Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

1991. február ti, szombat 3. oldal Nehé* Zárszámadás a kelebiai er után Rákóczi Csillaga Tsz-ben Fácánkeltetés Bugacon Ilyen sem fordul elő minde­nütt. Vagyis, hogy egy termelő- szövetkezet a szomszéd község- kén tartsa meg a zárszámadó közgyűlését. Ám a keleb'iai Rá­kóczi Csillagá-mál indokolt a tompái átruccanás, nemcsak azért, mert itt találtak legköze­lebb alkalmas termet az egész tagság befogadására, a nagy- vendéglőben; hanem mert a kö­zös gazdaság csak félig kele­biai, területének másik fele Tompa határára terjed ki. — Húsz kilométeres körzetre terjed ki a 4300 holdunk — adja tudtomra a fiatal, alacsony termetű főagronómus, Balogh István. Dübörögnek a vontatók, hoz­zák a gazdákat mindkét határ­részről. Vonulnak befele, nők és férfiak, idősek és fiatalok. — Sok a nyugdíjas — jegyzi meg az ünneplőbe öltözött Kol­lár Mátyás, az elnök. — Több mint hatvanan vannak. Egyszerre izgatottság és nyu­galom sugárzik az elnök arcá­ról. Izgatottság, mivel életében először ad számot a közösség előtt — a gazdaság egyéves munkájáról. S nyugalom, mert van miről számot adni. Negyvenöt éves tompái pa­rasztember. Brigádvezetőként kezdte. Tavaly ideiglenesen vál­lalta az elnöki teendőket. A gazdák biztatására végül is ma­radt. Nem volt könnyű dolga, sem neki, sem a többieknek. Fokozottabb segítséget kap a inaj' 1 ‘ L-Ll­Az Építésügyi Minisztérium az állami lakásépítés fejlesztése mellett a korábbinál jóval na­gyobb támogatást nyújt a ma­gánlakások építőinek, építtetői­nek. Elsősorban az anyagellátás fokozatos javításával segít. Az idén csaknem 150 millió forint értékű építőanyaggal szállít töb­bet a belkereskedelem TÜZÉP- telepire, mint tavaly. A harma­dik ötéves terv következő évei­ben még nagyobb lesz a fejlő­dés, így ebben a tervidőszakban összesen 3—3,5 milliárd forint értékű építőanyaggal gyártanak többet a lakosság részére, mint a második ötéves tervben. Az állami és a tanácsi építő­ipar a magánlakás-építők to­vábbi támogatására a korábbi­nál sokkal több társasházat épít, összesen 20 000 lakással. Az OKISZ-építőipar is több mint 20 000 társasházi lakás és 15 000 családi ház felépítését tervezi. A harmadik ötéves tervben te­hát összesen 40 000 társasházi lakást adnak át. Több nagyvál­lalat érdekes kezdeményezéssel próbálkozott: „félkészházakat” vesz át az építőipari vállalattól, s a csupasz falu, de tető alá került ház befejező munkáit a gyár saját karbantartó és épí­tési részlegei végzik el. Tovább fejlesztik a Hungarocamion Vállalatot további 80 új nagy teljesítményű gépkocsit szereznek be, s ezek­kel a kocsikkal már a második félévben a külkereskedelem rendelkezésére állhatnak. Vásá­rolnak egy 120 tonnás mélyé­pítésű Traylert és megfelelő vontatókat, hogy nagy súlyú gé­peket és berendezéseket is szál­líthassanak. 1967-ben megkez­dődik és remélhetőeg 1968 vé­gén vagy 1969 elején elkészül Cinkotán a 85 millió forintos költséggel épülő műszaki és forgalmi telep. (MTI) Küzdőterek Egy 424-es mozdony. — Iskolabuszok. — 110 újítás. — 84 lakás. — 500-zal több hízó. — 100 452 — hatórás munkanap. — 400 hold legelő. — Huszonheten országos versenyen. — Két áostanuló Mongóliá­ban. — Hatvannégy — „Ki miben tudós?” — Kalocsai csatornázás. — Plakátragasz­tás, átfestés, röplapok szórása. — „Vá­doljuk az imperializmust!” — „Jelentjük a pártnak.” — 1200-an fogadalmat tettek.. — Irodalmi színpadok fesztiválja. — Tár­sastánc verseny. — 30 irodalmi pályamű. — 91 klub. — 93 jó tanuló — jó sportoló. — Utazások Csehszlovákiába, az NDK-ba, Ausztriába, Jugoszláviába, Olaszországba. — 120 000 facsemete. Szokatlan felsorolás. Tények, esemé­nyek, adatszarűségek, melyek között, akárhányszor végigolvassuk a „listát”, í g y összefüggést nem találunk. De ha már annyit is mondunk, hogy a fenti megnevezések: villanások Bács-Kiskun megye KISZ-fiataljainak múlt évi tevé­kenységéből — közöttük azonnal eleven kapcsolat létesül. Azt mondottuk — villanások az előbbi tények, s nem túloztunk. Mindegyik egy- egy momentum, kiragadott részlet abból a mind gazdagabban kibontakozó tevé­keny életből, amely megyénk szervezett fiatalságának egy esztendejét kitöltötte — és milyen színes, változatos alkalmak, küzdőterek, játékos, barátságos erőpróbák az ifjúság életében. Akármelyikhez is nyúljunk külön- külön, valamennyi újabb száz és ezer irányban lenne boncolható, részletezhető. „Több ezer nemes tettet hajtottak végre a gyerekek...” — írja a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának jelentése. Több ezer kispajtás, úttörő megannyi kedves, jellemformáló élménye volt ez, amely ezer és ezer anyuka, édesapa, is­merős, segítőtárs és megsegített szívében áradt szét meghatványozódva. Ha egy-egy nemes cselekedet akár csak percekre me­legítette fel a napi munkába merült, ta­lán megfáradt embereket, annak már eredménye volt, embert formált. A vietnami műszakok ... Ahány fiatal, annyi eleven, érdekes motívum. Egy em­ber — egy műszakon át végzett mun­kájából is mennyi életmentő gyógyszer váltható a szenvedő vietnamiaknak! Ezért nem is illő szinte — arra gondolni, hogy az ember lemond egy moziról, táncról, ötórai teáról, rendevúról. Ez emberség, kommunista ifjakhoz méltó humanitás, amely nem tud közömbös lenni más né­pek sorsa iránt. Annak a megértése is, hogy nincs ország, melynek népe zavar­talan, önfeledt biztonságban, nyugalom­ban érezhetné magát, míg imperializmus létezik... KISZ-mun ka táborok. Gyümölcsszedés* kellemes munka á szabad természetben, étvágy, dal, móka, életre szóló barátsá­gok szövődése. Nincs nap, óra, amely egyforma lenne... Nincs doktriner okos« kodás, miért esik jól a „mai” 15—16 éves fiataloknak az ordítozás teli tüdő­ből, vagy akár egy kis szomorkodás is... A 40 ezer óra társadalmi munka, az üzemekben megtakarított 30 ezer norma­óra, a 6000 holdról begyűjtött gabona, 8500 hold mentesítése talajvíztől, a 12 ifjúsági építőtábor, a vetélkedők százai, meg a cikkünket furcsán bevezető tények, és ezernyi más teljesítmény, melynek fel­sorolására a KISZ megyebizottsága jelen­tése is csak részben képes, — sokat mu­tat azoknak, akik „olvasni” - tudnak. Azt is többek között, hogy szervezetten, cél­tudatos irányítással, a fiatalságban meg­levő értékek kibontására a szó szoros értelmében rengeteg lehetőséget tudunk teremteni. Ez annál sikeresebb, minél jobban megtaláljuk a módját annak, hogy az ifjúság alkotó közreműködésével, azaz esetenként ne túlságosan „felülről” in­dulva nyíljanak ezek a lehetőségek. A KISZ megyebizottság által készített áttekintés a Bács megyei fiatalok 1966-os tevékenységéről alaposan megcáfolja ben­nünk az ismert sláger hangulatát: „Bár tudnám, — hova, de hova, de hova, de hova megyek ...?” Van hova és vau miért. Tóth István Az előző vezetés mélypontra vitte a gazdálkodást. Több mint hárommillió forint volt a mér­leghiány. A gazdák évek óta csak a töredékét kapták meg a részesedésüknek. Innen kellett indulniuk ta­valy. Az állami segítségnek kö­szönhetően mintegy 700 ezer fo­rint maradt a mérleghiányból Kigazdálkodták. Több mint tíz­millió volt az összes bevétel, három és félszerese az előző évinek. A gazdák kevés híján tízezer forintos átlagjövedelem­re tettek szert. Csak nyolcezret terveztek! Még szemléltetőbb az egy napra jutó 69 forintos át­lagkereset. S az idén 700 ezret már tartalékolnak is. Szükség van erre, mivel a jövedelem- elosztás készpénzfizetéssel tör­ténik, s történt már tavaly is. A kapásokat és a kertészeti nö­vényeket pedig százalékra vál­lalták. Mindez már a beszámolóból derül ki. S nem hallgatja el a hibákat sem. Mert jobban is si­kerülhetett volna az év, ha .. i — Ha nem érte volna szél­verés a paprikát, s némely gazda jobban megkapálta vol­na. S vonatkozik ez a kukori­cára meg a cukorrépára is. A permetezéshez messziről szállí­tottuk a vizet, sok volt az improduktív munka. Mindezen változtatni kell az idén. Külön is részletezi a trakto­rosok munkáját. Legtöbbet, 1200 normálholdat, Farkas József teljesített. De Vőnekd István csak fele annyit. Az üzem­anyaggal Gyarmati Károly gaz­dálkodott a legjobban; de vol­tak néhányan, akiknél túlzott volt a fogyasztás. A gondokról szól Játyik And­rás, az ellenőrző bizottság el­nöke is. Akadozva, darabosan beszél, de nem is ragaszkodik a kézzel írt szöveghez. — Előfordult, hogy az állat- gondozók sok esetben nem tar­tottak naposszolgálatot — mondja. — Csoda, hogy nem történt nagyobb kár. A trakto­rosok nem egyszer hetekre a tábla közepén hagyták a mun­kagépeket. A csalamádé a táb­lán pusztult el, nem takarítot­ták be. Ebben a vezetés is hi­bás. Láttuk azt is, hogy a gyü­mölcsfák trágyázása sem volt minden esetben kielégítő. A Kelebián lakó gazdák maszek- hez hordják a darálnivalót, hol­ott a tsz-nek is van darálója, csak évek óta nem működik, Meg kellene csinálni;.. Es sorolja tovább. Végül meg­említi, nagy a terület, hárman kevesen vannak az alapos el­lenőrzéshez. A bizottság létszá­mát ötre kellene emelni. Meg is mondja, kiket látnának még szívesen a bizottságban. Javas­latát aztán meg is szavazza a közgyűlés. Egyetlen sebezhető napirendi pontja van a közgyűlésnek. Sez a jutalmazás. Nyolcvan gazda között 50 ezer forintot osztanak szét, 300-tól ezer forintig terje­dő összegekben. Az elnöki in­dokolás szerint azokat jutal­mazzák, akik jól végezték mun­kájukat, lelkiismeretesen helyt­álltak a közösben. Előzőleg erről már a válasz­tott vezetőség döntött; semmi okunk és jogunk hát a jutalma­zás alaposságában, becsületessé­gében kételkednünk. Mégis, he­lyesebb lett volna már év köz­ben kidolgozni a premizálási feltételeket, s így termésered­ményhez, illetve teljesítmény­hez kötni a jutalmat. Mert így elkerülhették volna, az alapta­lan ellenvetéseket, amiket a ju­talomból nem részesülők tettek a közgyűlésen. Ez az egyik, ami figyelmez­tetés az idei évre nézve: a jö­vedelemelosztás módjainak ár­nyaltabb kidolgozása. A másik pedig az eredményesség foko­zása. Az adottságok nem rosz- szak, s mutatja ezt, hogy a szomszédságban levő tompái Kossuth és Szabadság Tbz bi­zony már jóval előbbre tart. Szó van erről, s el is hangzik a terv a szántóföldek gépesíté­séről. Több munkaerő lesz majd az intenzívebb, nagy pénzt hozó növényekhez. Jelenleg na­gyon kevés, nem egészen tíz számosállat jut száz hold szán­tóra. Ezen is változtatni kell; fokozni lehet a juhtartást, s a csibenevelés gépesítése is meg­hozza majd , a kívánt ered­ményt. S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a segéd­üzemek bevétele tavaly há­romszorosa volt a tervezettnek. Nyitnak is az idén három el­árusítót, Kiskőrösön, Kiskun­halason és Kiskunmajsán; sőt még halászcsárdát is szeretné­nek építeni a szeged—bajai mű- út mellett. A- Rákóczi Csillaga Tsz a megszilárdulás útjára lépett. Da még csak az út elején tartanak — ez a mostani zárszámadás legfőbb tanulsága. Hatvani Dániel Mintegy ezer fácánt tenyésztenek a bugaci erdészet jól fűtött épületeiben. A természetes környezet megteremtése végett az őlak belsejében fenyőfák sorakoznak. Mindezek hatására sikerült elér­ni, hogy a fácántyúkok már december végén elkezdjék a „tojás­termelést”. Két-két és fél hónap alatt tyúkonként 40—50 darabos tojáshozamra lehet számítani. Képünkön: Csontos János fácán­gondozó összeszedi a tojásokat. Az idén először, speciális, francia gyártmányú keltetőgépekct használnak. A két gép egyszerre ezer fáeántojás befogadására képes. A keltetőhelyiségben 22 fokos hőmérséklet és 65—70 szá­zalékos páratartalom megteremtése szükséges. Pár nap múlva már világra jönnek az első fácáncsibék. A gép belsejét naponta többször is ellenőrzi zseblámpájával a felvételen látható Sípos Ferdinánd erdészgyakomok.

Next

/
Thumbnails
Contents