Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

1961. március 18, szombat 5. oldat Gazdag program az ifjúsági klubokban Hogyan készül a klórgáz? Lombikok, csészék, üvegcsövek és kanalak, hosszú nyakú tar­tályban fehér por. Az asztal előtt fehérköpenyes tanárnő, a pa­dokban figyelő szemmel diákok ülnek. Kémia óra. Elemek, vegy­szerek, sók, savak, bázisok, sok rejtélyes képlet, amit azonban ma már az általános iskola nyolcadik osztályában is jól értenek a tanulók. Egyre jobban kitárul előttük a kémia sok titlta. Abban a korban élünk, amikor mindennapi életünkben mind nagyobb szerepet kapnak a vegyszerek. Képünkön: a ladánybeneA általános iskola VIII. osztályában Staskó Mária tanárnő a klórgázfejlesztést mutatja be. használását. Szamosfalvi Imre Ferenczy Károly A Háry János sikere Moszkvában és Londonban A londoni Comic Folk opera a napokban küldte el Kecske­métre a Háry János ottani be­mutatójára invitáló ötletes, raj­zos röplakokat. Hosszú levélben számoltak be a mű nagy sike­réről. Az Asszonyok című szovjet folyóirat Galina Piszarenko életútját ismerteti., A három diplomával is rendelkező, ro­konszenves szovjet művésznő énekelte Napoleon arájának sze­repét a szovjet fővárosban ren­dezett Háry-előadásokon. A Film Színház Muzsika közli Sándor János karmester nyilatkozatát. A neves dirigens nemrégiben Kubában járt. örömmel tapasztalta, hogy a távoli ország állami kórusa mi­lyen nagy szeretettel mutatja be Kecskemét nagy szülöttének a műveit, így az első ízben itt, 1934-ben előadott „Jézus és a kufárok” címűt. Ezek a hírek is azt tanúsítják, hogy Magyarország, s a magyar zenei élet ma világszerte is­mert. Hogy muzsikusaink, kü­lönösen Bartók és Kodály, mi­lyen sokat tettek hazánk kul­túrájának megismertetése érde­kében. H. N. tan panaszkodott Nagybányán az őt ért méltánytalanság miatt. Ha magános nem is, de a kor­mány megyehette volna! — Ha valaki mast ötven pen­gőt adna érte, bizony odaad­nám — mondotta elkeseredésé­ben. Barátai — élükön Hollósy Simon, a nagybányai művész­csoport vezetője —. csillaplt- gatták. Másnap á mester leve­let kapott: 55T isztelt Művész Ür! Amennyiben még most is állja a kijelentését, hogy ötven pen­gőért eladná a képet, én haj­landó vagyok annyit adni érte!” Ferenczy Károly megdöbbent az első pillanatban, de háfamit mondott, megmondta, s a kép gazdát cserélt. Télen a remekművet egy mű­kereskedő tizenkétezer koro­náért megvette, s tizennégy­ezerért még aznap eladta. Ferenczy Károly az impresz- szionizmus hazai ágazatának vezető mestere volt. Kortársai­ra nagy hatást gyakorolt, s ta­nultak tőle a későbbi művé­szek is. R. T. A megyei népművelési ta­nácsadó nyilvántartása szerint megyénkben jelenleg 98 ifjúsá­gi klub működik. Ezek zöme a művelődési házakban kapott he­lyet, de találunk intézmények, tömegszervezetek által fenntar­tott klubokat is. Közülük 32 klub benevezett a KISZ Központi Bizottsága által a „Kiváló Ifjúsági Klub” meg­tisztelő cím elnyeréséért meghirdetett országos ver­senybe. Hivatalos értékelésre ugyan még csak a későbbi időpontban kerül sor, hiszen az eredmény- hirdetés is november 7-én lesz, de a helyszíni látogatások, a klubrendezvényeken való rész­vétel és a klubtervek tanulmá­nyozása alapján máris megálla­pítható, hogy elevenen pezsgő, színes, változatos élet bontako­zik ki az ifjúsági klubokban. A márciusi programokban kiemelkedő helyet kapnak a Forradalmi Ifjúsági Napok eseményei. ötletes, vonzó formában emlé­keznek meg az 1848-as forrada­lom hőseiről, találkozókat, be­időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít.” Ugyanakkor az ideiglenes Alkotmány 19. paragrafusa ki­mondta azt is, a magyar törté­nelemben először, hogy „a Ta­nácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jo­got. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekin­tet nélkül mindazok, akik IS. életévüket betöltötték és a tár­sadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy az alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával fog­lalkoznak. amely az előbb emlí­tett munkásoknak, alkalmazot­taknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg kato­nái, valamint a Tanácsköztársa­ságnak azok a hasznos munká­ból élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egész­ben vagy részben elvesztették.” Végül a szocialista internacio­nalizmus eszméjétől vezérelve hangsúlyozza az Ideiglenes Al­kotmány 20. paragrafusa, hogy „Választók és választhatók más állam polgárai is, ha az előbbi paragrafusban említett feltéte­leknek megfelelnek szélgetéseket szerveznek a Ta­nácsköztársaság még köztünk élő veteránjaival. Különösen népszerűek a játé­kos vetélkedők, a táncos össze­jövetelek. A Bajai József Attila Művelődési Ház ifjúsági klub­jában naponta „telt ház” van a jelenleg már a decemberben megnyílt új klubhelyiség is szűknek bizonyult: tagfelvételi szünetet rendeltek el. A szabadszállási fiatalok programjában a közös szórako­zás, a tánc és a játék mellett érdekes vetélkedő szerepel a választásról. Március 19-én kü­lön klubest keretében köszöntik az először választó fiatalokat. Érdekesnek ígérkezik a mada- rasi ifjúsági klubban március 25-re tervezett klubest, mely­nek címe: „Mit tennék, ha ta­nácselnök lennék?” Kiskunhala­son, a Gőzön István Városi Mű­velődési Ház ifjúsági klubjában felolvasó színpad szerepel Ma­jakovszkij egyik művének be­mutatásával március utolsó he­tében. Sükösdön „Hol vagytok fiatalok” címmel rendeznek film bemutatót és vitát. Mindezen választójogi elvek alapján indult meg Kecskemé­ten is az első szocialista nép­szavazás. A szavazatszedő bi­zottság által igazoltatott, szava­zati joggal rendelkező dolgozó megkapta a 200 nevet tartal­mazó „Szavazó-lap”-ot, és tit­kosan szavazott. Vagy kihúzta a neki nem tetsző jelölt nevét, s helyette beírta a belátása sze­rinti alkalmasabbat, vagy min­den változtatás nélkül össze­hajtva bedobta a szavazólapot az urnába. A választásról a Ma­gyar Alföld című, korabeli mun­káslap nagy cikkben számolt be. Hangsúlyozta többek között, hogy „ünnepe volt tegnap Kecs­kemét munkásságának. A Ta­nácsköztársaság alapköveit rak­ta le . . A reggel 8-tól délután 4-ig tartó népszavazás a források szerint „a legnagyobb rendben folyt le.” Mindenütt ,— a hi­vatalos lista járt kézről kézre, mely Baracsi László és Dobos János neveivel korrigálva, győ­zelemre is jutott.” Ezen a kor­rekción kívül az a módosulás is kitűnik a „Szavazólap” és a megválasztott tanácstagok név­sorának összehasonlí tásából, Bácsalmáson arra is módot találnak, hogy közös klubestet, szórakoztató közös klubműsort szervezzenek a külterületi klub­tagokkal. Orgoványban kegyelete® em­léktúrát szerveztek az 1919-es mártírok emlékhelyeire. Tisza- kécskén az úttörők és az irodal­mi színpad közreműködésével március 23-án a hős vietnami népről tartanak foglalkozást. Kecelen kerekasztal beszélgetést szerveznek egy híres pszicholó­gussal a felnőtté válás problé­máiról. Dunavecsén a járási műve­lődési ház ifjúsági klubjá­ban már egy kőnyomatos klubhíradó kiadását is meg­valósították. Ez a jól szerkesztett kiadvány minden bizonnyal hasznos se­gítője lesz a klubélet kibonta­koztatásának. A példákat még tovább lehet­ne sorolni, de ezek a kiragadott szemelvények is bizonyítják, hogy az ifjúsági klubok hasznos eszközei lesznek a fiatalok szórakoztatva nevelésének és jól segítik megyénkben a népművelési célok megvalósítá­sát, a szabad idő helyes fel­Á tven esztendeje hunyt el a huszadik századi ma­gyar festészet jelentős alakja, Ferenczy Károly. Első mara­dandó művészi alkotása 1889- ben, Párizsban készült Kallós Edét ábrázoló portréja, mély — egyéb remekműveivel együtt —, a Nemzeti Galériában látható. A művészt először a szépsé­ges Duna-táj, Szentendre ro­mantikus derűje ragadta meg (1889—1892), majd München vá­rosa következett, ahol sajátos festői stílusa végleg kiforrott. Itt készült az egyik legmara­dandóbb magyar önarckép, s a természet és az ember össze- forrottságáról valló Ádám. Nagybányán a remekművek sorozatát festi. Legemlékezete­sebb közöttük A hegyi beszéd, melynek történetét hadd idéz­zem fel. A bibliai tárgyú kompozíció a második nagybányai kiállítás szenzációja volt. Erdő­ben lovagló lovasok, hatalmas vászon, remek munka. A kö­zönség azonban nem lelkese­dett érte, és a kép nem is kelt el. Ferenczy Károly kiábrándul­hogy három jelölt nem lett megválasztva tanácstagnak. Így a szavazatok összeszámlá- lása után derült ki, hogy vég­eredményben „közel hétezren szavazlak le...” és választották meg ezzel a 197 tanácstagból álló városi tanácsot. Ez a választás nagy haladást jelent mind a választásban résztvevők osztályhelyzetét, mind a szavazatok számarányát tekintve. Ezek a szavazatok ugyanis azoknak a dolgozóknak szavazatai voltak, akik addig a reakciós választójog következ­tében teljesen ki voltak zárva a választásokból. Vagyis ez va­lóban népszavazás volt. Fejlődést mutat a szava­zatok számának növekedése is a megelőző választásokhoz képest. Magyarországon 1881-ben a lakosság 6, 1910-ben pedig 6,4 százaléka volt „választó jogo­sult”, az 1919-es áprilisi válasz­táson Kecskemét lakosságának csaknem 7 százaléka szavazott le a dolgozók jelöltjeire. Pedig a szavazásban való részvételt több tényező akadályozta. A politikai előkészítés csupán néhány na­pos volt, a szavazóhelyiség ke­vés. Ennek az lett a következ­ménye, hogy Kecskemét egész külterületén és a környék fal­vaiban élő választópolgároknak egyedül csak „... a Törvényhá­zat. jelölték ki szavazóhelytsé- gül.” Ez sok ezer választópolgár távolmaradását okozta. „Április 10-én a tanács össze­ült”, elfogadta a direktórium addigi munkájáról szóló beszá­molót és a direktórium lemon­dását. Ezután titkosan megvá­lasztotta sorai közül a 20 tagú Intéző Bizottságot. Majd a ta­nács elektori testületté alakulva át, a vonatkozó alkotmányjogi szabályoknak megfelelően, tit­kosan megválasztotta képvise­lőit a környező járások taná­csaiba és a megyei tanácsba. Végül „... szabályszerű titkos szavazással” megválasztotta két képviselőjét a Tanácsok Orszá­gos Gyűlésébe. A leadott érvé­nyes szavazatokból „... Buday Dezső elvtársra eavszáziizenegy, Serényi Pál elvtársra hatvan­hét” szavazat jutott. így vá'aszlo'fa meg az első szocialista választáskor Kecskemét dolgozó népe első saját helyhatalmi és országos szintű képviselőit. Békevári Sándor — A nyolcadikos Baumhakl Erzsé­bet és a hetedikes Rudics János nyerte meg a bácsalmási 3578-as szá­mú II. Rákóczi Ferenc Üttörőcsapat iskolai orosz nyelvű versenyét. A színvonalas verseny első három he­lyezettje részt vesz a járási döntő­ben is, ahol reméljük, méltóképpen képviselik iskolánk színeit. Mozi Magdolna* őrsi tudósító = „Ki mit tud?” vetélkedővel egybekötött teadélutánt rendezett a császártöltési 1547-es Kossuth Lajos Úttörőcsapat első raja. A szellemi vetélkedőből a fiú őrs került ki győztesen, de a jól sikerült ren­dezvényen mindenki nagyszerűen érezte magát. Pethő Ágnes és Horváth Ferenc őrsvezetők * X Készülnek a tavaszi torna- versenyekre a bácsalmási Rá­kóczi úti általános iskola úttö­rőtornászai. Gyakorlataikat ze­nére végzik, s bíznak benne, hogy szorgalmuknak már az el­ső tornaversenyen meglesz az eredménye. Lovasi Etel, csapatriporter ♦ — GARAI ZOLTÁN tanár vezény­letével nagy sikerrel szerepelt Ti- szakécskén a KISZ által rendezett kulturális bemutatón a Helvéciái 4573. sz. Kilián György Úttörőcsa­pat szimfonikus zenekara — írja Kerekes Ferenq tiszakécskeí tudó­sítónk. Arról is beszámol, hogy a helyi Vegyipari Készülékeket Gyár­tó Vállalatnál dolgozó Tyereskova és József Attila szocialista brigád vietnami műszakot tartott. Ennek nyomán az úttörők is elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a viet­nami nép szabadságharcához. * — HÓVIRÁG CSOKORRAL k, öszöntötték a nemzetközi nő­nap alkalmából a dunaegyházi úttörőcsapat Pingvin Örsének tagjai a község lányait, asszo­nyait. * ‘•‘—•■Két sporthír. A Szarvas, a Si­rály és a Tyereskova őrs, a máso­dik csoportban pedig a Vénusz, a Mókus és a Párduc őrs bizonyult a legjobbnak a kiskunhalasi 932. sz. Petőíl Sándor Üttörőcsapat nagy­szabású tantermi akadályversenyén — írja levelében Pocsai Margit és Maronyák Erzsébet. — Tass! tudí- sitónk, Szokolai Eszter csapattltkár* a helyi úttörőcsapatban lezajlott há­zi sakkbajnokság eredményeiről számol be. Az első négy helyre került, csokoládéval jutalmazott út­törő-sakkozó: Borbély Sándor, Ko­vács János, Dezső József és Dangő l. ászló, kivétel nélkül a Mohikán őrs tagja. * — A. P. KUKIN 1944. októ­ber 30-án Kecskeméttől délre — körülbelül 3—10 kilométer­nyire —, halt hősi halált a né­met fasiszták ellen vívott hősi csatában. Egykor a Vjatszkie- Poljani 1. sz. iskola tanulója volt Arkadij Petrovics Kukin, a Szovjetunió Hőse. Hajdani is­kolájának pionírjai most szeret­nék összegyűjteni a vele kap­csolatos emlékeket. A Magyar- Szovjet Baráti Társaság me­gyei elnökségéhez írt levelük­ből kitűnik, hogy A. P. Kukint a már említett körzetben vala­melyik község temetőjében he­lyezték örök nyugalomra. Paj­tások! Az MSZBT megyei el­nöksége arra kér benneteket, hogy kutassatok A. P. Kukin sírja után, s ha nyomára akad­tok, írjátok meg szerkesztősé­günknek. • — ÜNNEPI SZÁMKÉNT jelent meg március 15-én a soltvadkertl 028. sz. Petőfi Sándor Üttöröcsanat közkedvelt úttörőhíradója. Ebből az alkalomból a csapatvezetőség pályá­zatot hirdetett, s a versek között Molnár Pál hetedikes pajtás költe­ményét értékelte a bíráló bizottság a legszínvonalasabbnak. Az Úttö­rőélet rovat Is gratulál a sikeres mü szerzőjének, a vers közlésére azonban helyszűke miatt nem vál­lalkozhatunk. * — Szívesen teszünk eleget Kiss Júlia dávodi úttörőcsapat­vezető kívánságának, s ezúttal közöljük: Bácsalmás után Dá- vodról érkezett 1966-ban a leg­több tudósítás az Üttöröélet ro­vat részére. A szorgalmas solt­vadkerti tudósítók a harmadik helyre kerültek. A lelkes úttö­rőlevelezőknek ezúttal külön gratulálunk és további sikeres tudósításokat és jó tanulást kí­vánunk.

Next

/
Thumbnails
Contents