Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
Készül a „perzsa“... Belföldre 150, exportra 250 négyzetméter perzsaszőnyeget készítenek negyedévenként a Bajai Háziipari Termelőszövetkezet állandó és szerződéses dolgozói. Vigh Erzsébet 10 éve szövi a szebbnél-szebb perzsaszőnyegeket és az ő alkotásai is megtalálhatók a legigényesebb hazai és külföldi vásárlók lakásában. (Pásztor Zoltán felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek V AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ara 60 fillér 1961. MÄRC. 9, CSÜTÖRTÖK Apró Aulai yálasztási nagygyűlése a szegedi kábelgyárban . „ Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán Szegedre látogatott. A vendég a megye és a város párt- és állami vezetői társaságában a déli órákban megtekintette Szeged egyik új nehézipari Szemét, a Maigyar Kábelművek Szegedi Gyáregységét. Az üzemben Apró Antal hosszasan elbeszélgetett a munkásokkal, majd a gyár zsúfolásig megtelt művelődési termében rendezett választási nagygyűlésen mondott beszédet. Pályázatok, vetélkedők, fesztiválok Méltó módon ünnepeljük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját Budapestre érkezett Wladyslaw Cemulka és Józef Cyranktewlcz A Magyar Szocialista Mun- vete és a nagykövetség több káspárt Központi Bizottsága és tagja. (MTI) a forradalmi munkás-paraszt A képen: Kádár János üd- kormány meghívására nem hi- vttóli a Ferihegyi repülőtérre vatalos baráti látogatásra szer- érkező GomulKát. dán Magyarortzágra érkezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr.. Bíró József, dr. Csanádi György, Nagy Józsefrié, Péter János, a kormány tagjai, Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Pólyák János, az országgyűlés al- elnöke, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bi zottságának elnöke és Erdély Károly külügyminiszter-helye' tes. Jelen vcűt a fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykoA megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a párt-, társadalmi és tömegszervek bevonásával elkészítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója megünneplésének népművelési programját. A programot az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és elfogadta, így azt megküldték valamennyi népművelési intézmény vezetőjének, valamint a járási és városi tanácsok mű velődésügyi osztályainak. A nagy évforduló tiszteletére méltó programot készített a megyei tanács, amely azonban tulajdonképpen csak gerince az ünnepségeknek, mert a társadalmi és tömeg&zervezetek sajátosságaiknak megfelelően bővíthetik és módosíthatják a központi programtervet. Hasonlóképpen rendezhetnek — és rendeznek — ünnepségeket, megemlékezéseket a helyi szervek, vállalatok, termelőszövetkezetek. A megyei tanács programjában számos irodalmi, művészeti rendezvény és fesztivál szerepel, amelyek már a tavasz folyamán kezdetüket veszik. Ilyen lesz az irodalmi színpadok megyei fesztiválja április 30-án Kiskunhalason. Ez alkalommal a Szovjetunió, a szocialista országok és hazánk mai irodalmából kerülnek bemutatásra az évfordulóval kapcsolatos műsorok. Augusztus 13-tól 20-ig rendezik meg Kecskeméten a megyei színjátszók hetét, amikor a csoportok mai életünket és a Szovjetuniót bemutató műveket adnak elő. A III. megyei bábfesztivált május 28-án rendezik Kecskeméten, a megyei kórusok díszhangversenye — ugyancsak Kecskeméten — november 7-én lesz. A megyei fotókiállítást áp rilis 4-én Kiskunfélegyházán mutatják be. A megyei központi ünnepsé get november 6-án a Kecskeméti Katona József Színházban tartják, amikor színház az Októberi Forradalomról szóló szovjet drámát mutat be. A színdarabot később tájelő- adásókon is láthatja a vidéki közönség. A megyei filmstúdió híradófilmet készít a magyar—szovjet kapcsolatok megyei vonatkozásairól, ezt a híradót november 7-én mutatják be a mozik. A Mozi üzemi Vállalat ifjúsági bérletsorozatot indít szovjet filmek bemutatására. A megye valamennyi járásában és városában változatos programmal baráti hetet szerveznek, a helyi érdeklődésnek legjobban megfelelő komplex műsorokkal amikor is sor kerül a szovjet technikai eredmények, a művészeti élet és a szovjet emberek életének, harcainak megismertetésére. Szerte a megyében „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel ifjúsági vetélkedőket tartanak, azonkívül megyei honismereti szakköri pályázatot hirdetnek, amelyen a szakkörök összegyűjtik az Októberi Forradalomban részt vett megyénkbeli veteránok visszaemlékezéseit, pályájukat, forradalmi tevékenysé güket irodailmilag feldolgozzák. Valamennyi múzeumban emlékkiállítások lesznek, azonkf vül a Kecskeméti Katona József Múzeum vándorkiállítást is szervez. A megyei könyvtár az évfordulóval kapcsolatos bibliográfiát készít és könyvkiállítást rendez. B. J. A népgazdaság szénásszekerén A id a paraszti munkában járatos, az jól tudja, hogy milyen nagy gondosságot (kíván a szénásszekér megpaikolása. Ha egy olyan fogattal találkozik a falusi ember, amelyről minden zökkenőnél hullik a drága takarmány, akkor bizony nem éppen megtisztelő véleményt alkot magában a bakon ülőről. Sajnos, a népgazdaság szekerének a rakományát még nem mindig őrzik olyan féltőn, mint a „háztáji” fogatokét. A bakon ülők közül sokan rá sem hederítenek, ha itt is, ott is hullik, pocsékba megy a drága anyag. Ha már a szállítással kezdtük, idézzünk negatív példát elsőként a 9-es számú Autóközler kedési Vállalat háza tájáról: a bajai vasútállomásra érkezett, közel 150 mázsa rizs tekintélyes hányada azért vált étkezésre alkalmatlanná, mert matadorral szennyezett teherautókra rakták. Hasonló gondatlanságot tanúsítottak az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak azok a dolgozói is, akik a rézfonatokat nyitott színben, az állomás közelében tárolták télen. A fagy és a korom telj eso» tönkre tette a drága anyagot. Igaz, hogy a mulasztókat kártérítésre kötelezheti a vállalat vezetősége. A kártérítések azonban csak a csekély hányadát teszik ki a tényleges kárnak, ráadásul sokszor igen nehéz pontosan megállapítani, kit, vagy kiket terhel a felelősség. Nem engedhet i ük meg magunknak a pazarlást, mint ahogy a miénknél sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg. Köztudott, hogy például a színes fém zömét külföldről vásároljuk. Talán húst vagy egyéb élelmiszercikket, esetleg televíziót, szerszámgépet adtunk azért a rézfonatért is, ami az építőipari vállalatnál tönkrement. Kétszeresen kellett megfizetnünk az árát és bizony a ráadás számunkra sem volt felesleges. Sok a rossz példa, helyesebben még mindig több, mint amennyit megbocsáthatnánk magunknak. A jó természetesen összehasonlíthatatlanul több. hiszen ha nem is volna, aligha tartanánk ott építő munkánkban, ahol tartunk. De gazdasági reformok sikeres megvalósitása aligha lehetséges anélkül, hogy tovább javuljon — mégpedig az eddiginél gyorsabb ütemben — ez az arány. N em elég, ha elejét vesszük a kirívó, már-már bűnténynek nevezhető poesékolásnak. Olyan jól átgondolt takarékossági intézkedésekre van szükség, mint amilyent a bajai üzemekben tapasztaltunk. Négy vasipari vállalat megállapodott abban, hogy mielőtt átadják a MÉH-nek. a partnerek átnézik a fémhulladékot: nincs-e közötte olyan, ami náluk hasznosítható. Az Alföldi Cipőgyárban más módszerrel javítják néhány hónapja az anyagfelhasználást: egy üzemben szabják mindkét gyáregység részére a cipőfelsőrészeket, míg a másikban készül az összes talp. Nagyobb szériák készülnek a tartozékokból, és így lehetővé válik az anyagkihozatal szempontjából legjobb technológia alkalmazása. Ami a népgazdaságnak előnyös, az előnyös az egyénnek is — ezt az összefüggést ki-ki a saját zsebén tapasztalhatja az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után. hiszen a termelési költségek alakulása nagymértékben befolyásolja majd a kollektíva keresetét. Tanácsos tehát jó gazda módjára őriznünk mindazt, ami közös erőfeszítésünk eredményeképpen rakódott a népgazdaság szekerébe. R. ».
