Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
W61?. február ti, szombat S. oldal Milyen nyelveket tanuljunk? Tizenhárom \ „nagy" nyelv van Általában elfogadott vélemény szerint, jelenleg 2796 nyelv és mintegy 3000 dialektus van, s ebbe a latinhoz és az ógöröghöz tartozó holt nyelvek bele sem tartoznak. Valóban, mint ahogy Voltaire mondta: „A nyelvek különbözősége életünk legnagyobb szerencsétlenségeinek egyike!” Nos, a 2795 idegen nyelv közül melyiket tanuljuk? Minden nyelvet megtanulni lehetetlen, de nem is szükséges. Mindössze 13 „nagy” nyelv van (valamennyit több mint 50 millió ember beszéli). Elterjedésük méreteit az alábbi adatok jellemzik (milliókban számolva): kínai 700, hindi (és urdu) 280, angol 250, spanyol 150, orosz 130, német 100, japán 100, francia 80, indonéz 80, portugál 80, arab 70, bengáli 60, olasz 60. S vajon melyik nyelv a legszükségesebb? A nyelv jelentőségét, fontosságát, tanulmányozásának hasznos voltát, igen sok tényező határozza meg. Hogy hányán beszélik — ez csak az egyik tényező. A nyelv jelentőségének meghatározásában nem kevésbé fontos, hogy mennyi irodalmi művet adnak ki rajta, milyen terjedelmű információt közvetít. Nem csak és nem annyira azért tanuljuk a nyelveket, hogy a külföldiekkel társalogjunk. A külföldi országok tudományos és műszaki vívmányait, irodalmát és művészetét, politikai és társadalmi életét főleg olvasás révén ismerjük meg. Nos, me'yik nyelv a legelterjedtebb ebben a tekintetben? Ami az újságok példányszámait illeti, naponta csaknem ugyanannyi angol nyelvű újságot adnak ki, mint a világ ösz- szes többi nyelvén együttvéve. Megtisztelő helyet foglalnak el régi ismerőseink, a német, a francia, a spanyol nyelvek. Az orosz nyelv a 8. helyét foglalja el e téren. A világon a legtöbb könyvet viszont orosz nyelven adják ki (évi 58—60 ezer). A második helyen az angol nyelv szerepel (42 ezer). Figyelemre méltó a japán könyvek jelentős száma is (25 ezer). Végül még egy kis táblázat, amely különböző nyelveken kiadott műszaki könyvek számáról tájékoztat. Orosz 28 000, angol 9200, német 6200, japán 4000, olasz 2300, francia 2200, spanyol 1800. Ezek a számok egyeseket talán váratlanul érnek. Orosz nyelven több könyvet adnak ki a technika és az egzakt tudományok területén, mint a világ valamennyi fő nyelvén együttvéve! Sokatmondó tény. Arról az óriási haladásról tanúskodik, amelyet a tudomány, a technika és a kultúra területén a Szovjetunióban rövid idő alatt elértek. A küllői dl nyelvek közül (az oroszon kívül) a mérnöknek az angol, majd a német és talán a japán nyelvre van a legnagyobb szüksége. A japán tudomány és technika szédületes fejlődése és az a körülmény, hogy japán művekből úgyszólván alig vannak fordítások, e nyelv tanulmányozását különösen hasznossá teszi. A nyelv „szükségességének” fokát az iránta tanúsított „kereslet” alapján határozhatjuk meg Ezt a kérdést az adott nyelvről a többi világnyelvre lefordított művek száma alapján lehet megítélni. A világon évente kb. 30 000 mű jelenik meg fordításban. Ennek körülbelül egyharmadát angolból, 15 százalékát oroszból (beleértve a Szovjetunió népeinek nyelvére történt fordításokat), 13 százalékát a franciából, 10 százalékát pedig németből fordítják. Végül a tanulmányozandó nyelv megválasztásakor figyelembe kell venni a nyelv földrajzi elterjedtségét. Ebben a vonatkozásban a spanyol áll az első helyen. Kolumbusz hajói és a konkvisztádorok kardjai a világ 20 országába vitték el a spanyol nyelvet. Az angol nyelv 15 országban, az arab 13-ban, a francia 9-ben, a német 3-ban hivatalos vagy széles körűen elterjedt nyelv. így tehát elég mindössze 5 nyelvet megtanulni ahhoz, hogy tolmács nélkül 60 országba utazhassunk. A 2795 nyelvből kiindulva eljutottunk 13 nyelvig, majd megállapodtunk 4—5 nyelvnél. Meggyőződtünk róla, hogy megvan az oka annak, miért éppen ezeket a nyelveket választják ki a főiskolákon való tanulmányozásra, öt nyelvet bírva a földkerekség lakosságának 30 százalékával beszélgethetünk, s elolvashatjuk a világon kiadott könyvek, folyóiratok és napilapok 80 százalékát. Mivel az említett nyelvek mindegyike bizonyos mértékben nemzetközi nyelv, azért hatáskörük még jobban kibővül. A nyelvek ismerete határtalanul kibővíti látókörünket. Ismeretes az a mondás, hogy ki-ki annyi embert ér, ahány nyelvet beszél. Marx szívesen ismételgette: „Minden új nyelv egy-egy fegyver a létküzdelemben.” Egyébként Marx egyetemi diplomamunkáját latinul. A filozófia nyomorá-t franciául, a Tőké-t németül írta, s számos cikke jelent meg angol nyelven. Együttvéve mintegy 10 nyelvet ismert. LAV IN A TV-fíIm NEM ELÉG a jót akarni. Jól is kell akarni a jót! Ha ez az utolsó mondat elmaradt volna a film végéről, („Velünk? Az egészen más!”) igazán nagy zavarban lennék, hogy vajon mint is értsem a látottakat. Mert bárhogyan is ott berzenkedik az emberben mindvégig az ellenkezés: „Nem elég a jót akarni!’ — a filmesek, úgy tűnik, mintha egyre csak arról győzködnék a nézőt, nők úr halált megvető hősiességgel az igazságot még a meredély peremén is, azon a veszélyes párkányon, a börtönviselt lőmester sziszegő gyűlöletének össztüzében. Huhh' Borsózik a néző háta. Mindjárt letaszítják! ö meg csak hirdeti az igét makacsul. Elszántan, de tele megvetéssel az ostoba és rosszindulatú emberek iránt. Akik már nemcsak azért fenekednek ellene, mert goromGörbe János, amint a csille mellől a félelmetes mérnököt lesi. hogy: Biza’ neki van igaza a Szarka mérnöknek, így kell ezt csinálni...” Csak a végén hagyják kibökni neki a megváltó mondatot: Maguk nélkül mire jutok? Egy elhanyagolt kőbányában zajlik a történet. Életveszély, rablógazdálkodás, bércsalás... Az új mérnök aztán rendbehozza. De már az is, ahogy hozzáfog ...! Megérkezik az új munkahelyére, s még le se teszi a táskáját, már harmadszorra szedte le a keresztvizet a munkásokról. Mire belép az irodába, halálos ellenségévé tett mindenkit. EZ AZ EMBER úgy mozog, jár-kel mint misszionárius az őserdőben a vadak közt. Vagy mint a szocializmus kizárólagos joggal felruházott prófétája. Mert hiszen a rendet, a termelés érdekeit, a szocialista építés ügyét szemmel láthatólag itt egyedül ő képviseli. Még a járási pártbizottság kiküldötte ellenében is (akit azért végülis „megtérít” ugye?) S képviseli Szarka mór2 400 iskolát lát el az Iskolai Filmintézet A film az iskolai oktatás és nevelés értékes és hathatós eszköze, amelynek más szemléltető eszközökkel szemben sok előnye van. Megragadja a gyermek figyelmét, élménnyé teszi a megismerést, ezért a legmélyebb hatást váltja ki a szemléltető eszközök között: a tanulók számára hozzáférhetetlen tárgyak és jelenségek képeit elviszi az iskolába, az elmélet és gyakorlat, a tudomány és az élet közötti összefüggést is szemléltetve. Az alsó és középfokú oktatást — óvodákat, gvósvnedasó- giai iskolákat, az áUalános iskolák alsó és felső taeozatát, a gimnáziumokat, szakközépiskolákat. technikumokat — az Iskolai Filmintézet látta el különböző k^skenv. hanffoa és néma pervőf’!mekkel. diafilmekkel. a nvvlveJdatáshöz szükséges magnetofonszalagokkal, A vetítőgépek karbantartása és ja- ; vitása, az audiovizuális készülékek, a nyelvlaboratóriumok, az iskolatelevízió. ískolarádió, oktató hanglemezek pedagógiai és műszaki kérdései is az intézet feladatai közé tartoznak. Az intézet munkatársai mérik fel az iskolákban az igényeket, és azok szerint határozzák meg a szemléltetésnek legjobban megfelelő géptípusokat, amelyeket aztán tantárgyként, iskolatípusonként osztanak szét. Jelenleg 2400 iskolával tart kapcsolatot az Intézet, évente 30 új oktatófilmet készít két f or gallócsoport ja részben a természetben, részben a munkahelyeken, vagy a filmgyárban. E rövid filmek a különböző tsntárwakhoz, gyakorlati foglalkozásokhoz. az osztályfőnök! órákhoz nyüitanak színes élményt. K.észü’nek filmek az ipari, mezőgazdasági, közgazdaság! szakközépiskolák, és az óvodák részére is. Az intézet élénk nemzetközi kapcsolatot tart fenn főleg a többi szocialista országokkal, elsősorban a Német Demokratikus Köztársasággal, de a csehszlovák, lengyel, román, bolgár, szovjet testvérintézetekkel is rendszeresen cserélnek tapasztalatokat és filmeket. Most alakul a kapcsolat a jugoszlávokkal, és örvendetesen jó a viszony az olasz, svéd, francia, angol, sőt a kanadai testvérintézetekkel is: rendszeresen ismerkednek cserealapon egymás filmjeivel, országaival. Az intézet fontos pedagósiai munkát vállal, amikor a filmek használatához tanácsokat is ad a tanároknak, tanítóknak akiknek nagy része nem ismeri még az audiovizuális gépek kezelését v. a. ba mint a pokróc, hanem azért is, mert fizetéskor megvéko- nyodott a boríték. S nerr^ értik az istennek se, hogy jót akar nekik. ÉN AZT HISZEM, nem is a vékonyabb borítók miatt haragszanak rá leginkább, hanem a dúvad mivoltán dühödtek fel. így még, talán, hajlandó vagyok elfogadni, hogy ilyen megátalkodottan ellenállhat a' jóravaló noszogatásnak egy egész csapat munkás. Próbáljuk csak meg beleélni magunkat a helyzetükbe! Nem kell ahhoz kapzsinak, meg ostobának, meg elvetemültnek lenni, hogy az emberben az ilyen modorra felberzenkedjen az önérzet: Ezt már nem vagyunk hajlandók lenyelni, azt a kutyateremtésit! (Nem gondolnám, hogy nem ugyanezt mondták a piliscsévi kőbánya munkásai, amikor viszontlátták munkahelyüket és saját magukat a képernyőn.) De állítom, hogy még az ilyen ugyancsak indokolt sértődöttség ellenére is minden kollektívában akad egy, néhány halvérűbb, béketűrő és bölcs, vagy óvatos ember, aki megkísérli áthidalni ilyen esetben is a szakadékot. Nem vitatom, lehetséges, hogy a Lavina magja valami hasonló, megtörtént eset. Egyedi eset! Mégis hazug — ami a mi társadalmunk valóságát illeti. És ettől lett olyan papír- ízű ez a film. Rengeteget ágálnak, vitatkoznak, győzködnek benne, de mintha a jót brassúrából olvasnák, az ellenkezőjét meg az Eredendő Rossz sugalmazná a „negatív hősöknek”. Így aztán nincs hitele, nem is lehet. MESTYÁN TIBOR operatőr képei különben szépek, kifejezők és mozgalmasak. Avar István, Molnár Tibor, Görbe János és a többi szereplő a tőlük megszokottan jó, igyekeznek legalább a maguk sajátos egyéniségével élettelivé színezni szerepüket. Örömmel láttuk viszont, — ha csak néhány villanásnyira is — a póstáiskisasszony jelentéktelen szerepében a kecskeméti színház volt tagját, a most is csinos Szegedi Erikát. Mester László ± TANULMÁNYI és magatartási verseny indult a bácsalmási Rákóczi úti Általános Iskolában, az ötödik osztály felhívására. A versenyhez valamennyi úttörő csatlakozott, hiszen a legjobb tanuló és magatartásé osztály cím elnyerésére minden osztály egyformán esélyes... Dulity Erika, a Riporter 6rs tagja A Schiszler István, Nagy Éva és Garami Ilona bizonyultak a legjobbnak a soltvadker- ti 928-as Petőfi Sándor úttörőcsapat Hóvirág őrse által rendezett szellemi vetélkedőn. A pajtások a különféle tantárgyakkal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak a színvonala* versenyen. Havasi Ibolya, VTt.a A CSEHSZLOVÁK Üttö- r ószövetség főtitkára tett látogatást a napokban úttörőcsapatunknál. A kedves vendég megismerkedett a kisgazdasz- szonyok szakkörének tagjaival és részt vett úttörő tanácsülésünkön. Ezután elbeszélgetett, sőt még asztalitenisz mérkőzést is játszott velünk. A bar- kács szakkör tagjai modern vonalú gyertyatartóval ajándékozták meg a főtitkár pajtást és kíséretének tagjait.. Mácsai Er:*ébet és Vida Mária Fülöpszállás O A IX. KONGRESSZUSRÓL* Lenin életéről és a sport témaköréről rendezett „Ki mit tud?” vetélkedőt a pálmonostori 3784-es számú József Attila úttörőcsapat. Az első helyet a VII. osztályos Természetbarát őrs tagjai szerezték meg. Már folynak az előkészületek a következő — helyeírási és számtan — „Ki mit tud?” vetélkedőre is. MINT MÁR hírűi adtuk, a napokban került sor a Kecskeméti Szalvay Mihály Ottörőházban a Vöröskereszt megyei elnöksége és a* Állami Biztosító megyei igazgatósága által közösen meghirdetett „Úttörők a biztonságos otthonért” ci- mű balesetvédelmi pályázat 116 nyereményének kisorsolására. A tizenkét főnyereményt Csemus Krisztina Tiszakécske, Járomi Erzsébet, Lajos- mizse, Gombkötő Kornélia, Kerekegyháza, Bosznai Margit, Kecskemét, Farkas Ferenc és Haszilló Mihály, Kecel, Kiss Zsuzsa, Kerekegyháza. Szőke Hona. Kecskemét, Vida László, Ersekcsanád, Klinszki Erzsébet, Nagybaracska, Kiss Lajos, Kiskunhalas és a kiskunfélegyházi Kállai Mária nyerték. A sorsolás alkalmával rendezett színvonalas KRVSZ- veté'kedön tíz kecskeméti úttörő kapott értékes könyvjutalmat. O ma szombaton délután, fél 6 órai kezdettel álarcos frasangi karevált ren- deznek a helvécia-matkól új iskola úttörői. — A közelmúltban tartotta meg a kiskunhalasi 932-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat legutóbbi úttörő tanácsülését. Ott voltak az eseményen az iskola pedagógusai is. Lehőcz Judit elnöki megnyitója után a tanulmányi szakbizottság vezetője Ismertette az .elmúlt félév tanulmányi eredményeit, az osztályok közötti további venseny feltételeit és a „Tanulj jobban”-mozgalom „menetrendjét”, Ezt követően a kulturális szakbizottság vezetője tartott tájékoztatót, majd a Szovjetunióban tanuló Szvetnik Antal számolt be a szovjet pionírok életéről, munkájáról. Az ülésen Antal Pál tanár bácsi bejelentette: Felszabadulásunk közelgő évfordulója tiszteletére Kiskunhalas 20 év alatt elkészült létesítmény élről készítenek makettet a* őrsök, s ezeket kiállításon mutatják? majd be. Moronvák Erzsébet és Pocsai Margit A JÁNOS VITÉZ, Belphegor és még sok érdekes jelmez volt lát- ható a fülöpszállási úttörők farsangi karneválján. A mulatságon mindenki jól érezte magát. A bál bevételét a nyári táborozás költségeire fordítják. Szerkesztői üzenetek: KOVÁCS DÓRA, Kakasszék. Gyógyintézet: Éeveled, amelyben beszámolsz egészségi állapotodról és megköszönöd a jutalomkönyvet, megkaptuk. Szívből kívánjuk, hogy minél előbb gyógyultan hagyd el az intézetet. NAGY ERZSÉBET, Kecskemét: örülünk, hogy középiskolás létedre továbbra is számíthatunk tudósításaidra, s az úttörők patronálásából is kiveszed részed. Reméljük, hogy a gimnáziumi KISZ-szervezetbe rövidesen felvételt nyersz és akkor az iskolai KTSZ-munkáról is küldhetsz tudósításokat. FECSKE ÖRS, Kunfehértói Általános Iskola: A vietnami gverekek részére összegyűjtött ajándékokat Kecskemétre, a Vöröskereszt megyei szervezetéhez. (Rákóczi út 3.) juttassátok el, ahonnan továbbítják <s címzetteknek^ \
