Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-31 / 76. szám
1967. március 31, péntek 3 oldal VARIÁCIÓK Nyolcvanhét új lakás — Kiskunfélegyházán egy témára Vezető beosztású ismerősöm meséli: — Végre találtam egy ügyes gépírónőt. Hajszálpontosan dolgozik és ráadásul jóval rövidebb idő alatt végzi el a rábízott feladatokat, mint az elődje. Mégis probléma van vele, helyesebben éppen ezért van probléma vele. A másik végigdolgozta a nyolc órát. Neki viszont minden nap van egy fél óra, sőt néha egy óra szabad ideje. Ilyenkor olvas, vagy tanulja az orosz nyelvet, mert a TIT nyelvóráira jár. Munkatársaim közül többen meg is jegyezték előttem: „Icuka úgy látszik nagyon ráér.” Mások, ha nem is szólnak, ferde szemmel néznek rá. Tanácstalan vagyok. Feladatát kifogástalanul ellátja, felelősségre tehát nem vonhatom. Mondjam neki, hogy dolgozzon lassabban, vagy legalább imitálja, hogy van mit csinálnia? Igen, azt hiszem ezt kell tennem — a békesség kedvéért. Pedig jól tudom, hogy az „imi- tálásnál” hasznosabb, ha képezi magát. • Az ©gyik Üzemben tavaly — a munkabér takarékosság és a munkafegyelem összefüggését felismerve — ablakot vágtak minden irodaajtóra. A vezető beosztásúak aljlakába tejüveg került, a többiekébe pedig átlátszó. Az intézkedés célja: az igazgató — vagy bármelyik más vezető — végigsétálva a folyosón, egyetlen pillantással felmérheti, hogy ki dolgozik és ki fecsérli a drága munkaidőt például körömlakkozásra, vagy a lottószelvény kitöltésére. Minden igazgatónak szuverén joga, hogy a felügyeletére bízott üzemben úgy őrködjön a munkafegyelem fölött, ahogy a legjobbnak, a legcélravezetőbbnek tartja — természetesen a törvényes határokon belül. Ha az őrködést jobban le lehet bonyolítani a kis ablakok segítségével. ám legyenek ablakok. Néhány kérdés mégis felvetődik az emberben e módszerrel kapcsolatban: Vajon látható-e az üvegen keresztül, hogy valaki az aktára hajolva valóban dolgozik, vagy éppen az élet múlandósága felett elmélkedik? Továbbá: az ablak léte önmagában is visszariaszthat egyeseket a lógástól, de igazán hatásos csak akkor lehet, ha naponta többször is bekukkant rajta az igazgató, vagy más vezető. De ráér-e, ráérhet-e ilyesmire egy nagyüzem gazdasági irányítója'.; « — Amikor napirendre került az úi irodaház felépítése, valaki azt javasolta, hogy egyetlen hatalmas teremben tömö- rítsük az adminisztrációt Így indokolta a javaslatát: „Elég lesz megállni az ajtóban ahhoz, hogy meggyőződjünk róla, szorgoskodnak-e a beosztottak.” — Elfogadták a javaslatot? — Nem. Elsősorban azért nem, mert a rendelkezésünkre álló helyen nehéz lett volna megoldani — építészetileg — az óriási irodahelyiség létrehozását. De szerintem — és vezető beosztású munkatársaim zömének is ez volt a véleménye —, biztosabb módszer is van a munka értékelésére. Nálunk mindenkinek pontosan meg van határozva a feladatköre. Azt vizsgáljuk, hogy azt ellátja-e és milyen a minősége a munkájának. — Különben az üzem dolgozóinak csak igen csekély hányada tevékenykedik az irodaépületben. A szerteszórt termelőrészlegek mindegyikét pedig úgysem lehetne egyetlen — „áttekinthető” — helyiségbe1 tömöríteni. Szerencsére nálunk nincs is szükség ilyesmire. B. D. A jelölőfryűlésen kérték Épül a miskei tirpevízml Három nap alatt négy kilométer hosszú vízvezetékárkot ásott ki társadalmi munkában Miske lakossága. Néhány idős, beteg ember ki- l vételével minden érdekelt házból ásót, lapátot fogott valaki, hogy annak a 330 családnak is minél előbb egészséges ivóvize legyen, akikhez eddig még nem jutott el a vízvezeték. Ebben a 4 kilométeres új hálózatban, amelyet a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakemberei az elmúlt napokban példás igyekezettel lefektettek, már benne van az a 450 méteres terven felüli szakasz is, amelyet a március 19-i választást megelőző jelölőgyüléseken kértek, és kivitelezéséhez társadalmi hozzájárulást ígértek öt miskei utca lakói. A négyhónapos időnyereséggel viszont lehetővé válik, hogy augusztus 20-án felavathassák az új vízmüvet, s Miske utcáin 9 kilométer hosszú vezetékben keringjen az egészséges ivóvíz. K. A. 1 A magyar vöröskatonák osztaga Csaknem fél évszázaddal ezelőtt történt. A polgárháború lángja egész Oroszországra átterjedt, s a Távol-Keleten is nagy erővel tombolt. Itt, ugyanúgy, mint számos más helyen, az oroszországi munkásokkal és parasztokkal vállvetve küzdöttek sok ország internacionalistái. A Bajkálon túl egy körülbelül 400 főt számláló magyar osztag tevékenykedett. S noha a történelem kevés adatot őrzött meg a magyar osztag harci tetteiről, mégis önmagában az, amiről tudomásunk van, a magyar dolgozó nép fiainak forradalmi hősiességéről tanúskodik. 1918 áprilisában Szemjonov atamán fehér banditáinak az Ónon folyónál sikerült körül- zárniok az arguni szovjet ezredet, amelynek akkoriban Szer- gej Lazo volt a parancsnoka. Az arguniak rendkívül nehéz helyzetbe kerültek: a fehérek túlnyomó erőfölényben voltak, meg aztán Szemjonov emberei, akiknek többsége a volt cári tisztek és a fehér kozákok közül került ki, katonailag is tapasztaltabbak voltak az arguni ezred zászlaja alatt harcoló csi- tai vasutasoknál és bányászoknál. Nos, ebben a szorongatott helyzetben a magyar vöröskatonák osztaga sietett Lazóék segítségére. Bátor támadásukkal visszaverték Szemjonov bandáit és az arguni ezred előtt megnyitották az utat Csi- ta felé. A magyar internacionalisták a későbbi harcokban is vitézül küzdöttek a szovjet hatalomért. Amikor a fehérgárdisták és az intervenciósok ideiglenesen csaknem az egész távol-keleti Nyolcvanhét új lakás építéséhez -kezdtek hozzá a múlt évben a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár lakótelepe szomszédságában az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalaí dolgozói. A korszerű, nagyblokkos módszerrel kivitelezésre kerülő lakások közül — a tervek szerint —, ez év végéig 51-et adnak át, a többibe jövőre költöznek be a lakók. A munkát nehezíti, hogy a budapesti házgyár időnként nem szállítja folyamatosan a födémpaneleket. Az építők ezért — hogy pótolják az időkiesést — éjszakai műszakban is kénytelenek dolgozni. (Pásztor Zoltán felvétele.) A megyehatáron túl •• Öntöző csatornák a tiszai „Balatonból ti Néhány hónapja a Tisza középső szakasza mentén, Tiszafüred és Kisköre között az Alföld történetében páratlan méretű építkezés kezdődött: a második Tiszai Vízlépcső alapozási munkálataihoz fogtak hozzá. Hajdú, Heves és Szolnok megyének ebben a térségében sok évszázados gond az aszály és a belvíz. Főleg az előbbi. Az új vízlépcső és öntözőrendszere ennek a tájnak egybehangolit vízgazdálkodását hivatott megnyugtatóan rendezni. Turbinák Kiskörénél Az elmúlt 5—6 évben az öntözött területeket 200 ezer holdról 700 ezerre növelték. Pillanatnyilag — és 1970-ig — az öntözés területi terjeszkedése kisebb ütemű, de a berendezéseket jobban kihasználják. Ám 1980-ig másfél millió holdra, 1985-ig kétmillióra növekszik itt az öntözött területek nagysága. Ehhez a szükséges vizet természetesen a Tiszából nyerik, amihez viszont a folyó mostani vízszintje nem nyújt lehetőséget. A Heves megyei Kiskörénél építendő vízlépcső emeli meg azt a duzzasztás! szintet, ami biztosítja az újabb félmillió hold öntözését. Ennek az alapozását kezdték meg a múlt év őszén. A vízlépcső három egybeépíhatárvidéket elfoglalták, s a magyar vöröskatonákat elvágták övéiktől, az osztagot a pusztulás vagy a fogság fenyegette. Az osztag parancsnoksága elhatározta, hogy északnak, Ja- kutszk felé vonul. A forradalmi harcosokat nem riasztotta visz- sza, hogy ismeretlen volt számukra a zord jakutiai tajga. Az osztag átvágta magát Mo- gocsa faluig — Itt a parasztok lovakat, takarmányt, élelmiszert adtak a katonáknak —, majd átkelt a jablovoni hegygerincen. A Tungir-folyó partján (mintegy 95—100 verszt- nyire Mogocsa falutól) a katonák tutajokat tákoltak össze és a folyón elindultak Jakutszk felé. Az út mérhetetlenül nehéz volt. Egymást érték a sekély folyószakaszok, a vízesések. A néptelen partokat benőtte a tajga. Az osztag kénytelen volt a telet a zord tajgán eltölteni, s itt a fagyok elérték a mínusz 50 fokot. A katonák 40 barakkot, lóistállókat építettek és felkészültek a télre. Az osztag azonban már nem tudott békében áttelelni.. A ku- lákok nyomukra bukkantak és táborhelyéről jelentést tettek Szemjonov atamánnak. tett főrészből áll: a duzzasztó műből, a hajózsilipből és a vízierőműből. A duzzasztó műbe öt nyüást ékelnek és az erőtelepen csőturbinákat építenek. Az utóbbiakat a Ganz-MÁVAG állítja elő, francia segítséggel. Az ezekhez kapcsolódó generátorok évente 116 millió kilowatt energiát termelnek. A Tisza hajózási lehetőségeit is nagymértékben javítja az új öntöző rendszer. Eddig évente a zavartalan hajózási napok száma mindössze száz volt. Ez várhatóan 270-re növekszik. Az Abádszalók—Porosz! > körzetében kialakítani' esterséges tó (duzzasztó) 40 1 .méter hosszú, 6 kilométer széles, átlagban két és fél méter mély lesz. Közel 10 milliárdos beruházás A beruházás teljes költsége 9,8 milliárd forint. A gazdasági bizottság az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a koordináló szervek által kidolgozott terveket szívesen fogadják a tsz-ek, ugyanis a beruházásnak a költségeit még nagy távlatokban sem ruházzák át’ a vízhasznosító gazdaságokra. A vízlépcső munkálatait 1975-ig végzik el. Közismert, hogy öntözni csak jó talajon lehet és csak olyan körülmények között, amikor maA szemjonovisták és japán szövetségeseik körülzárták a tábort. Arról, hogy mi történt ott, nem maradt sem írott, sem szóbeli bizonyíték. Egy dolog világos: a forradalmi katonák drágán adták életüket. Néhány év múlva a tábor helyén felfedezték az ádáz küzdelem nyomait: a leégett barakkok körül elpusztult emberek maradványai hevertek, a meredek lejtőkön szétvert gépfegyvereket találtak. A magyar vöröskatonák így áldozták fel életüket hazájuktól távol, az embertelen északi tajgán a proletárforradalom ügyéért. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának küszöbén azon túl, hogy harcostársainkról megemlékezünk, szeretnénk néhány részletet is megtudni a magyar vöröskatonák osztagáról, annak tagjairól. Lehet, hogy valaki életben maradt közülük, lehet, hogy a történészek mégiscsak felkutattak bizonyos okmányokat és sikerül megállapítani az elesett hősök nevét, hőstetteik részleteit? ... (A Krasznaja Zvezda c. lapból) ximálisan biztosítva vannak ; szükséges agrotechnikai feltételek, a szerves és szervetlen anyagok visszapótlása. Az öntözőrendszer üzembelépésekor i vegyipar már megfelelő minő - ségű és mennyiségű műtrágyával látja el a mezőgazdaságot. Az öntözőrendszer 73 százalék - ban jóminőségű területekre tér jed ki, a gyengébb minőség földek 20 ezer holdján pedi halastavakat létestíenek. Az elmocsarasodás esetleges veszélye miatt a esatomáka, műanyagfóliás burkolattal látják el, sőt ahol arra szüksé. van, betongyűrűket is rakna! le. A főcsatornák mentén és ; nagyobb öntözőfürtöknél szivái gásgátló csatornákat építene! ki, egymástól megfelelő távol Ságban. Szállodasor, campingfalvak A második Tiszai Vízlépc: "> kiépítéséhez, annak optimál hasznosításához az erők öss: pontosítására, egyebek között r szakemberek újabb ezreire vb szükség. Csak az öntöző rend - szer üzemeltetéséhez 27 ezc szakmunkás, 1900 öntözőmeste . 9000 szerelő, 1900 technikus és 650 öntöző mezőgazdasági mé nököt szükséges munkába áll tani. Szolnok megyében az öi tözött földek aránya 42 száz lékra növekszik. Ez világvi szonylatban is párját ritkító mé rét, csak Izrael öntözőrendszeré vei hasonlítható össze. A nyo! alföldi megye — közöttük Bác: Kiskun — együttesen is sok; nyer azáltal, hogy megszűnj - a pusztító belvízveszély. Évre! évre 600 ezer hold termése kerül víz alá. A kiskörei öntözőrendszer az Alföld belvízgomd- ját gyökeresen és tökéletesen megszünteti. Ugyanakkor a sl vár vidékre a Balaton egyötc dét kitevő hatalmas tavat „vf rázsolnak”. Ipari, sőt idegenfai galmi szempontból beláthatai lan fejlődés előtt áll ez a vidék. Az Országos Vízügyi Fő igazgatóság egyeztette a terveket az Idegenforgalmi Hivatai- lal: a tó hevesi oldalán szállodák épülnek, a szolnoki parto színes camping-falvak borítják majd. A csatornarendszer mentén mindenütt elegendő ipar és ivóvíz áll rendelkezésre. A hatalmas tutajkonvojok olcsóvá teszik az erdőgazdaság szállításait. Űj úthálózat épül és végre korszerűsítik a kisújszállás— k álkápolnai vasútvonalat is. Szinte lehetetlen felsorolni azokat a létesítményeket és gazdasági következményeiket, amelyek a második Tiszai Vízlépcső nyomában nőnek ki a tájból — legkésőbb tizenöt évvel a harmadik évezred elő+t. Győri Béla
