Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

* Lépést tartunk a divattal Külföldi sikerek — Manekeniskola — Kis szériák A tavasz a divatbemutatók évszaka. Magyarországon egy évben mintegy 1300 divatbe­mutatót rendeznek a különbö­ző szalonok, tervező intézetek, szövetkezetek, kis- és nagyke­reskedelmi vállalatok, áruhá­zak. A bemutatók igen jelen­tős százaléka vidéken bonyo­lódik le, városokban és olyan falvakban, községekben, ame­lyekben azelőtt szó sem lehe­tett ilyesmiről. A divatbemutatók elsősor­ban kereskedelmi érdekeket szolgálnak, vitathatatlan, hogy Kockás tavaszi kabát. Kislányok — nagylányok, kisfiúk — nagyfiúk Nagy általánosságban 13 éves korukban lesznek mostanában nagylányokká a kislányok. Fa­lun valamivel később, de az eltérés csak hónapokkal mér­hető. Amint dr. Dezső Gyula, a Természettudományi Mú­zeum tudományos kutatója el­mondotta, ezt a következtetést vonták le a budapesti, szegedi és debreceni embertani inté­zetek azokból az adatokból, amelyeket az ország különbö­ző tájairól és a társadalom minden rétegéből több mint 7000 lányról gyűjtöttek. Sem­melweis megfigyelései szerint a száz évvel ezelőtti lányok az életnek erre a nagy for­dulójára csak 15—16 éves ko­rukban érkeztek el. A 2—3 éves időnyerós első­sorban az ésszerűbb, változa­tosabb táplálkozással, az egész­ségügyi viszonyok javulásával függ össze, amit bizonyít a város és a falu közt talált kü­lönbség is. Dr. Dezső Gyula legutóbb a főváros különböző kerületei­ben 662 fiút vizsgált meg ha­sonló szempontból, s úgy ta­lálta, hogy ők is a lányokkal egyidejűleg érik el a serdülés korát. Ebben a vonatkozásban csak egyetlen összehasonlító adat van: a mi fiaink <5—12 hónapos „előnyben” vannak a 10 évvel ezelőtti amerikai fiúkkal szemben. Ez a nagy élettani változás azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a gyerekek felnőttekké váltak és alkal­masak vagy képesek a házas­ságra és utódotk létrehozására. Szervezetüknek még hosszá fejlődésen kell átmennie, s egyelőre minden jel arra mu­tat, hogy teljes alkati és élet­tani ' fejlettségüket most is — mint korábban — átlagosan 20—22 éves korukban érik éL kultúrpolitikai jelentőségük is van: kulturált, divatos öltöz­ködés, ízlésfejlesztés stb. Ma már a falusi emberek is, fő­leg a fiatalok ugyanúgy öltöz­ködnek, mint a városiak, sőt, a divat követésében néha túl is szárnyalják azokat. A KGST tagállamai éven­ként divatkongresszust, öltöz­ködési tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják és be is mutatják a divat alakulását. Ezeken a bemutatókon részt­vevő országok a legszebb kreá­ciókat vonultatják fel. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a világ közvéleménye nagyra értékeli a magyar di­vatot. A brüsszeli világkiállí­tás, a manchesteri, montreali és más nagyszabású kiállítások és divatbemutatók után tekin­télyes külföldi lapok úgy vé­lekedtek, hogy Párizs és Ró­ma mellett Budapest az euró­pai díváit egyik irányítója. Akárhogy is van, annyi bizo­nyos: a jelentős nyugati és keleti megrendelésekből arra lehet következtetnünk, hogy a „MADE IN HUNGARY” jel­zésű ruhákat keresik és szíve­sen viselik a világ minden ré­szén. A divatbemutatók iránti nagy hazai érdeklődés indította ar­ra a Belkereskedelmi Minisz­tériumot, hogy a Magyar Hir­dető közreműködésével mane- kenisikolát létesítsen. Az Álla­mi Balett Intézetben jelenleg 80 maneken tanul. A hazai divatbemutatók 70 százaléka a konfekcióipar termékeinek népszerűsítését szolgálja. Iparunk ma már jó­részt lépést tart a divattal, ha­bár ez nem könnyű feladat, hiszen egyes sztárok — mint pl. a miniszoknya —szinte pil­lanatok alatt terjednek el úgy­szólván az egész világon. Ipa­runk és persze a divatterve­zők igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval is. Általában gyorsan reagálnak a divat ala­kulására és kis szériákat gyár­tanak, bő választékban. A di­vatbemutatók nagy részén — különösen most tavasszal — ezeket a mindenki által elér­hető, ízléses, egyszerű és diva­tos ruhákat ismerhette meg a közönség. HÉTFŐ: Gombaleves, sertéscomb rántva, sült burgonya, cékla. KEDD: Grízgaluska-leves, főtt mar Jiahús, tormamártás, alma. SZERDA: Gulyásleves, túrós pala­csinta, körtekompót. i CSÜTÖRTÖK: Köménymagleves., csülökpörkölt krumplival, uborka. PÉNTEK: Lebbencsleves, erdélyi rakott-káposzta, szilvakompót. SZOMBAT: Rakott burgonya tojás­sal és kolbásszal, fejessaláta. VASÁRNAP: Raguleves, paprikás­csirke galuskával, cékla. Túrósle­pény, TORJVLAMARTAS. Hozzávalók: 15 deka torma, 6 deka liszt, másfél deka porcukor, kevés ecet, 4 deka zsír, 1 deka só, 1 deci tejföl és ke­vés húslé. Megtisztítjuk a tormát és finom reszelőn lereszeljük, majd leforráz­zuk, hogy ne legyen túl erős. Köz­ben világos rántást készítünk, hús­lével vagy hideg vízzel felengedjük, simára keverjük, megsózzuk és a reszelt, forrázott tormát hozzáad­juk. Néhány percig főzzük, majd elkeverjük benne a tejfölt. Cukor­ral, ecettel ízesítjük és még egy­szer felforraljuk. Forrón tálaljuk. ERDÉLYI RAKOTT KÁPOSZTA. Hozzávalók: 75 deka darált sertés­hús, 15 deka füstölt húsos szalon­na, 15 deka füstölt kolbász, 10 de­ka zsír. 1 kiló savanyú káposzta, 15 deka rizs, l fej vöröshagyma, fok­hagyma, pirospaprika, só, törött bors, 4 deci tejfel. öt deka zsírban sárgára pirítjuk a finomra vágott hagymát. Hozzá­keverjük az apróra zúzott fokhagy­mát, hozzátesszük a kövéres darált sertéshúst. Sózzuk, bors^zzuk és megpaprikázzuk, majd keveréssel 10—12 percig lassan pirítjuk. A hú­sos szalonnát fél centi vastagságú­ra felvágjuk, egy serpenyőben las­san átmelegítjük, majd hozzáadjuk a karikára vágott füstölt kolbászt, s ezzel is 2—3 percig pirítjuk. A rizst félig puhára főzzük és félre­állítjuk. A káposztát 20 percig sós vízben forraljuk, majd leszűrjük. Tűzálló edényt zsírral kikenünk ée az aljára káposztát helyezünk. A káposzta tetejére rizst és húst, majd ismét káposztát. Az egészet tejföllel meglocsoljuk középmeleg sütőben 1 órát pároljuk. KAPROS TÜRÓSLEPÉNY. Hozzá­valók: 30 deka liszt, 26 deka van. 2 deka só, 6 tojás, 2 deci tejföl, 1 kiló édes tehéntúró, kevés kapor. A 30 deka lisztből, Iß deka vaj­ból, kevés sóból, 2 tojásból és 1.5 deci tejfölből lágy tésztát készítünk. Ujjryi vastagságúra kinyújtva, szé­leit behajtva, tepsibe tesszük és rá- kenjük a következő tölteléket: a túrót áttörjük és hozzákeverünk " deka vajat, 4 tojássárgáját, ke',ír sót, ízlés szerint kaprot, 4 tói ás ményre vert habiát. A tetejét tej­föllel kenve sütjük. GURULÓ fodrászat már van, kozmetika lesz-e? A Nők Lapja „Mit tehet, hogy szép, egészséges, fiatal ma­radjon?” című cikksorozatára az olvasóktól érkezett levelek kö­zött volt egy keserű hangvételű is. „Mi is szeretnénk szépek lenni — írta a fiatal falusi asszony —, de kozmetika csak vá­rosokban, többnyire a megyeszékhelyen van. Az oda- és vissza­utazás a várakozással együtt egy teljes napot is elvenne, ezt a luxust pedig már nem nagyon engedhetjük meg magunknak.” A panasz jogos, viszont az is igaz, högy nem lenne gazda­ságos önálló kozmetikai szalon üzemeltetése a községekben, faluhelyen. Vajon nincs más megoldás? A Kecskeméti Fodrászszövetkezet „guruló fodrászata” köz- megelégedésre járja a környező falvakat, tanyaközpontokat. Naponta — a hétnek mindig ugyanazon a napján — más és más faluba látogat el az autó, és a rendelkezésükre bocsátott helyiségben, a magukkal hozott összecsukható berendezést ki­rámolva, percek alatt munkára készen áll a női és férfi fod­rászat. A szövetkezet vezetősége szívesen bővítené guruló rész­legét kozmetikussal is, de ehhez a legtöbb helyen a már most is szűkös helyiség kicsi lenne. A kozmetikát ugyanis külön he­lyiségben kellene elhelyezni, de legalábbis függönnyel vagy pa­ravánnal kell elválasztani a fodrászattól. Ha a bugaci, helvéciai, fülöpházi és kisizsáki asszonyok, lányok saját érdekükben összefognának és valamilyen úton- módon sikerülne nagyobb helyiséget szerezniük, akkor őszre már nemcsak a fodrászokat szállítaná helyükbe a szövetkezet, hanem saját kozmetikusoktól kérhetnének szépítkezési tanácsot. Megoldás tehát kínálkozik. A Kecskemét környékén már jól bevált újítást — a „guruló részleget” — pedig a megye más szövetkezeteinek is figyelmébe ajánljuk. D. Zs. Bútorok a tv eSőtt A televízió m? már a művelő déspoli'tika mel lett lakáskultú­ránkban is sze­repet játszik. A kisipari szövet­kezetek 1966 évi legszebb termékeiből ren dezefct OKISZ- kiállításon sok olyan bú tort lát­tunk, amely a tv-tulajdon ősök kényelmét szol­gálja. Hadd je­gyezzük meg ez alkalomból azt is, hogy a kép­ernyőt csak ülve és sohasem fek­ve szabad néz­ni, mert így nem kénysze­rítjük felesleges és fárasztó tor­nára a szemün­ket A jobb oldali képen: a kiállí tás egyik leg­szebb darabja esz a modern grafit­szürke és fekete huzatú tv-fotel, amelyet — műbőr­rel bevont — fejtár m asz tó párnával is felszereltek. Ha rossz a műsor, akár szundíthat is egyet a tv-néző ebben a rendkívül kényel­mes fotelban. Az egész családnak kényelmes „páholyt” biztosít a Budapesti Díszítő és Kárpitos Ktsz ülőgarnitúrája. A világos iából készült tv-bútorok huzata kék műbőr. PETŐFI n EPF - ft Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága é- » megvel tanács lapja — Főszerkesztő: F. Tóth Pál — Kiadja a Bács megyei Uaokladé Vállalat — Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. — Szerkesztőség: Kecskemét Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság 10-38 - Kiadóhivatal Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telelőn: 17-9». — Terjeszti a Magyai Posta. - Előfizethető a hely- postahivataloknál és Kézbesuőknél, - Előfizetési dij egy hónapra: 13,— forint. — ■ ©ács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. Telefon; U-85. - Index; ti 0M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents