Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

2. oldal 1961. április 20'. csütörtök l Willi Stoph az NDK előtt álló gazdasági feladatokról A NSZEP-kongrcsfixuft harmadik napja Dél-Vietnam Vietnamhoz tartozik Washingtonnak kell abbahagyni az agressziót Willi Stoph miniszterelnök beszámolójával kezdődött az NSZEP VII. kongresszusának szerdai tanácskozása. A „Nép- gazdasági feladatok megvalósí­tása” című referátumban az NDK minisztertanácsának el­nöke elsősorban az elkövetke­ző években megvalósítandó feladatokkal foglalkozott. Az NDK miniszterelnöke az elkövetkező három év népgaz­dasági feladatairól beszélve ki­emelte a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésének és a szo­cialista gazdasági rendszer meg­valósulásának szükségességét. Megjegyezte, hogy 1965-höz ké­pest 1970-re a nemzeti jöve­delemnek 28—32 százalékkal kell emelkednie. Ennek felté­tele, hogy az iparban 40—50 százalékkal, az építőiparban 35—40 százalékkal és a mező- gazdaságban 30—35 százalékkal kednie. A mezőgazdaságban a kenysége. A beruházások 1970-ben — 1965-höz képest — 48—52 szá­zalékkal emelkednek majd. Ez megköveteli az építkezések leg­alább 40 százalékos növelését, 1970-re az ipari termelésnek 137—140 százalékra kell növe­kednie. A mezőgazadságban a növényi és állati termékek elő­állításának olyan mértékű fo­kozását irányozták elő, ami le­hetővé teszi a lakosság belső erőből történő ellátását. A piacra kerülő állati termékek előállítását 1970-re 120—125 százalékra kell növelni. Szerdán hivatalosan bejelen­tették, hogy Odumegwu Ojukwu alezredesnek, Kelet-Nigéria kor­mányzójának az utasítására a kelet-nigériai tartományban he­lyi kezelésbe vettek át minden fontosabb szövetségi létesít­ményt. Ez az intézkedés eddig a leg­jelentősebb lépés a nigériai bel­politikai válságban. A nagyobb autonómiára törekedő Kelet- Nigéria és a központi kormány között elmélyült a szakadék. Megfigyelők lehetségesnek tart­ják, hogy Kelet-Nigéria elszi­geteltsége fokozódni fog és a központi szövetségi kormány kí­sérletet tesz majd a keleti tar­tomány kikötőinek lezárására, valamint a távközlési vonalak elvágására. A tartományi kormányzó uta­sítása értelmében lefoglalták a kelet-nigériai kikötőket, a vas­utakat, a postát, a rádiót, a szénbányákat, a kereskedelmet és a hajózási vállalatokat. A kelet-nigériai hatóságok in­tézkedésüket azzal indokolták, hogy a szövetségi kormány meg­szüntette a fizetés folyósítását Kedden délután megtartotta az első, kétórás megbeszélést a Mohamed Szidki Szolimán mi­niszterelnök vezette egyiptomi és a Juszef Zuajen miniszter- elnök vezetése alatt álló szíriai kormányküldöttség. Szíriának az Egyesült Arab Köztársaság­ból történt 1961-es kiválása óta Szolimán a legmagasabb rangú egyiptomi politikus, aki hiva­talosan ellátogat Szíriába. A tanácskozás után Makhusz Szí­riái miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter közölte, hogy bizonyos országok politikáját, a dél-arábiai kérdést és az im­A szónok beszélt az NDK külkereskedelme előtt álló fel­adatokról, és megállapította, hogy a kivitel összvolumene 1970-re eléri majd az évi 33— 35 millárd márkát. Kiemelte a szocialista országok közötti ke­reskedelem jelentőségét az NDK népgazdaság szempontjá­ból. Elmondotta, hogy az áru­cserekapcsolatok növelésével és a gyakorlati együttműködés fo­kozásával például a Szovjet­unióval 1970-re 145—150 száza­lékra növekszik az NDK áru­csereforgalma. Az NDK minisztertanácsának elnöke befejezésül felhívta a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozóit, hogy együtt­működve a többi szocialista ország dolgozóival, egyesítsék erőfeszítéseiket a nemes célok, a szocializmus győzelme és a béke biztosítása érdekében. A megszállt Dél-Jemen Fel­szabadítása Frontja közzétette programját, amely szerint a mozgalom célja forradalmi szo­cialista köztársaság létrehozása. A programot a jemeni Taizz- ban Makkavi, a front főtitkára ismertette. a kelet-nigériai állami alkalma­zottaknak és megakadályozta fontos gépek, nyersanyagok és alkatrészek szállítását a tarto­mányba. Más szóval a kormány meg akarta bénítani Kelet-Ni­géria gazdasági életét. Ügy hírlik, hogy csütörtökön Lúgosban a helyzet megvitatá­sára összeült a legfelsőbb ta­nács, de bizonyos, hogy Ojukwu alezredes nem lesz jelen. Meghalt Adenauer BONN (MTI) Dr. Konrad Adenauer volt nyugatnémet kancellár szerdán 13.21 órakor meghalt. A halál oka influenzával kapcsolatos bronchitis által előidézett vér­keringési zavar és meggyengült szívműködés volt. A halál hírét dr. Eduard Ackermann, a CDU—CSU par­lamenti frakciójának szóvivője jelentette be. periaíisták által szőtt terveket vitatták meg. Zuajen szíriai miniszterelnök jegyzékben kérte a libanoni kormányt, javasolja az ameri­kai 6. hotta májusra tervezett libanoni látogatásának elhalasz­tását. Mint ismeretes, Eskol iz­raeli miniszterelnök kijelentet­te: az Izraelt fenyegető bármi­lyen veszély esetén a 6. ame­rikai flotta beavatkozna, hogy biztosítsa Izrael biztonságát. Beirutban kedden bejelentet­ték, hogy az amerikai flotta libanoni látogatását bizonyta­lan időre elhalasztották. SAIGON Az amerikai légierő kedden minden eddiginél hevesebb lé­gitámadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság leg­jelentősebb ipari komplexuma, a Thai Nguyen-i acélművek el­len — közölték szerdán Saigon­ban. A gépek 500 és 750 fontos bombákkal támadták az évi 100 ezer tonna kapacitású ko­hóművet. Az amerikai szóvivő beismerése szerint a támadók erős légelhárításba ütköztek. A keddi akció volt az utóbbi he­tekben a tizedijc amerikai légi­támadás a Hanoitól 50 kilomé­terre fekvő Thai Nguyen-i iparvidék ellen. WASHINGTON A TASZSZ tudósítója az ame­rikai sajtó jelentései alapján beszámol arról, hogy az ameri­kai parancsnokság megkezdte erőinek tömeges átdobását a Dél-Vietnamot Észak-Vietnam­tól elválasztó demilitarizált övezetbe. Jelenleg már ötezer­nél több amerikai katona tar­tózkodik ebben a térségben és Makkavi kijelentette, hogy a létrehozandó dél-arábiai arab köztársaság kilép majd a Brit Nemzetközösségből és feltehe­tően a sterling-övezetből is. Az új állam megakadályozza Izrael számára a Vörös-tengeri hajó­zást, minthogy Izraelt az impe­rializmus közép-keleti támasz­pontjának tekinti. A Dél-arábiai Arab Köztár­saság magában foglalja majd Adent, a dél-arábiai brit pro­tektorátus területét, a szultaná- tusokat és az Indiai-óceán dél- arábiai szigeteit. A front egypártrendszert java­sol, hogy az elősegíthesse az új állam építését, Makkavi közölte, hogy a front halálra ítélte az angol gyarmatosítókkal együtt­működő árulókat és megkezdte kivégzésüket. A sajtóértekezleten a front több vezetője is felszólalt, ki­fejtették, hogy a dél-arábiai megöldás egyetlen útja annak elismerése, hogy kizárólag afel- szabadítási front a nép jogos képviselője. Bonn és az atomsorompó A nyugatnémet kormány szerdán minisztertanácsi ülésen foglalkozott az atomsorompó- egyezmény ügyével. Brandt külügyminiszter részletes be­számolót terjesztett elő, ezt vi­ta követte. A vita főleg a kér­dés politikai összefüggéseit és az általános szempontokat ölel­te fel. Von Hase államtitkár, a kormány szóvivője a következő pontokban ismertette a kor­mány állásfoglalását: 1. A bonni kormány az atom- sorompó-egyezmény célkitűzé­sét továbbra is alapjában he­lyesli • 2. Az amerikai tervben fog­lalt részletkérdésekben a kor­mány nem foglalt állást; 3. A kormány tudomásul vet­te az Egyesült Államok részé­ről szándékolt további eljárást, vagyis a Szovjetunióval folyta­tandó tárgyalásokat és a terve­zet előterjesztését Genfben; 4. A bonni kormány azt kí­vánja. hogy a konzultációk a szövetségesek között a vitás pontokról tovább folyjanak. Ez az állásfoglalás nyilvánvalóan Brandt álláspontjának győzel­mét jelenti. Schröder hadüsv- miniszter volt ennek az állás­pontnak a legélesebb eilenzőte. ö volt az, aki legtöbb kifo­gást emelt az atomsorompó-ter­vezet ellen. (MTI) a csapatösszevonások üteme a New York Times értesülései szerint a jövőben még gyor­sabb lesz. E csapatok élére az Egyesült Államok egyik leg­ismertebb tábornokát fogják kinevezni. Ez arra mutat — hangoztatja a TASZSZ-tudósí- tás —, hogy az Egyesült Álla­mok újabb veszélyes háborús cselekményekre készül Viet­namban. A NEW YORK Washingtonban kedden saj­tóértekezletet tartottak a viet­nami háború elleni tüntetése­ket szervező „tavaszi mozgósí­tás” mozgalom vezetői. „Nem hisszük, hogy a tö­meggyűlések és a beszédek ele­gendőek — jelentette ki David Dellinger, a ,tavaszi mozgósítás’ mozgalom alelnöke. — A kö­vetkező lépés az, hogy talál­kozzunk Johnson elnökkel. Ha nem hajlandó fogadni félmillió tüntető képviselőit, ez már önmagában is beszédes tény lesz.” RAWALPINDI U Thant ENSZ-főtitkár ked­den este kijelentette, hogy a vietnami kérdés rendezését a vietnami népre kell bízni. A főtitkár Pirzada pakisztáni kül­ügyminiszter díszvacsoráján mondott pohárköszöntőjében fejtette ki véleményét. Dr. King „ITT ÁLLOK, másként nem tehetek ...” Luther Márton sza­vai ezek — és stílusosabb idé­zetet keresve sem találhatnánk most, hogy arról a dr. Martin Luther King amerikai lelkész­ről szólunk, aki nevében éppen Luther Márton emlékét őrzi. Mégsem csupán forma sze­rint stílusos ez az idézet. A Nobel-békedíjas amerikai néger lelkész, amikor a múlt hét vé­gén részt vett és felszólalt az Egyesült Államok történetének legnagyobb, negyedmillió em­bert megmozgató béketünteté­sén — emberként, keresztény­ként és néger vezetőként egy­aránt nem tehetett másként. AKA DT Amerikában néger szervezet, amely megkérdője­lezte ezt a szükségszerűséget. A tekintélyes, népes tagságú NAACP, a Színesbőrűek Hala­dásáért Küzdő Szövetség vezető­sége például már jóelőre rend- reutasította Kinget. Ez a szer­vezet sem vitatja, hogy Viet­namnak béke kell, de elhibá- zottnak tartja azt, ami a hét­végi monstre tüntetés egyik leg­figyelemreméltóbb erénye volt: tudniillik a háború elleni moz­galom és a néger polgárjogi mozgalom ilyen közvetlen ösz- szekapcsolását. A NAACP veze­tősége úgy véli, hogy vannak szervezetek, amelyeknek az előbbi, a néger szervezeteknek viszont az utóbbi küzdelem az elsőszámú feladata. Valójában azonban a NAACP- nek nincs igaza. S alighanem éppen az amerikai valóság té­nyei döbbentették rá dr. Mar­tin Luther Kinget, hogy a né­gerek jogaiért folytatott küz­delem elválaszthatatlan a viet­nami agresszió elleni tiltakozás­tól. AZ EGYESÜLT Államok la­kosságának csupán tizenegy szá­zaléka néger, ám a színesbő­rűek számaránya a harcoló csa­pategységeknél ennek éppen a kétszerese: 20—23 százalék. Ter­mészetesen nem azt akarjuk ez­zel mondani, hogy a Pentagon a behívásoknál „utazik” a né­gerekre. Sőt, azt is hajlandók vagyunk elhinni, hogy a néger katonák egy része önként je­lentkezett a vietnami frontszol­gálatra. Mégis, mi az oka a két számarány közötti különös aránytalanságnak? A behívá­Mai Van Bo, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság párizsi főmegbízottja a kanadai tele­víziónak adott nyilatkozatában visszautasította azt a Johnson amerikai elnök által támasztott követelést, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság va­lamiféle „viszonzást” adjon az Egyesült Államoknak, azaz szüntesse meg „Délre való be­szivárgást” cserébe az Észak el­leni amerikai bombázások megszüntetéséért. Nem adunk jutalmat az agresszornak, nem fizetünk sarcot — jelentette ki Mai Van Bo. — Az Egyesült Államok szeretné, ha abba­hagynánk déli honfitársaink támogatását, hogy a több mint 400 000 emberből álló amerikai expedíciós hadsereg szabad ke­zet kapjon Dél-Vietnamban. Dél-Vietnam Vietnamhoz tartozik — mondotta Mai Van Bo —, teljes egészében a viet­nami népé, nem az 52. állama az Egyesült Államoknak, ha­nem Vietnam fele. Ki meré­szelné ennek az ellenkezőjét állítani? Az igazság az, hogy az amerikai kormány provokál­ta a háborút Vietnamban, Washingtonnak kell abbahagy­ni az agressziót. Ez az egyedüli út. amely a béke helyreállítá­sához vezethet Vietnamban — mondotta a VDK párizsi fő­megbízottja. igazsága soknál a katonai hatóságok el­sősorban a szakképzetlen férfia­kat szólítják a gyalogság zász­laja alá. És az Egyesült Álla­mokban ezek aránya a négerek között magasabb, mint a fehé­reknél. Az egyenlőtlenség, a faji megkülönböztetés így közvetve érezteti hatását a harcoló ala­kulatok összetételében. Közvet­ve — de érezteti. Íme, egy konkrét, kézzelfogható példa a háború és a néger mozgalom közötti szerves összefüggésre. És az önkéntesek? ök újabb példával szolgálnak. Zsoldjuk azt a bért pótolja, amihez bő­rük színe miatt a békés mun­kában nem juthatnak hozzá. Végtére immár a gazdasági fel­lendülés idején sem szűnt meg a milliókban számlált munka- nélküli sereg Amerikában. A TÜNTETÉSEN a hét vé­gén vittek egy ilyen táblát is: „A szegénységet pusztítsák el. ne a vietnami népet!” • Ebben a jelszóban sűrűsödnek igazán a négerek jogai és lehetőségei, illetve a háború elleni mozga­lom közötti közvetlen kapcso­lat. Az Egyesült Államok nap­jainkban havonta kétmilliárd dollárt költ a vietnami hábo­rúra. Azért, hogy — állítólag „megvédjen”tizenhatmillió dél­vietnamit többségük akarata el­lenére. — Viszont az Egyesült Államokban hivatalos adatok szerint kereken 34 millió ember a kormány által meghatározott nyomorszint alatt él. Johnson elnök, röviddel beiktatása után meghirdette „hadjáratát” a sze­génység ellen. Azóta két és ne­gyed év telt el, de az Egyesült Államok ezalatt kevesebb, mint négymilliárd dollárt költött erre a célra. Azaz: két hónap alatt többet költ dél-vietnami életek kioltására, mint amennyit Johnson elnöksége óta a nyo­morgó amerikaiak életének meg­könnyítésére fordított. És ezek­nek az amerikaiaknak jelenté­keny része néger, s még inkább igaz megfordítva: a négerek nagy többsége ezen amerikaiak csoportjába tartozik. EZÉRT mondatja az ameri­kai valóság logikája a háború­ellenes tüntetés egyik vezérszó­nokává előlépett dr. Martin Luther Kinggel: „Itt állok, más­ként nem tehetek .. S. P. Kelet^Nigéri a és a központi kormány között mélyül a szakadék Az EAK minisztere Szíriában tárgyal A FLOSY célfa: a Dél-arábiai Szocialista Köztársaság

Next

/
Thumbnails
Contents