Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-07 / 32. szám
„így élünk Kalocsán...“ — Az imént azt kérdezte, hogy is élnek ma a kalocsaiak. Ha azt mondanám, hogy gond nélkül, vagy ha azt, hogy rosz- szul, mindkét esetben túloznék. Mondok egy példát. Köztudott, hogy a megye öt városa között lélekszámban a legkisebb Kalocsa. Mégis, az állami vendéglátás forgalmának több mint 20 százaléka itt bonyolódott le tavaly, és a kiskereskedelmi forgalom is körülbelül hasonló arányt mutat. Vagyis, nálunk az egy főre jutó vendéglátó és kiskereskedelmi forgalom lényegesen meghaladja a kecskemétit, a bajait, a halasit és a fél egyházit. Álljunk meg itt egy pillanatra, vegyük szemügyre közelebbről ennek az okait. — A legfontosabb — magyarázták beszélgető partnereim —, a gyors iparosodás. A kalocsai keresőképes lakosság 67 százaTiz perc szünet két óra között... Tavaly, november 7-én avatták fel a kalocsai 619. sz. Szakmunkásképző Intézetet. A Munkaügyi Minisztérium, a megyei és a városi tanács segítségével felépült tanintézetben a város és a környező községbeli fiatalok közül több mint hatszázan tanulnak, mintegy 20 szakmát Az iskola elvégzése után a fiatal szakemberek többsége a helyi és a környékbeli mezőgazdasági és ipari üzemekben helyezkedik el. zió, de tévedés lenne azt hinni, hogy akár a tv, akár más elvonja az embereket a társadalmi, a közélettől. Ellenkezőleg: Pezsgő, kulturális élet alakult ki, ennek egyik centruma a lődést, kezdeményező és cselekvési egységet. Mikor Kalocsán jártam, éppen a Hazafias Népfront városi elnöksége tartotta a választásokkal, kapcsolatos megbsszéDr. Nyámádi Józsefnek, a vá- kulturális igények növekedését lelő elfoglaltságot s az emberosi tanács vb titkárának szó- is. Ma már minden második rekben kialakítsuk a közügyek bájában egymásnak adják a ld- kalocsai családban vas televí- iránti széles körű, aktív érdek- lincset a látogatók. A titkár félretolja asztalán az iratokat, a stencilezett beszámolókat. Látszólag a megszokott, „szürke” hétköznapi délután ez is, olyan mint a többi. Mi dolga volt, mit csinált mégis a vb-titkár? Nyámádi elvtárs elmosolyodik a kérdésre. — A múltkor jártak itt a földművesszövetkezetiek, ajánlatot tettek néhány üzlet létesítésére. Ezt az anyagot tanulmányoztam. Ez már az új mechanizmus előszele, s ha kialakul az állami és szövetkezeti vendéglátás, illetve kiskereskedelem „konkurrenciája”, ebből a lakosságnak lesz haszna. Másik beszélgető partnerünk, Dániel Géza, a városi pártbizottság osztályvezetője szól közbe: A földmű vesszővé tkezeti irodaház ugyancsak az címűit tanácsi ciklusban került tető alá Kalocsán. Az fmsz is mindjobban „besegít” a járási székhely lakóinak áruellátásába. Az irodaházban készen áll az fmsz körzetéhez tartozó 10 község bolthálózatának fejlesztési és áruellátási programja is 1967-re, (Pásztor Zoltán felvételei.) léka dolgozik, pénzt keres az iparban, a mezőgazdaságban stb. Különösen jelentős a női munkaerők foglalkoztatásában elért eredmény, a helyi Textil- feldolgozó Vállalatnál csaknem ötszáz nő talált munkalehetőséget, az itteni férfi dolgozók száma mindössze tizenhat.». Dr. Nyámádi József: — Az anyagiak megteremtése magával hozza a szellemi, Hétfőn lengyel kormányküldöttség érkezett Budapestre a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság 7. ülésszakára. A delegációt Stefan Jedrychowski, a Tervhivatal elnöke vezeti. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese megye határán tűi is híres járási könyvtár, a gazdag programot lebonyolító értelmiségi klub. A város vezetői, a gazdasági vezetők éppen olyan otthonosan mozognak az értelmiségi klub rendezvényein, mint a mérnökök, tanárok, orvosok, technikusok, agrárszakemberek, és így tovább. Célunk az, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének, képességének megfeblzottság, továbbá Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Böjti János külügyminiszterhelyettes fogadta. Ott volt Jan Kiljanczyk budapesti lengyel nagykövet is. • Az együttműködési bizottság hétfőn délután a Parlamentben lését. Több száz üzemi munkást, mezőgazdasági dolgozót, értelmiségit, háziasszonyt, KISZ-f iatalt' hívtak meg a tanácskozásra, Négy-öt személy kivételével — akik mint bejelentették, betegek, voltak —, valamennyi meghívott megjelent. — Most. a választás előkészítésének időszakában, különösen megélénkült a lakosság érdeklődése a közügyek iránt — magyarázta Dániel elvtárs. — A Hazafias Népfront a lakosság véleményének, érdekeinek megfelelően állította össze a jelöltek listáját, amelyen igen sok fiatal is szerepel. A különféle városfejlesztési tervek, elgondolások közismertek, s természetes, hogy a legfontosabb szempont az volt a jelöléseknél, hogy olyan személyek legyenek .az országgyűlési képviselők, ' a tanácstagok, akik megfelelően tudják segíteni ezek megvalósítását, a választók céljainak, érdekeinek megfelelően.; ., vezetésével a magyar kormány- megkezdte taná^kozásait. (MTI) Lengyel kormányküldöttség érkezett Budapestre Munkaügyi viták a TMDB előtt A Területi Munkaügyi Döntő Bizottság 930 munkaügyi vitával foglalkozott tavaly. Balogh Györgyné elnök szerint e viták első és legfontosabb tapasztalata az, hogy a két év óta új szervezeti formában működő vállalati mim ka ügyi döntőbizottságiok zöme fetoőtt a feladatához. Ugyanakkor a vállalatok vezetősége által hozott fegyelmi, kártérítési határozatok is megalapoziottabbak voltak, mint a korábbi években. Bizonyítja ezt, hogy a dolgozóktól érkezett fellebbezéseknek alig több mint 20 százaléka bizonyult indokoltnak, a többi vitában a vállalat vezetőség, illetve a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata igazolódott. 4 kártérítésekkel kapcsolatos viták adták a legtöbb munkát tavaly a TMDB- nek. összesen 278 ilyen természetű ügy fordult elő. Megnyugtató, hogy az esetek 73 százalékában megalapozottnak bizonyult a korábbi döntésj Nyilván azért, mert a vállalatvezetők többsége alapos vizsgálatot folytatott a kártérítés kiszabása előtt, körültekintően mérlegelte, kire hárul a felelősség a népgazdaságot ért kár miatt. Örömmel hallottuk Balogh Györgynétől azt is, hogy — szakítva a korábbi évek helytelen gyakorlatával — ma már a vezető beosztású dolgozókat is kártérítésre kötelezik a vállalatok indokolt esetben, nem csupán a fizikai munkásokat A kártérítés egyébként igen hasznos nevelő, fegyelmező eszköznek bizonyult tavaly. A megyei kórházban például egy- csapásra megszűntek a textilhiányok azután, hogy néhány dolgozót kártérítésre köteleztek. Sajnos, a köztulajdonban esett károknak általában igen csekély hányada térül meg ily módon. Az érintettek mégis mindent elkövetnek, hogy kibújjanak a jól megérdemelt büntetés alól. A Kecskeméti Konzervgyár néhány vezető beosztású műszakija még a megyei főügyészséghez is fellebbezett a kártérítési határozat ellen, ahelyett, hogy energiáját munkájának a megjavítására fordította volna. (A konzervgyárat majdnem 24 ezer forint kár érte a műszakiak hanyagsága miatt, a kiszabott kártérítés azonban alig _640 forint volt) Általában helyesen járnak el a vállalatvezetőségek a munkaviszony megszüntetésénél, az átszervezéssel, vagy létszámfelesleggel indokolt felmondásoknál is. Száztizenhat közül 92 esetben jóváhagyta a vállalati döntést tavaly a TMDB is. Mégsem teljesen indokolatlan ismét felhívni a vezetők figyelmét: a dolgozó fizikai — vagy szellemi alkalmatlanságát kell bizonyítaniuk, ha a munkakörének az ellátásában tapasztalható hibák miatt akarják elküldeni. Kétségtelenül alkalmatlan volt munkakörének ellátására például az a bérszámfejtő, aki az alapvető számtani alapműveleteket is csak gyakori hibákkal tudta elvégezni. Felelős beosztású dolgozóknál alkalmatlanságot jelenthet a kifogásolható erkölcsi magatartás is. A gyakori fellebbezések arra engednek következtetni, hogy sokan még mindig nem ismerik a jogszabályt, amely szerint egy éven belül indoklás nélkül is el lehet bocsátani — 15 napi felmondással — azt a dolgozót, akinek nincs egyéves folyamatos munkaviszonya. E törvény célja az, hogy lehetőséget adjon a vezetőknek arra, hogy munkájának és szorgalmának megismerése után döntsön a dolgozó végleges alkalmazásáról. Amint cikkünk elején már hangsúlyoztuk, a megyében működő 264 Munkaügyi Döntő Bizottság — csekély kivételtől eltekintve — jól látta el feladatát, hatásosan segítette munka- helyén a szocialista törvényesség megszilárdulását. Éppen ezért kívánatos, hogy az elnökök és elnökhelyettesek jelölése alkalmával — erre a közelgő szakszervezeti választások után kerül sor — minél több olyan MDB vezető mandátumát erősítsék meg a munkatársai, aki az elmúlt évek alatt jól megismerte a törvényeket és pártatlan, okos bírának bizonyult. B. D. Állampolgári becsülettel Tiszakécskén, a községi tanács legutóbbi ülésén, az elmúlt évi adók befizetésének az eredményével is foglalkoztak. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a lakosság és a tsz-ek a községnek előírt adózási tervet 107 százalékra teljesítették, s az utóbbiak a búzaföldadó címén megszabott terménymennyiséget is hiánytalanul átadták. A sikerért a tanácsülésen dicséretben részesítették az adóügyi csoportot, amelynek a vezetőjétől, Hoffmann Györgynétől később az iránt érdeklődtünk: miként lehet adózási tervet túlteljesíteni általában, s mi módon sikerült Tiszakécskén konkréten? Elmondotta, hogy a terv az egy évre esedékes adó teljes összegét, valamint a korábbi év hátralékának a 20 százalékát foglalja magában. A két összeg kifizetésének mértékétől függ a tervteljesítés aránya. A községben a tavalyi esztendőt megelőző két évben általában 90 százalékban tettek eleget az adófizetés kötelezettségének, így 1966 elején is csaknem 700 ezer forinttal tartoztak az adósok. Ennek azonban nem a húsz, hanem valamivel több mint az 50 százalékát — s természetesen az elmúlt évre kivetett összeget is — kifizették; így lett a teljesítés aránya 107 százalék. Az eredmény a csoportvezető véleménye szerint a kővetkezőknek köszönhető. Javult a kécskeiek adófizetési készsége, ami az állam iránti kötelezettségükkel kapcsolatos tudatúk növekedését bizonyítja. Túlnyomó többségük a tanácsi csoport felhívására önként befizette az adót Az adóügyi csoport hat dolgozója is jól végezte feladatát —, és sokat segítettek nekik a tanácstagok. Nem utolsósorban a járási tanács is hathatós támogatást nyújtott az adóügyi csoportnak. A korábbi évek hátralékai miatt ezt az esztendőt is még valamivel több mint 300 ezer forinttal „nyitotta” az adóügyi csoport —, de ha a kécskeiek az idén is olyan készséggel tesznek eleget kötelezettségüknek, m;nt tavaly, akkor a jövő év elejére nem maradnak adósai az államnak. T. I. PETŐFI NÉPE A Magyar Szó dalista Munkáspárt Bács-Kiskun megye! Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a «ács megyei Lapkiadó Vállalat ’elelős kiadó: Mezei István Igazgat' Szerkesztőjég: Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont- 28-19. 85-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér t/a Telefon: 17-09. Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forlpi Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 Index; 85 061 B. Gy.
