Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

1967. március 31, péntek 3 oldal VARIÁCIÓK Nyolcvanhét új lakás — Kiskunfélegyházán egy témára Vezető beosztású ismerősöm meséli: — Végre találtam egy ügyes gépírónőt. Hajszálponto­san dolgozik és ráadásul jóval rövidebb idő alatt végzi el a rábízott feladatokat, mint az elődje. Mégis probléma van vele, helyesebben éppen ezért van probléma vele. A másik végigdolgozta a nyolc órát. Neki viszont min­den nap van egy fél óra, sőt néha egy óra szabad ideje. Ilyenkor olvas, vagy tanulja az orosz nyelvet, mert a TIT nyelv­óráira jár. Munkatársaim közül többen meg is jegyezték előt­tem: „Icuka úgy látszik nagyon ráér.” Mások, ha nem is szól­nak, ferde szemmel néznek rá. Tanácstalan vagyok. Feladatát kifogástalanul ellátja, felelős­ségre tehát nem vonhatom. Mondjam neki, hogy dolgozzon lassabban, vagy legalább imi­tálja, hogy van mit csinálnia? Igen, azt hiszem ezt kell ten­nem — a békesség kedvéért. Pedig jól tudom, hogy az „imi- tálásnál” hasznosabb, ha képezi magát. • Az ©gyik Üzemben tavaly — a munkabér takarékosság és a munkafegyelem összefüggését felismerve — ablakot vágtak minden irodaajtóra. A vezető beosztásúak aljlakába tejüveg került, a többiekébe pedig át­látszó. Az intézkedés célja: az igazgató — vagy bármelyik más vezető — végigsétálva a folyo­són, egyetlen pillantással fel­mérheti, hogy ki dolgozik és ki fecsérli a drága munkaidőt pél­dául körömlakkozásra, vagy a lottószelvény kitöltésére. Minden igazgatónak szuverén joga, hogy a felügyeletére bí­zott üzemben úgy őrködjön a munkafegyelem fölött, ahogy a legjobbnak, a legcélravezetőbb­nek tartja — természetesen a törvényes határokon belül. Ha az őrködést jobban le lehet bo­nyolítani a kis ablakok segítsé­gével. ám legyenek ablakok. Néhány kérdés mégis felvetődik az emberben e módszerrel kap­csolatban: Vajon látható-e az üvegen keresztül, hogy valaki az ak­tára hajolva valóban dolgozik, vagy éppen az élet múlandó­sága felett elmélkedik? Továbbá: az ablak léte ön­magában is visszariaszthat egye­seket a lógástól, de igazán ha­tásos csak akkor lehet, ha na­ponta többször is bekukkant rajta az igazgató, vagy más vezető. De ráér-e, ráérhet-e ilyesmire egy nagyüzem gazda­sági irányítója'.; « — Amikor napirendre ke­rült az úi irodaház felépítése, valaki azt javasolta, hogy egyet­len hatalmas teremben tömö- rítsük az adminisztrációt Így indokolta a javaslatát: „Elég lesz megállni az ajtóban ahhoz, hogy meggyőződjünk róla, szor­goskodnak-e a beosztottak.” — Elfogadták a javaslatot? — Nem. Elsősorban azért nem, mert a rendelkezésünkre álló helyen nehéz lett volna megol­dani — építészetileg — az óriási irodahelyiség létrehozását. De szerintem — és vezető beosztá­sú munkatársaim zömének is ez volt a véleménye —, bizto­sabb módszer is van a munka értékelésére. Nálunk mindenki­nek pontosan meg van határoz­va a feladatköre. Azt vizsgál­juk, hogy azt ellátja-e és milyen a minősége a munkájának. — Különben az üzem dolgo­zóinak csak igen csekély há­nyada tevékenykedik az iroda­épületben. A szerteszórt terme­lőrészlegek mindegyikét pedig úgysem lehetne egyetlen — „áttekinthető” — helyiségbe1 tö­möríteni. Szerencsére nálunk nincs is szükség ilyesmire. B. D. A jelölőfryűlésen kérték Épül a miskei tirpevízml Három nap alatt négy kilométer hosszú vízvezetékárkot ásott ki tár­sadalmi munkában Miske lakossá­ga. Néhány idős, beteg ember ki- l vételével minden érdekelt házból ásót, lapátot fogott valaki, hogy annak a 330 családnak is minél előbb egészséges ivóvize legyen, akikhez eddig még nem jutott el a vízvezeték. Ebben a 4 kilométeres új hálózat­ban, amelyet a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakemberei az elmúlt napokban példás igyeke­zettel lefektettek, már benne van az a 450 méteres terven felüli szakasz is, amelyet a március 19-i válasz­tást megelőző jelölőgyüléseken kér­tek, és kivitelezéséhez társadalmi hozzájárulást ígértek öt miskei utca lakói. A négyhónapos időnyereséggel vi­szont lehetővé válik, hogy augusz­tus 20-án felavathassák az új víz­müvet, s Miske utcáin 9 kilométer hosszú vezetékben keringjen az egészséges ivóvíz. K. A. 1 A magyar vöröskatonák osztaga Csaknem fél évszázaddal ez­előtt történt. A polgárháború lángja egész Oroszországra át­terjedt, s a Távol-Keleten is nagy erővel tombolt. Itt, ugyan­úgy, mint számos más helyen, az oroszországi munkásokkal és parasztokkal vállvetve küzdöt­tek sok ország internacionalis­tái. A Bajkálon túl egy körül­belül 400 főt számláló magyar osztag tevékenykedett. S noha a történelem kevés adatot őr­zött meg a magyar osztag harci tetteiről, mégis önmagában az, amiről tudomásunk van, a ma­gyar dolgozó nép fiainak forra­dalmi hősiességéről tanúskodik. 1918 áprilisában Szemjonov atamán fehér banditáinak az Ónon folyónál sikerült körül- zárniok az arguni szovjet ezre­det, amelynek akkoriban Szer- gej Lazo volt a parancsnoka. Az arguniak rendkívül nehéz helyzetbe kerültek: a fehérek túlnyomó erőfölényben voltak, meg aztán Szemjonov emberei, akiknek többsége a volt cári tisztek és a fehér kozákok kö­zül került ki, katonailag is ta­pasztaltabbak voltak az arguni ezred zászlaja alatt harcoló csi- tai vasutasoknál és bányászok­nál. Nos, ebben a szorongatott helyzetben a magyar vörös­katonák osztaga sietett Lazóék segítségére. Bátor támadásuk­kal visszaverték Szemjonov bandáit és az arguni ezred előtt megnyitották az utat Csi- ta felé. A magyar internacionalisták a későbbi harcokban is vitézül küzdöttek a szovjet hatalomért. Amikor a fehérgárdisták és az intervenciósok ideiglenesen csaknem az egész távol-keleti Nyolcvanhét új lakás építéséhez -kezdtek hozzá a múlt évben a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár lakótelepe szomszédságában az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalaí dolgozói. A korszerű, nagyblokkos módszerrel kivitelezésre kerülő lakások közül — a tervek szerint —, ez év végéig 51-et adnak át, a többibe jövőre költöznek be a lakók. A mun­kát nehezíti, hogy a budapesti házgyár időnként nem szállítja folyamatosan a födémpanele­ket. Az építők ezért — hogy pótolják az időkiesést — éjszakai műszakban is kénytelenek dolgozni. (Pásztor Zoltán felvétele.) A megyehatáron túl •• Öntöző csatornák a tiszai „Balatonból ti Néhány hónapja a Tisza kö­zépső szakasza mentén, Tisza­füred és Kisköre között az Al­föld történetében páratlan mé­retű építkezés kezdődött: a má­sodik Tiszai Vízlépcső alapo­zási munkálataihoz fogtak hoz­zá. Hajdú, Heves és Szolnok megyének ebben a térségében sok évszázados gond az aszály és a belvíz. Főleg az előbbi. Az új vízlépcső és öntözőrendszere ennek a tájnak egybehangolit vízgazdálkodását hivatott meg­nyugtatóan rendezni. Turbinák Kiskörénél Az elmúlt 5—6 évben az ön­tözött területeket 200 ezer hold­ról 700 ezerre növelték. Pilla­natnyilag — és 1970-ig — az öntözés területi terjeszkedése kisebb ütemű, de a berendezé­seket jobban kihasználják. Ám 1980-ig másfél millió holdra, 1985-ig kétmillióra növekszik itt az öntözött területek nagy­sága. Ehhez a szükséges vizet természetesen a Tiszából nye­rik, amihez viszont a folyó mos­tani vízszintje nem nyújt lehe­tőséget. A Heves megyei Kis­körénél építendő vízlépcső emeli meg azt a duzzasztás! szintet, ami biztosítja az újabb félmillió hold öntözését. Ennek az alapo­zását kezdték meg a múlt év őszén. A vízlépcső három egybeépí­határvidéket elfoglalták, s a magyar vöröskatonákat elvág­ták övéiktől, az osztagot a pusz­tulás vagy a fogság fenyegette. Az osztag parancsnoksága elha­tározta, hogy északnak, Ja- kutszk felé vonul. A forradalmi harcosokat nem riasztotta visz- sza, hogy ismeretlen volt szá­mukra a zord jakutiai tajga. Az osztag átvágta magát Mo- gocsa faluig — Itt a parasztok lovakat, takarmányt, élelmi­szert adtak a katonáknak —, majd átkelt a jablovoni hegy­gerincen. A Tungir-folyó part­ján (mintegy 95—100 verszt- nyire Mogocsa falutól) a kato­nák tutajokat tákoltak össze és a folyón elindultak Jakutszk felé. Az út mérhetetlenül nehéz volt. Egymást érték a sekély folyószakaszok, a vízesések. A néptelen partokat benőtte a tajga. Az osztag kénytelen volt a telet a zord tajgán eltölteni, s itt a fagyok elérték a mí­nusz 50 fokot. A katonák 40 barakkot, lóistállókat építettek és felkészültek a télre. Az osztag azonban már nem tudott békében áttelelni.. A ku- lákok nyomukra bukkantak és táborhelyéről jelentést tettek Szemjonov atamánnak. tett főrészből áll: a duzzasztó műből, a hajózsilipből és a vízierőműből. A duzzasztó műbe öt nyüást ékelnek és az erőtele­pen csőturbinákat építenek. Az utóbbiakat a Ganz-MÁVAG ál­lítja elő, francia segítséggel. Az ezekhez kapcsolódó generátorok évente 116 millió kilowatt ener­giát termelnek. A Tisza hajózási lehetőségeit is nagymértékben javítja az új öntöző rendszer. Eddig évente a zavartalan hajózási napok szá­ma mindössze száz volt. Ez vár­hatóan 270-re növekszik. Az Abádszalók—Porosz! > körzeté­ben kialakítani' esterséges tó (duzzasztó) 40 1 .méter hosszú, 6 kilométer széles, átlagban két és fél méter mély lesz. Közel 10 milliárdos beruházás A beruházás teljes költsége 9,8 milliárd forint. A gazdasági bizottság az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a koordináló szervek által kidolgozott terve­ket szívesen fogadják a tsz-ek, ugyanis a beruházásnak a költ­ségeit még nagy távlatokban sem ruházzák át’ a vízhasznosító gaz­daságokra. A vízlépcső mun­kálatait 1975-ig végzik el. Közismert, hogy öntözni csak jó talajon lehet és csak olyan körülmények között, amikor ma­A szemjonovisták és japán szövetségeseik körülzárták a tábort. Arról, hogy mi történt ott, nem maradt sem írott, sem szóbeli bizonyíték. Egy dolog világos: a forradalmi katonák drágán adták életüket. Néhány év múlva a tábor helyén fel­fedezték az ádáz küzdelem nyo­mait: a leégett barakkok körül elpusztult emberek maradvá­nyai hevertek, a meredek lej­tőkön szétvert gépfegyvereket találtak. A magyar vöröskatonák így áldozták fel életüket hazájuktól távol, az embertelen északi taj­gán a proletárforradalom ügyé­ért. Most, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ötvenedik évfordulójának küszöbén azon túl, hogy harcostársainkról megemlékezünk, szeretnénk né­hány részletet is megtudni a magyar vöröskatonák osztagá­ról, annak tagjairól. Lehet, hogy valaki életben maradt közülük, lehet, hogy a történé­szek mégiscsak felkutattak bi­zonyos okmányokat és sikerül megállapítani az elesett hősök nevét, hőstetteik részleteit? ... (A Krasznaja Zvezda c. lap­ból) ximálisan biztosítva vannak ; szükséges agrotechnikai feltéte­lek, a szerves és szervetlen anyagok visszapótlása. Az öntö­zőrendszer üzembelépésekor i vegyipar már megfelelő minő - ségű és mennyiségű műtrágyá­val látja el a mezőgazdaságot. Az öntözőrendszer 73 százalék - ban jóminőségű területekre tér jed ki, a gyengébb minőség földek 20 ezer holdján pedi halastavakat létestíenek. Az elmocsarasodás esetleges veszélye miatt a esatomáka, műanyagfóliás burkolattal lát­ják el, sőt ahol arra szüksé. van, betongyűrűket is rakna! le. A főcsatornák mentén és ; nagyobb öntözőfürtöknél szivái gásgátló csatornákat építene! ki, egymástól megfelelő távol Ságban. Szállodasor, campingfalvak A második Tiszai Vízlépc: "> kiépítéséhez, annak optimál hasznosításához az erők öss: pontosítására, egyebek között r szakemberek újabb ezreire vb szükség. Csak az öntöző rend - szer üzemeltetéséhez 27 ezc szakmunkás, 1900 öntözőmeste . 9000 szerelő, 1900 technikus és 650 öntöző mezőgazdasági mé nököt szükséges munkába áll tani. Szolnok megyében az öi tözött földek aránya 42 száz lékra növekszik. Ez világvi szonylatban is párját ritkító mé rét, csak Izrael öntözőrendszeré vei hasonlítható össze. A nyo! alföldi megye — közöttük Bác: Kiskun — együttesen is sok; nyer azáltal, hogy megszűnj - a pusztító belvízveszély. Évre! évre 600 ezer hold termése ke­rül víz alá. A kiskörei öntöző­rendszer az Alföld belvízgomd- ját gyökeresen és tökéletesen megszünteti. Ugyanakkor a sl vár vidékre a Balaton egyötc dét kitevő hatalmas tavat „vf rázsolnak”. Ipari, sőt idegenfai galmi szempontból beláthatai lan fejlődés előtt áll ez a vi­dék. Az Országos Vízügyi Fő igazgatóság egyeztette a terve­ket az Idegenforgalmi Hivatai- lal: a tó hevesi oldalán szállo­dák épülnek, a szolnoki parto színes camping-falvak borítják majd. A csatornarendszer men­tén mindenütt elegendő ipar és ivóvíz áll rendelkezésre. A hatalmas tutajkonvojok olcsóvá teszik az erdőgazdaság szállítá­sait. Űj úthálózat épül és végre korszerűsítik a kisújszállás— k álkápolnai vasútvonalat is. Szinte lehetetlen felsorolni azo­kat a létesítményeket és gaz­dasági következményeiket, ame­lyek a második Tiszai Vízlépcső nyomában nőnek ki a tájból — legkésőbb tizenöt évvel a har­madik évezred elő+t. Győri Béla

Next

/
Thumbnails
Contents