rövid beszélgetésre összejönnünk. Könnyű volt a dolgunk, mert a küldöttség három tagja jól beszélt magyarul. Cveticsanin Lázár, a szocialista szövetség Zombori Községi Bizottságának elnöke, a delegáció vezetője így sommázta a tanácskozást: — Sokat tanultunk Önöktől. Nagyon egészséges vita alakult ki. A nemesítők a gondosabb agrotechnikát, a termelő üzemek vezetői pedig a jobb vetőmagot követelték. Ha mind a két rész teljesíti a másik kérését, akkor Magyarország továbbra is a világ első kukoricáiérólnesztő államai között marad. Szimin Zsivajin, a sztapári földművesszövetkezet igazgatója helyeslőén bólintott, majd hozzátette: — A mi körzetünkben tavaly a termelési versenynek köszönhetően 42 mázsa szemes tengeri termést értünk el holdanként, májusi morzsoltban számítva. Ennél magasabb eredmények is születtek kisebb területen. A termelési verseny győztese egy holdról csaknem 70 mázsa szemes tengerit takarított be. Ez bizony világrekord. — Szélesre tárjuk a kapukat a tapasztalacsere előtt. Örömmel tanulunk másoktól — vette át a szót ismét a küldöttség vezetője. — A magyarok jó szakemberek és az eddigi kapcsolatok is gyümölcsözőek voltak. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a bajai járás kezdeményezésére, az említett — világrekordot elért — jugoszláv hibrid kukorica vetőmagból hatezer holdon vetettek az idén az országban. Ebből kétezer hold jut a megyére és ezer hold a bajai járásra. Első lépésnek ez is nagyon figyelemreméltó. — Ez csak a kezdet. Rendszeressé szeretnénk tenni a két szomszédos járás, a bajai és a zombori közt a szakembercserét, kölcsönösen átadjuk egymásnak a tapasztalatokat. A nyárra várjuk a bajaiak viszont- látogatását — búcsúzott a szocialista szövetség Zombori Községi Bizottságának elnöke. Az újságíró ehhez hozzáteheti: a magasszínvonalú tanácskozáson a magyar szakemberek is elismerően nyilatkoztak a jugoszláv eredményekről. Több termésnövelő módszert már az idén a mi kukoricaföldjeinken is lehet alkalmazni. K. S. Kecskeméti alumíniumcikkek a BNV-n Bár önálló kiállítóként egyet- lén megyei ktsz sem vesz részt az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, a kecskeméti vasasok alumíniumcikkeivel találkozhatnak majd az érdeklődők. Mint az elmúlt évben is. a Vas- és Fémipari Ktsz alumínium méhsejt-panelei díszítik a Nehézipari Minisztérium pavilonjának a mennyezetét. Ezenkívül törpe hűtőtornyot, melegágyi ablakkeretet, hullámlemezt, a mezőgazdaság részére készített alumínium öntözőcsövet és azokat a csőbútorokat is bemutatja a ktsz. amelyekhez hasonlót alkalmaznak a Moszkvában épülő KGST-palota berendezésénél. Két torduló között A kiskunfélegyházi Móra Tsz nem tartozik a nagy gazdaságok közé. kukoricát is mintegy száz holdon vetnek az idén. Ezt a munkát egyetlen géppel is négy-öt nap alatt elvégzi a felvételen látható idős Eszik János gépkezelő és Szombati Mátyás traktoros. Az újabb forduló előtt hibridvetőmaggal töltik fel a gép tartályait. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megnő vekedett jogkör A M EGYEBEN a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken a tagság 90 százaléka jelent meg és több mint 25 ezer dolgozó fejtette ki véleményét a mozgalmi munkával kapcsolatban. Megmozdult a szervezett dolgozók csaknem százezres tábora. A taggyűlésekre általában a tárgyilagossággal párosult nyíltság, őszinteség, a kritikus légkör volt a jellemző. Számos tiszségviselőt szemtől szembe bíráltak, s nem volt ritka, hogy elvetették a jelölőbizottság javaslatát. A tisztségviselőknek mintegy 30 százaléka cserélődött ki. A viták során mind a helyi, mind az országos jellegű kérdések, problémák szóba kerültek. A felszólalók foglalkoztak a segélykeretek elbírálásának elhúzódásával, a jutalmazások, premizálások „titkos” voltával, a családosok kevés üdülési lehetőségévéi, a felesleges túlóráztatásokkal, a termelés folyamatosságának zökkenőivel éppúgy, mint. a foglalkoztatottság jövőbeni alakulásával, a lakásépítés ütemével, a lakások elosztásának módszerével, vagy az árak alakulásával. Sok olyan problémára mutattak rá, amelyek helyileg elin- tézhetők. Ebből levonható az a következtetés, hogy a szak- szervezeteknek a korábbinál határozottabban, következetesebben kell érvényt szerezniük a hatályba lévő rendeleteknek és kezdeményezőbben fellépniük mindazokban a kérdésekben, amelyek befolyásolják a dolgozók élet- és munkakörülményeit. MOST, a választások után felvetődik a kérdés: mennyiben lesz lehetőségük a megválasztott vezető testületeknek arra, hogy éljenek jogaikkal? A SZOT elnöksége irányelvet adott ki a különböző szakszervezeti vezetőszervek jogköréről. Ebben a többi között megjelölték a most először választott szakszervezeti tanácsok hatáskörét is. A megyében 65 helyen választottak szakszervezeti tanácsot. Ezek jogköre sokkal jelentősebb, kiterjedtebb, mint a megszűnt üzemi tanácsoké volt. Feladatuk működési területükön a szakszervezeti tevékenység irányítása, a dolgozók érdekében a szakszervezeti jogok és kötelességek gyakorlása, a dolgozóknak a vállalat irányításába történő bevonása. Döntési hatáskörükbe tartozik az alsóbb szintű szakszervezeti szervek hatáskörének és feladatainak meghatározása; a nyereségrészesedés felosztása; az igazgatói alap jóléti keretének felhasználása; a szociális beruházásokra szánt összegek kidolgozása, felhasználása; a munkaruha elosztása a tör vényes lehetőségeken belül; a törzsgárda fokozott megbecsülését biztosító általánof érvényű szabályozási rendszer kidolgozása. Jóváhagyási hatás - körükbe tartozik a szakszervezeti bizottság munkaterve, az szb végzett munkájáról beszámoló, az alapszerv költségvetése. Véleményezési hatáskörükbe tartozik a vállalati terv. a vállalat szervezési felépítésének módosítása, az ügyrend és ügyviteli szabályzat módosítása. TERMÉSZETESEN nemcsak ez a szerepük a szakszervezeti tanácsoknak. Ha például a dolgozók magas létszáma, a munkahelyek szétszórtsága ' és töbh műszak miatt nem hívható össze rendszeresen a szakszervezeti taggyűlés, ott felelősen kénviselik a szervezett dolgozók érdekeit. Ez azonban nem mentesíti a választott vezető szerveket az alól, hogy minden szinten beszámoljanak munkájukról a tagságnak. Nem csökken a szakszervezeti taggyűlések, csoportok, bizalmiak tevékenységének jelentősége sem. A gyors reagálás, a rugalmas vezetés céljából csak a tennivalók viszonylag szűk csoportját, az alanvető fontosságú ügyeket utalják a szak- szervezeti tanácsok hatáskörébe. A végrehajtásra váró intézkedések nagyobb része a szakszervezeti tanácsok végrehajtó szerve — a szakszervezeti bizottságok — hatáskörébe tartozik. Kimondja azonban a Q/'OT Elnökségének irányelve, hogy a vállalati kollektívát érintő alapvető kérdésekben (például juttatások mértéke, aránya, stb.) a döntést nv’g kel] előznie' a dolgozókkal történő tanácskozásnak. A SZAKSZERIETEK választások gazdag útra való*- adtak a megválasztott vezető testületeknek, tisztviselőknek az elkövetkező évekre. A testületekbe a dolgozók bizalmát élvező kipróbált, politikailag, szakmailag művelt tisztségviselőket választottak. Számuk meghaladja a 16 ezret. Ily módon minden feltétele megvan annak, hogy a szakszervezeti aktivisták megfelelően tudják mozgósítani a dolgozókat az adott területen a szocialista énítőmunkára, s ugyanakkor a dolgozók érdekvédelmét is eredményesen ellássák. Termelőszövetkezeti jogi ügyintézők értekezlete Tegnap Kecskeméten a megyei bíróság épületében tartották meg a tsz-ek jogi ügyintézőinek továbbképzéssel egybekötött szakmai értekezletét. A napirend első pontjaként dr. Major József, a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács jogügyi titkára ismertette a közös gazdaságokat érintő új jogszabályokat, majd a tsz-ekben és egyéb társulásokban az elmúlt évben folytatott jogvédelmi tevékenységet értékelte. Elmondotta, hogy a jogvédő munka szövetkezeti gazdaságainkban sokat javult, összegszerűen is a megelőző évit meghaladó igények nyertek érvényesítést a bíróságok előtt — összesen 37 millió forint kereseti értékben —, ugyanakkor pedig az úgynevezett aktív perek száma is növekedett: a mintegy 900 ügy kétharmad részében a közös gazdaság szerepelt felperesként. Ezután a jogi ügyintézők beszámoltak munkájukról, majd a termelőszövetkezeti joggal, illetve a közös gazdaságok üzemi tevékenységével foglalkozó előadásokat hallgatták meg. Halasi aetsat Kedves Cégem! Kelt levelem Kiskunhalason, április 12-én délelőtt a tizenkettedik óra legelején. Színhely az állomástól egy ugrásnyira levő büfé, vagy ha úgy tetszik falatozó. Meg kell vallanom, kedves Cégem, hogy itt van az én fegyelemsértésemnek oka elásva. Ennek a büfének a kies kerthelyiségében. Itt ebédelek tudniillik. Ez magában még összeférne a Munka Törvénykönyve előírásaival, de az étek időpontja! Kérem szépen, még csak 11 óra 10 perc, azaz java munkaidő, és én kidülledt szemmel eszek és eszek. No, de elmondom ennek a sorát, hogy azért egy kicsit emberközelben kutassuk az enyhítő körülményeket. Tehát. Kókadtan ballagok éppen a város belseje felé, amikor a büfé túlfelőli sarkánál valami kéjes nyugtalanság fog el. Így érezhet a csataló, mikor meghallja a harci kürt szavát. Az én trombitaszóm egy füstcsóva képében jelentkezett. De olyan füstfelhőcs- két tessenek elképzelni, amely tele volt a tavasz minden balzsamával. Lengedezett abban a füstcsíkban jácintillat, fűszag, a közeli park, futballpálya, valamint a Csipkeház irányából kóválygó töméntelen aroma. De egyik sem tudta elnyomni a leglényegesebb, legüdvösebb illatot, a birkapaprikásét. Gondolhatják, mi dúlt énbennem. Először lelassultak lépteim, aztán akaratom ellenére bele-beleha- raptam abba a meny- nyei illatot cipelő füstbe, amely annyira cirógatta arcom, torkom, hogy vergődő lelkiismerettel hadakozni kezdtem önmagámmal. Mondván: „Ne, ne engedj a nyelved, s hasad csábításának! Még háromnegyed órád van délig, azalatt dolgozni tudsz! Hallod?!” De bíz? úgy tettem, mintha nem hallanám. „Mit, azt a háromnegyed órát játsszva rápótolod, kiskomám.” Még halványan emlékszem egy icipici belső ellenkezésre, de végül is megadtam magam. Megtorpantam, majd egy hátra arc után pár lépéssel bent termettem. Olyan asztalt választottam, ahol betyárul járt a birkapaprikás szagú füst. Sűrűn nyaltam a szám szélét, mialatt a fehér hajú, fehér bajuszú, fehér köpenyes és kötényes szakács egy hosszú nyelű vaskanállal a burgonyával félig takart tányért birkapap- rikássul ékesítette. Bámultam az ágast, amelyen fehér pettyes, piros gomba alatt szép barna, fényes láncon csüngött a birkahúst rotyogtató hatalmas bogrács. Aztán hozta a fürge ifjú pincér, Farkas Ferenc. Repült a tányérral, a tányérokkal, hogy a mindegyre szaporodó munkafegyelemsértők éhét oltsa. Kérdem a pincér- fiút, hogy hívják a birkahús szakácsát? — „Bajusz... Bajusz bácsi a szakács.” Tehát már két tanúm van, aki szólhoJ mellettem. Harmadil: ként a kiskunhalasi vendéglátókat említem meg, akik ilyen frissen, ügyesen használják ki már az első alkalmas napokat, hogi kedvét keressék a Halasra érkező utasoknak. Így kell ezt csinálni. Mindjobban közeledik az idő, amiko' ezen dől el, ki a jó boltos. Tóth István
