Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

Követel a volt földbirtokos Futás a mezőn NEM ELŐSZÖR írunk olyan ügyről, amelyben a hajdani földbirtokos, az egykori tekinte­tes úr most, több mint 20 évvel a történelmi igazságszolgáltatás után vissza akarja perelni kas­télyát, földjét, házát stb. Csu­pán emlékeztetjük olvasóinkat a bösztöri, kunszentmiklósi, pir- tói esetekre. Körülbelül egy év­vel ezelőtt a Népszabadság kö­zölt cikket arról, hogy Nógrád megye egyik községében ha­sonló szándékkal jelent meg az egykori földbirtokos. Talált ügyvédet is. aki „védelmébe” vette. Mondanunk sem kell, hogy nem nyerte meg a pert. Hasonló szándék volt az el­indítója annak az ügynek is, amelyben nemrégiben hozott jogerős ítéletet Kecskeméten a megyei bíróság. Ez az eljárás is többet jelentett egyszerű per­lekedésnél. Nem csupán arról volt szó, hogy jog szerint ki­nek van igaza, hiszen az egyik oldalon — felperesként — olyan ember szerepelt, aki az ellen- forradalom idején — azt gon­dolva, hogy ismét felkelt az ő napja — önhatalmúlag kilakol­tatott egy tsz-elnököt a tanyá­jából, majd később Izgatás miatt ítélte el a bíróság. Ezek azonban nem tartoznak szorosan a mostani perhez, de hogy ösz- szefüggés van közöttük, azt bár­ki észreveheti, ha elolvassa a bírósági iratokat. Nézzük miről van szó? AZ ÜGY több, mint tíz év­vel ezelőttre, 1955 márciusára nyúlik vissza. Ekkor ugyanis a Kecskeméti Városi Tanács V. B. zárgondnokságot rendelt el Francia Kiss Károly. Kecske­mét, Szarvas utca 6. szám alat­ti lakosnak Városföld határá­fl jugoszláv műsora VASÁRNAP 8.40: Hírek. — 8.45: Népi muzsika. — 9.15: Faluműsor. — 10.00: A szá­bor közvetítése a szlovéniai KT ala­kulásának 30. évfordulóján. — 11.50: Kíváncsiak egyesülete. — 12.40: Ka­landok a Déli-tengeren. — 13.10: Népszerű tudományos film. — 13.40: Az állam és a munka között. — 17.35: Hírek. — 17.40: A leleolezett város. — 18.30: Horváth népi együt­tesek. — 18.45: Kiállítási hírek, — 19.00: Smoki. Sorozatfilm. — 19.40: Mikor kicsi voltam. — 19.54: Jó éj­szakát, gyerekek« — 20.00: Tv-híradó. — 20.45: Hirdetések. — 20.50: Tv-ma- gazin. Szórakoztató zenés műsor. — 21.50: Hirdetések. — 22.00: Tv-híradó. hétfő 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 16.55: Hírek. — 17.00: Kis vilá­gom. — 17.25: Rajzfilmek. — 17.40: Hol van, mi lehet? — 17.55: Műsor- ismertetés. — 18.00: Tv-űjdonságok. — 18.15: Népi muzsika. — 18.45: Mi is a tudomány? — 19.15: Heti sport­szemle. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Tv-játék. — 21.30: A zeneirodalom gyöngyszemei. — 21.45: Lépésben az idővel. —s 22.00: Tv-híradó. ban levő 43 katasztráll« hold földjére, mert igen magas adó és beadási hátraléka volt. Ez a zár 1956 februárban — ami­kor a föld terméséből kiegyen­lítették az állam iránti tartozást — megszűnt. A kirendelt zár­gondnok azonban a földet a vá­rosföldi Dózsa Termelőszövet­kezet használatába adta. A kö­zös gazdaság abban az eszten­dőben, 1956-ban ténylegesen használta, művelte a területet. Francia Kiss Károly 1965- ben (!) pert indított a termelő- szövetkezet ellen és kérte a bí­róságot, kötelezze a közös gazdaságot arra, hogy holdan­ként egy mázsa vegyesgabona értékének megfelelő összeget, 17 200 forintot fizessen meg ne­ki a föld használatáért. Az ügy a járásbíróság elé ke­rült, ahol elsősorban az összeg- szerűség tekintetében kellett utána számolni. A polgári bíró­ság természetesen a hivatalos árat vette alapul, ami 220 fo­rint, vagyis majdnem csak a fele annak,s amit Francia Kiss ..megállapított”. Az így kapott 9460 forintot végül is megítélte a járásbíróság az egykori ön­kényeskedőnek. AZ ELSŐFOKÚ ítélet ellen azonban a megyei főügyészség fellebbezési óvást jelentett be, mert az ítéletet törvénysértőnek találta. Az ügyészség óvásában kifejtette, hogy a Polgári Tör­vénykönyv szerint az ilyen jel­legű követelések öt év alatt el­évülnek. Francia Kiss pedig az 1957 óta fennálló követelésével csak nyolc év után hozakodott elő. Ezen az alapon az ügyész­ség a felperes keresetének el­utasítását, az ítélet megváltoz­tatását indítványozta óvásában. A .megyei bíróság március 30-án döntött az ügyben, most már jogerősen. Francia Kiss Károly keresetét elutasította és — mint pervesztes felett — kö­telezte a perköltségek viselésé­re. ítéletének indoklásában ki­fejtette többek között a megvei bíróság, hogy Francia Kiss Ká­roly indokolatlanul késlekedett követelésével és annak érvénye­sítése érdekében az eltelt nyolc év alatt nem tett lépéseket. AKARATLANUL is felvető­dik a kérdés: mi indította ezt az embert arra, hogy 1965-ben forduljon a termelőszövetkezet ellen? A választ nem nehéz megtalálni. Hasonló meggondo­lások vezethették, mint a cikk elején említett perek elindítóit. Alighanem arra gondoltak, hogy a demokratikusabb légkörben, szilárdabb törvényességi kere­tek között talán sikerre viszik szándékukat. Am, a valóban de­mokratikusabb légkör, szilár­dabb törvényesség éppen azt je­lenti, hogy jobban őrködünk törvényeink betartása fölött. G. S. A Francia Kommunista Párt népszerű napilapja, a l’Hu- manité az idén is megrendezte immár hagyományos nagy nemzetközi mezei futóversenyét. Túl az eredményeken, amelyek­ből a szakértők következtetni szoktak az európai távfutók várható pályaeredményeire, a l’Humanité híres versenye is­mét ráirányította a figyelmet a közép- és hosszútávfutás ki­egészítő versenyágára, a mezei- zésre. A magyar atlétika is túl van már a helyi és a területi mezei versenyeken és bajnokságokon, sőt, az országos bajnokságon is. Ez egyben a nálunk meglehető­sen rövid mezei versenyidény befejezését is jelentette. Európa sok más országában azonban még sorozatosan rendezik meg áprilisban is a nagy tömegeket foglalkoztató mezei versenyeket. Nálunk sokan nem értéke­lik kellően a mezei futás jelen­tőségét a felkészülésben, és az atlétika, közvetlenül pedig a futás népszerűsítésében. A ta­pasztalatok pedig azt mutatják, hogy ahol a mezei futásnak ér­tékes hagyományai alakultak ki, ott sem a közép-, sem a hosszútávfutás nem küzd után­pótlásgondokkal. A legjobb pél­da erre Anglia, ahol a múlt szá­zad elején rendkívüli népszerű­ségre tett szert a mezeizés, az úgynevezett „cross country”, amely nem ritkán mozgósította egész falvak és Városok ifjúsá­gát. A nagy sikerekre vissza­tekintő angol közép- és hosszú­távfutás mind a mai napig erre a nagy mezeifutó kultúrára tá­maszkodik. Ax angol példa nyomán a mezeizés gyorsan terjedt egész Európában, s volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy teljesen önálló sportággá növi ki magát. (1912 és 1924 között három olimpia műsorán is szerepelt.) A mezei futás elsősorban an­nak köszönheti nagy népszerű­ségét, hogy a változatos tere­pen rendszerint a tavaszi üde, egészséges környezetben végzett futás sokkal szórakoztatóbb, mint a pályaedzés. Alkalmas arra, hogy a fiatalok nagy tö­megeivel szerettesse meg a sport egyik alapágazatát, a fu­tást és így szerezzen tömegeket az atlétikának. Ez a magyará­zata annak is, hogy a mezei edzés szerves részévé vált a kö­zép- és hosszútávfutók felké­szülésének. Az egyhangú futó­munkát a változatos terep és környezet érdekesebbé teszi, s ugyanakkor speciális edzettsé­get biztosít. Nem véletlen, hogy az angolokon kívül az utóbbi évtized legsikeresebb futóinak, az ausztráloknak és az újzélan- diaknak az edzésprogramjában is nagy szerepet kapott — nem­csak az idény elején, hanem idény közben is — a mezei ed­zés. Elliot, Clarke, Haiberg, Snell edzéseik jelentékeny ré­szét terepen végezték, már csak azért Is, mert ritkábban jutot­tak pályához. Elliot például ki­váló eredményeit részben an­nak tulajdonította, hogy sokat futott a rendkívül változatos tengerparti fövenyen. A meséi versenyek rendezé­se nálunk is hamar elterjedt. Az első ilyen versenyt már 1896-ban megtartották és 1908- tól kiírták a mezei bajnokságot is. A mezei edzés azonban nem tudott igazán szerves részévé válni futóink felkészülésének. Néhány dicséretes kivételtől el­tekintve sportegyesületeink és atlétikai szövetségeink lemond­tak a mezeifutó tömegversenyek rendezéséről. Sőt volt egy idő­szaka atlétikánknak, amikor a felkészülés és a versenyidény 1 szervezése úgy történt, hogy még a mezei bajnokság meg­rendezése is kérdésessé vált. As idei örvendetesen sike­res mezei versenyidény remél­hetőleg újra felhívja a figyel­met a mezeizés nagy jelentősé­gére. Az atlétikai szövetségek Az FGT férfi csapata a múlt vasárnap Budapesten már át­esett a tűzkeresztségen, de a kézilabdázók növekvő táborá­nak mégis ünnepe lesz vasár­nap Kecskeméten. Az első NB IX-s bajnoki mérkőzésre kerül sor a Belsővárosi sportpályán. A kézilabda NB-ben eddig csak a Halasi MÁV női együttese képviselte megyénket s az FGT az első férfi csapat, amely ma­gasabb osztályba jutott. Az első hazai találkozó már csak azért is tarthat rendkívüli érdeklődésre számot, mert az ellenfél a tavaly még NB I-es emrégiben a fővárosi sportlapok gyakran fog­lalkoztak a bajai sportlétesít­mények ügyével. Legutóbb ar­ról volt szó, hogy amíg például Nagykanizsán hét labdarúgó- pálya van, addig Baja egyetlen minősíthetetlen talajú pályát mondhat magáénak. Mi tagadás, ez így van. S ke­veset változtat a helyzeten pil­lanatnyilag az, hogy készül már az új stadion. Mert egyrészt a munka üteme nem éppen bizta­tó, másrészt pedig már most — még időben — gondolni kellene rá, hogy edzőpálya nélkül az új stadion gyepszőnyege hasonló sorsra kerülhet, mint a réginek a talaja. Sportlétesítmények dolgában tehát felettébb csehül áll a vá­ros. Mit lehetne tenni, hogy gyorsabban jussunk előre? Volna egy szerény javaslatom. Gyorsan hozzáfűzöm, hogy ju­talomra nem tartok igényt — a magam számára. Vajha elfo­gadnák! Baja és sok vidéki vá­ros sportélete látná hasznát. L esszabálynak hívom ked­venc ötletemet. Nem ar­ra gondolok, amiről annyit vi­tatkoznak manapság világszerte. Azt majd eldöntik az okosok. Ami viszont bennünket, a ki­sebb csapatok szurkolóit talán még a gólszegénységnél is job­ban sújt, az, hogy a legjobb já­tékosokat minduntalan valóság­gal elrabolják tőlünk. A szabályzatok évek óta lehe­tővé teszik a tehetős egyesüle­tek vezetőinek, hogy szinte les­ből csapjanak rá a kiszemelt — sőt sokszor nem is látott, csak hírből ismert — sportolóra. Akár labdarúgó az illető, akár kosaras, röplabdás, vagy atléta. Pénzzel, vagy állással, ígéretek­kel úgy viszik el a legjobb spor­tolókat, hogy azok akár még kalapot se emeljenek a nevelő- egyesületek előtt. / ,smerjük a játékos-szabad- rablás magasabb szem­pontjait. Csakhogy gyakran nem általános sportérdekből bújnak e szempontbástya mögé a sport­vezetők, hanem a saját egyéni, vagy egyesületi érdekeik által vezettetve. A. szerencsés egyesü­letek dúskálkodnak anyagiak­ban. így könnyen jutnak maga­sabb osztályba, ahol aztán kellő körültekintés nélkül élnek a ki­vételes helyzettel. Egyre-másra a KISZ és az Úttörő Szövetség támogatásával országszerte nép­szerűvé tehetnék a tavaszi, hét­ről hétre ismétlődő mezei ver­senyeket. A mezei futás meg­újhodása elősegítené egész sportmozgalmunk fejlődését. Csömör lesz. Róluk közismert, hogy a szokottnál keményebben játsszák ezt az amúgy is egy­általán nem „kisasszony” sport­ágat. Technikai tudásban a kecskemétiek felveszik velük a versenyt s gyorsaságban sem maradnak alul, de a fizikai erő­fölény és a nagyobb rutin fel­tétlenül a vendégcsapatnak kedvez. Az NB II-s bajnoki mérkőzés délelőtt 11 órakor kezdődik. Előtte 10 órakor a Kecskeméti BRG férfi csapata játszik megyei bajnoki mérkő­zést a Bajai Kismotor együtte­sével. csábítják el a jó erőket a sze­gényebb egyesületektől még ak­kor is, ha nincsenek velük ha­tározott terveik. Hányszor ta­lonba teszik a frissen átigazolt játékosokat, akik elvesztek a nevelő egyesületek számára, hi­szen egy évig pihenniük kell. Ezzel a fejlődésük is többnyire elakad. Viszont, ha ezt a „les-sza­bályt” olyképpen módosítanák, hogy az elvitt játékosért kár­pótlást kellene fizetni a nevelő- egyesületnek, sportlétesítményi alapra, akkor jobban meggon­dolnák, hogy kit igazolnak át. S két legyet ütnénk egy csapás­ra, mert országszerte szaporod,- nának a kisebb-nagyobb sport- létesítmények is. C zzel elérnénk azt, hogy ki-ki munkája, eredmé­nye alapján juthat új sportlétesítményhez. Akkor pe­dig lényegesen megváltoznának az erőviszonyok is. Ha például Baja, s a bajai járás a Dunaia­kért, Rádi* Bartulov, Tüske, Ri- zsányi, Pécsi, Ézsi és a többi labdarúgó átigazolásáért, az or­szág legjobb kosarasainak te­kinthető Rátvai Katiért és Ráczért, a több mint egy tucat­nyi NB I-es röplabdajátékosért ellenértékképpen sportpályákat, uszodát, sportcsarnokot kapna, de legalábbis illő hozzájárulást — akkor a város sportlétesít­mény dolgában nem kullogna az utolsó helyen. S volna is miből adni Bajá­nak. Ezek a sportolók súlyos bevételekhez juttatták egyesü­leteiket. Ugyanakkor elmenete­lük az itteni sportköröket men- fosztotta bevételi forrásuk jó ré­szétől. Meg kellene tehát rendszabá­lyozni a felelőtlen átigazoláso­kat, a játékosoknak, kisebb egyesületeknek egyaránt káros lesipuskás gyakorlatot. Ezért ta­lán helyesebb volna javaslato­mat les-rendszabálynak nevez­ni. De ha nem felelőtlen az át­igazolás, mert a játékos feljebb jutása csakugyan érdeke volt az egesz magyar sportnak, ak­kor is meg kell változtatni az addigi gyakorlatot. Jutalmat ér­demel, támogatásban kell része­síteni a nevelő egyesületet. rj e jó lenne, ha a sok cikk után végre valami meg­fogható eredmény is születne! Dr. H. S. gépjárműtulajdonosok önkéntes biztosítása az a Áufocasco motorkerékpár biztosítás felvilágosítást adnak az Fiókjai Kirendeltségei és a Takarékszövetkezetek _____________2537 fl z első m ll-s kézilabda mérkőzés javaslatunk: Les-rendszabályt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents