Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

ÍS6T. február 9, csütörtök 0. oldal Gyümölcsöt hozó könyveink Tito Gobbi Budapesten * Az új TI 1 KÁ R A CÍM nem jelképes, a szó [ betű szerinti értelmében kell j venni. Ha vannak gyümölcsöt | hajó könyvek, a mezőgazdasági I szakkönyvek valóban azok. A Mezőgazdasági Könyvhó­nap célja, hogy ezeket a szak­könyveket és szaklapokat a ma­gyar mezőgazdaság minél több dolgozójával megismertessék. Bél Mátyás egy római törté­nész nyomán megírta annak idején, hogy Pannóniában Pro- bus római császár katonáival 282-ben szőlőt ültetett. Tehát ennek a kényes, sok munkát követelő növénynek a termesz­tése is évezredes hagyomány alt­ra tekint vissza hazánkban. Az 1700-as években megjelent Bél Mátyás müveket viszonylag ko­rán követték alapvető jelentő­ségű kertészeti, növénytermesz­tési, állattenyésztési szakmun­kák. Elég talán arra utalnunk, hogy Entz Ferenc tolla alól már 110 évvel ezelőtt is kertészeti füzetek kerültek ki, Girókúti Lajos Magyarország gyümölcs­termesztése címmel több mint 100 éve jelentetett meg értékes művet, Heinti Ferenc pedig ke­rek másfél évszázaddal ezelőtt adta közre Oktatás a gyümölcs- fanevelésröl című könyvét. Hu­szadik századbeli szakíróink kö­zül többen méltán örvendenek európai hírnévnek és megbecsü­lésnek. Ma már önálló mező- gazdasági kiadó adja közre a mezőgazdasági szakírók műveit és az ország minden községét átfogó terjesztő apparátus jut­tatja el a mezőgazdasági gya­korlat embereihez. Mégsem lehetünk elégedettek a mezőgazdasági szakkönyvek sorsával. Tagadhatatlan, hogy falun kisebb a szakirodalom iránti érdeklődés, mint amilyen igény például a szépirodalom vagy az ismeretterjesztő művek iránt megnyilvánul. SAJNÁLATOS tény ez. Első­sorban azért, mivel a mező- gazdasági szakkönyvet és szak­lapot a terméshozamok növelé­séhez nélkülözhetetlen munka­eszköznek tekintjük. Ezek a könyvek a tudomány és a gya­korlat alapvető jelentőségű megállapításait és legújabb vív­mányait igyekeznek a mezőgaz­daságban dolgozók rendelkezé­sére bocsátani. A termelésfej­lesztés ütemét, irányát, időszerű lépéseit is szem előtt tartó terv- szerűség nyilvánul meg a mező- gazdasági szakkönyvek, szak­lapok, folyóiratok kiadásában. Ahol minderről nem vesznek tudomást, ott lényegében arra ítélik önmagukat vezetők és ve­zetettek egyaránt, hogy lemond­janak a kor színvonalát jelentő eredményekről. Jóllehet, a mezőgazdasági is­meretek terjesztésére az év minden hónapjában szükség van, február, a mezőgazdasági munkák szünete kiváltképp al­kalmas arra, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szakirodal­mat és a falut. Jó alkalmat te­remtenek ehhez a szakmai író—olvasó találkozók. Ennek köretében egy-egy kérdés leg­képzettebb szakemberei talál­koznak a tsz-tagokkal, állami gazdasági dolgozókkal és rész­letes tájékoztatást adnak mind­azon kérdésben, ami egyáltalán fölmerülhet az olvasóban egy szakkönyv forgatása nyomán vagy a mindennapok munkája közben. BÄCS MEGYÉBEN szomba­ton tartották a Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóját Kis­kunhalason. A megnyitó beszé­det a tudomány legnevesebb megyénkbeli képviselője mond­ta, dr. Mészöly Gyula, Kussuth- díjas kutató. A következő he­tekben neves szakemberek, szakkönyvírók látogatnak el a járási székhelyekre, és a köz­ségekbe, hogy találkozzanak az olvasókkal, a gyakorlati embe­rekkel, a termelőkkel, tanácsot adjanak és véleményt cserélje­nek. Nagy tömegeket mozgat meg egy hónapon át a számta­lan rendezvény és a könyv lel­kes propagátorainak áldozatos munkája. Még az úttörők is részt kérnek ebből a munkából, amikor segítenek a földműves- szövetkezetek könyvterjesztői­nek a házról házra árusításban. Könyvbálak, kiállítások, anké­tok zajlanak ezekben a hetek­ben. Bizonyára számos -új tag­gal gyarapodik a Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre. Hiszen a belépés a körbe csupa előnnyel jár, többek között azzal, hogy a tagok féláron kapják a szak­könyveket. A Mezőgazdasági Könyvhő- nap célja nemcsak a könyv- és folyóiratterjesztés javítása; eredményei végül is a több és szebb gyümölcsben, a növekvő hozamokban, a magyar mező- gazdaság felvirágzásában vál­nak majd kézzel foghatóvá. Hogyan is mondta az okos gazda? „Minden gazdálkodási jó tanács fölér egy májusi eső­vel.” Nos, a Mezőgazdasági Könyvhónap februári napjai — ha élünk a kínálkozó lehetőség­gel — olyan termékenyítőén hat­nak majd, mint az áhított má­jusi eső. B. N. E. Tito Gobbi, a világhírű olasz baritonista Budapestre érkezett. Képünkön: Rádióriport készül Tito Gobbival. A Képzőművészeti Kiadó idei tervei Gazdag „termést” ígér a Kép­zőművészeti Alap Kiadóvállala­tának idei terve. A képzőművészeti alkotások reprodukciói sokféle változat­ban készülnek és kerülnek ki­adásra. Igen jelentősek az ifjú­ság esztétikai nevelését szol­gáló kiadványok, amelyek egyi­ke a múlt év őszén indult Arcképek című sorozat. A ma­gyar históriai arcképcsarnok 13—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szöveggel ismerteti a magyar irodalom, történelem, tudomány, színészet nagyjainak arcképét, munkás­ságát. E sorozat folytatásaként az idén a képzőművészet és a zene kimagasló alakjait mu­tatja be egy-egy képes tasak. A közelmúltban kezdték el az írók—költők sorozat megjelen­tetését, elsőként Petőfi, Arany, Ady és József Attila életéről, munkásságáról. A nyolc-nyolc fotóból álló illusztráció hátlap­ján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a Vádol a múlt du.) Ezek a dokumentumok 35 évvel ezelőtt, az akkori Föld­művelésügyi Minisztériumba né­hány hónap alatt beérkezett le­veleknek csak egy 'részét, kis töredékét reprezentálják. Az ok­mányok csak egy-egy család nyomorúságát idézik fed. Ez a különbség az eddig ismertetett dokumentumok és a következő között. Ez a folyamodvány 1930. március 17-én kelt ok­mány ugyanis már nemcsak egy család, de a város határában élő több száz kubikos család mérhetetlen nyomoráról, ször­nyű helyzetéről is beszámol: „Nagyméltóságú Miniszter Urunk! Alulírottak azon aláza­tos kérelemmel fordulunk Excel- lenciád kegyes színe elé — ír­ják a kalocsai kubikosok — miután nagy nyomorban és tel­jes munka nélkül vagyunk. Alá­zattal kérjük Nagyméltóságod jóindulatát, hogy tegye lehető­vé számunkra a dél-franciaor­szági árvízdűlta vidékre való kiutazásunkat, hogy ott mint kubikos földmunkások dolgoz­hassunk ... Hogy itthon ma­A külföld ne lássa radt nélkülöző családtagjainkat az ott keresett pénzből eltart­hassuk, mert a nélkülözésünk és a nyomorunk már elviselhe­tetlen. / Tehát: ismételve kérjük Nagy­méltóságú Miniszter Urunk jó­indulatát, hogy a kérelmünk­ben fent említett vidéken a nagyszabású földmunkára ki­juthassunk és ott érvényesül­hessünk. Kérvényünket Méltóságos Sza- bóky Jenő kerületi képviselő urunk jószívűségét és fárado­zását kérve juttattuk Kegyel­mes Urunk színe elé. Maradunk alázatos tisztelettel a Nagyméltóságú Miniszter Urunk iránt.. Szabóky Jenő képviselő a kalocsai kubikosok kérvényét eljuttatta a földművelésügyi miniszternek. A miniszter pe­dig — tekintettel a képviselőre —. utasította a Földművelés­ügyi Minisztérium Szociálpoli­tikai Főosztályának keretein be­lül működő Földművesek Tu­dakozó Irodáját, értesítse az iroda a kalocsai nincstelen ku­bikosokat, hogy kérésük nem teljesíthető. Az éllenforadalmi rendszer nem tudott az ország népének kenyeret adni, de inkább hagy­ta pusztulni, szenvedni a sze­rencsétlen, éhhalállal küzködő emberek százait, ezreit, mint hogy a hazai nyomorúságot a világ színe elé tárja. Hagyták pusztulni, esetenként éhen hal­ni a tömegeket, de nem enged­ték, jelen esetben a kalocsai kubikosokat külföldi munkához jutni. Ezek az okmányok mia már csak egy régi, létűnt kor emlé­két idézik, de mégis különös jelentősége van a dokumentu­mok felidézésének. Régi igaz­ság az, hogy a múlt keservé­nek, nyomorúságának az emlé­ke, ’ha kísért is, csak rossz álom. A fiatalok szemében pe­dig a ma, a boldogabb, szebb élet már természetes és meg­szokott dolog. Ebben a mi bol­dogabb, szebb életünkben való­ban csak rossz álom a múltra gondolni, azt idézni. De kell emlékezni és emlékeztetni fiain­kat, leányainkat is erre a szo­morú korra. A mai gondjaink, bajaink megoldásában is segít­ségül kell hívni a múltat, hogy tisztábban, világosabban lássuk a jelen eredményeit. Buday György következőkben Zrínyi Miklóst, Radnóti Miklóst, Móricz Zsig­mondiét és Jókai Mórt. A kül­földi országokban is híressé vált Az én múzeumom sorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet, megrendelésre is elké­szítik. ' A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára az eseményhez méltó kiadványok reprezentálják majd a Képző- művészeti Kiadó tevékenységét. Ék Sándor festményeinek három nagyalakú reprodukciója jelenik meg, egy grafikai mappa pedig 1917-től napjainkig tartalmazza a forradalmi eseményeket áb­rázoló 20 grafikát, amelyeknek elkészítésére a legjobb grafikus- művészek kaptak megbízást. A forradalom archívumából vá- választanak ki olyan fotókat, amelyek híven az 1917-es ese­ményeket idézik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 60 festménnyel, a Szépművészeti Múzeumból pe­dig 55 festménnyel ismertetik meg a képzőművészetek bará­tait a színes diapozitívek. Szám­talan színes képeslevelezőlapot ad ki évente a vállalat, és a jövőben megjavul a képeslapok minősége: előállításukhoz nyu­gatnémet karton érkezett. Kony­hai reprodukciós falvédőkből az idén újabb 30 ezer példány je­lenik meg. A híressé vájt Cityvox idegen- forgalmi sorozat tqvábbi képe­ken és hanglemezeken mutatja be és ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját. A lipcsei ta­vaszi vásárra is készül ilyen ki­advány. Több mint 37 ezer pél­dányt rendeltek a híres vásár­várost bemutató, szép kivitelű zenés-képes útikönyvből. Nem is olyan régen kerültek forgalomba a Képzőművészeti Kiadó idei naptárai, és már a jövő évieket készítik elő. Az 1968. évi naptárakból is előre­láthatóan 350 ezret jelentetnek meg. Most a nemzetközi nap­tárkiállításra készülődik a vál­lalat Kalkuttába és Brémába, az idén is február, március hó­napokban kerül sor a nemzet­közi „naptártalálkozóra”, ame­lyeken 30 féle magyar naptár szerepel, remélhetően olyan si­kerrel, mint tavaly, amikor In­diából 11, Nyugat-Németország- ból pedig 12 oklevelet hoztak haza képzőművészeti kiadónk képviselői. V. A. 4 kecskeméti pedagógus 1 * szakszervezet negyvenegy alapszervében választottak ezek­ben a napokban új vezetőséget. A Katona József Gimnázium szakszervezete élére háromtagú vezetőség került. Űj a titkár is: Vas Gyula, matematika-fizika szakos tanár. Mindössze harmadik éve ta­nít ebben az iskolában, sőt jó­szerivel ennyi ideje van a ka­tedrán, hiszen fiatalember'még, a húsz és harminc közötti mes- gyén igencsak. Hogyan történt, hogy ez a tisztes létszámmal működő tantestület éppen öt választotta, neki előlegezte a nem kevés munkával járó fel­adathoz bizalmát? Mikor felkerestük, hogy jö­vendő tervei felől érdeklődjünk, Mester Barnabás igazgató ** részt vett a beszélgetésen, hi­szen ilyen nagy iskola gondjai között eligazodni a fiatal tanár­nak egymagában nehéz. Segíti az igazgató is. —> Örülök kartársaim bizal­mának, de egy kicsit félek is tőle, hiszen nem kis feladatot vállaltam. De vállaltam, mert szeretem a munkát. Szaktár­gyamban, a, matematikában is úgy vagyok, hogy nem nyug­szom, míg egy-egy feladatra megoldást nem találok. — Milyen feladatokra gondol elsősorban? _ rr öbbre. Csak a fonto- " sabbakat: segíteni kell a tantestületet az iskolareform gondjainak megoldásában. A tananyag zsúfolt, komoly fel­adatot ró tanárra-tanulóra egy­aránt. A pedagógusok tovább­képzését sem lehet elhanyagol­ni. Rendelkezésünkre áll a Fi­lozófiai Szabadegyetem, a Peda­gógiai Szabadegyetem, a havon­ta ismétlődő Szakszervezeti Na­pok és az Esti Egyetem. Az utóbbit eddig öten végezték el, öten most végzik és a következő években is kellő létszámmal veszünk részt a pártoktatásnak ebben a formájában. A IX. kongresszus szellemében szeret­nénk végezni a szakszervezeti munkát is. __JT s a hátrányos helyzetű t anulókon váló segí­tés? — Bár ez nem tisztán szak- szervezeti feladat, mi külön be­vettük programunkba. Nagyon nehéz kérdés, tantestületünk a félévi értekezleten külön fog­lalkozott vele. Mert szabad-e megállni annál a megállapítás­nál, hogy csak az a hátrányos helyzetben levő tanuló, akinek szülei dolgozók? És azok a ta­nulók — több van ilyen —, akiknek szülei gépkocsit tar­tanak, jómódban élnek, de a lakásban egyetlen könyvet nem lehet találni? Szerintem ezeken a tanulókon is segíteni kell. Ez is benne van a programunkban. Tisztes, szép program, talán mondhatjuk: több az átlagos­nál. Különösen, ha hozzávesz- szük még a szákszervezeti tag­ság anyagi gondjaival váló tö­rődést: a kedvezményes színház­látogatások megszervezését, az országjárásokat, a túlórák el­rendezését, a jutalmazások igaz­ságos elosztását, és ami az egyik legtöbbet vitatott kérdés: a nyári üdülési beutalók kiadását. Az új titkár szívvel-lélek- kel látott munkához. Akik ismeriK őt, aZt mondjálc, hogy így is fogja végezni a rá­bízott feladatot mindig. Balogh József i

Next

/
Thumbnails
Contents