Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
Az irodalom népszerűsítői Néhány évvel ezelőtt orszá- csolják az irodalmi közműveit- két, elbeszéléseket, s a legjobb gos hírű íróval beszélgettünk a nem hivatásos művészeti moz- to«Iom kérdéseiről. Ismertségét nyomatékkai említem, nehogy azt gondolja valaki: mondanivalóját sértődöttség sugallta. Az ség áramába, amelyekhez eddig' dramaturgiai megoldásokat, nem, vagy csak alig jutott el a szép vers, a jó próza. Közismert, hogy az új könyvek iránti érdeklődés felkeltésére legalkalmasabbak maguk a művek. volt a véleménye, hogy az ön- Semmiféle propaganda nem tevékeny művészeti mozgalom kelhet versenyre az irodalmi fejlődése nem egyenletes, ép- színpadok élő és közvetlen szö- pen az irodalom, a gondolatok vegtolmácsolásával. Sok irodalés érzelmek leghatékonyabb mi est és matiné eredményesséművészi formálója szorult háttérbe. Szerte az országban kórusok, tánccsoportok és színjátszó együttesek dolgoztak több-kevesebb eredménnyel. Ugyanakokr a TIT-előadásoktól ge mérhető már azon is, hogy a bemutatott írók, költők kötetei gyorsabban fogynak. Az új magyar próza mindinkább megáll a lábán, ám a versnek — különösen a még kevésbé iseltekintve, a tíz-, s talán száz- mert költőknek — szükségük ezreket szórakoztató-művelő van a színpadok visszhangte- apparátus programjában nem remtő közreműködésére. Amíg kapott kellő súlyt az irodalom. Könyvankét, ritkábban munkás—író találkozó: ez volt min- tőle, de szívesen hallgatják és meg is szeretik, mint hatásos szavalatot. a vers papírra nyomott néma betű — sokan idegenkednek den, ami a kultúrházakban, otthonokban, üzemi és falusi klubokban irodalom-népszerűsítés címén történt. A működő csoportok közül csak a színjátszók munkája kerülhetett volna kapcsolatba az Irodalommal. A Népművelési Intézet szakmai vezetése, s a KISZ kiadványaiban megjelenő műsoranyag kedvező változást indított el a műsorpolitikában. Ennek ellenére megállapíthatA színpadok ennél fogva megsokszorozhatják az élő magyar költészet hatósugarát, újabb tíz- és tízezrek szórakoztató-nevelő Az együttesektől színvonalat követelni helyes, túlzott követelményeket támasztani azonban nem hasznos. Az előbbi lendületet ad és bátorít, utóbbi bizonytalanná tesz és letör. Hibátlan szereplest nemcsak a kezdő, hanem a gyakorlott, tapasztalt, öntevékeny előadótól sem várhatunk. Nem is az a mozgalom célja, hogy versenyre keljen a hivatásos szavalókkal. Feladata az ízlésnevelés, az irodalmi és általában művészi élmények iránti érdeklődés és igény ébresztése; közreműködők és hallgatók látókörének szélesítése. Mindennek pedig egyre inkább megfelel. Bátran állíthatjuk ezt ma I már az országosan kibontakozó mozgalom eredményei alapján. S joggal vagyunk rá büszkék, hogy a népszerűséget tekintve és a művészi színvonalban egyaránt az élen járnak megyénk irodalmi színpadai. Fővárosi és televíziós szereplések, külföldi élményévé tehetik a legigénye- meghívások, fesztiválokon elért 1í’"5t a,Yli+ pöHicr tét- si^erek jelzik az eddig megtett sebb lírát. Amit ezért eddig tettek — nem kedés, de nem is elég. Az Irodalmi Színpad — persjuk: az öntevékeny művészeti pektíváját tekintve — a munmunka jelentősebb, széles körre kiterjeszthető formájának — az irodalmi színpad bizonyult. Az idézett író kérdésére: — „mit lehetne csinálni, hogy a művészeti csoportok is szélesítsék az irodalom publicitását?” — váltás- és paraszthallgatók iskolán kívüli esztétikai nevelésének hatékony formája, s népművelő feladatát csak a nemzeti irodalom és a világirodalom klasz- szikusaira építve oldhatja meg laszt adott a fejlődés. Életre- Nem volna azonban^ helyes, ha hívott és rövid idő alatt meg- szem elől tévesztenék, hogy a szilárdított egy mozgalmat, klasszikusok megismeresenek is amely a sokat emlegetett, s bi- e£pk ce^a. éppen a_ születő uj zony nehezen alakuló irodalmi művészet iránti fogékonyság közvélemény kisebb-nagyobb erősítése. Nem teljesíti megfe- központjait teremti meg ország- íelóen hivatását az az együttes, szerte amely nem juttatja megfelelő ■m w j | arányokban szóhoz ezt az új .s x SZlülpCfdOK a közönség művészetet, új irányú és megnövekedett igényeinek köszönhetik sikerei- NémCSdk a közönségre hat két, de maguk is újabb igénye- a színpadok népművelő munkákét ébresztenek és segítenek ja. Minden együttes kollektív tudatossá válni. Munkájuk az kulturális munka műhelye. A irodalom tömeghátása szem- jó közösség szakkör is, amelypontjából alig túlbecsülhető, nek tagjai kutatnak, keresik a Éppen azokat a rétegeket kap- készülő műsorokba illő verseEmlékezés Katona József halálára A sejtelmekkel terhes Mala- kiás-nap elmúlt. A főfiskális, aki házasodását, szerencséjét, vagy halálát várta e naptól, az utolsó éjszakát az Arany Sasban töltötte, barátjának. Elszánt Ferenc ügyvédnek társaságában. Éjfélig beszélgettek. Szó esett még egyszer arról az aranygyűrűről, amelyet Katona halála esetén egy bizonyos büszke leányzónak kellett volna átadnia a megbízott jó barátnak. Malakiás-nap múltán vissza akarta unszolni Katona kezébe, de az nem vállalta. Hátha mégis másképp fordulnak a dolgok! Így virradt fel április 16., a tavaszi úriszéki bíráskodás máKováes István írásával és az úriszék véghatározata, hogy „A próbák híjjánosságából felmentetnek és szabadon botsájtatni rendeltetnek” a vádlottak. Ez az iratcsomag volt Katonával az úriszék ülését követő ebéden. Ezzel akart visszatérni hivatalába a városházára, de annak csak a küszöbéig jutott el. Utána már csak a halotti végtisztesség következett. De az úriszék menetét sem lehetett megállítani. A gyászos eset után ezért kellett azonnal átvennie a tanácsnak Katona minden hátrahagyott iratát. Ennek a szomorú kötelesség- teljesítésnek egyik végrehajtója sodik napja. Katona forgatta az Sárközy Sándor tanácsnok volt. e napra esedékes per ügyiratát, amelynek kihallgatási jegyzőUgyanaz, aki az ügyvédi kart meghívja Katona Józsefnek „f. leendő utolsó halotti tisztesség tételére Magyar Ruhába öltözve”. A Kecskeméti Állami Levéltár a Katona-iratok közt ma is őrzi az eredeti kéziratos halotti értesítést és temetésre meghíkönyveit ő maga rótta ugyan- hónap 18-án _ délután 3 órakor azokkal a kalligrafikus , betűkkel a nagy árkus papírosokra, amelyekkel drámáit is írta. Az úriszéki tárgyalás jegyzőkönyvének hagyományos kezdő részét is az ő írása őrzi a sárguló papíron imigyen.: „1830-ik Esztendei Április 15-kén s vét. A meghívottak nevével kez- több azt követett törvényes napo- dődik az írás. A nevek után ott kon, néhai Feö Méltóságú Hertzes g0ralc0znák a válaszok: „megje- Koháry Ferentz Ur Eo Hertzcasc-e . . „ 1 özvegye született valdstein Antónia len , ,,megjelen , „hazaíiúi készséggel megjelen”, „tiszta szívvel cselekszi”. Mindez azt mutat ja, hogy Katona egyéniségének nagyságából és varázsából az átlagosnál többet éreztek a kortársak és a hivatalos ridegség mellett, amit szívesen hangoztatnak és emelnek ki a Bánk bán írójának életkrónikásai, Kecskemét közönsége tudatában volt a veszteségnek, amply a költő-fiskális váratlan halálával érte. Joós Ferenc özvegye Asszony Eő Méltósága meghatalmazottjának Nagyságos consiliáris Szón. tagh István Urnák Előlülése alatt Szabados Ketskemét városában folytatva tartatott T. Uríszék alkalmatosságával Felvétetett Criminális Ugye Katopa Jósefnek, mint uradalmi felperes Fiscnlisnak Hőre Ha- jagos Tamás isö, Kis Sándor 2ik, Dellentz másképp Pintér János 3ik és Dubecz Jősef tik rendbéli megvasalt Rabok, tolvaj alperesek ellen”. .. Ezután következik a tényállás leírása és a tanúvallomások összefoglalása a nagyszabású szénalopásról. Végül az ítélet utat. De legalább ilyen eredménynek tudjuk be, hogy egyre szaporodik a „névtelenek”, a kis helyi együttesek száma. Hiszen a mozgalom valóban csak akkor töltheti be célját, ha a tömeges ízlésfejlesztés, művelődés és nevelés eszközévé válik. J. A. Averuk: Anya (linóleummetszet, 1959). Ä szilárdság művésze — és a művész szilárdsága A KECSKEMÉTI Katona Jó- A Medgyessy szívéhez köze- zsef Múzeum három kis terme- lebb álló kőszobrokat a tömbben elhelyezett tárlat átfogja jelleg, ahogy ő mondta, a „bál- időben Medgyessy Ferenc több, ványszerűség” határozza meg. magyar népi művészettel kere- mint félévszázados munkássá- Valamennyi kiállná a hegyről sett rokonságot, hogyan .lehet gát. Pasztellek, rajzok és főként való legörgetés Michelangelói egyik legmodernebb művésze a a nevezetes szobrok kisméretű próbáját. A termékeny életerő kornak? vázlatai, amelyeket özvegyének kultusza mellett ezért olyan gondoskodása mentett át bronz- áradóan dúsidomúak női aktjai. ba a terrakotta málása, a gipsz A kerekkoponyájú hajdúsági rétűbb bonyolódása diktálja a törékenysége elől. paraszttípus szeretetén kívül művészet vezérszólamait (csak Mivel gazdagíthatják ezek ezért olyan gömbölyűek a Med- találomra): Rodin raffinált, fes- Medgyessy-képünket? gyessy-fejek. Ha megrendelői tőiségbe olvadó szimbolizmusát, Az első, ami azonnal szembe- kifogásolták „vaskosságát”, váll- Picasso naponta széthulló és tűnik, éppen a kis méretekből vonogatva morgott kedves, deb- újra összeálló latomasait vagy 7 - 1 popom rliplAlrtncon • Pl 7ho ^ 1ArtZ. nVií+n+cn re is. Ez a szobrász, aki a neolit, a sumir, az asszír, az egyiptomi, az archaikus görög és a Annak a kornak, amelyben a társadalmi és pszichológiai viszonyok egyre sokkövetkezik. Közvetlenül győz- .... , „ ,. , . . . nek meg bennünket arról, hogy ff am a .ff Pórias lenne el- miszticizmusát. Medgyessy szobrait nem a mé- au°Csa nl- Medgyessy fölismerte, hogy a terek és köbméterek, nem a kő A MÁSIK élmény, amellyel jelenségek bonyolódásának kö- és a bronz mázsái tették monu- megajándékoz bennünket a váz- vetése magában hordozza a for* mentálissá. latkiállítás: a figurák életsze- pástól, az embertől való eltávoElsősorban roppant követke- rűsége, a szobrászi látás eleven- lodás veszélyét. A kezdetekhez zetességgel véghezvitt, de soha- sége.^ A nagy művek önálló éle- nyúlt hát vissza, amikor még sem mesterkélt tömörítő kész- tet élnek, bizonyos fokig füg- az ábrázolás csaknem egybe- sége. A szobor örökre szóló moz- getlenülnek az alkotótok top- esett tárgyával (például a va- dulatlanságába egymás után rengéseitől, küzdelmeitől. A dászó ősember állatrajzain). Az pergő mozgásfázisokat sűrített, végső, letisztult eredmény, noha izmusok meglovagolták a táguló receni dialektusán: „Pízbe ke- Chagall színekben égő, áhítatos világ szétszáguldó meteoritiait. Medgyessy a csillagász szilárd ta témákban is. Első világháborús domborművén a rohamsisa* kos meztelen legény látszólag hősiesen rohan a pusztulásba, így a mozdulatlanság: mozgás, tulajdonképen következménye, a szoborpóz pillanata: időfolya* megvalósulásában cáfolata a _____ ma t. Az ellentétek küzdelme forrongásnak. A tagadás taga- nézőpontjából rögzítette a kéerővel telíti, túlfeszíti mértani dásának folyamata zajlik le, pet. Dinamika és statika, határain a fehüetet. A Kis tán- olykor^ többszörösen is, a lát- ^ ^ cosno fátylát meg a ritmikus vanytol a műig. szilárdság megóvta művészetét keringés teríti szét, de_ ernyedo Ez a különben rejtett folya* politikai" zsákutcák sugall karjaiban mar a pihenés szuny- mat szemünk láttára játszódik g polltlkai zsákutcák sugall nyad. Jelky András nehézcsiz- je a vázlatokon. Bebizonyítják, más, majdhogynem merev pa- mennyire találóan jellemzi Med- rasztlegény. De nyílt, távolba gyessy szobrait: „Hűséges meg- horgonyzott tekintetéből, ke- figyelésen alapuló kitalált for- mény, botmarkoló jobbjáról, m§k.” Vázlatai a megfigyelés de arcán iszonyat ül, keze két- energikusan kilépő ballábáról remekei, belefeledkezés a test ségbeesetten nyúl lova sörénye sugárzik a világot bejáró ván- naturális szépségeibe. A híres után, hogy visszatartsa. A 30-ban dorlegény virtusa, kíváncsisága, Debreceni Vénusz csíraformája 'mintázott Turáni lovas sem a vállalkozó szelleme. (Anélkül is, még sokkal inkább debreceni, kalandor magyarkodás jelképe, hogy a nem Medgvessytől szár- mint Vénusz. A Kövér gon- hanem a védtelen, de elszánt mazó. rendkívül ízléstelen bajai dolkodó vázlatának elomló test- harcosé, aki magyar marad földgömb-talapzat még ezt kü- tartása még a modellé, a mű- mindenáron. Amint az ötvenes lön szájba rágná.) lovarnőé. Épphogy csak fölsej- években még Medgyessynek is Monumentalitásának másik lik benne a későbbi tömbbe fo- kötelező Martinász sem a di- titka a választott anyag szigorú gott, nagy alkotás, „a húsnak vatos élmunkás, hanem földjé- törvényeihez való alkalmazko- himnusza”. Elvétve arra is ta- gyárba sodródott paraszt, dás. Ha bronz: hullámzanak a 1 álunk példát, hogy a vázlat ugyanolyan simogató szere- kontúrok, kileng az egyensúly, sikerültebb, a kitalált forma ár- tettel fogja a szerszám nyelét, lendületes ívűek az áttörések, tott a megfigveltnek. Ahogv mint azelőtt az eke szarvát. Gondoljunk csak a Szent István I ászló Gyula írja a Pihenő lány ÉS UGYANEZÉRT csodálatos szobor jogarától előrenyújtott első és végső változatának ősz- sírerniékei sem szomorítóak karján, röppenő köpenyén át a szehasonlításakor: „A szobor Nem . ®f“.. £ V, MgM vonal««,», **** « «»«.bb a Magvető tart mozdulatara, lett. __- ’ . . . ,, . va gy még inkább a SűrMó asz- Az eddigiek lényegében vá- ’ s mmc^1S is elm fog szonv groteszk, billenő, csava- laszt adnak Medgyessy Ferenc az emt)errodott testhelyzetére. értékelésének alapvető kérdésé- Szabó János
