Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

1961. március 14, kedd 5. oldal A minap a Le­ninváros mel­letti, lezárt teme­tőben pár szál hó­virággal felkeres­tem halála évfordu­lója alkalmából rég elhunyt rokonomat. Délután úgy 3—4 óra között, a te­mető néptelen volt. Csakhamar meg­leltem a kedves sírt, ráhelyeztem vi­rágomat, s kissé el­elmélkedtem mel­lette. Egyszercsak két 10—12 éves kislány jött arra, az egyik­nek a kezében nylonzacskó, benne néhány csomó hó­virág. Biztosan hoz­zátartozóik sírját keresik — gondol­tam. Figyelmem el­kísérte őket távo­labb, hát akkor lá­tom, hogy nem hoz­ták a virágot a te­metőbe, hanem a sírok között azért keresgéltek, hogy leszedjék a csokro­kat. Elképedve álltam és figyeltem továb­ttowpaq bi működésüket, ök pedig tisztes távol­ból engem lestek: mikor hagyom már el a sírt, hogy újabb zsákmányt szerez­hessenek. Sokáig vártunk egymásra. Végre a kislányok megunták és egy padra tele­pedtek. Kíváncsian feléjük indultam, hát látom, hogy osztozkodnak. Egy szál hóvirág ide, egy szál oda, egyen­lőség, testvériség, elosztották a zsák­mányt. P ersze,' nem ' hagytam szó nélkül, megkérdez­tem, hol vettétek? Nem is tagadták, hogy a sírokról! Megdöbbentem. Mi ez? Tudatlanság, rosszakarat, a fel­világosítás hiánya, vagy mi? Mert nem gondol­nám, hogy az olyan jólöltözött kislá­nyoknak — Irha- bunda. divatos vi­lágoskék kockás ha­risnya, ugyanolyan színű horgolt, füles sapka) —, ha úgy szeretik a virágot, ne adna az édes­anyjuk egy forintot hóvirágra. Egyszerűen nem tudják, hogy mi a kegyelet? S hogy vannak halottaink, akiket az utódok tiszteletben tarta­nak. Azzal is, hogy a sírjukra helyezik a megemlékezés vi­rágait. Szomorú, ha erről a ma fiataljai nem hallanak. É n azt gondo­*" lom, hogy egy osztályfőnöki órán is el lehetne velük erről beszél­getni. Ezért mond­tam a kislányok­nak: „Majd jelen­teni fogom a tanár néninek!” Mert lehet, hogy azóta már az ő asz­talát díszíti a sírok­ról lopott hóvirág. Dr. Tóth Árpádné Hogyan lett ASSZONYKLUB 14 ■■ Oregcsertőn Régen foglalkoztatja Öreg­csertő pedagógusait és nőtaná­csát: hogyan hozhatnák egy ne­vezőre a község gyermekeinek iskolai és családi nevelését. A kérdés nem olyan egysze­rű, mint első hallásra tűnik, hiszen sokan még kizárólago­san magánügynek tartják a gyermeknevelést. Pedig ez tár­sadalmi feladat, a szülők érde­ke is az összhang megteremté­se, éppen gyermekeik helyes ne­velése érdekében. öregcsertőn keresik a megol­dást, s ehhez a nőtanács a község pedagógusait hívta se­gítségül. Legelőször vitaestet. rendeztek a gyermeknevelés1 mai problémáiról. A vita sok, úgynevezett kényes kérdést ho­zott felszínre az iskola és csa­lád viszonyával kapcsolatban. Ezen felbuzdulva határozták él az öregcsertői asszonyok, lá­nyok, hogy megalakítják klub­jukat és rendszeres beszélgeté­seket folytatnak olyan témák­ról, amelyek mindannyiukat ér­deklik. Eddig nem éltek szervezeti életet az öregcsertői asszonyok. ÍNem találtak volna közös té­mát, amely összefogja őket? Az új kezdeményezés iránti lelke­sedés nem ezt mutatja. Az igaz­sághoz közelebb áll, hogy nem volt, aki segítsen megvalósítani elképzeléseiket, művelődési tö­rekvésüket. Ezután viszont hét­fői napokon találkoznak, csak­nem húszán, harmincán. Tévedne, ha arra gondol va­laki, hogy az ilyen összejöve­telek afféle pletykadélutánok. A maguk módján a nagy csa­lád — a falu — gondjait vitat­ják. Az öregcsertői asszonyok kö­zül sokan mesterei a kalocsai térítők készítésének. Hímzései­ket eddig csak otthon készítet­ték, most a klubtalálkozókon ki­cserélik tapasztalataikat, átad­ják tudományukat a fiatalab­baknak. A szorgoskodók között többen is akadnak, akiket a népművészet mestere címmel tüntettek ki. Ellátogattunk az asz- szonyok klubjába. Az óvodá­ban találtunk rájuk. Itt kaptak helyet. Az asszonygyűrű köze­pén a nőtanács titkára tartot­ta szóval a klubtagokat. Éppen — ma öregcsertőn ez a legége­tőbb probléma — a tsz sorsá­ról, jövőjéről tanakodtak. A varró fölé hajló fejek szinte tgjföZGiXfj: emelkedtek magasba, amikor arról beszélt a nőta­nács titkára, hogy sokat tehet­nek az asszonyok a közös gaz­daság felvirágoztatása érdeké­ben. A tekintetekből, szónál is érthetőbben sugárzott a kérdés: Hogyan? A felelet nem késle­kedett. — Nekünk asszonyoknak, el­sősorban otthon kell „rendet te­remtenünk” a magunk, csalá­dunk fejében. A mi biztatá­sunk, embereink meggyőzése, a mindennapi szorgalmas kö­zösségi munkára: ez most a leg­főbb feladatunk. Asszonyi szívből fakadtak az őszinte szavak, asszonyok eszé­hez és szívéhez szóltak, meg­győződés, a boldogulás iránti felelősség diktálta őket. Az öregcsertői asszonyok szer­vezkedését valósággal forradal­mi változásnak mondhatnék a község asszonyainak életében. Űj szellem, új gondolkodás kelt életre a már annyiszor megha- sonlott faluban. Az összefogás példamu­tató gondolata asszonyoktól in­dult el. Várkúti Miklós Az egész falu köszön neki Tagbaszakadt, őszülő hajú férfi megy az utcán. Fején ka­lap, kezében táska. Jobbja pil­lanatig se maradhat veszteg, valahány szembejövő, mind kö­szön neki: — Jó napot, Peti bácsi! Nos, Peti bácsi leül a kated­rán, elővesz egy széles füzetet — Nagyokos-nak becézi tréfá­san — hosszasan vizsgál egy- egy nevet. Aztán kiszólítja a diákot, kérdez, vallat, magya­ráz. Nem elhirtelenikedve; lem­És Peti bácsi — Molnár Pé­ter kerekegyházi általános is­kolai tanár — mosolyogva kö­szön vissza. Nincs egyetlen la­kosa a községnek, akit nem is­merne személyesen, közelről. Megérkezik az iskolába, számtanórát tart. öt osztályt oktat matematikára. 229 ta­nulót. Molnár Péter február utolsó napján ünnepelte pedagógusi pályafutásának ,,,ötvenedik év­fordulóját Csendben, kollégái körében. ötven esztendő. — 1917. február 2S-án vettem kézbe az oklevelemet Szegeden. Pár napp;l később már a fron­ton voltam. Hamarosan fogság­ba kerültem, Olaszországban. 1919. november 20. óta vagyok Kerekegyházán, azóta egyfoly­tában itt tanítok, — Ennyiben summázza egész életét. Ám ha ezt a félévszázadot elemeire bontjuk, töméntelen kincset lelhetünk. Csaknem öt­ezer diák nőtt fel a keze alatt, egész nemzedékek: — Én tanítottam Kovács Pis­tát (községi vb-titkár most Ke­rekegyházán), aztán Havasi La­cit (a járási tanács vb-titkára), Kozák Bandit (orvos Kecske­méten). — Hosszasan gondolko­dik — Meg sok ezer mást. Már elmosódnak a régebbi emlékek. MÁRCIUS 14, KEDD A Hét ország hét filmje sorozat­ban a Keserű fű című magyarul be­szélő jugoszláv filmet láthatjuk. Egy ügyész nyomozást indít a volt ,.kí­sérletező” náci lágerorvos ellen. Az egyetlen életben maradt tanú egy nő Rab volt a lágerben, de az or­vos „kiemelte” és életben maradt. A nő hallgat, nem mer, vagy nem akar beszélni. Az orvos mentette meg az életét és ezt a helyzetet ki is használja. A film rangos nemzet­közi szereposztásban kerül a közön­ség elé. (20 óra 50.) MÁRCIUS 15, SZERDA Felhívjuk olvasóink figyelmét a Show-hivatal című műsorra, amely­ben a Kecskeméti Katona József Színház legújabb bemutatójáról ri­portot láthatunk. A TV munkatár­sai az Igaz, ami nem igaz című, Os­car Wilde Bunbury-jéből készült mu­sical főpróbáján jártak. A bemutató jelentős esemény a hazai színházi életben, a jelek szerint világviszony­latban Is a legjobb musical com- medy-k közé tartozik ... (20 óra 20) Bizonyára érdeklődést kelt majd a kitűnő olasz rendező De Sica három­negyedórás dokumentumfilmje — önmagáról. (21 óra 20) MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK Kalandfilm a divat, s ezúttal ér­dekes szovjet kémfilmet láthatunk Nyomok az óceánban címmel. Egy új szovjet mélytengeri műszer kő­iül zajlanak az események. ide­gen ország ügynökei valósággal megszállják az óceán csendes vidé­két. Hogy ki a barát, és ki az el­lenség, a műfaj szabályainak meg­felelően csak az utolsó kockákon derül ki. A csinos Balaskova dok­tornő révén nem hiányzik a filmből a szerelmi bonyodalom sem. (20 óra 20) MÁRCIUS 18, SZOMBAT A Kecskeméten jól ismert Egri Dózsa újonc az NB I-ben, s bizo­nyára érdeklődéssel nézik majd vé­gig a szurkolók a Vai§assal vívott bajnoki mérkőzését. (14 óra 55) Va­lódi nemzetközi produkció Turga- nyev Első szerelem című regényé­nek magyarul beszélő francia film­változata A franciák szívesen nyúl­nak a világirodalom nagy alkotásai­hoz, s várhatóan művészi élmény lesz az igényes néző számára ez a filmjük is. (21 óra 30) MÁRCIUS 19, VASÁRNAP A hét közben látott bűnügyi és kalandfilmek végére csattanónak ígérkezik a Könnyű kis gyilkosság című új magyar tv-film. Írója — Ki­rályhegyi Pál, az ismert humorista — az Albűnügyi komédia alcímet adta neki. Amerikában játszódik a történet. A „szuperzseniális” detek­tívet, Tomot küldi ki a rendőrség felderíteni az esetet, ahol az egyet­len nyom egy magnószalag, a gyil­kos a Dqn Carlos-ból a Fülöp-áriát énekli. Ezért azután mindenkinek énekelnie kell, akár gyanús, akár pem. (20 óta sg pósan, türelemmel. Ha a diák felelt, beírja a jegyet. És a jegy mellé még valamit felje­gyez a Nagydkos-ba. Vaján mit? — Peti bácsi módszere szinte egyedülálló. Minden tanulójáról felmérést készít, miben gyenge, miből felelt rosszul, vagy jól, hol kell javítani. Ha egy ta­nulója valamiből gyenge, nem nyugszik addig, amíg a rossz feleletet ugyanabból az anyag­ból ki nem javíttatja. így nincs nála lemaradás —, igazít el dr. Bessenyei Imre igazgató.; Peti bácsi pedig ezt mondja: — Hogy minden tanulóval tö­rődöm? Ez természeted. Mindig azt vallottam: nem művészet a jó tanulóknál eredményt elérni. A gyengékkel éppúgy kell tö­rődni. Mondják: szabad délutánja azzal telik el, hogy a matema­tikából gyengébb tanulókat kor­repetálja. Nála nincs előre je­lentkezés, vagy külön ceremó­nia, bizalommal jöhet segítsé­gért mindenki. Gyakori eset, hogy Kecskeméten tanuló gim­nazisták is — volt tanítványai — felkeresik tanácsért, segítsé­gért, És az idős pedagógus aj­taja mindenki számára nyitva áll. Nemrégiben beteg volt, tüdő- gyulladásban. Az egész falu egy volt az aggódásban, az együtt­érzésben. De Peti bácsi ismét egészséges. Ha letelt az óra, megy haza a kis családi házba, ahol Ida néni, a felesége várja. A kapuban áll, mikor Peti bá­csi befordul a sarkon. Balogh József Találkozások a színészbejárónál A mosoly mögött az arc KÉT ÉS FÉL órán át látod a színpadon, sűrűn megnevettet, és azt gondolod: micsoda jópofa fiatalember. Másik szerepében: Mintha egy kicsit pökhendi volna. Legközelebb: Hiszen ez egy aranyos, kedves fiú .. ? ...Ősrégi színházi jelkép: ál­arc a függöny két oldalán; az egyik nevet, a másik a szenve­dő. Milyen mögöttük a színész igazi arca? Sas Józsefnek eddig csak a nevető arcát láttuk a Kecske­méti Katona József Színházban, öt darabban lépett fel, szerep­köre: a naturburschtól a tán­coskomikusig. Most készül az idei utolsó fellépésére, az Oscar Wilde Bunburyjéből készült Igaz, ami nem igaz című zenés vígjáték egyik főszerepét fogja játszani. Most nem nevet, A hivatás­ról beszél, amelyet nagyon ko­molyan kell venni. Még ha könnyű műfaj, akkor is. Csak­hogy Sas József végcélja nem a könnyű műfaj. — A próza a célom. Jövőre kapok prózai szerepet is. Meg­ígérte Vili bácsi. Tulajdonkép­pen ő „ugratott be” ebbe a sze­repkörbe — (Radó Vilmos, a színház igazgatója. De hogy a „beugratást” nem vette zokon, látszik abból, ahogyan beszél róla: az a fajta humánus igaz­gató, akinek- mindig van ideje a fiatalokkal törődni). — Másutt jobbára prózát játszottam. TIZENNYOLC éves korától színész. Régi színészcsalád sar­ja. A győri Kisfaludy Színház­ban kezdett, játszott a Pécsi Nemzetiben, legutóbb öt évig a Néphadsereg Művészegyütte­sének tagja volt. — Pest — contra vidék, A színészpályán valóban óriási a különbség. — Pesten mindössze tíz fog­lalt napom volt. Itt kevesebb a pénz, és sokkal többet kell dolgozni. De be lehet érni ke­vesebbel is, ha az ember hatá­rozott célt tűzött maga elé. A pálya szépségeiből a vidék töb­bet adhat a kezdő embernek. Mert annak tartja magát. I — Ez a szerepkör a karakter- színész iskolája. Ügy is fogom fel. GYANAKSZOM, hogy esze­rint mégis csupán kitérőnek te­kinti jelenlegi szerepkörét, affé­le szükséges rossznak? Nem. — Ha külföldön jártam, azt próbáltam ellesni, ott hogyan csinálják? Jól. A musical a jö­vő könnyű műfaja. De nem is olyan könnyű. Az a műfaj, amelyben a zene és a próza szerves egységet kell alkosson. A darab drámailag hiteles le­gyen, s a zene se szinte tram- bullnról ugorjon be, mint az operettben. Írónak, zeneszerző­nek, színésznek egyaránt igé­nyesebb feladat, mint az eddig megszokott..; Belemelegedett. Közönség­igény, korszerű humor, tájelő­adások — sokmindenről szó kerül. Most egyetlen viccet sem mond. TEHAT TETSZIK a vidék. Eszerint itt marad-e jövőre is? — Kecskemét tetszik. Levele­ket is kaptam, amiben ezt kér­dezték. Maradok... Mester László

Next

/
Thumbnails
Contents