Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-24 / 71. szám

1967. március 24, péntek I. «HM Technológiai fejlesztés, kisgépgyártás, autóbuszjavítás idei terveiről „MEGALAKULÁSUNK óta az új gazdasági mechanizmus­ban érezzük magunkat, mivel csak ahhoz jutottunk hozzá, amiért nyomban fizettünk” — mondották némi iróniával és büszkeséggel a kiskőrösi járás szakszövetkezeteinek a küldöt­tei, épp azon a közgyűlésen, amelyen — elsőként az országban — létrehozták területi szövet­ségüket. Megállapításukban sok igazság rejlik, hiszen tény, hogy a most már 175 millió forin­tot érő közös vagyont kilenc­tized részben saját erőforrása­ikra támaszkodva hozták létre. A 7500 holdat meghaladó kö­zösbe Vont terület 40 százalé­kán" ná'gyüáémí1 szőlők és gyü­mölcsösök virulnak. A HAT ÉVVEL ezelőtt speci­ális feladattal létrehozott tár-, sulások jócskán beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s ugyanez mondható az alapsza­bályban meghatározott telepí­tési kötelezettség végrehajtásá­ról is. Jól gazdálkodtak a le­hetőségekkel, s a tagsági műve­lésben lévő szőlőterület hoza­mát is majdnem egyharmadá- val növelték. Ez a tizannégy- ezemyi gazda életnívójának emelkedésén is lemérhető. A közös telepítést művelő brigá­dokban sok fiatal dolgozik; ta­valy 70 és 120 forint között ala­kult az egy napra jutó átlag- keresetük. Az eredményesség után prémiumot, valamint nye­reségrészesedést is osztanak ré­szükre. A jó munkaszervezésnek köszönhető, hogy a szőlőműve­lésben tavaly több mint egy­millió forint volt a megtakarí­tás. Széles út tárul a szőlősszövet­kezetek elé a gazdasági refor­mok lehetőségei között. Csak szőlőből 80 ezer mázsát várnak 1970-re a közös táblákon. Hogy ennek levét , minél nagyobb részben a saját tárolókban he­lyezzék el, már az' idén hozzá­fognak a három, feldolgozóval 99 Apostagon az újonnan választott községi tanács ün­nepélyes alakuló ülésének szünetében a legfőbb beszédté­ma még mindig a Óelölőgyűlések ben­sőséges hangulata volt. Sorra idézték föl a nemegyszer parázs vitákat, a komolyan megfon­tolandó javaslato­kat, az őszintén fel­tárt sérelmeket és a derűt fakasztó és később palackozóval is el­látandó modem tároló építé­séhez. „Ne csak termeljünk, ér­tékesítsünk is” — a hűtőházak építésére irányuló szándékban is ez a törekvés nyilvánul meg Kiskőrösön és Soltvadkerten már tavaly több száz sertést adtak át a lakossági igények közvetlen kielégítésére. Remél­hetőleg erre még több mód lesz a jövőben. FELKAROLNI, egybehangol- ni az értékesítő, beruházó, a tagságnak nyújtandó szolgálta­tó tevékenységet, — mindez a területi szövetség feladatába tartozik. S az is, hogy a na­gyobb vállalkozásokhoz társu­lást alakítsanak. Egymás között a szakszövetkezetek; de akár úgy i®, hogy tsz-szel, vagy ál­lami gazdasággal fogjanak ösz- sze. És nem utolsósorban cél a jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvés. Ennek jegyében átadás előtt áll a talaj- és bor­vizsgáló laboratórium. Mind na­gyobb tért hódít a légi perme­tezés. A most megszűnt kiskő­rösi FJK-nak eddig is „erős oldala” volt a hatékony köz- gazdasági elemzés; a területi szövetséget még inkább ez jel­lemzi majd. NEM MAI keletű az elöre­gedett szőlősparcellák nagyüze­mi szintű felújításának a gon­dolata, de megvalósításának kedvez a kiskőrösi járás 12 szakszövetkezetének, valamint a hozzájuk társult kiskunmajsai Jonatán és kiskunhalasi Sző­lőskert Szakszövetkezeti ér­dekvédelmi szövetsége. Lega­lábbis akkor, ha az Itt mutat­kozó, de néhol még a közös fejlesztését is gátló kötöttségek sorra feloldódnak. Mert a leg­fontosabb továbbra is a közös fejlesztése lesz, —' erre buzdít a szövetség alapszabálya és a megreformálódó gazdaságirá­nyítás is. H. D. — Az idén először nem hivatalos he­lyiségben, hanem lakóházakban tar­tottuk a jelölőgyű­léseket, mind a har­minckettőt. A jól ismert otthoni, szomszédi környe­zetben könnyebben oldódtak a nyelvek, kikívánkozott az is, aminek a község­házán talán hallga­tást parancsolt vol­na a hatóság iránt érzett megilletődött- ség és a nagy nyil­vánosság előtti sze­mérem. (sz) A megye valamennyi gépjaví­tó állomásán március első tíz napjában átfogó műszaki ellen­őrzést végzett a megyei gépál­lomások igazgatósága. Ez kiter­jedt a a javító állomások ter­melésének, javításszervezésének és technológiai helyzetének ér­tékelésére. A megye nyolc gép­javító állomása az első két hó­napban 30,5 millió forint díjbe­vételt ért el. Az ellenőrzés tapasztalatairól érdeklődtünk Princz László­tól, a megyei gépállomások igazgatóságának műszaki osz­tályvezetőjétől. Megállapítottuk vizsgálódá­saink során, hogy az állomások a szakosítási feladathoz igazod­va kezdték a munkát. A javítási terv teljesítésében az említett időszakban 80 százalékot ér­tünk el. Az elmaradást főleg az Sz—100-as, RS—09 és részben az UE—28-asnál jelentkező al­katrészhiány okozta. A másik fő ok a cseremotorok hiánya. Eze­ket a gépjavító állomásoknak kellene szállítaniuk. Ezt külön ki kell emelnem, mert az év első két hónapjában ez 273 traktorjavítás elmaradását okozta, mely főleg a szolnoki és a győri Gépjavító Vállalat szál­lítási késedelméből származik. Az erőgépeken kívül szakosí­tott formában javítjuk a gabo­nakombájnt, a pótkocsikat és a növónyvédőgépeket. — Voltak-e minőségi kifo­gások a javításokkal kap- csolatban? A termelőszövetkezetektől ér­kezett néhány jogos kifogást leszámítva — általában kielé­gítőek a javítás minőségére vo­natkozó tapasztalatok. A gépja­vítóállomások figyelmét felhív­tuk, törekedjenek e kifogások megelőzésére. Az alkatrészek és a szerkezeti egységek felújítása tekinteté­ben különösen nagy feladat há­rul állomásainkra. Az alkat­részhiány csökkentése érdeké­ben valamennyi állomásunk műszaki vezetésének arra kell törekedni, hogy az alkatrészek felújítását nagy tömegben, mi­nőségi kifogás nélkül végezzék. Az is fontos, hogy a szerkezeti egységekre vonatkozó rendelé­seket (sebességváltó, mellső híd, lánckerék, stb) ki tudják elégí­teni. E célból valamennyi gépál­lomáson megszervezzük a két műszakot, de a nagyobb egysé­gek javítása céljából a három műszakot. Külön érdemes megemlíteni, hogy a Solti Gépjavító Állomá­son műanyag alkatrészek fel­újításával foglalkozunk. Az itt nyert tapasztalatok alapján a nagyobb gépjavító állomásokon szintén alkalmazzuk ez év má­sodik felében a műanyagos al­katrész-felújítást. — Milyen egyéb ipari te­vékenységgel foglalkoznak? — A mezőgazdasági gépjaví­táson kívül — mivel ez teljes egészében nem köti le az állo­másokat — foglalkoznak egyéb ipari tevékenységgel is. Elsősor­ban az a törekvésünk,hogy a jelentkező igények alapján, ipar által nem gyártott mező- gazdasági kisgépeket állítsunk elő. Kiemelkedő e tekintetben a bajai gépjavító. Mivel a kis­gépgyártóéban az elmúlt évben kedvező tapasztalatokra tett szert az állomás műszaki kol­lektívája, most már sorozatban gyártunk TV—4-es sortrágyá- zót, Axiál-ventillátoros perme­tezőgépet, komposztáló beren­dezést, burgonya osiztályozót, függesztett tárcsát és facsemete ültetőt. Az igényeket felismerve az idén a kiskőrösi gépjavító is berendezkedik mezőgazdasági kisgépgyártásra. Ötmillió fo­rint értékű kisgépet gyártanak az idén ezek az állomások. Az ipari tevékenység keretében fő­leg a Csepel Autógyárnak gyártunk alkatrészeket és ké­szítünk gép járműszerelvénye­ket (rendszámtábla-tartó, lökés­gátló, sárvédő, stb). A kiskunmajsai, kiskunhalasi és a kecskeméti Gépjavító Állo­másokon pedig autóbusz főja­vítást végeznek. — Milyen más célkitűzéseik vannak? Törekvésünk a jövőben az, hogy valamennyi gépjavító ál­lomásnál nemcsak a végrehaj­tási, hanem a technológiai elő­készítés feladatát is megoldják. Ennek során a hibafelvételi, szerelési és átvételi technoló­giát kidolgozzák, ezt a műve­zetőknek kiadják. A dolgozók a technológiai utasításnak meg­felelően végzik a javítást. Az állomások a javító szalagokat korszerű célszerszámokkal sze­relték fel. Ez a javítást gyor­sabbá teszi és minőségileg is előrelépést jelent. ít. S. Hasai pályán66 közbeszólásokat. Minden tanácstag egyetértett abban, hogy még sohasem sikerült ilyen jól a választások előké­szítése, soha nem bizonyította még be ennyire a falu né­pe, hogy gondosan, igazi közösségi szem­mel figyelnek a köz­ség ügyeire. — Sokat jelentett ám a hazai pálya előnye — mondta mosolyogva Kovács László, a vb-elnök. Szölősszövetkezetek szövetsége Közelítő barázdák A szervesanyaggal bőven dúsított talaj'ban minden bizony­nyal szépen díszük majd az idén a jánoshalmi Petőfi Tsz 170 holdas kertészete, közöttük a száz hold fűszerpaprika. A véle­mények alá most készíti elő a talajt a gazdaság traktoros­brigádja. Az egyik táblán már egymáshoz közelítenek a baráz dák. Az előtérben: Kalmár Sándor menet közben is ellenőr» a szántás mélységét. A túlsó barázdában pedig Faragó József és Pfendler István halad a traktorral. 'Pásztor Zoltán felvétele) Negyedév végén, szezon elölt Újdonságok a Kecskeméti Konzervgyár idei gyártmánylistáján Már kidugta a fejét a földből a korai borsó és a Kecskeméti Konzervgyár vezetői egyik sze­mükkel a szezonra való felké­szülést, másikkal pedig az első negyedévi termelési feladatok teljesítését figyelik. Végvári Ist­ván igazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy jó ütemben, haladnak a munkálatok mind­két vonalon. A borsófeldolgozó berendezé­sek máris készen állnak és megkezdték a külső telepeken levő borsócséplőgépek javítá­sát. Így rövidesen készen áll majd az üzem a 330 vagon bor­sószem feldolgozására. Nem sokkal a borsó után jelentkezik a többi zöldségféle is. Papriká­ból 800 vagont, paradicsomból pedig 5200 vagont tartósít idén -a konzervgyár. K ülönösen nagy­arányú a fejlődés a paradi­csomfeldolgozásban, hiszen ta­valy még „csak” 3900 vagon nyersanyaggal tudott megbir­kózni az üzem. A termésnöve­lést új feldolgozó vonalak üzembehelyezésével érik el. Űj árucikkekkel is kedveske­dik ez évben vevőinek a kon­zervgyár. Mint már arról be­számoltunk, bővíti a gyümölcs­levek választékát a sárgarépá­ból és citromból készülő „Sa- ci”-val és a szamócalével. Ezen­kívül mandula- és dióbefőtt, spenót- és sóskakonzerv gyártására is felkészül. Eddig megfelelő ütemben ha­ladt a termelési feladatok tel­jesítése is. Március 21-ig meg­valósították az első negyedévre előirányzott 81 millió forint ter­melési tervet. Főképpen hagy­ma. és zellerszárítmányt, za- kuszkát, vegyes befőttet és gyü­mölcslevet gyártottak. Exportra 470 vagon árut küldtek: a Szovjetuniónak za- kuszkát és számos nyugatij ál­lamnak szárítmányokat, para­dicsompürét stb. Az első hónapokban tapasz­talható munkalendület azzal biztat, hogy az év végéig a Kecskeméti Konzervgyár végre­hajtja a nyolcezer vagon zöld­ség és 1400 vagon gyümölcs fel- dolgozási tervét. B. D. %

Next

/
Thumbnails
Contents