Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
UJ FEJEZET TERMELŐSZÖVETKEZETI mozgalmunk nagy fontosságú, ünnepi eseményére kerül sor a héten: április 20-án a Parlamentben összeül a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusa. A kongresszus több hónapos előkészítés után kezdi meg munkáját. Az év elején 3184 termelőszövetkezet, 249 tszcs, valamint számos szakszövetkezet és halászati tsz tagsága küldöttgyűléseken vitatta meg a szocialista átszervezés óta eltelt időszak tanulságait, a gazdálkodás helyi eredményeit és fogyatékosságait és a közeljövő feladatait. A gyűlések jó alkalmat jelentettek arra, hogy az emberek megbeszéljék és ösz- szehangolják azokat a tennivalókat, amelyek a vállalatszerű gazdálkodás kialakításában a szövetkezeti közösségekre hárulnak. Emellett mindenütt megválasztották a küldötteket a megyei tsz-tanácskozásokra, amelyek március végével valameny- nyi megyében lezajlottak. A megyei tanácskozásokon a küldöttek és a meghívottak nyílt szókimondással arról beszéltek a legtöbbet, hogy a növekvő önállóság viszonyai között minként kell megfelelően élni a nagyobb lehetőségekkel. S mi az amire a kongresszustól vár konkrét választ a szövetkezeti parasztság. Itt került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására: 2200 termelőszövetkezeti tagra jut egy kongresz- szusi küldött. A termelőszövetkezeti csoportok 24, a szakszövetkezetek 15, a htsz-ek egy küldöttet választhattak a kongresszusra, amelyen a szövetkezeteknek összesen 520 választott képviselője vesz részt. A küldötteknek mintegy fele tsz-el- nök, mintegy 30 százaléka brigádvezető, és tisztségnélküli szövetkezeti gazda, 20 százaléka különböző beosztásban dolgozó szakember. AZ 1. ORSZÁGOS Termelőszövetkezeti Kongresszuson — amelynek munkájában részt vesznek többen pártunk és kormányunk vezetői közül — két beszámoló hangzik el. Ennek alapján a résztvevők megvitatják a szocialista átalakulás óta eltelt évek mérlegét, a közös gazdaságok működésének legidőszerűbb kérdéseit, valamint az új szövetkezeti- és földjogi törvény irányelveit. Ezt követően sor kerül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi termelőszövetkezeti szövetségek működési falitételeinek megtárgyalására. A kongresszus választja meg az országos tanácsot, amely eddig is működött, tagjait azonban a kormány nevezte ki, most viszont választással kerülnek be a testületbe az arra leginkább méltó szövetkezeti emberek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagja lesz. Feladata ellátni a termelő- szövetkezetek központi érdekképviseletét. Emellett javaslatokat tehet a közös gazdálkodás további fejlesztését célzó intézkedésekre az illetékes állami szerveknek, s iránymutatással szolgálhat a területi tsz-szövet- ségek számára. Kezdeményezheti szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék megrendezését, segíti a szövetkezeti versenymozgalom terjesztését, részt vesz azok értékelésében. Olyan társadalmi vezető testűdet lesz, amely nincs alárendelve miniszteriális szerveknek, a minisztériumokkal támadt vitás ügyek esetében a kormánynak van döntési joga. A kongresszus napirendiéhez tartozik továbbá a tsz-szövetsé- gek minta-alapszabályának a megvitatása és elfogadása. Mint láthatjuk, a kongresz- szus a fejlődő közéleti demokratizmus jegyében ül össze és folytatja majd munkáját. Az ott hozott határozatok, a közösen kialakított állásfoglalások, nagy kihatással lesznek termelőszövetkezeti mozgalmunk, a közös gazdálkodás alakulására, a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére. A CSÜTÖRTÖKÖM összeülő kongresszus, amelyet a jövőben négyévenként rendeznek meg a IX. pártkongresszuson elfogadott határozatok szellemében ülésezik majd. s készíti elő a tsz-eknek az úi gazdasási mechanizmusra való áttérését.. Ilyenformán új fejezetet nyit a közös gazdálkodás hazai történetében. A parlamenti tanácskozás szép. ünnepi aktusának ígérkezik egyébként, hogy ez alkalommal kerül sor a pártkongresszusi munkaversenyben a legjobb eredményt elért tsz-ek megjutalmazására, s mintegy 1.50 szövetkezeti gazda kitünte-_ tésére. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara 60 fillér 1967. Április 19, szerda Január l-én életbe lép dZ Új h if 61 és pénzforgalmi rendszer A gazdasági bizottság határozatot hozott a pénzintézetek hitelezési és pénzforgalmi tevékenységéről, a január l-én életbe lépő új hitel- és pénzforgalmi rendszerről. Mint ismeretes, a hitelrendszer eddig a lebontott népgazdasági terveket követte. A tervben megszabott munkaerő foglalkoztatásához gépek, anyagok beszerzéséhez automatikusan hitel, illetve pénz is járt, függetlenül attól, hogyan gazdálkodtak a vállalatok. Az új gazdaságirányítási rendszerben az dönti el a vállalat hitelképességét, hogy jövedelmezően dolgozik-e, hogy mennyire igazodik a piac igényeihez. Ugyanakkor a hitelrendszer segítségével a kormány befolyásolja a vállalatok gazdasági tevékenységét, s közvetve érvényesíti a központi elgondolásokat. A határozat utal arra, hogy a bankrendszer a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek alapján végzi hitelezési tevékenységét. Ezekre az elvekre a Magyar Nemzeti Bank más pénzintézetekkel és egyéb szervekkel együttműködve dolgozza ki a javaslatokat. E javaslatok előkészítésére, a jóváhagyott irányelvek végrehajtására jelentős pénzügyi kérdések megvitatására létrehozzák a hitelpolitikai tanácsot. Ennek elnöki tisztét a Magyar Nemzeti Bank elnöke tölti be, tagjai pedig a gazdasági minisztériumok és más gazdaságirányító szervek, továbbá a pénzintézetek vezető munkatársai lesznek. A hitelezés módszereit és eljárási szabályait úgy kell kidolgozni, hogy azok a piaci mechanizmus működésével összhangban elősegítsék az áru és pénz egyensúlyát, a gazdasági tevékenység hatékonyságát. A bank a hitelképesség határai között folyósít a vállalatoknak forgószköz-hiteleket. Azok a vállalatok számítanak hitelképeseknek, amelyek termékeiket a piacon rendszeresen értékesítik, jövedelmezően gazdálkodnak, fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. A hitelek fedezetét a bank nem állami ellenőri jogkörrel, hanem kizárólag mint hitelező vizsgálja. Ez a vizsgálat nem terjedhet ki a vállalati gazdálkodás egészére, a bank csupán azt állapítja meg, hogy van-e kellő hitelfedezet. Ha a vállalat hitelképessége bizonytalanná válik, a problémák nagyságának megfelelő intézkedésekre lesz szükség. Ha a hitelképesség előreláthatóan egy éven belül helyreáll, úgy a bank hitellel segíti felszámolni a vállalat gazdasági nehézségeit. Ha tartósabbak a problémák, például a gyárnak értékesítési nehézségei, jelentősebb veszteségei vannak, de reális mérlegelés alapján mégis várható, hogy helyreáll a vállalat gazdaságos működése, akkor a bank a szakminisztérium és a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával külön forrásból különleges feltételekkel nyújt hitelt. Ha a vállalat működése ily módon sem javítható meg, akkor a bank megtagadja a további hitelezést, esetleg a fennálló hiteleket is felmondja. Ilyen esetben a vállalatot szanálási eljárás alá vonják. A bankhitelek után alapkamatot kell fizetni, ennek mértékét a kormány a hitelpolitikai irányelvekben állapítja meg. Ha a hitelt lejártakor nem fizetik vissza, akkor késedelmi kamat jár. A vállalatok betétei után viszont a bank fizet kamatot. A gazdasági bizottság határozata arról is intézkedik, hogy a bank pénzforgalmi munkájában az igazgatás jellegű eljárások helyére a gazdasági módszerek lépnek. Az adminisztratív jellegű kötöttségeket, mint például a megbízások kötelező benyújtási határideje, az átutalás elmulasztása esetén úgynevezett beszedési megbízás kötelező benyújtása, a készpénz- fizetés felső határának, vagy a házi-pénztár keretének az előírása megszűnik. A vállalatok általában szabadon állapodhatnak meg egymással a fizetés teljesítésének módjában és időpontjában, a fizetési határidő azonban a 30 napot nem haladhatja meg. A vállalatok fizetési vitáinak intézésében ugyancsak megszűnik a pénzintézetek igazgatási jellegű hatásköre. A Magyar Nemzeti Bank, mint az ország központi bankja, a forint értékállóságának folyamatos vizsgálata céljából népgazdasági szinten elemzi a fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló árumennyiség viszonyát, továbbá a gazdasági életnek azokat a tényezőit, és jelenségeit, amelyek a piacon az áru és a pénz egyensúlyának alakulását befolyásolják. (MTI) Május 21-23: gyermekvédelmi hét Operatív bizottság alakult A múlt év végén tartott megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet gyermek- védelmi hét szervezését, illetve megrendezését határozta el. Ennek a május 21 és 28-a közötti jelentős eseménysorozatnak a megbeszélése, előkészítése céljából népesítették be tegnap a megyei tanács kultúrtermét Kecskemét társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, az üzemek, vállalatok, iskolák és intézmények megbízottjai. A megbeszélés bevezetőjében Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos, minden felnőttet érintő feladatokról és felelősségről szólva érdekes összehasonításból indult ki. Nevezetesen: a TBC-elleni sokéves céltudatos küzdelem, a rendszeres szűrővizsgálatok, tehát a megelőzés, s a gondozás jóvoltából nagyszerű eredményeket könyvelhetünk el. Vajon van-e okunk feltételezni, hogy hasonló szervezettséggel, céltudatossággal és elszántsággal a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok érdekében végzett munka kevesebb sikert hozna? — vetette fel a kérdést Madarász elvtárs. Majd hangsúlyozta, hogy a május utolsó hetében megrendezendő gyermekvédelmi hét eseményei azt célozzák, hogy megmozduljon az egyén és a társadalom lelkiismerete, a szülők, a pedagógusok, a társadalmi és tömegszervezetek, a munkáskollektívák stb. felelősség- érzete a holnap felnőttéiért — gyermekeinkért, ifjúságunkért. A továbbiakban dr. Szokoli Gyula, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetője ismertette a gyermekvédelmi hét programtervezetét. Az ezt követő vitában számtalan nagyszerű javaslat, kezdeményezés hangzott el a tervezet kiegészítésére, tartalmasabbá tételére. Az a tény pedig, hogy a résztvevők szinte kivétel nélkül a legmesz- szebbmenő segítséget kínálták a jelentős eseménysorozat előkészítéséhez, már önmagában is egyik biztosítéka a gyermek- védelmi hét sikerének. A megbeszélés résztvevői végezetül népes operatív bizottságot választottak az előkészületek lebonyolítására. Brezsnyev beszédet mondott a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán Kedden folytatódott a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusának tanácskozása a berlini Wemer Seelenbinder Halle-ban. A napirenden a központi bizottság írásbeli jelentése és Walter Ulbricht hétfői beszámolója fölötti vita szerepelt. A délelőtti vitában a kongresszusi küldöttek hatalmas ünneplése mellett Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára lépett a szónoki emelvényre. L. I. Brezsnyev beszédéről a 2. oldalon közlünk részletes tudósítást Leonyid Brezsnyev beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a kongresszus résztvevői. Brezs- nyev átnyújtotta a NSZEP VII. kongresszusának a Szovjetunió Kommunista Pártja ajándékát, Vladimír Kuznyecov neves szovjet festő „Éljen a szocialista forradalom” című képét. A festmény azt a történelmi pillanatot örökíti meg, amikor Lenin 1917 áprilisában a pétervári finn pályaudvaron egy páncélvonatról forradalmi harcra szólítja fel a tömegeket. A képen: A kongresszus elnöki emelvényén (balról jobbra): Jurij Andröpov, Erich Honecker, Leonyid Brezsnyev, Walter Ulbricht.
