Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

5. oldal 1961. február 4, szombat Nagy téli könyvvásár A hangzatos cím nem reklám, vezihetném kulturális megmoz- nem is a Művelt Nép V. könyv- dulásnak. terjesztői adták új akciójuknak. * Mégis illik rá, csipkelődő mel- Két hosszú asztalon könyv- lékzönge nélkül, mert... Kü- hegyek. Vagy 20 ezer forint ér- lönben aki látta már ezeket az tékű könyv. Illetve most már üzemi könyvkiállításokat, az jó kétezerrel kevesebb, holott Egy forgalmas óra. — Bal ról Bodó Jánosáé, Kovács Gyula és Nagy Ildikó, asztalokon szétterített dús vá­lasztékot és a hosszan lapoz­gató vevőket, az egyetért, Százhúsz bizományosa van Kecskemétem a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak. Többségük nagy forgalmat • bo­nyolít le, de még az 5 üzemük­ben is vannak olyanok számo­sán, akik nem vesznek könyvet, ha senki sem biztatja őket, de nem tudják megállni, hogy ne vegyenek, ha eléjük teszik. Igen, ilyen bonyolult művelet a könyveladás. Mert könyvet nem úgy «eszünk, mint kenyeret, vagy cipőt. Némelyikünknek egyáltalán nincs rá szüksége, s úgy kell rászoktatni. Más meg nem tud ellenállni a varázsnak, megvesz mindent, amit szeretne elolvasni, aztán ott gyűlnek a polcon garmadában, mert ideje meg nincs rá. Az utóbbi ugyebár rokonszen­vesebb. Ám a könyvterjesztők­nek azok adnak több munkát, akik még nem rendszeres vá­sárlók. ök a piac „fehér foltjai”, akikért most új harcba indul­tak a kereskedők. S ez a harc á legkevésbé kereskedelmi ak­ció, ehelyett sokkal inkább ne­esak az imént nyitották M a terem ajtaját. A forgalom java pedig az ebédszünetben és a munkaidő után várható. Kovács Gyula, a könyvter­jesztő vállalat üzemi szervezője sorolja az adatokat: — A Rádiótechnikai Gyárban 8000 forint volt a forgalom, a megyei tanácsnál 7500, a Cipő­gyárban 17 000! — igaz, hogy ott két napig tartott a kiállítás —, 8 az Épületszerelő Vállalat­nál 21 ezer forint. A megyei kórházban, ahol pedig havonta megjelenünk, 10 ezer forint ér­tékű könyvet adtunk el... A vállalat tavaly ősz óta foly­tatja ezt az gkdót. Valamennyi bizományoshoz ellátogatnak évente két alkalommal egy ek­kora halom könyvvel. Az anyag igen változatos. A legújabb könyvsikerektől a képzőművé­szeti kiadványokon át a tudo­mányos munkákig és a szakiro­dalomig. Ha pedig olyat keres valaki, ami épp nincs meg, vagy már elfogyott, felírják, s ha le­het még aznap kihozzák neki az Arany János utcai könyves­boltból Régen ügynökök járták az üzemeket, vállalatokat. Ez kul- túráltabb és hatásosabb módja a könyvterjesztésnek. * A Kecskeméti Városi Tanács­nál Bodó Jánosné a bizomá­nyos. Most ragyog az örömtől, sűrűn be-benéz a tanácsterem­be a kiállításra. Sok a munkája, hosszan nem időzhet, majd csak az ebédszünetben. De ő a házi­gazda, s lelkesedik a sikeren. — Véletlenül csöppentem én ebbe — mondja. — Szeretem a könyvet, elég sokat költők rá. Aztán tavaly megbetegedett a bizományosunk. Mi pedig ott álltunk, sokan, félbemaradt so­rozatokkal. Most mi lesz? Ki gondoskodik róla ezután, hogy megkapjuk az újdonságokat? Más nem vállalta, végül neki­vágtam én, így segíteni tudok a kollégáknak is. Minduntalan nyílik az ajtó. Két-háromszáz forint értékű könyvet is becsomagol egyszerre Nagy Ildikó, az Arany János utcai bolt eladója, aki most a kiállításon segít. Kedvesen mo­solyog, ha a vevő a pénztárca után kotorászik: — Nem kell most fizetni. Majd a részleteket a bizomá­nyosnak: Bodó Jánosné, X. eme­let, 24-es ajtó... Ott lehet kap­ni mindig új könyveket is... Igen, így persze könnyebben rászánja magát az ember akár hónap vége felé is. Kovács Gyu­la azt mondja, hogy egy-egy ilyen kiállítás után mindenütt egycsapásra megemelkedik a forgalom. Olyanok is kezdik ke­resni a könyvet a bizományos­nál, akik azelőtt soha nem vá­sároltak. M. L. Legtöbb a társadalomtudományi előadás Háttérbe szorul a természettudományi ismeretterjesztés A TIT féléves mérlege A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei titkár­ságán elkészítették az 1966. második félévi munka értéke­lését. Az értékelés városonként és járásonként teszi mérlegre a végzett munkát. Megyénkben 1709 előadást tartott a TIT 102 ezer főnyi hallgatóság előtt. Ez a szám, egybevetve az előző évekkel, csökkenést mutat. Az előadások tematikáját boncolgatva kitűnik, hogy a természettudományos előadá­sok száma — hasonlóan az elő­ző évekhez — tovább csökken. Míg a természettudományos előadások százaléka csak 34, addig a társadalomtudomá­nyok 66 százalékban szerepel­nek a TIT végzett programjá­ban. A világnézeti nevelés szem­pontjából igen nagy jelentősé­gű természettudományi előadá­sok fokozatos csökkenését azzal indokolja a TIT megyei titkár­sága, hogy a különféle tömeg­szervezetek és társadalmi szer­vek elsősorban a humán tár­gyak köréből veszik ismeretter­jesztésük témáit, különösen népszerű az irodalom, a peda­gógia, a művészet és ezen be­lül is a film és a képzőmű­vészet. Olyan fontos természet- tudományokkal, mint a bioló­gia, fizika, kémia, matematika és a csillagászat, a TIT-en kí­vül egyetlen szerv sem foglal­kozik. Hozzájárult a természettu­dományok háttérbe szorulásá­hoz 3z is, hogy a rendkívüli népszerűségnek örvendő sza­badegyetemi ismeretterjesztő forma, ami ugyancsak a TIT rendezvénye, túlnyomó részben társadalomtudományi tagozato­kat indított. Klubjaik és közsé­gi értelmiségi ankétjaik ugyan­csak ebből a tárgykörből vá­lasztják témáikat. A fizika, kémia, matematika és a csillagászat megyénkben meglehetősen szegényes formák között kerül az ismeretterjesz­tésbe, ezeknek az előadásoknak is nagy része a diákszakkörök­ben, előkészítő kurzusokon. Sajnos, az előadott műszaki témáknak is több mint fele a MÁV szakmai témáiból adódik. Az elmúlt félév TIT munká­jában első helyen áll Baja vá­ros, Kalocsa és Kecskemét, míg a kiskőrösi, dunavecsei és bajai járásokban számos vonatkozás­ban emelni kell a munka in­tenzitását. A megyei titkárság értékelő jelentése feladatként jelöli meg a jövőre a természettudomá­nyos ismeretterjesztés kiszéle­sítését. B. J. Szüret az Áranyhomokon NAGYLÉLEGZETÜ körül- pillantás a híres 'kecskeméti öregtemplom tornyából. Milyen szép a város innen fentről. Szeptember elején járunk, ami­kor a világ fürdik az áradó napsütésben, s csupa illat, za­mat. .. Ezt az utóbbit ugyan való­jában nem érezheti az ember a filmről, de elevenen hozzá­képzeli a mindent elborító szín- zuh at ághoz, a város fölé feszü­lő fényes éghez és az alant el­terülő, szívderítő látványhoz. A főtér zászlódíszben, a túloldal­ról csillognak a Cifrapalota csillogó díszei, zöld lombsátor alatt bujkálnak a park sétá­nyai, sárgán világit a keramit- úttest, s az épületek fehér fa­VASÁRNAP Busójárás Mohácson 1 Kétnyelvű prospektust adtak ki — hiszen nem­zetközi hire van már, s szinte tódulnak a kül­földiek is — a színpompás mohácsi busójárásra. A Baranyai Vasárnapok keretében az idén feb­ruár 4-én és 5-én, szombaton és vasárnap ren­dezik meg a busójárást igen változatos kulturá­lis programmal körítve. Az első napon Nemzeti­ségek farsangja címmel a Magyarországi Nem­zetiségi Központi Táncegyüttes és a mohácsi Űr . Barázda Tsz délszláv együttese ad műsort < művelődési házba]j.. Vasárnap zenés ébresztővel kezdődik a nap, délelőtt térzene, gyermekfar­sang és a Baranya megyei együttesek tarka be­mutatója szerepel a programban. Közben képző- művészeti-, gyermekrajz,- kerámiakiállítás, nép­rajzi könyvkiállítás, divatbemutató, s még ökör­sütés is várja a közönséget. Délután következik a műsor fénypontja. Tá­bort építenek a Széchenyi téren, ahova sietve behúzódnak a „törökök", s máris rájuk rontanak az ijesztő álarcok mögé rejtőzött busók. Tüz- tánc és tűzijáték zárja ezt a látványos játékot, hogy utána hajnalig álljon a tánc a messzefói­don híres busóbalban. lát piros tetők határolják el a kék égtől. A kamera végigpásztázza a látványt balra az Aranyhomok Szállóig, s elkalandozik jobbfe­lé, míg megállapodik a szín­házon. A Szüreti Napokról ké­szült dokumentumfilm kezdő képsorai. Gazdag színvilágú ké­pek. Talán kissé túlságosan is színesek. Ilyen a nyersanyag. A Megyei Filmstúdió munkatársai ezzel kellett dolgozzanak, nem az ő hibájuk, ha némelyik elkényez­tetett szakértő esetleg felrója az élénk színvilágot, ök ezzel a nyersanyaggal is próbáltak és tudtak mértéket tartani. Ami pedig a felvételek mozgalmas­ságát, a képek céltudatos meg­szerkesztettségét és művészi színvonalát illeti, elmondhat­juk, hogy a stúdió több mint iélévtizedes tevékenységének koronája ez a film, bizonyít­vány az érettségről, s a továb­bi, az eddigieknél nagyobb fel­adatokhoz vezető lépcsőfok. A BE VeZETÖ képsorok után máris ott állunk a kiállítás pa­vilonjainak tövében. Rövid tu­dósítás a megnyitó ünnepség­ről, azután végigkalauzolnak bennünket a látnivalókon. Min­den fontos részletből kapunk ízelítőt, de ott mapad a néző­ben az az érzés, hogy ennél többet, alaposabban kellene körülnézni — személyesen is. Legközelebb. S ez nagyon lé­nyeges hatása ennek 9 mind­végig friss, pergő dokumentum- fí'mnek. Mert látni fogja egy­részt a megye minden mozijiá- nak közönsége a következő he­tekben, másrészt pedig nagyon '"kan külföldi barátaink is. ö"« zésén csaknem tucatnyi kő- pi ’t küld szét a megyei és a v~-osi tanács Szimferonolba, Co- vi e*rvbe. Gus Hall elvtársnak az Egyesült Államokba — ő szintén itt járt tavaly a Szü­reti Napokon, emlékezhetnek rá olvasóink —, s máshová is, ahol ismerni akarják jobban a világhírű kecskeméti barack ha­záját, s el akarnak látogatni előbb-utóbb hozzánk. Nem volt könnyű egy rövid negyedórás filmben a többna­pos program rengeteg látniva­lóját, eseményét csokorba fog­ni. Csak a leglényegesebbet volt szabad megtartani az el­készült felvételekből. Mégis eljutottak és hiteles beszámolót adhatnak most fil­meseink a Fogat Derbyről, a Lo vasn apókról, a stadionbeli nagy népünnepélyről és a vá­sár területén lezajlott búcsú­bálról. Hogy ez a beszámoló hiteles, hatásos, arra csupán egyetlen példát: levetítették az egyik, megyénkben járt agrárszakem­ber-küldöttségnek, s a tudósok, kutatók, tanárok őszinte meg­lepetésünkre, hiszen senki se várta tőlük —, megtapsolták. A kicsinyke alkotó kollektí­va valamennyi tagját dicséret illeti ezért a teljesítményért: Ábrahám Jánost, a stúdió ve­zetőiét, Dobó Máriát, Fodor Balázst, s a pompásan illő, a sokféle hangulathoz és ritmus­hoz remekül igazodó zene vá­logatóját és szerkesztőjét: Kör- ber Tivadart. A szépen szóló népi zenéért Farkas Lacit és zenekarát illeti dicséret. Er ,M ARASZT A LÁS csupán azért érheti a filmet, mert — túlságosan sokáig váratott ma­gára. Kecskeméten a múlt hé­ten kezdték vetíteni, s csak ez­után indul el megyei kőrútjá­ra. Tehát a Szüreti Nanok után jó négv hónappal! Holott az első oé'dány már október vé­gén készen volt. Csak a meg­rendelő hiánvzott a munka to­vább folytatásához. Mester László

Next

/
Thumbnails
Contents