Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-31 / 76. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Al MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Ara 60 fillér 1967. MÄRC. 31. PÉNTEK Megnövekedett feladatok előtt Tanácskozott a KPkDSZ és az ÉDOSZ megyei küldöttértekezlete Újfajta parasztfiatalság Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, az SZMT székházának nagytermében több mint kétszáz, részvevővel rendezték meg a megye 11 200 szervezett kereskedelmi. pénzügyi és vendéglátóipari dolgozójának vezetőség- és küldöttválasztó gyűlését. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Kádár István, a KPVDSZ Központi Vezetőségének tagja, Pécsi Endre, a KPVDSZ Országos Központjának munkatársa, dr. Weither Dánielné, a KPVDSZ megyei elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV megyei igazgatóságának elnöke. Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára, Gerőcs Istimn. a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője, valamint több Bács megyei kiskereskedelmi vállalat igazgatója, s a megye állami és szövetkezeti kereskedelmében kiemelkedő munkát végző szocialista brigádok vezetői. Dr. Weither Dánielné elnöki megnyitója után a KPVDSZ megyebizottsága elmúlt négyévi munkájáról szóló beszámolót Egyed Ferenc terjesztette elő. Elmondotta, hogy az érintett időszakban tovább fejlődött a megye kiskereskedelmi hálózata, s a mintegy 2400 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletben több mint nyolcezer dolgozó évenként csaknem 4,5 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A második ötéves terv időszakában az országos 30 százalékkal szemben megyénkben 41 százalék volt a forgalom növekedése, ami az életszínvonal javulása mellett a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók eredményes munkáját bizonyítja. Ma már csaknem 3200 dolgozót tömörítve, 526 brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért, 5 a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulója tiszteletére sorra születnek az újabb egyéni és kollektív versenyvállalások. Az elmúlt négy év alatt került sor — a pénzintézeti dolgozók fizetésrendezése után — 1966. elején, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók fizetésrendezésére, ami az összlétszám kétharmadát érintette. Az előadó hangsúlyozta: Az elkövetkezendő időszakban megnövekedett és felelősségteljes feladatok várnak a KPVDSZ-be tömörült szervezett dolgozókra. Miként pártunk IX. kongresszusa megállapította, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével párhuzamosan lehetőség nyílik az üzemi demokrácia kiszélesítésére is, de ez megköveteli a dolgozók politikai, szakmai felkészültségének további emelését. Ebből a munkából a szakszervezetek egyre fokozottabban veszik ki részüket, amellett, hogy segítik a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, védelmezik a törvényben biztosított iogaikat. A számvizsgáló bizottság jelentését Kárpáti András, a bizottság elnöke mondta el, A beszámolókat követő vitában felszólalt — többek között — Kádár István. Brachna János, Gerőcs István, Végh Pál, az SZMT közgazdasági bizottságának titkára. Sohajda Ferenc, a BÉK igazgatója. Bordás Lajos. a kecskeméti fmsz körzeti igazgatóságának elnöke. Egyed Ferenc vitaösszefoglalója után a küldöttgyűlés részvevői titkos szavazással megválasztották a KPVDSZ megyei bizottsága harminchárom, a számvizsgáló bizottság három, és a koordinációs bizottság hét tagját. A küldöttgyűlésen a KPVDSZ 'XXX. Ugyancsak tegnap a Kecskeméti Konzervgyár kultúrtermében tartotta küldöttközgyűlését az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az élelmi- szeripari vállalatok 26 szakszervezeti alapszervezetének 68 küldötte gyűlt egybe, hogy értékelje a megyei bizottság elmúlt négy év alatt végzett munkáját, s megvitassa a szakszervezet előtt álló feladatokat. Részt vett a tanácskozáson Csutorka Lajos, az ÉDOSZ főtitkára, Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára, Szabó Ferenc, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője, Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának előadója. A küldöttgyűlés Király Margitnak, a kecskeméti BARNEVÁL szb- titkárának elnökletével kezdte meg munkáját. A jelölő, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságok megválasztása után Balogh György, az ÉDOSZ megyei titkára szóbeli indoklással egészítette ki a megyei bizottság írásos beszámolóját. Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje. Mezőgazda- sági jellegénél fogva itt sajátos jelentőséggel bír az élelmiszer- ipari dolgozókat tömörítő szak- szervezet munkája. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének fontosságát tükrözte a beszámoló is. A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat tíz, a konzervipar 16, az állami pincegazdaság 50 százalékát adja a maga területén az országos termelésnek. A referátum a nagy élelmi- szeripari vállalatok szakszervezetének tevékenységét külön- külön — az üzemek körzetének sajátosságait figyelembe véve — elemezte. Ezután a szocialista kongresszusára 13, az SZMT megyei küldöttértekezletére 21 küldöttet választottak. Ebédszünet után került sor az újjáválasztott megyebizottság alakuló ülésére, amelyen a KPVDSZ megyebizottsága elnökévé dr. Weither Dánielnét, titkárává Egyed Ferencet, a számvizsgáló bizottság elnökévé pedig Deák Istvánt választották. B. Gy< munkaversennyel foglalkozva megállapította, hogy 296 munkabrigád közül 184 tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Az elmúlt évben 85 brigád lett tulajdonosa a büszke címnek. Igen aktív az újítómozgalom az élelmiszeripari üzemekben. Tavaly 421 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 208-at elfogadtak és 165-ftt vezettek be. Elemezte a beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait. Rámutatott, hogy néhány üzemben bírálták az szb-t, mert nem tartott rendszeresen taggyűlést, s ily módon csorbát szenvedett az üzemi demokrácia is. Több helyen a nők csúcsszezoni munkaidő rendezését kérték. Foglalkozott a beszámoló a gazdasági vezetők és az szb-k együttműködésével, valamint a szakszervezetek megnövekedett érdekvédelmi teendőivel. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar különösen sok nőt fogalkoztat, ezért az asszonyok és lányok problémáinak megoldására nagy figyelmet kell fordítani. Végül a referátum megállapította, hogy az élelmiszeriparban is egyre inkább kibontakozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a szocialista munkaverseny. Ennek szélesítése a szak- szervezetek elsőrendű feladata, s ezzel a harmadik ötéves terv sikeres megvalósítását segítik elő. A beszámoló feletti élénk vita után a küldöttértekezlet 15 tagú megyei bizottságot választott. Az ÉDOSZ megyei bizottságának elnöke Gáspár Sándor, a Magvar Állami Pincegazdaság dolgozója, titkára pedig ismét Balogh György lett. S oha annyi témát nem adott még a mezőgazdaság munkaerő gondja az újságíróknak, szociográfusoknak, mint az utóbbi években. S nem véletlenül. Az átszervezés óta az országban egymillióan mondtak búcsút a mezőgazdaságnak. Ezeknek több mint egynegyede a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Arányosak ezzel a megyei adatok, — sőt a járásiak is. Vegyük csak a kecskeméti járást! A tízezernyi tsz- gazda közül nem egészen 700, akinek életkori 25 éven aluli. Így alakulhatott ki a jelenlegi 52 éves átlagéletkor, amely egyébként jobb az országos helyzetnél. De korántsem megnyugtató, különösen ha számításba vesszük, hogy a járás mezőgazdaságának termelési értéke az elmúlt 5—6 évben 30 százalékkal növekedett. További adatok igazítanak el a kérdőjelek között. Ezekről volt szó legutóbb a járási parasztfiatalok küldötteinek találkozóján is. Igen tanulságos eszmecsere zajlott le. Kiderült, hogy majd kétezer fiatal családtag van, aki rendszeresen besegít a közös munkába. S a folyton növekvő számú, jelenleg már másfélezernyi alkalmazott is zömmel az ifjabb nemzedékhez tartozik. De mindkét kategória tagjaira jellemző, hogy jórészt átmeneti állapotnak tekintik a mező- gazdasági foglalkoztatottságot. Miért? Az átlagos jövedelem tavaly meghaladta a 13 ezer forintot, de a növénytermesztők évi keresete csak 7—8 ezer forint volt. A traktorosoké ennek a kétszerese. A jövedelem- elosztás rendszere nem tekinthető kiegyensúlyozottnak. De van más is. Egy-egy gazda tavaly átlagosan 149 napot töltött munkában. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az évnek csak egyik felét áldozta a közösnek. Senkit, de a fiatalokat főképpen nem lehet megróni azért, amiért egész éven át rendszeres jövedelemhez akarnak jutni. Ehhez azonban a mostaninál sokkal nagyobb fokú állandó foglalkoztatottságra lenne szükség. Szóba került a mezőgazdasági szakoktatás helyzete. Egyrészt: a végzettség nem párosul kellő anyagi érdekeltséggel, másrészt: a gazdaságok többsége eddig nem vette figyelembe saját távlati fejlesztési lehetőségeit. Például tucatszámra ké- peztettek baromfitenyésztőket ott, ahol már egyetlen csibe sem sétál a majorban. S általában gondok vannak a fiatal szakmunkások, technikusok megbecsülésével. A tiszakécs- kei Béke Tsz küldötte kesere- detten és keserítőn panaszolta, hogy a végzett technikusok havi 950 forintot kapnak olyan munkáért, amit korábban végzettség nélkül kétszer annyiért láttak el mások! Szerencsére akad más tapasztalat is. Az izsáki Aranyhomok új telepítéseit kétharmad részben fiatal szakmunkások gondozzák, akik az utóbbi két évben végezték el a tanfolyamot, s „mellesleg” a tagság állagéletkorát négy évvel fiatalították. A tiszakécskei 'Új Élet Tsz küldötte arra az érdekes, de nem elhanyagolható körülményre hívta fel a figyelmet, hogy náluk a fiatalok aktív támogatása összefügg a vezetőknek az átlagosnál jóval alacsonyabb korával. Külön gond a tanyán élő, illetve a termelőcsoportokban dolgozó fiataloknak az átlagosnál is rosszabb helyzete. Olyan elemi feltételek hiányoznak, mint például egy helyiség, ahol a fiatalok rendszeresen találkozhatnak. Nem lehet csodálkozni, ha az itt tevékenykedő KISZ-szervezetek — például a lajosmizsei Aranykalász Tszcs- ének — programja szegényes. Pedig a járás mezőgazdaságának „megifjodásáért” sokat tesznek a KISZ-isták. Tavaly már 82 ifjúsági munkacsapatot szerveztek, csaknem ezer fiatal részvételével. A fiatalok előtt is ismeretesek a szövetkezeti társadalombiztosítással, az új gazdaságirányítással kapcsolatos kormányintézkedések. Ezek máris éreztetik jó hatásukat; seregestől, százával térnek vissza a fiatalok a kecskeméti járás közös gazdaságaiba is. De ez önmagában kevés. A szövetkezeti vezetőknek arra kell törekedniük, hogy ne csak visszatérjenek, de ott is maradjanak a serény kezű ifjak, sőt vállaljanak részt a közös fejlesztéséből, s a lehetőség szerint vegyék ki részüket a vezetésből is. Gazdaságon belül, vagy tsz- közi alapon szervezzék meg a szakoktatást, átgondoltan, a jövő igényei szerint, nem feledkezve meg az anyagi érdekeltségről sem. Maguk a fiatalok is igyekezzenek szakmát tanulni, s részükre, ha más mód nincs, akár háziipari tevékenységgel is biztosítsanak állandó kereseti lehetőséget. Ezek is szükségesek ahhoz, hogy a falvakban jó közérzettel bíró, újfajta parasztfiatalság telepedjen meg. H. D. N. O. Csarnokóriás születőben Megyénk egyik legnagyobb beruházása folyik Kiskunfélegyházán, a Vegyipari Gépgyárban. A képünkön látható több hajós szerelőcsarnok —, amely a harmadik ötéves terv keretében készül — 1968 végén lép be a termelésbe. Ezzel egy időben több új szociális létesítmény, valamint irodaház épül a gyár területén. Szélesedik a forradalmi munkaverseny az élelmiszeriparban
