Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
196t. március 8, szerda 8. oldal Választási nagygyűlés Kecskeméten zottságok igazában csak akkor tölthetik be feladatukat a demokráciában, ha nem önmaguk számára dolgoznak és nem önmaguk döntenek, hanem a választott testületeket szolgálják, azokat informálják, azok döntéseit segítik. Növelni a tanácsok hatáskörét Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, mégpedig a demokrácia és a hatáskörök összefüggését. Nagyon fontos elkerülnünk azt a veszélyt, hogy a demokráciára hivatkozva mindenki, minden szerv mindenben közvetlenül illetékesnek érezze magát és netán még gyakorolja is ezt az illetékességet. A demokratikus fórumok illetékességét, egymáshoz viszonyított hatáskörét indokolt lesz a jövőben újra felülvizsgálni és törekedni a hatáskörök világosabb rendezésére. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy a tanácsok önkormányzati tevékenységét és hatáskörét jelentősen növelni kell a város- és községfejlesztési kérdésekben. Annál is inkább, mert a mi korunk jellegzetes tünete világméretekben az urbanizáció, a városiasodás. Így van ez hazánkban is. Ez a folyamat történélmdleg szükség- szerű és nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy megállíthatatlan. Nem is érdekünk, hogy megállítsuk. Hazánk lakosságának manapság mintegy fele városlakó, s az utóbbi évtized fejlődése e téren világszerte is, hazánkban is nagyon erőteljes. De hozzá kell tenni, hogy nem mindenben egészséges. Túlzott mértékű a városbaáramlás, ezzel összefüggésben azonban viszonylag lassabban halad a kisebb helységek városiasodása. A városbaáramlás túlzott mértéke nem kedvező sem a nagyobb városok, sem a kisebb helységek szempontjából. A nagyobb városokban a beruházási eszközöket túlzottan felemészti ez a folyamat és még így sem biztosítható a kommunális színvonal kívánatos emelkedése, a kisebb helységekben pedig túlságosan leszűkíti a kommunális fejlesztés anyagi lehetőségeit. Szükségesnek látszik ezért, hogy az országos szervek az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak ennek a társadalmi problémának az analízisére és végső fo' kon a folyamat lassítására, a városok és a községek egyenletesebb kommunális fejlesztésére. A tanácsi szervek anyagi eszközeinek jelenlegi túlzott centralizáltsága alighanem ép pen elősegítette és fokozta a várasbaáramlást, ezért nem járható út ennek a fenntartása, Éppen ellenkezőleg, a járható út az lehet, hogy a tanácsok pénzügyi önállóságát jelentősen bővítsük. Kecskemét fejlődése gyors és energikus Valószínűleg túlságosan belelovaltam magam az országos politika témáiba, s eközben nem érintettem Kecskemét speciális kérdéseit, amelyek pedig nagyon fontosak a város lakóinak, és persze nekem sem közömbösek. Mindezt azért vél tem megengedhetőnek, mert,véleményem szerint Kecskemét, mint az ország hetedik városa, elég nagy és erős ahhoz, hogy alapjában önerejéből fejlődjön tovább. Az önerőt úgy értem, hogy részben saját eszközökkel is rendelkeznek, részben pedig elegendő erővel és tekintéllyel ahhoz, hogy az országos eszközök elosztásakor megfelelő és arányos részit kanyarítsanak a város számára. A város fejlődési tempója tehát nem any- nyira az országgyűlési képviselőtől függ, mint a város és a megye vezetőitől. Nem akarok és nem is tudok versenyre kelni a városi és megyei vezetőkkel sem a fejlesztés tervezésében, sem az eszközök biztosításában. Csak amolyan szerény besegítő szerepére vállaikozhatom, akinek törekvése, hogy Kecskemét arányosan részesüljön a fejlesztésre előirányzott országos eszközökből. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Kecskemét az utóbbi 6—8 évben nagyon energikusan fejlődik. Az ipar talán országos méretekben gondolkodva nem nagy, de nagyon jelentős üzemek vannak a városban, amelyek az egész ország szempontjából is jelentősek. Különösen kiemelkedő fontosságú, hogy jól fejlődjön a konzervgyár és a zománcgyár és kialakuljon a többi fejlődő üzem végleges termelési profilja. A mezőgazdaságban, a kertészetben Kecskemét, mint régebben, most is az élvonalban halad. Nagy tekintélynek örvend a város a kertészeti kutatásban és nagyon örvendetes fejlődés mutatkozik az utolsó választások óta a város termelőszövetkezeteiben. A kereskedelem kulturáltsága és színvonala véleményem szerint közepesnek mondható, a magas színvonal is megtalálható a városban, de helyenként jelen van még a kezdetlegesség is. Van még mit javítani. Az építkezések kívülről szépen festenek, a város egyre emelkedik a magasba, az ég felé, de mint másutt, itt is hallani, hogy az építkezések átadásakor túl sok a javítani való, ami még kisebb baj lenne, de túl sokáig húzódik a javítási munka, ami már tetézi a problémát. De hát ezeket a tényeket önök jobban ismerik, mint én. Talán vannak, akiket el is keserítenek az ismétlődő hibák és fogyatékosságok. Én azt tartom, ha néha nehéz is, de őrizzük meg optimizmusunkat. A végső győztesek majd mégsem a hibák és a megoldatlan problémák lesznek, a végső győztesek ebben a problémákkal terhes fejlődésben csakis a város lakói lehetnek. A magam részéről ebben nemcsak bízom, de biztos is vagyok — állapította meg Nyers Rezső elvtárs. Beszéde befejező részében a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozott. Majd így folytatta: Ha választási tömörséggel próbálom kifejezni a népfront politikai programját, azt mondhatom: küzdünk a szocialista haladásért, küzdünk a korszerűbb gazdaságért, küzdünk az érdemi demokráciáért, küzdünk a tömegek anyagi és kulturális jólétéért, küzdünk a békéért! Mi kommunisták együtt küzdünk ezekért pártonkívüli szövetségeseinkkel és mindenkivel, aki a szociális és nemzeti haladás zászlaja mögé álL Klasszikusaink örökségének megfelelően, mi sem akarunk mást, mint politikailag helyesen kifejezni a dolgozó tömegek érdekeit és vágyait. Ezt a becsületes szándékunkat bocsátjuk majd végső fokon szavazásra március 19-én. Ha a népfront győz, akkor nem más, mint maga a nép lesz a győztes! — fejezte be nagy tetszéssel és figyelemmel kísért választási beszédét Nyers Rezső elvtárs. A nagygyűlésen felszólalt dr. Molnár Frigyes elvtárs, a kecskeméti 3-as számú választó körzet országgyűlési képviselő- jelöltje. Hangoztatta, hogy a megyeszékhely fejlődését felelősséggel vizsgálva megállapítható, hogy a város párt, állami és társadalmi szerveinek, valamint a tehetséges, szorgalmas lakosságának köszönhetően nagy előrehaladásról adhatunk számot. Rámutatott, hogy számottevő iparosítás történt az elmúlt években, több új üzem kezdte meg működését. Figyelemreméltóan fejlődött a mezőgazdasági termelés, annak ellenére, hogy a megye termelőszövetkezeteinek többsége az ismert mostoha természeti körülmények között tevékenykedik, melyet még bonyolítanak a tanyai településviszonyok. Nem kisebb feladatot kell meg- oldaniok, mint a korszerű homoki gazdálkodás komplex fejlesztését. Az első lépéseket megtették, hiszen az eílmúlt öt év alatt 2300 katasztrális hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- ültetvényt hoztak létre. Az ültetvények termőre fordulása elősegíti további megerősítésüket és emberibbé teszi a homokvilág életét. A termelőszövetkezetek további megerősödéséhez jó feltételeket teremtenek a párt által kezdeményezett agrárpolitikai intézkedések. Kállai Árpádné, a kecskeméti 2. országgyűlési választó körzet képviselőjelöltje felszólalásában a város ipari fejlődéséről beszélt. Elmondta, több olyan új üzem létesült, amely jelentős számban foglalkoztat nőket. Ez hozzájárul a nők kereseti lehetőségeinek fokozásához. Kedves epizód volt a nagygyűlésen, amikor az ifjú választók, azok akik az idén szavaznak először, köszöntötték a város képviselőjelöltjeit. Nevükben Czakó Zsuzsa, a BOY kecskeméti gyáregységé KISZ- szervezetének tagja tolmácsolta fiatal választópolgárok kívánságait. A nagygyűlés Fehér Sándor zárszavával ért véget Dr. Ortutay Gyula hessélt a hajai válasstási nagygyűlésen Hétfőn este a Bajai József Attila Művelődési Ház hétszáz személyes színháztermét zsúfolásig megtöltötték a választási nagygyűlés résztvevői, akik dr. Ortutay Gyula akadémikust, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökét, a TIT elnökét, mint a város országgyűlési képviselőjelöltjét jöttek el meghallgatni. Miután a fegyveres erők fúvószenekara eljátszotta a Himnuszt, az elnökségben helyet foglaló Papp György, a városi pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, s rövid összefoglalójában ismertette a jelölőgyűlések eredményét. Azokon összesen 450-en szólaltak fel, s 180 közérdekű javaslatot tettek. Az elnökségben többek között helyet foglalt még Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Szirmai Gyula, a népfront városi bizottságának elnöke, Farkas László, a városi tanács vb-elnöke, Czédli György, a Felsőfokú Vízgazdálkodási Ezután a nemzetközi helyzetről adott tájékoztatást, majd belpolitikai helyzetünket jellemezve rámutatott, hogy pártunk és kormányunk megfontolt, következetes vezetésének köszönhetően nyugodt légkörben élünk, dolgozunk. Határozott belső politikánk, társadalmi és gazdasági rendünk, kulturális, s egyéb sikereink növelik tekintélyünket a nagyvilágban, alapját képezik külpolitikai sikereinknek is. A soron következő feladatainkkal kapcsolatban hangsúlyozta: a IX. pártkongresszus határozatait egész népünk magáévá tette. Különösképpen az új gazdasági mechanizmus szerepel az országos érdeklődés középpontjában. A gazdasági reformok lényegének ismertetése során kiemelte: mindenkinek felelősséggel kell betöltenie a maga posztját; az önzést, egyé- nieskedés.t az egymásért való munkálkodásnak kell felváltania. A közösség és az egyén nyomasztó gondját. Á mérnökök! száma felülmúlja az országos átlagot, s nagyon jó a technikusok, szocialista brigádok aránya is. Ugyanakkor az üzemi bölcsődéket, szociális létesítményeket nem fejlesztették eléggé. Ez megoldásra váró feladat; úgyszintén a lakásgond megszüntetése, a kórház bővítése^ sportlétesítmények építése is stb. A város tsz-einek fejlődéséről szólva megemlítette, hogy az árvíz- és a pocokkár ellenére a szövetkezeti gazdák évi átlag- jövedelme 1961-től az elmúlt év végéig tízezerről 18 ezer forintra növekedett, s a gépesítés aránya jobb az országos átlagnál — Nem lesz könnyű dolgunk a most következő választási ciklusban, de eddig sem volt az. Viszont látnunk kell, hogy erőfeszítéseink mindig meghozták gyümölcsüket, ütünk felfelé ível — fejezte be nagyhatású, hosszantartó tapssal kísért beszédét dr. Ortutay Gyula. Technikum igazgatója, Dombi Istvánné, az 1. számú szociális otthon vezetője, Miklós István, a Férfi Fehémeműgyár igazgatója, Vukovári Attila, az yMsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. A járást Szabó Imre és dr. Gajdócsi István, a járási pártbizottság első titkára, illetve a járási tanács vb-elnöke képviselte. Dr. Ortutay Gyula, a nagygyűlés szónoka — aki a korábbi órákban megtekintette a Hűtőházat, s ellátogatott a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe is — a választók üdvözlése során megkapó szavakkal köszöntötte a szavazati jogukat először gyakorló fiatalokat, s a közelgő nemzetközi nőnapra való tekintettel az asszonyokat, leányokat. Hosszantartó taps nyugtázta bejelentését, miszerint a fővárosból való elindulása előtt megkérte Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnöke: tolmácsolja személyes jókívánságait Baja város választóinak. Röviden megemlékezett az aznap elhunyt. Kodály Zoltánról, aki munkásságával egyszersmind népünknek is megbecsülést szerzett szerte a világon. A nagygyűlés elnöksége. harmóniájának kell kibontakoznia; a közös jó funkcionálásán keresztül segítsük az egyének alkotó képességének kibontakozását. A továbbiakban arról beszélt dr. Ortutay Gyula, hogy pártunk politikáját követve, a Hazafias Népfront nagy egységében, a demokratizmus társadalmi gyakorlatának kiszélesítésével szolgáljuk hazánkat. Bátran legyünk hazafiak, ez nem ellentétes az internacionalizmus eszméjével. Legyünk büszkék a szocializmus építésében elért eredményeinkre, hiszen ezekért más népek is tisztelnek bennünket. Megemlítette még a gyermekgondozásról és a nyugdíjaztatásról hozott törvényeket, amelyek népünk biztonságosabb jövőjét szolgálják. — Az ország ne féljen a gyermekáldástól! — mondotta. Végezetül ismertette az elmúlt négy év alatt Baján elért eredményeket, s megoldásra váró problémákat. A városban például új munkahelyek létesítésével megszüntették a foglalkoztatás négy évvel ezelőtt még X választási nagygyűlés befejező aktusaként a zenekar eljátszotta az Intemacionálét. T. I. ★ Hétfőn este a hercegszántói mozihelyiségben is választási nagygyűlés volt, amelyen a járási pártbizottság képviseletében dr. Varga Antal titkár, valamint Váradi Albert járási vb- elnökhélyettes is megjelent. Ott volt a gyűlésen Jovan Sztevano- vity, a Narodne Novine főszerkesztője, aki szerb-horvát nyelven üdvözölte a jelenlevőket. Bajai János iskolaigazgató a mozihelyiséget zsúfolásig megtöltő közönség előtt a községi jelölőgyűlések tapasztalatait, az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket ismertette. Utána Mándics Mihály országgyűlési képviselőjelölt beszélt a választókhoz. Foglalkozott Herceg- szántó gazdasági, politikai, kulturális előrehaladásával, ismertette a harmadik ötéves terv községfejlesztési programját, végül eddigi képviselői tevékenységéről számolt be, és kérte a választók bizalmát a következő évekre
