Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

f. oldal 1967. március 1 szombat Üdvözlet a világ asszonyainak A március 8-i Nemzetközi Nő­nap alkalmából a Szakszerveze­ti Világszövetség nyilatkozatot adott ki, amelyben testvéri üd­vözletét kiiildi a világ asszonyai­nak és megállapítja, bogy jelen­tősén vesznek részt a világ ja­vainak létrehozásában, ezért az összes gazdasági, szociális és po­litikai jogok megilletik őket. A Szakszervezeti Világszövet­ség felszólít minden szakszer­vezetet, minden dolgozót, foko­zottabban harcoljanak a nők jogainak kivívásáért, megvédé­séért, illetve kiterjesztéséért. Az SZVSZ forró testvéri üd­vözletét küldi a vietnami asz- szony oknak, s ismételten felszó­lítja a világ dolgozóit — fér­fiakat, nőket egyaránt — ré­szesítsék még nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban a viet­nami nép hősies harcát egészen addig, amíg ki , nem vívja a végső győzelmet az amerikai hódítok felett (TASZSZ) A szovjet külpolitika világos és következetes Podgornij nemzetközi kérdésekről Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken át­nyújtotta a moszkvai területnek a harmadik Lenin-rendet. Ezzel a kitüntetéssel a német fasiszta területrablók szétzúzásában 1941-ben tanúsított hősiességet és a szovjet népgazdaság fej­lesztésében elért sikereket mél­tányolták. Nyikolaj Podgornij beszédé­ben foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. Kijelentette, a Szovjetunió külpolitikája követ­kezetesen szolgálja a szocialista világrendszer további erősítését, az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen nemzeti és társa­dárok tarthatatlan állásponttá- ta: „Ami az SZKP Központi ra, arra, hogy a pekingi veze- Bizottságát és a szovjet kor­tők rendszeresen visszautasítják mányt illeti, a mi vonalunk vi a Szovjetuniónak és más szo­cialista országnak a vietnami nép megsegítésére irányuló ak­ciók egybehangolását sürgető felhívásait. Ez az álláspontjuk nagy mértékben megnehezíti egy széles egységfront kialakí­tását az Egyesült Államok ag­ressziójának visszaverése céljá­ból. Podgornij a továbbiakban rá­mutatott, hogy a Mao Ce-tung- féle csoportosulás nagyhatalmi hegemonizmusra törekvő politt lágos. Mi barátságot akarunk a nagy kínai néppel, szorosan együtt akarunk működni a Kí­nai Kommunista Párttal a marxizmus—leninizmus alapján, együtt akarunk harcolni a bé­kéért, a népek biztonságáért és szabadságáért. Ezt a vonalat mindenkor védelmeztük a múlt­ban is, és pártunk, népünk a jövőben sem tér le róla.” Az európai problémákat érintve a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­kája valóban távol áll a kul- nőké megállapította: Olaszor- túrától, a proletariátustól, a tu- szágban és Ausztriában egyre dalmi felszabadulásukért küzdő dományos szocializmustói és a inkább tért hódít az a hangulat, kommunizmustól. Ez a politika hogy erősíteni kell az európai ellensége a marxizmus—leniniz- államok békés együttműködését musnak. „Az, ami Kínában tör- és fejlődését. Erről tanúskodik népek támogatását. A Szovjetunió a jövőben is megadja a szükséges segítséget a testvéri vietnami népnek — jelentette ki Podgornij. — A szovjet állami vezető ezzel kap­csolatban utalt a pekingi szaka­ténik, óriási tragédia a kínai nép és a kommunisták szá­mára.” Podgornij ezután így folytat­t léi százezer ember gyilkosa Elfogták Franz Paul Stangl-t, Eichman és Mengele társát, a harmadik számú német tömeg­gyilkost, az egykori sodibori és treblinkai haláltáborok parancs­nokát. Brazíliában, Sao Paulá­ban a Volkswagen-művek kapu­ján lépett ki, mint egyszerű tisztviselő, és polgári ruhás rendőrök vezették a börtönbe. Mostani munkatársai valószínű­leg elborzadva olvassák a lapok­ban, hogy a Sao Paulo-i üzlet­kötő valójában kicsoda. Hogy Viitler uralma alfjtt SS-tisztként kezdte pályafutását, s á neve­seit táborok parancsnoki poszt­jára hartheimi tevékenységével szerezte meg az alkalmassági vizsgát. Ebben a kastélyban be­tegeket gázosítottak el és egy­úttal itt képezték a haláltáborok személyzetét. Földalatti náciszervezetek mentették át Dél-Amerikába, Brazíliába, ahová aztán család­ja is követte. Egykori „munkatársaiT, a ná­cik juttatták most rendőrkézre mégis. Vagy inkább a náci szel­lem, amelynek maga is apos­tola volt. Amszterdamból érkezett je­lentések szerint ugyanis Franz Stangl tartózkodási helyét egy vplt Gestapós árulta el a bécsi zsidó dokumentációs központ­nak. A szervezet vezetője, Si­mon Wiesenthal számolt be er­ről az amszterdami televízióban, ahol könyvének, „A gyilkosok köztünk vannak” című munká­jának hoUandtat megjelenése alkalmából adott interjút. Elme­sélte, hogy a feljelentő bosszút forralt, amiért csak a legmaga­sabb rangú nácivezetőket védik meg a felelősségrevonástól. A „nemes bosszú”, az igazságta­lanság felett érzett keserv mel­lett természetesen nem veti meg a névtelen spicli az anyagiakat sem. Hajlandó volt arra, hogy a treblinkai hóhér áldozatairól sorra-rendre felvilágosításokat nyújt — áldozatonként egy cen­tért. A hétezer dollár várja gaz­dáját. Stangl, a náci főember lebukása igazán „stílszerűen” történt. <bk) a szovjet—francia viszony ala­kulása is. Az angol kormány is hangot ad annak a törekvésé­nek, hogy jószomszédi kapcsola­tokat alakítson ki a Szovjet­unióval. A revanstörekvés és a mili- tarizmus ellen, az igazi bizton­ságért, az európai államok együttműködéséért és kölcsönös megértéséért folyó harc a Szov­jetunió és más európai szocia­lista államok külpolitikájának fő feladata volt és az is marad — fejezte be beszédét Podgor­nij. Ha embert barátjáról... Hogy Pák Csöng Hi dél-ko­reai rendszere amerikai bábre- zsim, azt jól tudjuk. Ha más nem is, eléggé illusztrálja ezt a vietnami háborúban játszott szerepük, amelyben vállalják az olcsó zsoldos cseppet sem megtisztelő feladatkörét. Nos, Pák Csöng Hit. a Nyu­gatnémet Szövetségi Köztársa­ság igen megtiszteli. Az NSZK-t személyesen képviseli ezekben a napokban náluk Heinrich Lübke, a köztársasá­gi elnök, aki 41,5 millió dol­láros tekintélyes kölcsönről tárgyal velük. Voltaképpen sok tárgyalni való nincs ezen. Dél- Korea eddig is kölcsönökből tartotta fenn magát, csak az USA nyilván úgy gondolja, miért költekezzen Ázsiában egymaga, amikor vannak szö­vetségesei is. Az NSZK pedig jól kamatozó üzletel sejt saját hasznára és az elmaradott or­szág kárára. Pák Csöng Hi-nek viszont eddig sem volt lelki­ismereti urdalása. Az NSZK-nak még kevésbé. Hiszen a fajgyűlölő dél-afrikai rezsimmel is szoros „tudomá­nyos” szálak kötik össze. Vors- terék Ugyanis készségesen meg­engedik, hogy területükön fej­lesszék ki a' nyugatnémet nuk­leáris fegyvereket. Embert barátjáról...? B. K Amerikai bombázás: egy falu elpusztult SAIGON. (MTI) Az amerikai haditengerészet légiereje a VDK területét tá­madva csütörtökön a Hongai mellett fekvő erőművét^: á.-.-.17. szélességi foktól közvetlenül északra országutakra, hidakra és kikötőb&rendezésekxe dobták bombáikat. Dél-Vietnam területe felett. Quang Tlri tartományban egy amerikai repülőgép „tévedés­ből” bombázta Long Vei falut. A légitámadásnak körülbelül 100 halálos áldozata van. 175-en megsebesültek. A VDK partjainál horgonyzó amerikai hadihajók megkezd­ték a föld—levegő rakétakilövő­helyek ágyúzását. WASHINGTON. Robert Kennedy szenátor jő- előre beharangozott szenátusi beszéde a vietnami háborúról politikai megfigyelők szerint messze elmaradt a várakozástól. A New York-i szenátor óva­tosan fogalmazva megállapítot­ta, hogy a VDK elleni légitáma­dások néni vezetnek célra, m nem segítik e*ő a háború tata* j esését. Kenredy csak sast is­merté eV begy a VÖK vet«?*.:. kinyilvánították .tárgyalási szfe­dékukat, amit a .Johnson--kor­mány mindvégig tagadott. Kennedy még el sem kezdte beszédét, amikor a szenátus tagjai között körözni kezdték Johnson elnöknek Henry Jack- son szenátorhoz intézett, levelét. Johnson ebben határozottan ki­jelenti, hogy a bombázások folytatását feltétlenül szükséges­nek tartja. A New York Times pénteki vezércikkében rámutat, hogy Kennedy beszéde egyenes kihí­vás Johnson politikája ellen. Realitások *i fielet—Nyugat-kapcsolatokban Üt az európai biztonság felé „Nem az a kérdéses, hogy legyen kelet—nyugati kereskedelem és fejlődjenek a kelet—nyugati kapcsola­tok, hanem csupán az, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e benne” — a State Department egyik vezető tisztviselője mondotta ezt a US News and World Report munkatársának az amerikai politika irányelveinek ja­nuári felmérésekor. Való­ban nem a folyamat a kér­déses, jobban mondva, azt az amerikai politikai veze­tés sem tudja kérdésessé tenni. Nem szorul bizonyításra, bogy a megosztott Európá­ban szinte hónapról hónap­ra szaporítják az új össze­kötő szálakat A kelet—nyu­gati kereskedelem Európa országai között már évek óta szüntelenül fejlődik, s az utóbbi időben ezt el­mond hatjuk az általánosabb és politikai kapcsolatokra is. Korántsem jelenti ez azt, hogy Európában a helyzet már ideális, s hogy a kon­tinens összes kérdései, min­denekelőtt a biztonság prob­lémái, már megoldódtak. Az azonban tény, hogy Európá­ban viszonylagos szélcsend tapasztalható, és kétségkí­vül nagymértékben csök­kentek egy fegyveres össze­tűzés esélyei. Már pedig Európában két katonai töm­böt is alkotó világrendszer határa húzódik, és nyilván­való, hogy e földrészen min­den konfliktus rendkívül rö­vid idő alatt világméretű összecsapássá alakulna át. S éppen az Egyesült Államok lenlegi európai helyzet leg­főbb tényezője a Szovjet­unió és a vele szövetséges szocialista országok megnö­vekedett ereje és tekintélye, s ebből következően befo­lyásuk A döntő az, hogy e védelmi katonai szövetség megerősödése egyúttal egy hagyományos békepolitika hatékonyságát növelte. Az olyan államférfiak, mint például de Gaulle, politiká­juk meghatározásánál abból a tényből indulnak ki, hogy a Szovjetunió úgymond szu­perhatalom, s ezért minden­fajta reálpolitika csak ón­nak Nyugat-Európával való nek figyelembevételével kép­szövetségi kapcsolatai érez- zelhető el. tetik e kontinensen Is a vietnami agresszió fertőző hatását, s ilyen értelemben a vietnami háború a jelen­leg nyugodt légkörűnek ne­vezhető kontinensre is ár­nyékot vet, holott Európá­ban egyébként a béké$ együttélés realitásának egy­re konkrétabb és komolyabb példáival találkozhatunk. Vitathatatlan, hogy a jc A szocialista országok és » nyugat-európai országok kapcsolatai természetesen, változóan alakú Inait, asze­rint, hogy az egyes tőkés országok egyéb elkötelezett sége! hogyan formálódtak, s a jelen nemzetköz! helyzet ben ezen a nagymértékben az Egyesült Államokhoz va­ló viszonyt kell érteni. Végigtekintve a, politikai térképen, szembetűnő Finn­ország esete, amelynek kor­mánya tartósan kapcsolato­kat alakított ki a Szovjet­unióval, s különösen magas­fokú a szocialista országok­kal való gazdasági együtt­működés. Bonyolultabb a szintén semleges Ausztria és a szocialista országok viszo­nya. A legfontosabbak ter­mészetesen a szocialista or­szágok és a nyugat-európai nagyhatalmak közötti kap­csolatok. Kiemelkedő ezek közül Franciaország példá­ja, mert ez az ország vonta le a legkomolyabb követ­keztetéseket a világhelyzet változásaiból, s nem elha­nyagolható tényező az euró­pai biztonság szempontjából Franciaország távozása a NATO katonai szervezeté­ből. Nem szükséges itt fel­sorolni a Szovjetunió, ha­zánk és más szocialista or­szágok, valamint Franciaor­szág közötti számtalan ma­gasszintű eszmecserét, köl­csönös látogatást, gazdasági és egyéb szerződést. A lé- •iveg az, hogy a francia po- ’ttika egy sor kérdésben a lilénkéhez hasonló realitás­ai, azaz a történelmi vál- ozások tudomásul vételével •-özelítí meg az európai kér­déseket. De ami a fö: „Két külön­böző társadalmi rendszerű nagyhatalom, a Szovjetunió és Franciaország most elő­ször jutott arra az elhatá­rozásra, hogy kapcsolatait szilárd alapokra helyezi, és lépésről lépésre halad az érintkezések és kapcsolatok sokoldalú kifejlesztésének útján” — fogalmazta meg párizsi sajtóértekezletén Ko­szigin. Súlyának megfele­lően a többi szocialista or­szág hasonló úton jár Fran­ciaországgal. A szovjet—olasz kapcsola­toknak az utóbbi időben megindult fejlődése, minde­nekelőtt gazdasági területen, nyilvánvalóan úttörőjellegű Angliával huzamosabb ideje jó kereskedelmi kapcsolata volt a szocialista országok legtöbbjének. Tény, hogy az angol tőkések az utóbbi idő­ben bizonyos féltékenység­gel tekintettek olasz és fran­cia kollégáikra. Az amúgyis az európai piacok felé te­kintő Anglia jól látja a ke­let-európai piac jelentősé­gét. Közismerten a r. európai biztonság egyik kulcskérdé­se a német kérdés. E tekin­tetben igazi, gyökeres vál­tozás csak akkor képzelhető el, ha Bonnban is levonják azokat a reális következte téseket, melyeket más nyu gáti államférfiak — ki így ki úgy — már levontak- pontosabban a német kér­désben — az összes real! t ásókat, — nj ív^XíívmQ BUDAPEST. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt központi Bizottságának első titkára, Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, valamint Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, kül­ügyminiszter-helyettes — akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására nem hivatalos ba­ráti látogatást tettek a Szov­jetunióban — csütörtök esté visszaérkeztek Budapestre. LONDON. Az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Nyugat- Németország képviselői . pénte­ken összeültek a Nyugat-Né- metországban állomásozó brit csapatok devizaköltségei meg­térítésének tanulmányozására. McCloy, az amerikai küldöttség vezetője csak csütörtök este ér­kezett meg Washingtonból. Az Egyesült Államokból megérkez­ve McCloy nem volt hajlandó részleteket közölni az amerikai álláspontról, de tájékozott körög -zerint Washington továbbra is ellenzi az angoloknak azt az elhatározását, hogy amennyiben nem kapnak megfelelő deviza- térítést, nagymértékben csök­kentik, az NSZK-bán állomá­sozó brit csapatok létszámát.

Next

/
Thumbnails
Contents