Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
196T április 19, szerda 5. oldal Tapasztalatokkal gazdagodva — Egyik tanári szaktárgyam a szerb-horvát nyelv és irodalom. Jugoszlávia népeiről, kultúrájáról eddig is voltak fogalmaim, ismereteim, de be kell vallanom, hogy keveset tudtam róluk. A katymári magyar—szerb- horvát kétnyelvű iskola igazgatója, Fekete Bertalan mondja ezt, aki nemrégiben tért haza Bthónapos tanulmányút járói. A Művelődésügyi Minisztérium biztosította ezt neki azzal a feltétellel, hogy a jugoszláviai kétnyelvű oktatást tanulmányozza és a tapasztaltak alapján tegyen javaslatokat a mi hasonló oktatásunk módosítására, korszerűsítésére. Nálunk — az alkotmány értelmében — a nemzetiségek szabadon tanulhatják és gyakorolhatják anyanyelvűket Különösen megyénk déli részén van ennek komoly jelentősége, ahol nagy számban találhatók délszlávok. És mivel a nemzetiségiek nem szeparáltan, hanem a magyar lakossággal elvegyülve élnek, ezért hozta létre oktatásügyi kormányzatunk a kétnyelvű iskolákat. Ezekben mind a magyart, mind saját anyanyelvűket tanulják a délszláv gyerekek. A katymári magyar—délszláv kétnyelvű iskolának ebből a szempontból különösen nagy a jelentősége, ezt az iskolát ugyanis kísérleti intézetnek jelölte ki a minisztérium. Soknyelvű orsság Milyen élményekkel tért haza tanulmányútjáról Fekete Bertalan? — Mint ösztöndíjas kutatót, az újvidéki egyetem 'fogadott. Innen szálltam ki tanulmány- utakra, valóban keresztül-kasu! utaztam Jugoszláviát. Meghatódva álltám meg egy-egy történelmi nevezetességű helyen. Belgrádban például és Rigómezőn, ahol magyarok és délszlávok közösen vívták harcaikat ... Az ember eltörpül Bosznia hegyóriásai mellett. Hallgattam Pristina és Sarajevo minaretjeinek évszázadok óta változatlan müezzinénekét. Gyönyörködtem Adria kékjében, Szlovénia hófödte csúcsaiban, Isztria mediterrán pompájában. Ezeken a tájakon számos nemzetiség él: szerbek, horvá- tok, szlovének, macedónok, bos- nyákok, albánok, montenegróiak, magyarok, olaszok, bolgárok, románok... ki tudja valameny- nyit felsorolni. Ez a nyelvi és etnográfiai sokszínűség, a temperamentumok hihetetlen skálája, népszokások, vallási hagyományok mind megférnek egymás mellett. Eddigi munkánk mérlege A megyénk déli részén működő nemzetiségi, illetve kétnyelvű iskolákat, különösen a katymári magyar—délszláv iskolát már többször ismertettük a Petőfi Népé-ben, így most csak a leglényegesebb vonásokra térünk ki. Kezdetben azt a módszert vezették be, hogy a humán tárgyakat a tanulók saját nemzeM A méltatlan öreg hölgy A „monstre attrakciók” korát éli a filmművészet. Kellenek a nagy, látványos* „sohaeddig- mégnemvolt” mutatványok, a könnyű műfajban csakúgy, mint a filmművészet legkiválóbbjainak megnyilvánulásában. Ebben az elementáris erővel harsogó kórusban tiszta, halk, ám mégis erőteljes szólammal csendül fel René Allio filmje, amely éppen egyszerűségével ragad meg, azzal válik eredetivé, hogy nem akar eredeti lenni, nem akar semmi újat felfedezni. Csak megláttatni akar valamit az élet valóságos értékeiből és hazugságaiból, megmutatni, hogy egyetlen látszólag eseménytelen, semmitmondó élet is milyen kimeríthetetlen, gazdag forrása lehet a szépségnek és az ember, saját környezetünk elmélyültebb megismerésének. A film alapnovelláját Bertolt Brecht neve fémjelzi. A rendezőről csak annyit tudunk, hogy ez az első filmje. De ezzel aztán be is írta nevét a legjobbak közé. Az irodalmi nyersanyag közvetlen természe- te=ségggel simul filmmé kezében, s a hősnő Madame Bertini vidáman és elszántan, masébe- illően és reálisan kacsázik keresztül stílusokon, irányzatokon. Berthe néni férje haláláig az volt, aminek látszott: példás feleség, anya, majd nagyanya. Nem várt és nem kapott az élettől többet, mint amennyi a kötelességtudóan lemorzsolt, egyhangú 60 esztendőből származhatott. Itt a földön elvé-; gezte, ami dolga volt, főzött, mosott, gyereket szült, a ruhaszárító kötelekre kiteregette az ifjúságát, az álmait. így érkezett el oda, ahol már mindenki belenyugszik a meg- válátoztathatatlanba. Csakhogy Berthe néni éppen most szabadult fel évtizedek nyomása alól, a halál előtti utolsó 18 hónapban jut el odáig, hogy végre meri élvezni és élni az életét. A család, természetesen, felháborodik. A gyerekek — az ifjabb generáció, — nem tudják megérteni a váratlanul adódott helyzetet, úgy érzik anyjuk méltatlanná vált eddigi életéhez, s hozájuk is. A film azt ábrázolja, hogyan találja meg Berthe néni. a saját egyéni boldogságát akkor, amikor el meri szakítani azokat a szálakat, amelyek az egymás kihasználását szemforgató nyájasságát leplező, vagy szentesítő családi közösséghez fűzik. Az öreg hölgy végre rálelt az élet friss, eredeti ízeire, huncut kék szeme rácsodálkozik a világra, s amit megkíván azt most már meg is szerzi magának. Törkoskodik és kirándul, ajándékot vesz kényszer nélkül annak, akit szívébe zárt: számára nem létezik többé családi kényszer és kötöttség, felszabadultan, derűsen, bőkezűen és önzőn — ahogy éppen jólesik, — intézi a sorsát, s egyre messzebbről, kicsit kaján, kicsit lenéző mosollyal figyeli a kenyérharcban egymás húsát is harapdáló család tagjait. y. zs. tiségi nyelvükön, a reál tárgyakat pedig, ahol nehezebb a fogalomalkotás, magyarul tanulták. Ám ehelyett újabb formákat szeretnének bevezetni, amelyek tökéletes anyanyelvi, de ugyanakkor magyar tudást is adnak. Nálunk a kétnyelvű iskolai oktatás legjobb módszerei még nincsenek kidolgozva. Olyan községben például, mint Katy- már, ahol a lakosság fele magyar, fele délszláv anyanyelvű, nem volna-e indokolt a kétnyelvű oktatást valamennyi iskolára kiterjeszteni. Javaslatok, tanulságok Fekete Bertalan értekezéseit tanulmányútjáról már közlik a jugoszláv szaklapok, így az újvidéki Pedagogska Stvamost szerb nyelven idézi, a szabadkai Skolski Zivot pedig magyarul jelenteti meg a publikációit. És itthon: hogyan hasznosítják a tapasztalatokat? Milyen javaslatokat terjeszt a minisztérium elé? — A Művelődési Minisztérium hozzájárult, hogy a tanul - mányutamon szerzett tapasztalatok alapján nemzetiségi szaklapot indítsunk, a hazai kétnyelvű oktatás kérdéseinek megtárgyalására és a külföldi eredmények ismertetésére. A lapot minden valószínűség szerint Katymáron szerkesztjük majd. A tapasztalatok alapján már ho: •'’fogtam a valamennyi tantárgyra vonatkozó fogalmak kétnyelvű jegyzékének összeállításához. Ezeket az általános iskola nyolc osztályának anyagából válogattam össze. Szeretnénk továbbá bevezetni oktatásunkban az audio-vizuális eszközöket. Szóba jön a kétnyelvű oktatásban a különböző programozott oktatási formák bevezetése is. Fekete Bertalan most dolgozik tanulmányútja anyagának összefoglalásán. Javaslatait a minisztérium elé terjeszti és ennek alapján már ősztől kezdve lényeges módosítások várhatók kétnyelvű oktatásunkban. Balogh József A mai Moldava A Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságot az ötéves tervek a Szovjetunió egyik számottevő élelmiszert termelő körzetévé fejlesztették. A köztársaság területét főleg alacsony dombvidék és síkság alkotja. A tengerszint feletti magasság a középső, erdővel borított országrészen is csak 400—450 méter. Az erdő csupán 6 százaléka az ország területének, a többi legnagyobbrészt füves puszta. Két nagy folyója a Dnyeszter és a Prut. Gazdaságának legjelentősebb ága a mezőgazdaság — ezen belül is a gyümölcs, a szőlő, a dohány és a zöldségfélék termesztése — és a mező- gazdasággal kapcsolatos feldolgozó ipar. A moldavai mezőgazdaság, korábbi hagyományai alapján, ipari ágazatok közül a gépipar a szőlő- és bortermelésre, a a legszámottevőbb. Ez csak a kertészetre, a kukorica és né- második világháború utáni idő- hány ipari növény termesztésé- szakban alakult ki Moldavá- re specializálódott. Borterme- ban. A hétéves terv időszaká- lésben az ország a Szovjetunió ban teremtették meg az elekt- határain belül a harmadik he- rotechnikai ipart, lyen áll, holott területe a Szov- Alig másfél évtizedes Molda- jetuniónak csupán 15 százaié- vában a földgázipar. Jelenleg Moldava kincse a szőlő. A jugoszláv TU műsora SZERDA 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Riportműsor. — 17.25: Népszerű tudományos film. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-műsor. — 18.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hirdetések — 20.37: Játékfilm. — 22.05: Hirdetések. — 22.15: Tv-híradó. — 22.3»: Dinamó—Juventus labdarúgó-mérkőzés. Az ország fővárosa Kisinyov. A gazdasági és a kulturális élet központja, lakosainak száma 278 ezer. A város tavaly ünnepelte fennállásának félévezredes évfordulóját. Képünkön: A Nagy Honvédő Háború éveiben hősi halált halt komszomolisták emlékműve. ka, lakossága pedig 1,4 százalék. Harmadik Moldava a cukor, a növényi zsiradékok termelésében, a konzervtermelés- ben is. A dohánytermesztésben hétmilliárd köbméter a termelése, mintegy hatszorosa a magyarországinak. A Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság 1966—70-re voelső, a hús, tejtermék és zsír- natkozó népgazdaság-fejlesztési termelésben 7—8-ik. Moldava terve szorosan kapcsolódik az mezőgazdaságában a külterjes új szovjet ötéves terv egyik szántóföldi művelés aránya alapvető célkitűzéséhez, amelykisebb, a belterjes ágazatoké nek lényege: a fogyasztási ja- pedig nagyobb mint nálunk, vakat előállító iparágak gyor- Az ipar gerince az élelmi- sabb fejlesztésével javítani a szeripar, az ipari termelés löbb szovjet nép ellátását, emelni mint felét teszi ki. A nehéz- életszínvonalát. Igen mozgalmas heteket élnek a kultúra munkásai mostanában a szomszéd megyében, Szolnokon. Március közepén kezdődtek a III. Szolnoki Kulturális Heteik. Ennek keretében szinte megszámlálhatatlan esemény, rendezvény zajlik le hétről hétre, napról napra a Tisza-parti városban. Pedagógiai előadások és kiállítások, egészségügyi rendezvények, műszaki tudományos ankétok, kiállítások, mezőgazdasági tanácskozások, hangversenyek, irodalmi rendezvények, fesztiválok, matinék, versenyek, találkozók és bemutatók... Felsorolni is hosszú volna mindazt, amit a gazdag program tartalmaz. Másfél hónapig Szolnok joggal áll az országos érdeklődés Nálunk is kellene reflektorfényében, hiszen valóban impozáns ez az erőfeszítés, figyelmet érdemel az áldozatkészség, amedy- lyel a helyi párt- és tanács vezetés, a tömegszervezetek összefogva támogatják a kultúra ügyét. Hangsúlyozni kívánjuk az összefogást, mert hiszen enélkül a legjobb szándék is kevés volna egy ilyen nagyszabású megmozdulás sikeréhez, s a legmerészebb elképzelés is elakadna már a terv születésekor. Csaknem harminc különféle szerv vállalt részt a Szolnoki Kulturális Hetek rendezésében, s természetesen anyagi támogatásában is. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanácson kívül a megyei művelődésügyi és mezőgazdasági osztálytól a KISZ-en, az iskolákon, színházon, művelődési házon stb-n át a szakszervezetekig, az állami gazdaságok igazgatóságáig és a vállalatokig mindenki, akinek csak valami köze egyáltalán lehet a programhoz. Még országos szervek is, mint például az Országos Pedagógiai Intézet és a Filharmónia. Bizonyos, hogy fgy is óriási munka a Kulturális Hetek megrendezése. De ilyen támogatással természetesen nem a lehetőségek megteremtésére kell elfecsérelni, hanem a szervezésre* & gördülékeny lebonyolításra lehet fordítani az erőket. Bács megye és Kecskemét több szempontból még kedvezőbb helyzetben van, mint Szolnok, hiszen gazdag hagyományai, népművészete, a múlt és a jelen megszámlálhatatlan kulturális kincse megfelelő vonzerőt jelenthetne hasonló eseménysorozat esetén az orszá ?os közvélemény számára. Nem mondjuk azt, hogy a Szolnoki Kulturális Hetek pontos másával próbálkozzunk. De szomszédaink példája és sikere biztató jel. 'vdemes megfontolni, mit tehetnénk mi is szellemi kincseink népszerűbbé tétele és kulturális életünk további fejlődése érdekében. M. £»
