Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
V. oldal 1ÍHT7. április S, hétíS Szovjet és magyar államférfiak táv irat váltása hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Kilométeres s@f Malinovszkij r^wcsfoláatéi Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Kosziéin, a Szovjetunió Minisztertanácsok elnöke a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe, az ország fasiszta iga alól történt felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa, minden szovjet ember és a maguk nevében szóló üdvözlőtáviratot küldött Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Kállai Gyula elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. A magyar államférfiak vi- szonttáviratban köszönték meg a jó kívánságokat. A kongresszus párt legnagyobb kudarca DELHI. (MTI) Uttar Prades államban, , ahol kétheti működés után szombaton megbukott a kongresszuspárti kormány, az ellenzéki szövetség a kongresszus párt egyik disszidens képviselőjét, Csaran Szinghet választotta meg vezetőjéül. Szingh megválasztása után közölte, hogy ő fogja megalakítani az állam új kormányát. Szingh, aki egyes jelentések szerint tizenhét, mások szerint huszonhét kongresszus párti képviselővel együtt állt át az ellenzékhez és segítette elő pártja kormányának bukását, vasárnap kijelentete, hogy a kongresszus párt, „fokozatosan eltávolodik a néptől és egyre inkább kezd sajátos érdekeket szolgálni”. A Reuter szerint az Uttar Pradesh-i kormány bukása jelenti az általános választásokon elszenvedett óriási szavazatveszteség óta az indiai kongresszus párt legnagyobb kudarcát. India tizenhét állama közül most már nyolcban került kisebbségbe a kongresszus párt. Nyolc másik államban a kongresszus párt van hatalmon és Rajasthanban, a jelek szerint szintén ellenzéki kormány fog alakulni. A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter és Péter János külügyminiszter kölcsönösen jókívánságaikat fejezte ki egymásnak hazánk falszabadulásának 22. évfordulója alkalmából. Üdvözlő táviratot váltott a szovjet szakszervezetek központi tanácsa és a SZOT Elnöksége, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Elnöksége. (MTI) A B-52-eseh változatlanul f elszállnak Vasárnap a kora hajnali órákban B—52-es nehézbombázóik Kontum tartományban támadást intéztek a partizánok állásai ellen. A kedvezőtlen időjárás következtében szombaton a VDK elleni amerikai légitámadások elsősorban az ország déli részén fekvő közutakra, vasútvonalakra. hidakra és raktárépületekre korlátozódtak. Vasárnap ezerkettőszázhatvan- kettő dél-vietnami községben és 5487 faluban községtanácsi választásokat tartottak. Mintegy 15 000 hivatalnokot választottak meg három évi időtartamra. MOSZKVA. (MTI) Mérhetetlenül kevés az a 12 óra, amely a szovjet embereknek és a külföldi küldöttségeknek rendelkezésére állt, hogy leróják végső kegyeletüket a nagy hazafi és katona, Rogyion Malinovszkij marsall ravatalánál. Kilométeres vagy még hosz- szabb sor húzódott vasárnap is a szovjet hadsereg központi háza előtt. A ravatalnál virághegyek nőttek hatalmas koszorúkból és apró csokrokból. Vasárnap délelőtt megérkezett Moszkvába Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának vezetésével SZÓFIA. (MTI) Wladyslaw Gomulkának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának és Józef Cyran- kiewicz miniszterelnöknek a vezetésével hétfőn lengyel pártós kormányküldöttség érkezik Szófiába. A látogatást megelőző érdeklődés a bolgár fővárosban igen nagy, mivel az utóbbi években számottevő fejlődésen mentek keresztül a Bolgár Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kapcsolaaz a magyar kormányküldöttség, amely részit vesz Rogyion Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter temetésén. Vasárnap délután a magyar kormányküldöttség koszorút helyezett el Malinovszkij marsall koporsójánál, majd a küldöttség tagjai díszőrséget álltak a ravatalnál. Képünkön: Malinovszkij marsall a ravatalon. A diszőrség- ben a Szovjetunió marsalljai, Tyimosenko, Moszkalenko, Zsu- kov, Bagramjan, Kokoszovszkij és Szokolovszkij. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) tai, valamint a két szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A megbeszélések programjában új bolgár—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása is szerepel, amely kétségtelenül magasabb szintre emeli a két szocialista ország kapcsolatait, erősíti politikai, gazdasági és katonai szövetségüket, s mindezeknek révén növeli nemzeti biztonságukat Lengyel—bolgár együttműködés Gomulka és Cyrankiewicz ma kezdi bulgáriai látogatását Szintéi* nz egész világ Az Egyesült Nemzetek New York-i palotájában, ahol ott van a Föld legtöbb országának küldötte —, s ahol a szocialista országok következetesen küzdenek azért, hogy az ENSZ mielőbb valóban egyetemleges világszervezet legyen, a megbeszéléseken tényleg ott lehessen minden ország képviselője — hazánk képviselete szerény létszámú. De ez a viszonylag is kis képviselet csak a legutóbbi, a 21. ülésszakon tizenhárom határozati javaslatnak volt szerzője vagy társszerzője. Ugyanezen az ülésszakon az egyik alelnök a magyar delegáció tagja volt; a legfontosabb ENSZ-intézmény, az UNESCO immár másodszor választ egyhangúlag magyar alelnököt. Hivalkodás, túlzás nélkül állítható: a magyar külpolitika szilárd és elvhű állásfoglalásai növekvő tekintélyt, megbecsülést biztosítanak azoknak a magyar diplomatáknak és tisztviselőknek, akik száznál több országban a magyar nagykövetségeken, követségeken vagy kereskedelmi kirendeltségeken dolgoznak és azoknak a hivatásos és nemhivatásos diplomatáknak, akik alkalmilag képviselik szocialista hazánkat abban a körülbelül ötszáz különböző nemzetközi szervezetben, amelynek Magyarország is tagja. Számokat is idéztünk, mert egy- egy vonással a számok is fontosabbá tehetik a magyar külpolitika mai arculatáról, elért eredményeiről megfogalmazható réhány gondolatot. Abban az ünnepi hangulatban, amely a felszabadulás évfordulóján eltölti a szocialista haza hű fiait, el kell gondolkodnunk azon is, hová jutottunk el az 1945-ös áprilisnak a romok fölött szálló porfellegekből éppen kibontakozó magyar világából a nemzetközi kapcsolatok útjain. Ma az ENSZ-beli tevékenység tisztes mérlegével kezdhetünk számvetést hazánk szerepéről a nemzetközi politika színterén — ám a felszabadulás tavaszán nem az első évét élő világszervezet felé tekintettünk még; a közvetlen szomszédok kezét kerestük, szűkebb hazánk, a Duna-völgye, Közép-Európa, országainak népeivel kívántuk „rendezni közös dolgainkat”. Történelmileg is természetes, hogy a magyar külpolitika első kapcsolatai, megállapodásai és szerződései, éppen a felszabadítóval, a Szovjetunióval kötöttek össze bennünket. A magyar belső fejlődés logikája szerint pedig természetes: azóta is a magyar külpolitika leglényegesebb alapelve — és lesz Is mindig! — a Szovjetunióhoz fűződő, őszinte, bensőséges és testvéri viszonyunk, a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítése. Ha külpolitikai összefüggésekben próbáljuk megfogalmazni április negyediké jelentőségét, ott kell keresnünk a magyarázatot, hogy a fel- szabadulás tényével valósággá lett függetlenség és nemzeti szuverenitás védelme az azt fenyegető imperialista törekvésekkel szemben a íegpreg- nánsabban a szocialista közösség országaival együtt folytatott bákepoli- tikában testesül meg. A magyar külpolitika alapja a szocialista testvérországokkal bennünket összekötő milliónyi szál állandó erősítése; a világ leghaladóbb erőinek, a békét legkövetkezetesebben védelmező közösségnek lett része — és egyenjogú megbecsült tevékeny részese — az egykor magát oly társtalannak tekintő Magyarország. Hasonlóképpen ott van a magyar külpolitika alapelvei között a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének gondolata. Elvi engedmények nélkül, továbbra is harcolva az imperialista agressziók ellen, úgy valljuk ezt a gondolatot, hogy tudjuk: korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. S tovább folytatva e gondolatot valljuk azt, hogy mi nem egyszerűen háború nélküli állapotot kívánunk, hanem a két társadalmi rend békés gazdasági versenyét és meggyőződésünk, hogy ebben a versenyben a szocialista rendé lesz a győzelem. A magyar külpolitika az elmúlt évtizedekben szüntelenül erősítette kapcsolatait a harmadik világ országaival; abban a természetes és termékeny érdekközösségben és kapcsolathálózatban, amely a szocialista közösség országait a gyarmat! sorból felszabadult, függetlenségüket védő és a nemzeti szuverenitás levegőiében első éveit élő országokkal összeköti, jelentős és értékes a magyar hozzájárulás is. Huszonkét esztendeje, amióta a felszabadult Magyarország diplomatái az első bejegyzést tehették volna egy olyan elképzelt és minden magyar vonatkozású külpolitikái eseményt összegyűitő naplóba, változatos kötetek soi*a telhetett volna meg. izekben az elképzelt anna^s^khorv évkönyvekben csak ezres számokkal ösezepre^hetu^pk a l^gmairas^bb tű megbeszéléseket, nárt- és kormányvezetők, kormánytagok tárgya*. lásait, tízezres nagyságrendű szám lenne a megállapodásoké, egyezményeké, jegyzőkönyveké. Lenne néhány olyan lap, amely a szocialista Magyarország elleni imperialista akciókat összegezné, néhány oldalon megtalálnánk például a Magyar Népköztársaság ellen tíz-tizenegy évvel ezelőtt még nem ritka, dühödt rágalmakat is. Az esztendők naplóit lapozgatva regisztrálhatnánk, hogy a nemzetközi közvélemény milyen érzékenyen reagált a magyar élet minden jelenségére, külpolitikai tekintélyünk növekedése egyenes arányban állt a belpolitikai fejlődéssel, egész pontosan fogalmazva: a szocialista rend erősödésével és szilár- dulásával. S mint legfontosabb vonást figyelhetnénk meg ebben az elképzelt naplósorozatban azt a tényt, hogy a magyar külpolitika következetessége, elvhűsége végül még azokat is tiszteletre és elismerésre késztetik, akiket nehéz lenne barátainknak nevezni. Az ENSZ New York-i üvegpalotájának képét idéztük fel bevezetőben — ez az egyik színtere p magvar külpolitika tevékenységének. A teljes színtér azonban az egész viTág. Ha ma a magyar külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése, hogy hazánk szavával, tevékenységével is elősegítsük az európai biztonsági rendszer kidolgozását szolgáló európai biztonsági konferencia öss'zeüié- sét. a legközvetlenebb színtérre utaltunk. A közvetlen, mai külpolitikád célkitűzés idézésével is politikák egészének nagy céúaira mutathatunk rá: a magvar külpolitika dolgozó népünk legfontosabb érdokei- uek szolgálatában, együtt a szoeíaiis- ts közösség országaival a **éke biz- kívánja elő«e"dtoni. Gárdos Miklós asuyjp? ünnepünk a nagyvilágban. Magyar zenei és népművészeti fesztivál a moszkvai televízióban és rádióban, magyar filmhét Leningrádban, Ornszkban, Tallinban, Kisinyovban és sok más szovjet városban megrendezésre kerülő barátsági estekkel emlékeznek meg felszabadulásunk ünnepéről a Szovjetunióban, Romániában a legkülönbözőbb sajtótermékek cikkeiben köszöntenek bennünket, és lapzártáig arról is érkezett még jelentés, hogy Párizsban ugyancsak magyar művészek vendégszereplése ad alkalmat a megemlékezésre nemzeti ünnepünk napján. Ó, dehogy! Ha a nyugatnémet eseményt olvassuk, azt is mondhatnánk. ejnye, Willy! Mert a bonni külügyminiszter, a szociáldemokrata párt elnökségi ülésén — ő a párt elnöke — külpolitikai ismertetőjében hivatalból próbálta megetetni a legfrissebben kifőzött bonni tésztát. Miszerint, nem szabad azt gondolni, hogy csak az NSZK ellenzi az atomsorompó leengedését. Ó dehogy. Ök csupán szószólói a nem nukleáris országok érdekeinek Európában. Mert mi is lenne, ha létezne az atomstop? Hát.;. Bizonyos államok monopolhelyzetbe ke- ' rüinének, egymaguk használhatnák fel ipari célra az atomot* például az ércnyerés, a földgáz, a kőolaj, a gyémánt kitermelésben — mint erről a Die Tat ír. Márpedig az NSZK és általában Európa például gyémántmezők sokaságával, rengeteg kőolajjal rendelkezik;.. Még hátrányos helyzetbe kerülnének. Ha ők nem is, hát Bonn bízó-, nyara. Miért hirdetik? Hogy Latin- Amerikában léteznek hazafias erők, akcióba is lépnek, felveszik a harcot a népelnyomó kormányokkal, arról időről-időre értesülünk a hírügynökségi jelentésekből. Ám, amit most három-négy napja küldenek a dél-amerikai gerillaerők harcairól, az már kissé gyanús. Napról-napra részletes beszámolók érkeznek a nyugati irodáktól, amelyek mintha szándékosan alá akarnák húzni: a partizánok nagyon erősek. Alighanem sugalmazott jelentések ezek, az ellenzék így felnagyítva ürügyet szolgáltathat a hatóságoknak a megtorláshoz. De nemcsak ehhez. Hiszen rövidesen összeül az Amerikai Államok Szervezetének csúcsértekezlete Punta del Estében, s Washington igen örülne, ha itt egységes kérelem hangzana el a hazafias erők letörésére. Mindjárt könnyebb lenne az AÁSZ-békehadtest megvalósítása. Bolívia és Venezuela máris feladta levelét — nem pont Washingtonba, csak Punta del Estébe. Téhenek Biharban. A politikai pártok Indiában főként az élelmezési nehézségek miatt vannak viharban. A hatalmas ország nem kis mértékben járul hozzá ahhoz a szomorú statisztikához, miszerint percenként ezer ember hal éhen a világon. Ráadásul vallási korlátok akadályozzák a lakosságot abban, hogy az élelmiszereket felhasználják. A tehenek például tabunak számítanak, húsát nem fogyasztják, még az éhezők sem. Bihar államban most úgy határoztak, hogy mégis leölik a szent állatokat, hogy néhány ezer embert megmentsenek az éhhaláltól. Ürügyet is találtak: élelem híján az állatok úgyis elpusztulnának. Csakhogy a szélsőjobb ilyenkor szokta az ellenzék szerepét vállalni. A tehén szent, az ember pedig? Halandó..,
