Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

2. oldal 1967. március 7. Kállai Gyula beszélt Debrecenben a választási nagygyűlésen (Folytatás az 1■ oldalról) a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus reformja és társadalmi—politi­kai viszonyaink további tökéle­tesítése. Ezt a programot pár­tunk IX. kongresszusa jóvá­hagyta, majd a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa meg­tárgyalta és választási felhívá­sában az egész népnek elfoga­dásra ajánlotta. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a válasz­tások napján egész népünk sza­vazatával kifejezésre juttatja, hogy ezt a programot sajátjá­nak tekinti. Feladataink között az első helyen továbbra is a gazdasági kérdések állanak. Népgazdasá­gunk fejlődésének alapja a jö­vőben is az ipar. Korábban mi magunk is sokszor emlegettük, hogy iparfejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk ki­elégítését hosszú távlatra bizto­sítottuk. Harmadik ötéves ter­vünk utolsó évében, a Szovjet­unió segítségével, megkezdjük atomerőművünk felépítését is. A következő években továb­bi nagy előrehaladást akarunk elérni azokban az iparágakban, amelyekben Magyarországnak jó lehetőségei vannak. Egész munkánk legfőbb célja a lakosság élet-- és munkakö­rülményeinek állandó javítása, életszínvonalának emelése. A kongresszuson erre nézve is több elhatározás született. Pártunk legutóbbi kongresz- szusáról szólva néhány helyen — tréfásan vagy talán komo­lyan is — azt mondogatják, hogy tulajdonképpen „paraszt kongresszus” volt. A kongresz- szus természetesen népgazdasá­gunk, bel- és külpolitikánk, tár­sadalmi életünk minden lénye- '-ges kérdését megvitatta és bár. nem volt „paraszt kongresszus”, helyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a paraszti élettel. A mezőgazdasági ter­melés növelése nélkül elképzel­hetetlen népgazdaságunk fő ágazatainak arányos fejlődése. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jöve­delmező nagyüzemmé kell fej­lődnie! Kormányunk már eddig is sok tízezer gépet, több száz­ezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épületet, sok nagyüzemi istállót biztosított ehhez. De a termelőszövetkezetek megerősí­tésében is a legfontosabb az ember, az, hogy minden szö­vetkezetnek a közös gazdaság­hoz ragaszkodó, szakképzett, lelkes, munkabíró tagsága és vezetősége legyen! Ezt a célt szolgálta a kor­mánynak a kongresszus dönté­se nyomán bevezetett több in­tézkedése. A termelőszövetkezetekben végzett munka megfelelő díja­zása mellett a társadalombiz­tosítási juttatások kiterjesztése és a családi pótlék emelése után bevezettük az új termelő­szövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez messzemenően gondoskodik a munkából kiöregedő termelő­szövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási árakat a múlt év elején felemeltünk, nemrégiben pedig töröltük a termelőszövetkezeteknek azokat a hiteleit, amelyek a szocialista átszervezés, a szövetkezetek megalakulása kapcsán keletkez­tek. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek még jobban gazdálkodjanak. Az intézkedések hatása már­is megmutatkozik a termelő­szövetkezeti parasztság hangu­latában, a szövetkezethez való ragaszkodásnak erősödésében. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlődése, szerve­zetünk megszilárdítása, tagsá­gunk öntudatának növekedése megteremtette a lehetőségét an­nak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. Ta­vasszal összeül az országos ter­melőszövetkezeti kongresszus, hogy megtárgyalja a termelő- szövetkezetek további fejlődé­séhez szükséges tennivalókat és javaslatokat dolgozzon ki az országgyűlés és a kormány szá­mára. A kongresszus megválasztja az Országos Termelőszövetke­zeti Tanácsot is. Ez a tanács, valamint a megyénként megvá­lasztásra kerülő megyei terme­lőszövetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszövetkezetek és tagságuk érdekvédelmét és együttműködve az állami és társadalmi szervekkel biztosít­ják a termelőszövetkezeti ta­gok tényleges beleszólását a mezőgazdaság feladatainak ki­jelölésébe és a végrehajtás meg­szervezésébe. A kormány rendeletét hozott a gyermekgondozási segély be­vezetésére. A segélyt igénybe vevő asszonyok két és fél évig otthon maradhatnak kis gyer­mekük mellett. Ez azonban nem jelenti azt, mintha vissza akar­nánk térni az „asszony marad­jon a főzőkanál mellett” ósdi szemléletéhez. Változatlanul valljuk, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő jogok illetik meg a termelésben, közéletben és — természetesen — a család eltartásában, a gyermekek ne­velésében, bár ezzel még nem minden férfi ért egyet, egyen­lők a jogok és kötelezettségek a háztartás gondjaiban is. Ma a családi tűzhely megte­remtése jelenti sokak számára a legnagyobb gondot. Régen a kapitalista Magyarországon a városokban sok ház kapuján függött a kiadó lakások hirde­tése. De ez nem azt jelentette, hogy sok volt a lakás, hanem azt, hogy az általános életszín­vonal olyan alacsony volt és a lakbérek olyan magasak, hogy a dolgozók tömegeiben fel sem merülhetett az igény korszerű fürdőszobás, központi fűtéses, villannyal, gázzal ellátott lakás iránt. Most az életszínvonal emelkedése tükröződik abban is, hogy mindenki összkomfor­tos lakást igényel. Hazánkban a felszabadulás­tól 1956-ig 354 ezer, az utób­bi tíz év alatt viszont 574 ezer lakás épült és a családtagokat is számítva, csaknem kétmillió ember költözött új lakásba. A harmadik ötéves terv 300 ezer lakás építését tűzte ki cé­lul. Kormányunk átfogóan vizs­gálja, hogyan lehetne ennél több lakást építeni és elosztá­suk jelenlegi rendszerét is meg­javítani. A helyzet megjavítá­sához feltétlenül szükséges az is, hogy a lakást igénylők ma­guk is jobban járuljanak hoz;- zá otthonuk megteremtéséhez. Ezt a kormány segíti azzal, hogy növeli az állami kivitele­zésben épülő szövetkezeti laká­sok számát, jobb feltételeket teremt a magánerőből történő építkezésekhez, azonkívül több lehetőséget kívánunk adni az üzemeknek, hogy jobban tá­mogassák dolgozóik lakásépíté­sét Az erős és egészségesen fej­lődő népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kívánjuk hasz­nosítani- előrehaladásunk meg­gyorsítására. Ebben nagy sze­repe van a gazdasági mechaniz­mus jövő év elején bevezetés­re kerülő reformjának. Az új gazdasági mechaniz­musban jelentősen megnő va­lamennyi gazdálkodó szerv ön­állósága és ezzel együtt a fele­lőssége is, anyagilag közvetle­nül is érdekelt lesz abban, hogy mind a vállalat, mind a nép­gazdaság számára a legeredmé­nyesebb megoldásokat keresse és alkalmazza. Következeteseb­ben érvényesítjük a szocialista bérezés és jövedelemelosztás elveit is. Keressen többet, ré­szesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki so­kat, jól, hozzáértéssel, eredmé­nyesen dolgozik a társadalom javára, viszont szűnjenek meg a társadalom kárára ügyeske­déssel szerzett jövedelmek! Az új választójogi törvény máris egészséges pezsgést, al­kotó vitaszellemet hozott köz­életünkbe. Nyilvánvaló, hogy ez kedvezően érezteti majd hatá­sát az új országgyűlés és a ta­nácsok munkájában. Mégis, akadnak olyanok, akik az új választási rendszerben is csalódtak. Kik ezek? Népünk­nek olyan — úgymond — jó­akarói, akik titkon remélték, hogy ha többpártrendszer nem is lesz ugyan, de az- új választási rend lehetővé teszi számukra, hogy ellenzéki prog­rammal szerephez jussanak. Most pedig — látva a helyzetet — keserű csalódással mondják: „A több jelölt állításával csak látszatmódosítások történtek, mert az ellenjelöltek is ugyan­azt a politikát képviselik.” Ez nem tetszik nekik! De maguk­ra vessenek, hiszen saját ma­gukat csapták be! Mi világosan, egyértelműen megmondtuk: bevezetjük az egyéni választókerületet, széle­sítjük a szocialista demokráci­át, lehet több jelöltet is állíta­ni. A választók milliói pedig er­re azzal válaszoltak, hogy lehet több jelölt is, de az egyetlen politika, amelyet népünk elfo­gad és magáénak tart, az a párt, a Hazafias Népfront politikája! Más politikai platformnak a Magyar Népköztársaságban he­lye, jövője nincs! Amikor politikai programun­kat és céljainkat önök elé tár­juk, egyben azt is kérjük, hogy továbbra is támogassák a Ma­gyar Népköztársaság külpoliti­káját, amelynek — társadalmi rendünkből eredően — alapvető és fő célkitűzése a béke meg­őrzése. Külpolitikánk szilárd alapja az eltéphetetlen magyar—szov­jet barátság. Az államközi kap­csolatokban ez a barátság ma­gától értetődően csak a felsza­badulás óta nyilvánulhat meg, de népünk szívében ötven év óta kiolthatatlanui él. Ötven évvel ezelőtt a magyar sze­gény parasztok és munkások tíz­ezrei harcoltak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győ­zelméért. Elsőként követtük a világraszóló példát — megte­remtve a Magyar Tanácsköz­társaságot. A második világhá­borúban pedig a dicsőséges ok­tóberben született Szovjetunió fiai vérüket ontották a magyar nép felszabadításáért — büsz­kék vagyunk arra, hogy a ma­gyar—szovjet barátság egyidős a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Egész népünk úgy készül annak 50. évforduló­jára, mint saját nagy nemzeti ünnepére! Külpolitikánk szerv« része, leglényegesebb vonása testvéri szövetségünk és együttműködé­sünk a szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk a gyar­mati rabságból felszabadult or­szágokkal, támogatjuk az im­perializmus ellen harcoló népe­ket. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének megvalósításé­ra törekszünk. Aki a Hazafias Népfront je­löltjeire szavaz, az erre a kül­politikára, a békére, a társa­dalmi haladásra, a szocializmus világméretű győzelmének pers­pektívájára adja szavazatát! Építőmunkánk harmadik év­tizedébe léptünk. A szocializ­mus alapjai megteremtésének nehéz, de szép időszaka után, most arra kérünk minden ha­zafit: Szavazza meg azt a prog­ramot, amelynek megvalósítá­sával jelentős lépést teszünk előre a szocializmus teljes fel­építéséhez vezető úton és egy­ségben, összeforrottan, erőinket egyesítve dolgozzunk e magasz­tos cél eléréséért! Csak nyugatnémet. Georg Sti­bi NDK külügyminiszter-he­lyettes megadta az NSZK kor­mányának, amit oly régóta kö­vetel és hangoztat: az egyedüli képviselet jogát. Sőt. Leszögez­te, hogy kizárólag a nyugatné­meteket illeti meg Európa biz­tonságának kerékkötői címe. Ugyanis kizárólag a nyugatné­metek kételkednek az európai határok sérthetetlenségében, az amit német kérdésként tárgyal­nak és említenek, valóban ki­zárólag nyugatnémet kérdés. A keletnémetek, mint ismeretes, nemcsak az európai status quo-t tartják véglegesnek, hanem mindenkor síkra szállnak Eu­rópa atomfegyvermentesitéséért, és természetesen hajlandók alá­írni az atomsorompó-egyez- ményt is. Így igazabb a kép. Legyen az NSZK-é. ami az NSZK-é, és nem a németeké. Történelemi!amisítás. Egy bol­gár forradalmár. Dimitrov, helytálló tényekkel a vádlottak padjáról cáfolta meg annak idején Hitleréket a Reischtag- perben, s a történelem tanúsít­ja, hogy ezt a pert a kommu­nisták, a haladó mozgalom el­len szervezték annak idején. Érthető, ha Bulgáriában legna­gyobb a felháborodás a nyu­gatnémet televízió történelem­hamisítása miatt, ők 1967-ben Hitler igazát propagálták egy filmjükkel. Bulgáriában nem­csak Dimitrov kortársai, hanem harcostársai, sőt vádlott-társa is él. A nácik rehabilitálásának e korszerűtlen kísérlete nyomán hivatalos tiltakozást is átnyúj­tottak, figyelmeztetve az NSZK televízióját, hogy nem írhatnak külön történelmet az ifjabb nyugatnémetek számára. Az utolsó „legnagyobb”. Az angol munkáspárti kabintet röj vid fennállása alatt egyre-más- ra produkálja a nagy alsóházi lázadásokat. Nem is illő a so- ronlevőt másként illetni: mint utolsó legnagyobb, vagyis a hadügyi vita. Ennek során 231 képviselő követelte, hogy Ang­lia vonja ki csapatait „Szuez­től keletre” Az ellenzék azt kiáltotta: „lemondani” — ám a szavazattöbséget a katonai tervek kapták. Nem is csoda. Hiszen a brit kabinet kéthar­mada is azt követelte, amit az alsóház. Csakhogy a hadügyiek­nek sok a fullajtárjuk, akik ha­zabeszéltek. Miből élnének, ha a brit jelenlét megszűnne Szueztől keletré? Robbanékony helyzet. Indo­néziában, Közép-Jáván mindig akadnak, akik Sukamot pártol­ják, vagyis valószínűleg sze­mélyén keresztül a baloldali in­donéz politikát. Suhartoék min­dent elkövetnek, hogy eltüntes­sék a Sukamo-barátság utolsó nyomait is: a hadsereg külön­böző fegyvernemeit már oda­vezényelték. Nasution pedig a jobboldal vezéralakja mármost hangoztatja, hogy az ideiglenes népi tanácskozó testület az 6 vezetése alatt áll. és már nem ismeri el Sukamot elnökként. Mint az ismeretes, a testület csak március hetedikén fog ösz- szeülni Sukamo trónfosztására. De biztos, ami biztos. Hasonlóság. Saját perükben szeretnének ügyészek lenni a görög royalisták is. Egyhóna­pos pihentetés után szerdán is­mét nyilvános ülésre került sor az Aszpida-perben, amely gö­rög tiszteknek a királyi hata­lom megdöntésére irányuló ösz- szeesküvését tárgyalja. Az idő­sebb Papandreu is idézést ka­pott, mert a vád szerint „többé- kevésbé” az Aszpidák vezető­je volt. Többé vagy kevésbé, ugyanis nemcsak ő. de minden­ki perbe fogható az ügy­ben, aki demokráciát szeretne G örögországban. Phoenix és Boonaroo Az idegenül hangzó neveket két hajó viseli. A Phoenix amerikai felségjelű. Hirosimá­ból futott ki. Fedélzetén dr. Earle Reynolds antropológus és felesége, és négy másik amerikai békeharcos. Raktá­raiban egy tonna gyógyszert halmoztak fel. A hajó Haip- hongba tart. hogy az amerikai békeharcosok háború elleni tiltakozásának jeleként rako­mányát a VDK-ba szállítsa. A Boonaroo ugyancsak ame­rikai hajó. Ez Melbourneből nem indnlt el. mert az auszt­rál dokkmunkások megtagad­ták berakását. A Boonaroo ugyanis teherszállító hajét amelynek bombákat kellett volna szállítania Dél-Vietnam- ba, amerikai munícióként. Phoenix és Boonaroo — a két szó már nem is hangzik olyan idegenszerűen. Cb. k ) MOSZKVA (TASZSZ) I. Hailé Szelasszáé etiópiai császár szerdán repülőgépen Leningrádba utazott Moszkvá­ból. A császár egy napot tölt Leningrádban. * * * A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti néphadserege szerdán ünnepelte fennállásának 11. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Malinovszkij mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere táviratban köszöntöt­te az NDK fegyveres erőit és további sikereket kívánt az első néipet munkás-paraszf, ailam védelmi képességének erősítésé­ben. * * * ADD1SZ-ABEBA (AFP) A rhodesiai válság kérdése uralta az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácsának má­sodik napi ülését. Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminisz­ter kedden este hárompontos tervezetet nyújtott be a Smith- rendszer megbuktatásának meg­gyorsítása érdekében. A terv katonai segítséget, hathatós pénzügyi támogatást javasol a rhodesiai szabadságharcosok számára, továbbá a katonai erők alkalmazását a lázadó Smith- rendszer ellen az ENSZ alap­okmányának figyelembevételé­vel — ugyanakkor javasolta a gazdasági szankciók megszigorí­tását. » » * QUITO (Reuter) Egy ecuadori képviselő azzal vádolta a hatóságokat, hogy Martin Bormann német hábo­rús bűnöst 1963 és 65 között az országban rejtegették. Vi­cente Levi képviselő titkos ka­tonai okmányokra hivatkozva közölte, hogy Bormann ezekben az években egy Santo Domingo melletti farmon élt. * • * WASHINGTON (MTI) Johnson elnök kedden nevez­te ki Ramsey Clark eddigi igazságügyminiszter-helyettest igazságügyminiszterré. Clark már elődjének, Katzenbaczhnak helyettes külügyminiszterré való kinevezése óta vezette az igazságügyi tárcát. Kinevezése után az új igaz­ságügyminiszter az újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozott a Kennedy-gyilkos- ság ügyében folyó New Orleans-i nyomozásokról. A maga részé­ről nem lát okot arra, hogy az elnökgyilkosság dossziéját újból megnyissa.

Next

/
Thumbnails
Contents