Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

KISZ-élel a kecskeméti parkettagyárban Nemcsak társadalmi munká­ban, hanem a termelésben és a kulturális tevékenységben is az elsők között áll Kecskeméten az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat (parkettagyár) KISZ- szervezete. Az itteni fiatalok szervezték meg például elsők között a vietnami műszakot összejöveteleiket mindig klub­délutánokkal egybekapcsolva tartják, érdekessé, hangulatos­sá teszik az ilyen rendezvénye­ket, ahol az üzem fiataljai jól érzik magukat, s nagy aktivi­tással kapcsolódnak a beszél­getésekbe, szellemi vetélkedők­be. Legutóbb a természetjárók szakosztályának tagjai kirándul­tak a Budai hegyekbe, s mint­egy harminc kilométeres gya­logtúrát tettek. Most újabb ki­rándulásra készülnek, ezúttal a Bükkbe látogatnak el. Szeretnék a kirándulási tervet jól teljesí­teni — természetesen a munká­ról sem feledkeznek meg. Két hete kezdődött meg a KISZ politikai szeminárium, amely­nek célja, hogy szélesítsék bél­és külpolitikai tájékozottságu­kat Az előadásokat a vállalat igazgatója, Hegedűs Gáspár tartja. Lazics Anita Sikeres évzáró Huszonkét millió forint bevétel (Tudósítónktól). A napokban került sor a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetben a zár- számadási közgyűlés megtartá­sára. Csőke István, a közös gaz­daság elnöke számolt be az el­múlt év eredményeiről, amelyek főként a növénytermesztésben kimagaslóak. De nem marad el ettől az — éves tervét 108 szá­zalékra teljesítő — üzemágtól az állattenyésztés sem, amely számos természeti csapás, elemi kár ellenére is 5 százalékos túlteljesítéssel dicsekedhet. A három évvel ezelőttihez ké­pest a termelőszövetkezet be­vétele, mintegy 10 millió forint­tal emelkedett, s a múlt év vé­gén 22 és fél milliót tett ki. Nagy gondot fordítanak a szö­vetkezeti gazdaság gépparkjá­nak gyarapítására, A helyes arányokra vall, hogy a tsz te­rületének 85 százalékán teljes gépesítés érvényesül, s az 1961. évi félezer holddal szemben egy- egy erőgépre tavaly már mind­össze 91 hold földterület jutott. A dolgozó tagonkénti jövede­lem két év alatt kis híján hat­ezer forinttal nőtt. A jelenlegi átlag 22 és fél ezer forint, de nem kevés azoknak a gazdák­nak a száma sem, akik az évet 25 ezer forintot meghaladó „mérleggel” zárták. Az idei gazdasági évben 450 holdra növelik a kukoricatermő területet, amelyen teljes egészé­ben vegyszeres gyomirtást al­kalmaznak majd. E művelési módnak köszörihető egyébként a májusi morzsoltban elért 29 és fél mázsás tavalyi átlagter­més is. A takarmánynövény-termesz­tés fokozásával nemcsak saját szükségleteiket kívánják a jö­vőben kielégíteni. Nem titkolt szándékuk, hogy idén az állat- tenyésztési üzemágból a nö­vénytermesztését felülmúló be­vételre törekszenek. Említsük meg még terveik közül, hogy ez évben 420 ezer liter tejet, másfélmillió tojást 130 hízott marhát és tízszer ennyi hízott sertést szánnak a népgazdaság asztalára a duna­vecsei Virágzó Tsz gazdái. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA GondallanságbAI gyermekhalál Február 1-én megismétlődött a január 24-én Katymáron tör­tént tragikus esemény. Sípos Antalné bugaci lakos ezen a reggelen _ lakásáról eltávozott, egyedül hagyva a konyhában 5 éves Franciska nevű gyermekét. A konyhában elhelyezett kály­hában égett a tűz, s egy kipat­tanó szikrától a tűzhely előtt levő, fával megrakott láda meg­gyulladt. A fa hosszú időn ke­resztül szenesedet! el, eközben nagy mennyiségű szénmonoxid fejlődött, amelyet a kislány be­lélegzett, emiatt elájult, s nem bírta elhagyni a lakást. Amikor a szülő hazaérkezett, a kislányt <$L> ysjJtyÜjjßfkA/ VASÁRNAP 9.25: Hírek. — 9.30: Népi muzsika. — lo.oo: Faluműsor. Utána kíván­csiak egyesülete. — 11.30: Sorozat­film, gyermekeknek. — 12.00: Nép­szerű tudományos film. — 12.30: Nemzetközi ökölvívó-bajnokság. — 15.30: Hírek. — 15.40: Hirdetések. — 16.00: Műkorcsolya EB. — 18.05: Le­leplezett város. — 18.25: Népi együt­tesek. — 18.35: Név és vezetéknév. Sorozatadás. — 19.40: Mikor kicsi voltam. — 20.00: Tv-hlradó. — 20.50: Tv-magazin. — 21.50: A szarajevói stúdió műsora. — 22.10: TV-híradó. HÉTFŐ 17.20: Hírék. — 17.25: Kis világom. — 17.40: Rajzfilmek. — 17.55: Műsor- ismertetés. — 19.00: A tv jelenti. — 18.15: Népi muzsika. — 18.45: Kor­szerű tudomány. — 19.15: Heti sport- szemle. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv* híradó. — 20.30: Tv-játék. — 21.30: Kamara-hangverseny. — 21.45: (Tu­domány 67. — 22.05; Tv-híradó, már eszméletlen állapotban ta­lálta, s annak ellenére, hogy a gyermeket azonnal kórházba szállították, már nem tudtak segíteni rajta. Sipos Franciska ugyanis a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus gyermekbaleset ügyében a vizs­gálat folyamaiban van. Letartóztatták a tiszakécskei betörőt A Kecskeméti Járási Rendőr­kapitányság előzetes letartózta­tásba helyezte Mező László 32 éves tiszakécskei alkalmi mun­kást. Mez» már többször volt büntetve, de nem tanult ezek­ből, ugyanis az elmúlt év jú­niusától kezdődően fivérével, Mező Gyulával több bűncselek­ményt követtek él. Júniusban például egyik éjszaka K. F. ti- saakécskei lakos házának udva­rára behatoltak, s tetőbontás útján 70 darab baromfit loptak el. A zsákmány nem volt elég, ezért még ugyanazon az éjsza­kán hasonló módszerrel R. D.- től 30 darab baromfit raboltak. A bűncselekményeket tovább folytatták, s szeptemberben pél­dául P. Zs. tiszakécskei lakostól tíz darab nyulat, decemberben pedig egy másik helyről 15 da­rab baromfit loptak él. Nem­csak a két Mező-testvér, ha­nem a szülők Is, Mező 'János és felesége tudtak a lopásokról, sőt ők vállalták az értékesítők szerepét. Mező László és Mező Gyula ellen lopás és betöréses lopás, Mező János és felesége ellen pedig orgazdaság elköve­tése miatt indítottak büntető- eljárást G. G. Megyei atlétikánk kelyzetképe A megyei atlétikai szövetség minden év végén nemcsak a szokásos ranglistát készíti el, hanem számvetést végez a sportág fejlődéséről. Ilyen fel­mérés készült most az elmúlt 1966-os évről Is. Sok pozitívumot mutat ez a mérleg, de — tegyük rögtön hozzá — legalább ugyanennyi az ellenkező előjelű tényező is. Az 1966-os év legfontosabb cél­ja, az atlétikai szakosztályok és a versenyzők számának növelé­se. E feladatot csak a tervezett­nél sokkal kisebb mértékben si­került megvalósítani. Nem volt eredményes a megyei TS elnök­ségének azon határozata, hogy 1966. évben minden járásban és városban legalább egy, számot­tevő atlétikai szakosztályt kell létrehozni. Mindez nem való­sulhatott meg, mert a TS-ek másirányú elfoglaltsága miatt, a megyei szövetség munkája sem volt kielégítő. Lemaradtak a szervező munka tekintetében. Hiba volt ez, még akkor is, ha tudjuk, hogy a szövetség erő­feszítései a járási és városi TS-ék segítsége hiányában hiá- bavalóak lettek volna. A legnagyobb hiba, hogy két három lelkes ember aktivi­tása kevés egy egész megye at­létikai életének fejlesztéséhez, szervezéséhez és tervszerű veze­téséhez is. Ezért kell legfonto­sabb feladatnak tekinteni most Szeretni kell a játékvezetést Riport egy „befutott" bíróval Érdekes hírt olvastunk a na­pokban. Az MLSZ Elnöksége kijelölte azt a 28 játékvezetőt, akik az NB I-es labdarúgó- mérkőzéseket vezetik. A sorban ismerős neveket találtunk. Hegyes Gyulát nem érte vá­ratlan meglepetés, hiszen már évek óta vezeti az NB I/B-s mérkőzéseket, s az őszi utolsó fordulóban pedig már az NB I- es tűzkeresztségen is átesett. A Tatabánya—Salgótarján mér­kőzést vezette és hogy ez a vizsga sikeres volt, azt a mos­tani kijelölés bizonyítja. Nagyszerű lehet a legmaga­sabb osztályban „bíró” lenni, de hogyan jut valaki odáig? Ezt már Hegyes Gyula mondja el nekünk. — Nem lehet valaki jó já­tékvezető, ha nem volt labda­rúgó. Én is így kezdtem. A Sáegedi UTC-ben, majd 18 éves koromban a Szegedi TK NB II- s csapatában rúgtam a lab­dát. Innen a Szegedi Dózsába vezetett az utam, végül 1948- ban a Kecskeméti Dózsa, akkor még járási bajnokságban sze­replő csapatában. Már aktív játékos koromban is szívesen vállalkoztam mér­kőzések levezetésére, majd le­tettem a vizsgát és 26 éves ko­romban játékvezető lettem. Véglegesen szakított az ak­tív játékkal? — Akkor azt hittem, később mégis másként alakult. Az em­lékezetes Kecskeméti Dózsa— Gödöllői Dózsa NB II-s mérkő­zésen Uzsoki megsérüli Nem volt n.ás, be kellett szállnom. Szívesen vállaltam a játékot, közben azonban nem hagytam abba a játékvezetést sem. Vég­érvényesen azután 1956-ban let­tem játékvezető. A bíráskodás is jól ment Hegyes Gyulának, mert égy év múlva már az országos keret­ben jelent meg a neve. NB III- as és megyei 1. osztályú mér­kőzéseket vezetett, de a pálya­futása még nem volt töretlen, 1960-ban majdnem egy évig — alig vezetett mérkőzést. Már- már úgy volt, hogy abbahagyja, de nem tudott szakítani a ked­venc sportjával. Ojra kezébe vette a sípot és az elmúlt ősz­szel megkapta az első NB I-es mérkőzését. Nehéz volt a legmagasabb osztályban vezetni? — Őszintén szólva nem! Az alacsonyabb osztályú mérkőzé­seket jóval nehezebb vezetni. Nß I-ben a labda sókkal töb­bet van játékban és kevesebb a szabálytalanság. Igaz viszont, hogy a felelősség jóval na­gyobb. Vannak-e érdekes élményei a játékvezetői pályafutásából? Ilyen minden játékvezetőnek akad. A BVSC—Budai Sparta­cus mérkőzést vezettem, és az utóbbi csapat l:0-ra vezetett. Az utolsó percben Murár a BVSC ismert játékosa egy ha­talmas műeséssel bedobta mg- gát a 16-öson belülre. Kifelé ítéltem szabadrúgást. Volt persze kellemetlenség Is. Soltvadkerten vezettem a Solt- vadkert—Kiskőrös örökrang­adót. Három soltvadkerti játé­kost kellett kiállítanom. A har­madik hozzám vágta a labdát, mire lefújtam a mérkőzést. Egy kényes kérdést. A fele­sége mit szól ahhoz, hogy min­den vasárnap távol van a csa­ládtól? Nem is lehet másként, mint­hogy nagy segítséget nyújt ne­kem. Szereti a sportot és sok­szor még vidéki mérkőzéseimre is elkísér. Ö az egyik legszi­gorúbb kritikusom. Hegyes Gyula évente 30—35 mérkőzést vezet. Szívesen vál­lal alsóbb osztályú mérkőzést is és nem restellj kézébe venni a zászlót, hogy fiatal kollégáját mint partjelző segítse. A most folyó játékvezetői tanfolyamon örömmel vállalta a fiatalok ok­tatását. Heti két alkalommal, éppen úgy edzést tart, mint bármely labdarúgó. Mik a ter­vei egy új NB I-es játékveze­tőnek? — Szeretnék sok jó mérkő­zést vezetni. NB I-est, NB Il-st és talán egyszer nemzetközit is. Mit ajánl a fiatal bíróknak? — Azt, hogy tanuljanak ál­landóan és ne csak elméleti­leg, hanem fizikailag is ké­szüljenek fel a játékvezetésre. Szeretniük /kell a labdarúgást a játékvezetést, és nem szabad visszariadni a nehézségektől. Ha így indulnak neki a pá­lyafutásuknak. akkor talán egy­szer ők is elérkeznek oda, aho­va most Hegyes Gyula befutott. Szabó Zoltán az év elején a megyei szövetség­nek, fiatal atlétikai szakembe­rekkel történő megerősítését. Ügy tudjuk, hogy dr. Bruncsák András, Grosán Pál, Kaiics La­jos és Ormos József személyé­ben máris új erők kapcsolódtak be a munkába és ez elegendő­nek látszik egy jobb, egészsé­gesebb szövetségi élet. kialakí­tásához. Ax atlétikai szakosztályok helyzete sehol sem rózsás. Töb- bé-kevésbé kielégítő körülmé­nyek között dolgozik a Báját Vasas MTE és a Kecskeméti Dózsa szakosztálya, de ezzel már be is zárult a sor. A fej­lődő atlétikai élethez e két vá­rosban is kevés egy szakosztály. A fentieken kívül még Kiskun­félegyházád, Kalocsán és Har- tán(!) van még' kisebb szakosz­tály. Ezek versenyzői évente 2—3 versenyen vesznek részt. Létrehoztak az utóbbi időben a járási TS segítségéve] Kecs­kemét járásban is két atlétikai szakosztályt. Semmivel sem magyaráz­ható, hogy Kiskunhalason, ahol komoly hagyományai vannak az atlétikának, évek ótá semmi sem történik a salakon. Mint­ha a kézilabdán és a labdarú­gáson kívül más sportágat nem is ismernének ebben a város­ban. Ki hinné, hogy a TS el­nöke nemrég maga is számot­tevő középtávfutó volt? Kiskőrösöm a múlt évben szép kilátásokkal indult meg a szer­vezés. Megépült a megye leg­szebb atlétikai pályája,' azután nem történt semmi. Visszaesett az atlétika Kunszentmlklóson és Bácsalmáson is. Nem foglalkoznak kellően az atlétikával a középfokú tanin­tézetekben sem. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az atlé­tika valamennyi sportágnak az alapja. Az elmúlt évi eredmények alakulását vizsgálva különösen a női futószámokban tapasztal­hattunk figyelemreméltó fejlő­dést, de fejlődött az egész női atlétika is. Ugyanez a fejlődés a férfiaknál már jóval mérsé­keltebb. Egyetlen kiugró ered­ményen kívül más számottevő sikert férfi atlétáink nem tud­ták felmutatni. Érdekés jelen­ség, hogy mái megyékben a férfi atlétika jóval előbbre tart a nőknél, nálunk pedig ép­pen fordított a helyzet, mert a nők messze megelőzik a férfia­kat. A megyék közti Béke Kupa csapatverseny is némi fejlődés­ről ad számot, meri. megyénk csapata a 12. helyről a 7.-re lé­pett elő. As 1967-es évben új célok, nagyobb feladatok előtt áll a megyei atlétikai szövetség most már megnövekedett gárdája. Reméljük, hogy az esztendő az előzőknél jóval több sikert hoz és a „sportok királynője” el­foglalhatja az őt megillető he­lyét megyénk sportéletében. Kovács Gergely Megsemmisített mérkőzések A megyei kosárlabda szőve ség versenybírósága megsemm sítette a középfokú iskolai kr sárlabda-bajnokség Északi cs' portjában a 3—4. helyért v vott mérkőzések eredményei A kiírást úgy módosította, hog a csoport 3. helyezett csapat- a Déli csoport 2. és a 4. helye­zett a Déli csoport 1. helyezett­jével játszik a középdöntőben Elrendelte a Verseli y hírősé mindkét mérkőzésnek Kecske­méten történj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents