Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA iv xxtt evf., 28. sz. Ara 60 fillér 1967. febr. 2, csütörtök A nép jelöltjei A mai napon megkezdődnek ország- és megyeszerte a jelölőgyűlésék. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával kapcsolatban a Hazafias Népfront egyik legkiemelkedőbb feladata ennek az eseménysorozatnak minél jobb megszervezése. Kiveszik e munkából a részüket — az illetékes pártszervek irányításával — a választási elnökségek, a választókerületi bizottságok, és segítenek a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai. A körültekintő, gondos szervezés nélkülözi a régmúlt időkből ismert választási propagandafogásokat, valamilyen személyes, vagy testületi érdek melletti túlzott és erőszakos rábeszélést, a voksszerzési manipulációkat. Nem csapnak össze a pártok és osztályok képviselői szenvedélyesen, hogy érzéseikben felcsigázott tömegeket állítsanak maguk mögé. „Mindössze” arról van sző, hogyegy- egy választókerületben — lehetőleg minél nagyobb számú választópolgár közreműködésével — megszavazzák, eldöntik a jelölt személyét, majd csatlakozó gyűléseken kapcsolódik ehhez a lakosság még szélesebb tábora. Hogy mégis döntő jelentőségű eseményről van szó, az nyilvánvaló. Nem a kormánypárti, vagy ellenzéki képviselők kibuktatása, vagy megválasztása a tét, hanem az a megfontolás, hogy a jelöléstől is függ, valóban az arra legérdemesebbek kerülnek-e be a parlamentbe, s az államhatalom helyi szerveibe, a tanácsokba. L ehet, hogy akad, alti állampolgári jogainak gyakorlását — mint kötelességet és lehetőséget — nem tartja népi demokratikus államrendünk egyik nagyszerű vívmányának. De olyan ember csalt elenyészően kevés lehet az országban, aki milsem törődik azzal, miként változik környezete, fejlődik és szépül faluja, városa, s hogyan hat ki mindez családja életére, élet- színvonalára. Nyilvánvaló, hogy az aktív, tevékeny tanácstagon sok múlott eddig is a fentiek befolyásolásában. Járdák, parkok, új lámpahelyek, autóbuszvárók és más létesítmények sokasága jelzi ezt a munkát, s az összefogásuk eredményeit helyi vízművek, csatornák bekötőutak, kultúrházak, orvosi rendelők stb. tanúsítják. A képviselői segitőkészség ugyan eddig is érzékelhető volt a megye számára számos országos támogatás elnyerésében, a helyi fogadónapok ügyes-bajos dolgainak elintézésében, de a jövőben méginkább meglesz ennek a foganatja. Hiszen az országgyűlési képviselők egy-egy választókerület gazdái lesznek a jövőben — nem lajstromosan, hanem egyéni választókerületben választják — s méginkább segíthetik teljes tekintélyükkel körzetük fejlődését. Nem mindegy tellát — csak közömbös, élfásult ember állíthat ilyet —, hogy ki lesz a választókerület tanácstagja, vagy országgyűlési képviselője. Mindazok, akik közéleti munkásságukkal már eddig is rászolgáltak erre, bizonyára ismét elnyerik a választók támogatását. De ahogy ez természetszerű, lesznek olyanok is, akiknek társadalmi posztjára mások lépnek, hogy új energiával, friss erővel vegyék át a „stafétabotot” elődeiktől, s megpróbálják gyümölcsöztetni tudásukat, képességüket szűkebb hazájuk, falujuk és városuk javára. Hogy kire esik a választás? Ez eldől majd a jélölőgyűléseken, ahol számadás és- mérleg hangzik el az elmúlt időszakról, de lesz alkalom a jövő terveinek, kívánalmainak felvillantására is. Napjainkban bejutni a parlamentbe képviselőnek, vagy helyet foglalni a helyi tanácsban, nem jelent különös előjogokat, anyagi, vagy más előnyöket. De jelent többletmunkált, fáradozást, áldozatvállalást. Sokan, nagyon sokan vették már eddig is önzetlenül magukra ezt a terhet, s biztos, hogy nem csökken a számuk a jövőben sem. A ténylegesen megválasztott képviselők, tanácstagok mellé sokezer tevékeny ’ ember sorakozik fel segíteni az országépítő munkát a közélet ezernyi frontján. S munkájukhoz méltán nyerik el a lakosság támogatását, elismerését. Ebben különbözik napjaink választása a régmúlt idők úgynevezett választásaitól. S ily módon a jelölés sem valami látványos, frá- zispufogtató népünnepély. A dolgozó nép ajánlja saját jelöltjeit újabb négy esztendőre felelősségteljes és nehéz posztokra. Bizakodással és szeretettel. Tudva, hogy szinte kivétel nélkül rászolgálnak majd ezúttal is az előlegezett bizalomra. F. Tóth Pál Bács-Kiskun megye 2LO képviselőt választ A csütörtökön megkezdődő ..elölőgyűléseken 349 parlamenti képviselőhely betöltésére tesznek javaslatot a választók. Tekintettel arra, hogy mintegy 30 ezer lakos választ egy képviselőt, a megyék közül, a népességszámaránynak megfelelően. Pest megye küldi a legtöbb — Bzámszerint 28 — képviselőt az Országgyűlésbe; utána Bács-Kiskun, illetve Borsod—Abauj— Zemplén megye következik 20— 20 képviselővel. A legkisebb lakosságszámú Nógrádban nyolc, Tolnában kilenc országgyűlési képviselőt választanak. A megyei jogú városoknak is lesz parlamenti küldöttjük: Miskolc- nak hat, Debrecennek és Pécsnek öt-öt, Szegednek négy országgyűlési képviselője lesz. Előadás és vita a megye mezőgazdaságának helyzetéről Tavaszi készülődés Az ötezer mclegágyi ablak közül minden télen nagyjából 400 szorul javításra, újbóli üvegezésre. A Szikra Állami Gazdaság újbögi üzemrészében ugyanis száz hollandi ágy és egy száz négyzetméteres szaporítóház szolgálja a korai palántanevelést. Mint a felvételen is látható, már javában tart az idei készülődés, dolgoznak az üvegezők, távolabb pedig a melegágyakból kiszedik a „fáradt” földet, hogy utána nyomban friss talajt hordjanak beléjük. A közel 200 holdas kertészet nagyobb hányadán az idén is paradicsomot termesztenek, de foglalkoznak a prita- min-paprikával. a zöldbabbal és az uborkával is. (Pásztor Zoltá.n felvétele.) Mint már hírül adtuk, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárainak, docenseinek, a társadalmi szervek és egyéb szervezeti egységek vezetőinek részvételével kedden délelőtt az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának székházéban négynapos konferencia kezdődött az időszérű politikai és társadalmi kérdésekről. A szerdai napon dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára ismertette a megye mezőgazdaságának a második ötéves terv időszakában elért fejlődését, eredményeit. Részletesen szólott ezen j belül a kertészet, mindenekelőtt a szőlő- és gyümölcskultúra helyzetéről és távlatairól. Vázolta a jelenlegi tervidőszakban a megye kertészete előtt álló közvetlen feladatokat, a járulékos és kiegészítő beruházások megvalósításának szükségességét. Említést tett a gazdaság- irányítás reformja által nyújtott lehetőségekről, különös tekintettel a vállalati jellegű gazdálkodásra és tervezésre. Az előadást konzultáció követte, majd dr. Kozma Pálnak, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektorának zárszavával ért véget a konferencia szerdai tanácskozása. A résztvevők délután a tiszakécskei Tiszagyön- gye Termelőszövetkezetbe látogattak el. Európától Afrikáig Növekszik a külföldi kereslet a megye iparának termékei iránt A megyei ipar árucikkei évről évre több külföldi államba jutnak el. Ma már a Kalocsa környékén termett édesnemes paprikával ízesítik az ételt Európa és Ázsia számos országában a háziasszonyok, a Kecskeméti Konzervgyár zakuszkája a híres orosz konyha követelményeinek megfelelően készül, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének a zománcozott fürdőkádjai pedig Afrikában is keresettek. De sorolhatnánk a márkás exportcikkeket, nem különben a külföldi megrendelőket még nagyon sokáig, hiszen a lista egyre hosszabb lesz. Erről beszélnek a számok is: A megye szövetkezeti iparának exportja 1966-ban 24,5 százalékkal haladta túl az előző évit, a megyei székhelyű önálló tár- cavállalatoké pedig 2,7 százalékkal. Egyedül a tanácsi ipar maradt el valamivel korábbi exportteljesítménye mögött. A szövetkezeti ipar összesen közel 7(5 millió forint értékű árut küldött a határon túlra. Legnagyobb mennyiséget különféle teaszűrőkből, kefeárukból, fémbútorokból és vegyipari berendezésekből exportáltak a ktsz- ek. Az export növelésében a bajai, kiskőrösi ős lajosmizsei szövetkezetek járnak az élen. Tanácsi vállalatok 74 és fél millió forint értékű áruval szerepeltek tavaly a határon túl. Kiemelkedő eredményt ért el többek között a Bacs-Kiskun megyei Bútor- és Faipari Vállalat, amely 1966-bán már közel 2ä millió forint értékű ex por; tót bonyolított le. A Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat több mint 16 millió forint —, a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó pedig 8 millió forint értékű árut küldött a határon túlra. Figyelemre méltó, hogy a textilesek exportjának a zöme a kapitalista államokba irányult. Jó eredményt ért el a tőkés piacok meghódításában a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat is: 4 millió 176 ezer forint értékű exportjából 3 millió 960 ezer forint értékű, tőkés országokba ment.' A legnagyobb minisztériumi vállalatok is sikeresen folytatták a külföldi piacok meghódítását 1966-ban. A ZIM például a korábbi évinél 1,7 százalékkal több, összesen 60 ezer fürdőkádat exportált. örvendetesen növekszik a kereslet a Kecskeméten gyártott magnetofonok iránt. A Rádiótechnikai Gyár tavaly 23 és fél ezer készüléket exportált, ami 38,4 százalékos növekedést jelent 1965-höz viszonyítva. A Kecskeméti Konzervgyár főleg a főzelékkonzervek exportjában ért el jelentős növekedést. A tavaly kiszállított 24 247 tonna főzelékféle 12,2 százalékos emelkedést jelent e cikknél a korábbi évi exporthoz képest. Nem mondhatjuk el ugyanezt a baromfifeldolgozó vállalatok exportjáról. De ezeknél sem a külföldi kereslet csökkenése, vagy a munka rossz minősége miatt volt kisebb a külföldre szállított cikkek értéke tavaly mint az előző évben. Az árintézkedések életbelépte után, a kormány, határozatának megfelelően, elsősorban a hazai piac igényeinek kielégítését tartották szem előtt és lényegesen több vágott baromfit és tojást adtak a belkereskedelemnek, mint az előző években. Ha azt értékeljük, hogy a külkereskedelmi értékesítésen belül hogyan alakul a tőkés export, akkor ki kell emelni a minisztériumi vállalatok közül a Bajai Finomposztó Vállalatot, amely exporttermékeinek 72,9 százalékát irányította kapitalista országokba. B. D. Készülődés az európai kommunista pártok értekezletére PÁRIZS. (MTI) Az Humanité közli Rayirlo \ ' Guyotnak. a Francia Komi. nista Párt Politikai Bizottsága tagjának nyilatkozatát azokka a nyugati sajtóértesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az európai kommunista pártok értekezletet fognak tartani a kollektív biztonság kérdéseiről. „Az európai kollektív biztonság rendkívül fontos probléma. A kommunista pártok Európa- szerte megbeszéléseket folytatnak annak érdekében, hogy megtartsák az e kérdésben érdekelt pártok értekezletét. A Francia Kommunista Párt a Lengyel Egyesült Munkáspárttal együtt fáradozik az értekezlet összehívásáig.?,
