Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

WOT- március 10, péntek 5. oldal Két hónap alatt Teljesítve a negyedéves terv A kulturális szemléről jelentjük Javában folynak már a kultu­rális szemle bemutatód az isko­lákban. Hetek óta próbáltak a csoportok, készültek a jelmezek, tanulták a gyerekek a táncot, verset, szerepet. Most pedig va­sárnaponként kiállnak a dobo­góra s a zsűri előtt bemutatják az eredményt A zsűri pedig szigorú, mert sok a csoport, csak a legjobbakat engedhetik a városi, járási döntőkre. Nem csoda hát, ha együtt izgulnak a gyerekekkel tanáraik, s talán még náluk is jobban a szülők, főképpen az édesanyák, akik közül talán egy sem mulaszta­ná el a világért, hogy végigülje az órákig tartó „küzdelmeket”. Legutóbb a kecskeméti Béke téri általános iskola bemutató­ját láttuk, akik saját színpad híján erre az alkalomra a Kato­na József Gimnázium díszter­Tucatnyi érdekes, hamarosan a mozilátogatók elé kerülő produkcióján dolgoznak a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat pro­pagandastúdiójának munkatár­sai. Készülő produkciók egyike a Balatont mutatja be. A stúdió egyik stábja Je­menben forgat. A magyar kor­mány nemrégiben egy teljes kórházat ajándékozott a füg­getlenségét közelmúltban kiví­vott közelkeleti arab ország­nak. A filmesek most munka a fehér blúz gallérján. „Kit gyászolsz, kislány?” — érdek­lődött tőle a képviselőjelölt. — Meghalt Kodály Zoltán... — hallatszott a halk válasz. Ortutay elvtárs körülpillan­tott. Minden kislány gallérján ott volt a fekete szalag... A KÉCSKEIEK egyik büszke­sége, az új művelődési ház tár­salgójában várjuk a nagygyűlés kezdetét. Népes csoportok töltik be az utcai előteret, s itt bent is vidáman zsong a sétálgatok serege. Mészáros Béla tsz-elnököt, a helybeliek országgyűlési képvi­selőjelöltjét egykettőre körülve­szik az ismerősök. — Szervusz, Béla! — Üdvözöllek, képviselő elv­társ! — A mi képviselőnk jó pro­paganda az életszínvonal mel­lett. .. — fogia vállon egy kö­zeli barát, aki nyugodtan meg­engedheti masának, hogy kedé­lyesen célozzon Mészáros Béla termetére. — írja alá, kedves képviselő elvtárs! — tart eléje egy jókora, kinyitott albumfélét egy fiatal- aszony. Odalesünk. A helyi Vegyszer, vállalat egyik szocialista bri­gádjának naplója. Szóval, az Felső képünk az elsősök far­sangi verselése közben készült. Mindenki másmilyen jelmezt viselt, s verset kellett monda­nia róla. Nagyon ötletes rigmu­sok voltak. Irulva-pirulva, csen­gő hangon sok-sok bájjal fújták a legkisebbek a bongó rímeket. köbben örökítik meg a magyar orvosokkal dolgozó kórházat. „Ház” címmel Kis József ren­dező forgat dofeumentumfilmet. A forgatási tervben három szakoktatófilm szerepéi: bemu­tatják a Csepel-motorok műkö­dését, a jégkárok elleni véde­kezés lehetséges módjait és a szocialista mezőgazdaság kor­szerű üzemegységét, a termelő­szövetkezetet Kisfilm készül a Budapesti Nemzetközi Vásárról is, amely az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. (MTI) „aláírás”, dedikáció. Már egy másik naplót tartanak a kép­viselőjelölt elé. Aztán a harma­dik következik... Az üzemiek egész gyűrűje veszi körül a tsz- elnököt. Valaki megsúgja: „Szo­cialista szerződés van a gyár és a termelőszövetkezet között. Kölcsönös a kapcsolat műszaki, gazdasági, politikai téren egy­aránt.” Mészáros Béla nem ma vívta ki magának a közmegbecsülést. Akik részt vettek a tsz-szerve- zés nagy munkájában, jól em­lékeznek a gazdák jórészének véleményére: „Ha Mészáros Bé­la belép, mi Is aláírjuk a nyi­latkozatot. . És csak a mi világunk, az igazi néphatalmon alapuló tár­sadalmi rend produkál olyan romantikus fejleményeket, mint amilyet ennek a tsz-elnöknek a jelölése is tartalmaz. ORTUTAY elvtárs nemrég mondotta egyik nyilatkozatá­ban, hogy Ifjúsága tér vissza, valahányszor Bács megyei vá­lasztóival találkozik. Velük volt „tréfában, bajban”, intézték az „ismerős és kedvelt vidék” dol­gait. Részt vett a tsz-szervezés- ben, és annak Idején ő bírta rá Mészáros Bélát, hogy írja A kecskeméti Katona József könyvesbolt január, február, márciusi terve 350 ezer forint. A múlt havi összesítésnél meg­állapították, hogy ezt máris tel­jesítették, sőt, némileg fölözve: március 2-ig 370 ezer forint ér­tékű könyvet adtak el! Szép eredmény, mivel magya­rázzák? Németh János boltvezető és munkatársai összemosolyognak (hiszen a forgalom ilyen nagy arányú emelkedése nemcsak a jól végzett munka örömével töltheti el őket, hanem kerese­tüket is jótékonyan befolyásol­ja): — Az olvasókedv, a könyv iránti érdeklődés általános nö­vekedésén kívül... a krimivel. Egyre-másra adják ki a ka­landregényeket, kémtörténete­ket, detektívhistóriákat, s ezek nagyon kapósak.., Azután komolyabbra fordul a szó, s elmondják, hogy igen szép forgalmat jelentett a Me­zőgazdasági Könyvhónap feb­ruárban, valamint az ifjúsági könyvek iránti kereslet is gyor­san nőtt a múlt év vége óta. Németh János belemelegszik a munka elemezgetésébe. Kimu­tatásokat vesz elő, s nézegetjük, hogy 1955-től (nagyjából akkor­tól számolhatjuk könyvkiadá­sunk gyorsuló ütemű, s mind­inkább az egész világirodalom­ra tekintő fejlődését) hogyan alakult a forgalom. Akkor még egyetlen könyvesbolt volt a já­rásban, az övék; nem volt bolt­ja még a Kossuth Kiadónak sem. 1955-ben másfél milliót forgalmazott a Katona József Könyvesbolt. Tavaly több mint kétmillió 700 ezer forint volt a forgal­muk. De ez csak ennek az egyetlen üzletnek az eredménye. Rajtuk kívül azonban egész sereg üzlet foglalkozik ma már könyv­eladással járásszerte. A város­ban 100 bizományossal működik a Művelt Nép kecskeméti üz­lete, nagy forgalmat bonyolít le a Kossuth is a pártszervezetek­ben dolgozó propagandisták ré­vén, gazdag választékot kínál a Faluellátó, külön könyvesboltot nyitott az fmsz Izsákon és Ti- szakécskén, könyvet árulnak a falusi kultúrcikkboltok, s a föld­művesszövetkezetek megszer­vezték az árusítást a legtávo­labbi tanyai üzletecskében is. S ilyen körülmények között emelkedett csaknem kétszere­alá a belépési nyilatkozatot. „Holtomig büszke leszek, hogy most azt az embert képviselő­nek jelölték, s ha minden jól történik, egymás mellett ülünk majd az országgyűlésben..” Már a nagygyűlés színhelyére menet repkedtek a jókedvű kérdések a képviselőjelölthöz. — Mióta jelöltek, milyen igé­nyekkel, kívánságokkal jelent­keztek nálad a választók, Béla? — Utak, körzeti rendelő, is­kola, új vízmű, vízvezetékhá­lózat: ötvenmilliós igény. Lesz munka, nem kell félni... — biztatta a feleletet megelőzve Miskó István. AMIKOR Farkas József elv­társ nagy tapsot kiváltott be­széde elhangzott, a várakozás forró feszültségében emelkedett szólásra Mészáros Béla, Tisza- kécske szülötte, az országgyűlé­si képviselőjelölt... Mintha az útközben kapott kérdésekre ad­ta volna a választ. Szólt a szép, nagy célokról.;. 5 km hosszá kövesút — csatornahálózat — új vízmű — 3 millió forintos orvosi rendelő — a Vegyimű­veket Szerelő Vállalat sok mil­liós beruházással fejleszti itte­ni gyáregységét... 12 lakásos emeletes lakóépület a Béke té­ren — új étterem — ÁBC-áru* .1».. ,_u.. __ s ére a Katona József Könyves­bolt forgalma 12 év alatt! Megkérdeztük a boltvezetőt: hol vannak még feltáratlan „tartalékok” mi a munkájuk legkevésbé eredményes terüle­te? — Az antikvárium. Nem tud­ják a kecskemétiek megszokni. S elmondja, hogy nem csu­pán a vásárlókedvben van a hiba. Eladni is kevesen jönnek. Éppen ez az oka, hogy meglehe­tősen szűk náluk a választék, s nem is alakulhatott ki az an­tikvár részlegük körül számot­tevő törzsgárda. Még csak annyit: — kérdez­zük búcsúzóul — Jó-e a könyv­ellátás, van-e valami kívánsá­guk? — ... Egyre jobb. Panaszunk nincs... Amint az eredmények mutat­ják: a vásárlók is elégedettek. M. L. „Vera, magát férfiasították.” Csendes Lászlónénak, a kiskun­félegyházi pincészet vezetőjének mondta néhány éve Benei Sán­dor, az Állami Pincegazdaság alföldi üzemének igazgatója. Di­cséretet tartalmazott a meg­jegyzés, elismerését annak, hogy az asszony „férfias” poszton példásan megállja a helyét. Ta­láló így is: példátlanul, — hiszen a maga nemében senkihez sem hasonlítható. Az ország hét állami pincegazdasága pincé­szeteit ugyanis sehol másutt nem vezeti nő. ő az egyetlen. Csendesné magas, erős, szem­üveges asszony. Ám nem a kül­ső megjelenése dominál abban, hogy ilyen nehéz feladatot bíz­tak rá, s azt kitűnően meg is oldja. A felettesei különleges képességeit emlegetik. Ez így igaz is. Csakhogy a képessé­geiért keményen meg kellett dolgoznia. Ehhez az erőt a szakma hivatásszerű szeretete adta, aminek a forrása viszont ott buzgott már a szülei házá­ban. A tokaji hegyvidékről, Kács községből való, édesapja az egyik szőlőtermelő állami gazdaság üzemegységvezetője. Miután Budafokon elvégezte a boripari technikumot, ide ke­rült hozzánk, a hegyvidékkel merőben ellentétes Duna—Tisza ház lesz... Biztosain megvaló­sulnak a szép tervek. Hiszen ezen a délutánon is — társalgás közben, felszólalásban — szám­talanszor hallottuk: „A mi hí­res énekkarunk... A mi szép kultúrh ázunk.:. A mi városi színvonalú parkjaink... A mi községünk szülötte országgyűlé­si képviselő...” Az eredményeik gazdag felsorolása is tükrözte az egészséges lokápatriotiz- must, amely a tiszakécskeiek- ben él. A szülőföld, a szorga­lommal megteremtett eredmé­nyek, gazdag sikerek megbecsü­lése, szeretete volt a biztosité­ka Tiszakécske eddigi fejlődé­sének is. Biztosra vesszük, hogy ezen az úton halad tovább is. A választók megértették ország- gyűlési képviselőjelöltjük sza­vait: „Azt szeretnénk elérni, hogy ha egy utca lakossága jár­dát, útjavítást,. vagy egyéb lé­tesítményt kér, akkor az igény mellé, rögtön tegye oda a saját felajánlását, a salát munkáját, ígv a jogok és kötelességek el- választhatat'anokká válnak.;. Akkor sokkal könnyebb lesz egy-egy létesítmény megvalósí­tásáért harcolnunk akár az or­szággyűlésben. akár bármely szintű tanácsban...” Tóth István Baján rendezik az idei Szakköri Fesztivált A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Bajai Városi Tanács művelődésügyi osztálya az idei Szakköri Fesztivált má­jus 20-tőd június 4-ig rendezi meg a Tűit István Múzeumban. A kiállításon részt vehet min­den művelődési otthonban mű­ködő szakkör, a foto- és film­szakkörök kivételével. Nevezni lehet a szakkör tag­jai által készített tárgyakkal, a szakkör életét bemutató fotók­kal, szakköri naplókkal és egyéb dokumentumokkal. Nevezési ha­táridő: 1967. április 1. A bene­vezett kiállítási anyagokat áp­rilis 20-ig kell a járási művelő­dési házakhoz beküldeni, ahol gondoskodnak továbbításukról. Különösen fontos a Szakkö­ri Fesztiválon való részvétel, mert a jövőben csak azok a szakikörök kapnak működési en­gedélyt, amelyek a fesztiválon való részvételükkel bebizonyít­ják életképességüket közére; előbb Kecelen volt két éven át pincemester, s nyolc éve dolgozik a jelenlegi, egy fokkal magasabb beosztásában. Beiratkozott Kecskeméten a fel­sőfokú mezőgazdasági' techni­kumba is, itt két esztendje szer­zett a szőlészet és gyümölcster­mesztés mélyrehatóbb ismere­teiből képesítést. Közben férj- hezment, élettársa a pince- gazdaság kecskeméti gépműhe­lyének megbecsült vezetője. Mi a feladata a megye­székhelyről Félegyházára és vissza minden reggel, illetve es­te vonaton utazó Csendesné­nek? A pincészet körzetéhez tartozó helységek — Kiskunfél­egyháza, Bugac, Fülöpjakab, Pálmonostora — szőlőtermésé­nek a helyes kalkuláció végett évente háromszor elvégzendő becslése, a szerződéskötések, majd a felvásárlás, s — mert egy munkaerő megtakarításával ő látja el a pincemester teen­dőit is — a borok szakszerű kezelésének, tárolásának, szál­lításának az irányítása. Kis há­zi laboratóriumában ő végzi a szőlő levének a vegyvizsgála­tát is. Szünet idején, két hónapon át, számtalanszor hajnali há­rom-négykor tért néhány órára nyugovóra, vagy a szállodában, vagy — amit nem panaszként említ — az irodája asztalának tetején. A két emberre szabott vezető-munkakörének nehézsé­geit éveken át tetézte, hogy a városban 11 szanaszét levő pin­cében kezelték a borokat. Ez az állapot tavaly ősszel meg­szűnt, amikoris öt hold terüle­ten elkészült a 17 és fél ezer hektoliter kapacitású modem pincetelep. S itt „jön ki belőle” az asszony: alig várja, hogy az idő enyhültével hozzáfoghasson az épületek környékének parkí­rozta tásához. Csendesnét valamivel több mint két esztendeje az „Élelmi­szeripar Kiváló Dolgozója” cím­mel tüntették ki, esztendőre rá pedig a szocialista brigádmoz­galom megszervezésében kifej­tett munkásságáért oklevelet kapott. Büszke — és jogosan — a ki­tüntetéseire, arra, hogy folyton- folyvást alkothat. Arra nemkü­lönben — mint huncutul asszo­nyos mosolygással mondja —, hogy a borászat szakmájában állja a versenyt a férfiakkal. (Különben inni nem, csak ízlel­ni szereti a bort.) Azt hiszem, nemcsak állja a versenyt az „erősebb nem­mel”, de sok tekintetben nyeri is azt. Tarján István nv&t kérték kölcsön. ök már nagyobbak: a III/a-sok. szívből szólt a tapsvihar, amivel hópelytáncukat jutalmazta a közönség Film Jemenről és a BNV-rol „Férfias" poszton

Next

/
Thumbnails
Contents