Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
1967. április 2, vasárnap 3 oldal 31 gazdasági és a poüiikai munka elválaszthatatlan A versenymozgalom új vonásai a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban Kohut Bélával, a pártszer vezet, és Tóth Jánossal, a szakszervezet titkárával beszélgetünk a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár pártirodájában. A téma: hogyan kívánják gazdagítani a munkaversenyt a gyár dolgozói, figyelembe véve a gazdasági reformok szabta feladatokat. így, egy mondatba sűrítve talán szürkének tűnik, de — mint vendéglátóink szavaiból kiderül — a gyakorlatban sokrétű, izgalmas probléma ez. Mégis elégedetlenek — Nem önáltatás, ha kijelentjük, hogy tavaly szép sikert hozott üzemünkben a kongresz- szusi munkaverseny —, mondja a párttitkár. — Bizonyságul elég néhány adatot idéznem az értékelésből: összesen 860 dolgozó vett részt a munikaver- senyben, az 1400 közül, 68 brigád küzdött a szocialista cím megtartásáért, illetve elnyeréséért. Nem kis mértékben a versenymozgalom javára könyvelhetjük, hogy a vállalat eleget tett export- és belföldi kötelezettségeinek, 4 és fél millió forint költségmegtakarítást ért el és így több mint 20 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést oszthatunk. — Mi mégis elégedetlenek vagyunk, ezért úgy határoztunk, hogy idén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított versenymozgalmunk minőségileg jobb lesz, mint a tavalyi volt. — Mit értünk minőségi javulás alatt? — kérdez vissza Kohut Béla, majd így válaszol: — Elsősorban a thunkaverseny és a politikai nevelőmunka szorosabbra fűzését. Erről egyébként szó esik a pártvezetőség beszámolójában is. Ami az életben is elválaszthatatlan Több más példával együtt Tóth János megemlíti, hogy az egyik brigád kiváló gazdasági munkát végzett az elmúlt évben és így nehezen értette meg, hogy miért nem nyerheti el a szocialista címet. Pedig az indok alapos: a brigádban dolgozók távol tartották magukat minden politikai feladattól és — ilyen-olyan kifogásokkal — nem vettek részt a továbbképzésben sem. — A műszakiak között is akad néhány, aki úgy véli, hogy irányító munkáját kizárólag a gazdasági területre korlátozhatja — szövi tovább a gondolatot Kohut Béla. — Ezért van az, hogy egyes üzemrészekben kiváló eredményekkel dicsekedhető szocialista brigádok lelkes társadalmi aktivisták találhatók, másutt pedig csak tes- sék-lássék módon születnek a vállalások. Kissé elkanyarodtunk a témától, de talán nem is lehetett másként. Szorosan összefüggnek az említettek és egymást erősítve indokolják a párttitkár összegező véleményét: — A gazdaságirányítási rendszer reformjára való felkészülés elsősorban politikai feladat. Éppen ezért a brigádok értékelésénél az eddiginél is jobban figyelembe kell Vennünk az erkölcsi magatartást, a társadalmi munkát, a politikai nevelésben és a politikai feladatokban való aktív részvételt Együtt kell elbírálnunk azt, ami az életben is elválaszthatatlan Mindarról, amiről e beszélgetés során szó esik, élénk vita alakult ki az üzem szocialista brieádvezetőinek éveleji értekezletén is. A vélemények csatájából a Kohut Bélától hallottal azonos nézet került ki győztesen. Határozat született ezen a tanácskozáson az eddigi — kissé mechanikus — pontozásos értékelés tökéletesítéséről is. Korábban ugyanis előfordult, hogy egyes brigádok a könnyen teljesíthető vállalások sokszoros túlteljesítésével magasabb pont- számot értek el, miint azok, amelyek becsülettel végrehajtották mindazt, amit az év elején felajánlottak. Műszakiak a brigádokban Javasolták a brigádvezetők az úgynevezett komplex brigádok megszervezését is, amelyekben nemcsak a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók tömörülnek, hanem a termelés előkészítésével, az anyag beszerzésével. a technológia kidolgozásával foglalkozó műszakiak és adminisztratívok is. Időközben már meg is alakult az első ilyen brigád. Tóth János így magyarázza az új versenyszervezési forma előnyeit: — Jobban összekapcsolódnak az egyes munkaterületek és remélhetőleg elejét vesszük annak, hogy másokra, a megelőző műveleteket végző dolgozókra hivatkozzanak azok, akik az akadályok leküzdése helyett szívesebben választják a panaszkodást. — Bár az elmúlt évhez viszonyítva tovább javult az anyagellátás, még mindig nem eléggé egyenletes — fűzi tovább a gondolatait a szakszervezeti titkár. — A brigádban dolgozó műszakiak sokat segíthetnek abban, hogy anyaghiány esetén a kollektíva gyorsan átszervezze munkáját és átálljon egy olyan műveletre, amelynek a végrehajtását . semmi sem akadályozza. Ráadásul, ha például az anyagbeszerző is „ott él” a munkacsapatban. és ugyanolyan érdeke a vállalások teljesítése, mint a többieknek, akkor nyilván mindent elkövet annak érdekében, hogy semmi se akadályozza a folyamatos munkát. Ugyanez vonatkozik a l chnológusokra is. — Mint látja, nem korszak- alkotó újításokról van szó, amikor a munkaverseny továbbfejlesztéséről beszélünk, mindössze egy lépésről előre. Bizonyára ez év végén sem mondhatjuk el, hogy nálunk már úgy megy a munkaverseny, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. De reméljük, elmondhatjuk: jobban ment, mint tavaly, s ha így lesz, akkor tettünk valamit. — E szavakkal búcsúzik a párttitkár. B. D. Növényvédelem A dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetben nagy gonddal végzik az 50 holdas nagyüzemi kajszibarack ültetvényben a növényvédelmet. Képünkön Kovács Gábor növényvédő szakmunkás „harci öltözetben” végzi a permetezést. (Papp Géza felvétele.) A közrend és a közbiztonság társadalmi őrei AZ ORSZÁGUTAKON, agyárakban, a termelőszövetkezetekben naponta találkozunk velük; a kék karszalagot viselő önkéntes rendőrökkel. Ezeknek az embereknek fáradhatatlanságuknál csupán a lelkesedésük nagyobb, hiszen az év, vagy a nap bármelyik időszakában, a termelésben való derekas helytállás után híven teljesítik önként vállalt feladatukat: a szocialista állam közrendjének és közbiztonságának őrzését! Ma már egyre inkább számítanak rájuk, nemcsak az önkéntes rendőri csoportokat létrehozó rendőrkapitányságok, hanem a gazdasági vezetők, társadalmi szervek is. Segítségük, bűnmegelőző tevékenységük, felderítő munkájuk sikeréről tanúskodik az alábbi néhány számadat is: Az elmúlt évben az önkéntes rendőrök száz körözött személy elfogásában, 46 bűnöző tettenérésében, 15 határsértő leleplezésében, s 200 előállításában vettek részt tevőlegesen. A bűntettek elkövetését 400 esetben jelezték, s nem kevesebb, mint 770 alkalommal tettek bűnmegelőző intézkedést. A szabálysértők ellen 1360 feljelentés érkezett az önkéntes rendőrök részéről. A számok önmagukban is sokat mondanak különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy csupán 1967 első negyedévében a 268 közrendvédelmi és a 28 közlekedésrendészeti önkéntes rendőri csoport összesen 82 ezer órát töltött szolgálatban, s ebből 22 700 óra jutott munkaszüneti napokra. A SZAMOKNAK azonban sokkal beszédesebbek azok a példák, amelyeket az élet produkál. Orgoványon Szabó János önkéntes rendőri csoportvezető beosztottjaival február 16-án egy veszedelmes tolvajnőt fogott el, aki nagy mennyiségű kitöltetlen lottószelvényt tulajdonított el. Ezenkívül jelentős szerepük volt abban, hogy a Sallai Tsz tavából történt hallopás tettesei a megérdemelt helyükre kerültek. Nemcsak a bűnözők leleplezésében, hanem megelőző tevékenységükben is jelentős eredményeiket értek el a megye önkéntes rendőrei. A madarasi Kossuth Tsz-ben Kmetovics Mihály önkéntes rendőri csoportja vállalta, hogy munkájuk elvégzése után éjjel és nappal őrzik, vigyázzák a közös tulajdont. Részük van abban, hogy a termelőszövetkezetben minimálisra csökkent a mezei lopások száma, s csírájában sikerül elfojtaniok, megakadá- lyozniok a különböző károkozásokat. Hasonlóképpen tevékenykednek a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében Habran László önkéntes rendőri csoportjának tagjai is. A műszak befejezése után a szolgálati beosztásnak megfelelően őrzik a gyárat, a műhelyeket, megakadályozva ezzel a kártevést, a társadalmi tulajdon rongálását, eltulajdonítását. NEM VOLNA teljes a kép, ha nem említenénk meg a tisza- kécskei önkéntes rendőri csoport kiváló tevékenységét., A csoport tagjai és vezetője, Hajdú László nemcsak közrendvédelmi, hanem közlekedésrendészeti feladatokat is ellátnak. Ti- szakécskén kívül Lakitelek, Lászlófalva, Üjbög közlekedését ellenőrzik saját járműveikkel. A balesetmegelőzést nemcsak az országutakon végzik, hanem öntevékenyen közlekedéspropa- ganda-előadásökat szerveznek, ahol az önkéntes rendőrök az előadók. Ennek is köszönhető, hogy ezekben a községekben jelentős mértékben javult a közlekedési fegyelem, csökkent a balesetek száma. Baján Nagyfalusi Sándor kisiparos által vezetett közlekedésrendészeti csoport tagjai nemcsak a közlekedés ellenőrzésében vesznek tevőlegesen részt, hanem kapcsolatot tartanak a különböző vállalatokkal, s részt vesznek a gépkocsivezetők közlekedés- rendészeti oktatásában. Megyénkben közel háromezer önkéntes Rendőr tevékenykedik az üzemekben, a termelőszövetkezetekben. a falvakban és a közlekedésben. A további eredményes munkálkodásukhoz, a társadalmi tulajdon védelméhez, a közúti balesetek csökkentéséhez azonban nem elegendő az önkéntes rendőrök önzetlensége. lelkesedése. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése során a gazdasági, a társadalmi szervek vezetői nyújtsanak számukra nagyobb segítséget, számítsanak rájuk, kísérjék figyelemmel tevékenységüket, s alkalomadtán ne fukarkodjanak az elismeréssel. EZ JELENTŐS mértékben csökkentheti a károkozást, s tovább szilárdítja a megye közrendjét és közbiztonságát. Gémes Gábor ,Megható jelenetek a Horthy Miklós laktanya udvarán. Amiről az elsárgult újságlapok mesélnek A sajtó mindig tükre az adott' kor politikai és társadalmi életének. Ezért érdemes — ha • a fejlődést, a társadalmi változásokat láttatni akarjuk — néha fellapozni a régi újságokat. Ilyenkor különösen jó emlékezni, amikor nagy nemzeti ünnepünkre készülünk. A kezembe került a Kecskeméti Közlöny néhány 1933. évi áprilisi száma. A negyedik lap első oldalán szembe tűnt egy rövidebb írás arról, hogy közzétették a kormány 15 milliós közmunkáinak programját. A közmunkák abban az időben, mint ismeretes, nyomorenyhítési akciónak számítottak. A hivatalos program szerint a beruházások keretében kétezer hold gyümölcsöst kívánt létesíteni a kormány. A cikk követeli, hogy a kétezer hold nagyobbik részének telepítését a „gyümölcs /óvárosában”, Kecskeméten valósítsák meg. Akkoriban ez a célkitűzés nagy dolognak számított, természetesen nem lett be- ole semmi, hiszen Kecskemét határában száz év alatt mindössze 300 hold gyümölcsöst telepítettek. Az igazi fejlődés, a homokhasznosítás nagy programja csak a felszabadulás után valósult meg. Kecskemét határában 1962—65-ig 1100 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek, nem ín- ségmunkásokkal, hanem társadalmi összefogással, gigászi gépi munkával tüntették el a buckákat és teremtett új kultúrát az emberi alkotóerő. Hogy a nyomorgó százezrek mellett né- hányan jól éltek, azt jól mutatja a már említett újságpéldánynak a második oldalán megjelent hír, mely szerint 88 ezer pengőért vásárolt meg 1329 hold birtokot Izsákon gróf Károlyi Lajos. Másnapi számában arról panaszkodik a lap, hogy az év első három hónapjában, amelyek legnehezebbek voltak a tömeges munkanélküliség „szempontjából”, csupán 195 munkaalkalmat tudtak teremteni. Az is jellemző, hogy ezek milyenek voltak. Elég ha annyit idézünk, hogy 136 cselédlány jutott keresethez. Nagy a szegénység mindenütt, mindenki tele van panasszal és sehol sincs telt kamra és telt erszény — írja a lap. Másutt: „Az egész tél folyamán nap-nap után zajlottak le megható jelenetek a Horthy Miklós laktanya udvarán. Minden délben a szegénygondozó által kiküldött 25 szegény ment ki ebédelni a laktanya udvarára, összesen 4500 ebéd került kiosztásra. A szegények nagy hálája gondol a jótevőkre. Az ebédeltetési akció még a hónap végéig tart.” Az egyik címben szerepel: Befutottak az első nagy adományok a szegények húsvéti megvendégelésére. A felsorolásban: többek között Farkas Istvánná 5 pengőt, Kapus József 1 pengőt adott. Ezek bizony „nagy” adományok. Az akkori helyzetre jellemző: a lap tele van a nyomorral kapcsolatos hírekkel. Ismét, egy cím: a két testvérváros, Makó és Kecskemét szíve összedobog a szegények és elesettek segítésében, a cikk hírt ad a látványos rendezvényről, amely azt igyekezett bizonygatni, hogy a felsőbb tízezer szívén viseli az egyszerű emberek nyomorúságos sorsát. Vitéz Szathmárv Kálmán „hatásos” beszédében ezt mondta: A szegény és a gazdag közötti vagyon' különbséget csak az irgalmas szeretet tudja áthidalni. íme, így teremtettek ideológiát a társadalmi ellentmondások igazolására. Az ak kori polgári sajtó hemzsegett a hasonl szóvirágoktól. Csak a'társadalomnak eg' csoportja látta már akkor is tisztán a ki bontakozás útját: a kommunisták. Azonban ahhoz, hogy az ő álmaik L megvalósuljanak. megszűnjön az ínséf’ munka — még tizenkét esztendőnek kel lett eltelnie. K. S.
