Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

Választási nagygyűlés Kiskunfélegyházán

(Folytatás as 1. oldalról.) lentas részében az egyes választó kerületekben változtatásokra és kettős jelölésre is sor került. Két személyt jelöltek megyénk egyik képviselői választó kerületében is. Mi ezeket a jelöléseket természetesnek és rendjén valónak tartjuk.

A választási előkészítő munkában. több tízezer lelkes párttag és pánton kívüli, a népfrontbizottságok és tömegszervezetek tagjai tevékenykednek. Közhasznú társadalmi munkájukért, amelyet minden bizonnyal a választások sikere fog megkoronázni, elismerésünket fejezzük ki — moridotta Molnár elvtárs, majd így folytatta:

— Közös dolgaink megtárgyalását szolgálja a mai választási gyűlés is. Mindenekelőtt kötelességünk, hogy á választók nagyobb tömegei előtt gondolatokat cseréljünk az ország legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseiről és számvetést tegyünk az elmúlt négy év megyei, városi fejlődéséről, felvázoljuk az elkövetkező négyéves

ciklus fő törekvéseit, program- fővel, a városban pedig kétezer

ját.

— Állampolgári meggyőződésünket és bizalmunkat van mire alapozniuk, amikor szavazatunkat a Hazafias Népfront programjára adjuk. E bizalom aranyfedezete eddigi politikánk eredményessége. E politika a céltudatos és józan megfontoltság alapján immár tíz esztendeje biztosítja szocialista hazánk, megyénk és városunk biztonságos fejlődését, mindany- nyiunk emberségesebb életét. Ez a magyarázata annak az általános társadalmi igénynek, amelyet igen sokan ekképpen fogalmaznak meg: „Ezt a politikát folytassuk a jövőben is, de még eredményesebben, következetesebben.”

A nagygyűlés szónoka ezután arról- szólt, hogy a párt és a népfrontpolitika jegyében kifejtett tevékenység milyen változásokat hozott a megye és a város életében és milyen fő célok elérésére kell összpontosítani figyelmünket az elkövetkező négy év során:

Sok kezdeményezés és céltudatos erőfeszítés nyomán fejlődött iparunk

korábbi, nyomasztó gopdjaink, de újabb munkalehetőséget kell teremteni a tovább nem tanuló fiataloknak, köztük a leányoknak. Gondolnunk kell az elhelyezkedni kívánó családanyáké ra, valamint azokra a vidéki dolgozókra, akik helyben szeretnének munkát vállalni. Előzetes számítások szerint a megyében előreláthatólag újabb 10 ezer

Parasztságunk többségének életeleme, biztonságos jövője a termelőszövetkezet

Az~ elmúlt évek tanúsítják, | következett be Kískunfélegy- hogy a kiegyensúlyozott szocia-1 háza mezőgazdaságában, lista fejlesztéshez a korszerű

fővel nő az ipari munkások száma.

— Mini ismeretes, az iparban és- a többi népgazdasági ágban is egyik legfontosabb feladatunk a gazdasági reform előkészítése, majd bevezetése a jövő esztendő január l-ével. A reform sokrétű kérdéseiről több alkalommal és részletesen kell majd tanácskoznunk, hogy a vezetők és minden érdekelt dolgozó jól tájékozott legyen és ismerje a maga dolgát. Ezúttal azt szeretném elmondani, hogy a területi szervek részéről miért üdvözöljük a gazdasági reformot.

— Meggyőzöd és (ink, hogy a reform tovább fejleszti szocialista tervgazdálkodásunkat. s ezzel meggyorsítja a továbbfejlődést. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy növekszik a vállalatok önállósága és jogköre. Lehetővé válik, hogy a termelés és a fejlesztés során jobban előtérbe kerüljön a vállalatok adottságainak. tartalékainak jobb és gazdaságosabb kihasználása. A vállalatok vezetői és kollektívái anyagilag is jobban érdekeltté válnak, mert így jövedelmük sokkal inkább függ saját munkájuktól. Alapvetően azt várjuk tehát, hogy mind a népgazdaság, mind a vállalati kollektívák érdekei jobban kifejezésre jussanak. Úgy véljük, hogy a felvázolt célok megvalósítása erősíti a munkafegyelmet, javítja a termelékenységet és segíti a céltudatosabb alkotómunka kibontakozását. A reform egyben tovább fejleszti az üzemi demokráciát, a kollektívák fokozottabb részvételét az egész üzem életében.

! a hitelrendezésre, az aiuortizá- j ciós alap létesítésére. Szólott | arról is, hogy ezek az iutézke- 1 dések elősegítik a szövetkezett í tagok életszínvonalának és szociális körülményeinek javulását, méltatta az új szövetkezeti nyugdíjtörvényt, majd megállapította: — Az említett intézkedések máris sokoldalúan éreztetik hatásukat. A többi között abban, hogy nagy számú fiatal és hozzátartozó kéri felvételét a közös gazdaságokba.

— Agrárpolitikánk elő kívánja segíteni, hogy tovább fejlődjék a szövetkezel! . demokrácia és a termelőszövetkezeti tagság még inkább maga legyen saját, jobb sorsának kovácsa, gazdája. Mint ismeretes, pártunk kezdeményezte, hogy ez év áprilisában üljön össze a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa és ezen — küldötteik útján — a szövetkezeli tagság alkosson véleményt szövetkezeti mozgalmunk aktuális kérdéseiről, hozza létre országos é» területi érdekvédelmi szei^ veit.

Fejlődött a kommunális ellátás, javultak az életkörülmények

— Nagyszerű dolog, hogy az ország ipari fejlődésén belül az iparban korábban elmaradt Bács-Kiskun megye, s ezen belül a múltban a „köpködőivel” hírhedtté vált ágrárváros, Kiskunfélegyháza — főleg az elmúlt öt évben — jelentős ipari fejlődést, ért el. Az ipar hiánya még öt évvel ezelőtt is súlyos foglalkoztatási gondokat okozott és sok ezer ember családjától távol meg a megélhetés

lehetőséget. Mindez hozzájárult a lakosság nagymértékű ■ csökkenéséhez a megyében. Pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány iparpolitikája nyomán — amelyet sok kezdeményezéssel és céltudatos erőfeszítéssel jól hasznosított a helyi párt és állami vezetés — megindultunk az iparosodás útján.

A megyében több mint 16 ezer, s. városban 1800 ember jutott új munkahelyhez. Egyidejűleg minimálisra csökkent az elvándorlás. Az elmúlt öt évben ?8 új üzem, illetve telephely kezdte meg a termelést,. Kiskunfélegyházán létrejött a Műanyagfeldolgozó és a Vegyesipari Vállalat.. Ezenkívül a megyében és A városban is sor került a már meglevő üzemek jelentős részének' korszerűsítésére. Többek között fejlesztés alatt áll vC Végi-ipari Géngyár. amelv országosan is kiemelkedő üzemmé, vált; követően növekedett a mezóElsösorban öt városunk ipa- gazdasági termelés. A megyében j szövetkezeti parasztságunk élet- rosodott, de kisebb üzemek lét- I az óv átlagában 16 és fél i körülményei is mielőbb megkö- reiöttek a megye 12 nagyköz- százalékkal, ami meghaladja az zelítsék a munkások, a bérből,

országos átlagot. Hasonló mértékben emelkedett a felvásár

ipar mellett, korszerű nagyüzemi mezőgazdaságra van szükségünk. Még több élelmiszer kell népünknek, ugyanakkor a feldolgozó Iparnak Is több mező- gazdasági t/ermékre van igénye és ismeretes, hogy külkereskedelmi forgalmunkban milyen kiemelkedő szerepe van a mezőgazdasági exportnak.

A párt agrárpolitikája megyénkben is sikeresen valósult meg. Eredményeként a parasztság és egész társadalmunk erőfeszítésével létrejöttek a korszerű mezőgazdaság alapjai.

Az átszervezés bonyolult feladatot jelentő évei alatt és azt

A nagyüzemi gazdasági alapok megteremtésével egy- időben a szövetkezetek vezetői és tagsága mindjobban megtanulta a nagyüzemi gazdálkodást. megszerezte a szükséges tapasztalatokat, s életét végérvényesen a szövetkezetben rendezte be. Parasztságunk többségének életeleme, biztonságos jövője a termelőszövetkezet. Életszemléletében, emberi magatartásában szemünk előtt formálódik az új szocialista szövetkezeti parasztság. Most az a célunk, hogy a mezőgazdaság a létrehozott biztos alapokon tovább fejlődjék. mielőbb felzárkózzék iparunk mellé. Ezzel egyidöben

— Az elmúlt években szembetűnően megváltozott községeink arculata, megjavultak falusi lakosságunk kommunális körülményei. Űj és korszerű házak ezrei, utak,1 járdák épültek, kiterjedt a villamosítás, nyomában az elektromos gépek, a rádió, a tv használata. Javult az ivóvízellátás, ma már községeink egynegyedében törpe vízmű van.

A fejlődésben kiemelkedő szerepet töltöttek be a helyi tanácsok vezetői és tagjai, valamint a lakosság tettrekészsége és jelentős anyagi hozzájárulása. Sikeresen tevékenykedtek a Hazafias Népfront szervei. Munkájukról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk, egyben helyeseljük, hogy községfejlesztési terveinket még kiterjedtebb társadalmi összefogással valósítják meg községeink, városaink felvirágoztatása érdekében;

Tisztelt Választási Gyűlés!

— Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy gazdasági tevékenységünk, szocialista építő munkánk legfőbb mólja az emberek életkörülményeinek, szociális és kulturális ellátottságának fejlesztése. Közös törekvéseink megvalósításé e te-‘ kintetben is meghozta az eredményeket. A második ötéves terv időszakában 24 százalékkal emelkedett az alkalmazotti háztartások egy főre eső reáljövedelme, s 30 százalékkal a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az életszínvonal növekedése tükröződik megyénk kereskedelmi forgalmában. Legnagyobb arányban a tartós fogyasztási cikkek forgalma nőit, de számos egyéb tényező is az emberibb életről tanúskodik. Kiskunfélegyházán például ötszörösére emelkedett a takarékbetét-állomány, s miként a megyében, itt is előrehaladás történt legnagyobb társadalmi gondunk, a lakásállomány fejlesztésében. A városban 655 új lakás épült, s a harmadik ötéves tervben — támogatva a társadalmi kezdeményezést — 1200 lakás épül, döntően magánerőből, valamint állami beruházásból. Számottevő a megye és a város művelődéspolitikai és egészségügyi ellátottságának fejlődése is.

A harmadik ötéves terv az életkörülmények további tervszerű javulását irányozza elő. Mint ismeretes, a parikongre.sz- szus határozatait több kormány- intézkedés követte. Bevezetésre került a gyermekgondozási segély. amely megkönnyíti a kisgyermekes anyák etwté't. Érvénybe lépett az új szövetkezeti nyugdíjtörvénye*és ánásrmendel- kezések. De ez alkalommal is hangsúlyozni kell, hogy jobb életünknek egyetlen forrása van. ez pedig a hozzáértő, szorgalmas és fegyelmezett tnunka — mondotta dr. Molnár Frigyes elvtárs, majd társadalmi fejlődésünk nagy erőforrásáról, a szocialista demokráciáról s annak továbbfejlesztéséről szólt:

Közéletünkben helye van minden jószándékú, felelősséggel érző embernek

sédében is. Eredményeként a termelés a megyében csaknem megkétszereződött. Kiskunfél-í fáj j és örömünkre szolgál. Hogy egyházán pedig 83,9 százalékkal I ez a folyamat változatlan. Az

elmúlt évben minden korábbi

emelkedett.

Az ipari fejlődés tovább formálta lakosságunk társadalmi összetételét, ma már az összlakosság 38 százaléka dolgozik az iparban. Ezzel növekedett a munkásosztály számaránya és erősödött társadalmi, politikai befolyása.

Az ipari fejlesztésben jó munkát végeztek \ Kiskunfélegyháza város párt és állami vezetői, valamint az érdekelt üzemek vezetői, ezért felhasználom a mai nyilvánosságot is. hogy kifejezzem elismerésünket.

A megyében a jövőben is elsőrendű szerepe van az iparosításnak. a jól bevált iparpolitikai elveink alkalmazásának. Ehhez kidolgozott- távlati fejlesztési terveink vannak, üzemeinkben biztosítanunk kell a termeié'; korszerűsítését és gazdaságosságát. egyidejűleg megkülönböztetett gondot kell fordítanunk a munkások szociális körül mén veinek javítására. Változatlanul fel kell használni lehetőségeinket az ipari foglalkoztatás fejlesztésére. Bár e te- b»t«U>en általában megszűntekidőszakot meghaladó eredményeket mutatott fel megyénk mezőgazdasága.

Az eredményekben tükröződik a parasztság szorgalma, a nagyüzem fölénye, az, hogy jól hasznosultak a nagyüzemi beruházások. A nagyüzemi termelést a megye mindhárom termelési körzetében, — a Bácskában, a Dunamellékén és a Homokhátságon — egyaránt sikeresen alapoztuk meg. Történelmi jelentőségű előrehaladást értünk el a legtöbb gondot okozó homokterületek korszerű hasznosításában. A közel 54 ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvény bizonyítja, hogy valósággá válnak törekvéseink és aranyat termő homokká válik a szövetkezeti tagság keze- munkája nyomán a futóhomok; emberibbé válik a homokvilág lakóinak élete. Ez a program — más intézkedések mellett — hozzájárul ahhoz, hogy a rossz természeti körülmények között gazdálkodó szövetkezetek mielőbb megerősödjenek. A mefizetésből élők életszínvonalát és .szociális körülményeit, — mondotta, majd szólt agrárpolitikánkról, s annak szellemében hozott intézkedésekről:

— Az intézkedések elsődlegesen gazdasági jellegűek, céljuk a szövetkezeti gazdaságok további erősítése, a magasabb termések elérésével, a jövedelmezőbb gazdálkodással. Ezért önálló, vállalati jellegű gazdálkodást kell megvalósítani, hogy mindjobban saját bevételeikből fedezzék kiadásaikat., gazdaságuk továbbfejlesztését.

A szövetkezetek létrejöttét követő években szükséges volt a nagyobb arányú központi irányítás, valamint a beruházások, az eszközök és hitelek központi elosztása, s árrendszerünk miatt a különböző állami támogatások egész rendszere. A fejlődés azonban ma már ezt túlhaladta. A szövetkezetek többsége képes az önálló és még célszerűbb, eredményesebb gazdálkodásra. Ehhez azonban gazdasági, anyagi lehetőségeket és alapokat kell biztosítani.

Több. ezt szolgáló és . már életbe lépett intézkedés közül a nagygyűlés szónoka utalt a

gj»ei átlagpt titEgfagadő fejlődés I ^vásárlási árak rendezésére,

— Eddigi társadalmi, gazdasági fejlődésünk, valamint politikánk helyessége és eredményessége tette lehetővé a széles, népi-nemzeti összefogásnak és egységnek létrejöttét, amelyet népfrontpolitikánk testesít meg. E nagyszerű nemzeti ösz- szefogásnak — amely a szocializmus teljes felépítését szolgálja — alapja és legfőbb erőforrása a munkásság és parasztság szövetsége, amely jól felfogott kölcsönös érdekeken és egyben egész társadalmunk érdekén nyugszik. A közös társadalmi célok és érdekek nyújtanak lehetőséget ahhoz, hogy szocialista rendszerünkben minden jószándékú ember, aki felelősséget érez hazánk és embertársaink sorsáért, megtalálja a maga megtisztelő helyét közéletünkben és a gazdasági életben. A munkások, a parasztok, értelmiségiek, párttagok és párton kívüliek, köztük a vallásos emberek összefogása és alkotó tevékenysége teremti meg mind- annyiunk boldogulását és szeretett hazánk felvirágoztatását.

Célunk a magasabbrendű társadalom, a szocializmus teljes felépítése. Megvalósításának eszköze a dolgozó nép demokráciája. A demokrácia azonban nem egyszerűen a törvényben meghatározott jogok és kötelességek megléte és lehetősége. A demokrácia érvényesülése mindany- nyiunkon múlik, mégpedig azon. hogy aktív cselekvő emberként vegyünk részt a közéletben, a gazdasági életben, kultúránk és más közügyeink intézésében.

Most abba az időszakba érkeztünk, amikor tovább kívánjuk növelni az állampolgárok érdekeinek, véleményének és alkotó tevékenységének érvényesülését mind a felsőbb, mind a helyi szervekben. A szocialista demokratizmus erősödését szolgálja a legfelsőbb hatalmi szervnek, az országgyűlésnek, valamint az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsok ha táskörének fejlesztése. Gazdasági téren ezt a célt szolgálja az ipari üzemek, a tsz-ek jogkörének, önállóságának növelése.

Demokratikus közéletünket nemcsak közvetetten, a képviselők. a tanácstagok, a szakszervezetek, vagy a választott szövetkezeti vezetők útján kell továbbfejleszteni. Nagy szükség van arra is, hogy minden magyar állampolgár még jobban éljen demokratikus jogaival, egyben kötelességeivel. Mert a demokrácia lényege a közösség érdekeit szem előtt tartó emberi magatartás, az anyagi és a szellemi kincseinket gyarapító munka. Ezért nap-nan után magunknak is meg kel] tennünk mindent, amit csak megtehetünk társadalmunk érdekében, hogy ezen belül megtaláljuk a saját magunk és családunk boldogulásét. Ez a szocialista emberi magatartás testesíti meg az teszi demokráciát és ezzel válik a demokrácia szocialista továbbfei- 'ődésünk nagyszerű erőforrásává.

Ezután Molnár Frigyes elvtárs külpolitikánk elvi alapjai(Folytatás a 3. oldalon^