Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

1991. téhm&r 24, péntek 3. oldal A gazdaságirányítási rendszer reformja és a szállítási szerződések Dr. Kávási Lóránd, a Báos- Kiskun megyei Döntőbizottság vezetője nyilatkozott lapunknak arról, hogyan éreztette a hatá­sát tavaly a gazdaságirányítási rendszer reformja a [szállítási szerződésekben. Ismeretes, hogy 1966 szeptem­berében lépett hatályba a 10/1966. számú kormányrende­let, amely a kereskedelmi mód­szereket helyezi előtérbe a vállalatok kapcsolatában, segíti a fogyasztói igények és a ter­melés összhangjának a megte­remtését. Bár az új jogszabály a tavalyi évnek csak az utolsó négy hó­napját érintette, bizonyára le­mérhető, hogy milyen hatást gyakorolt az ügyforgalom ala­kulására. — A szerződési ügyeik tekin­télyes hányada kikerült a Dön­tőbizottság hatásköréből, hiszen a rendelet értelmében az ötezer forinton aluli kötbérigények érvényesítésétől eltekinthetnék a jogosultak. Jelentős változás az ügyforgalom szempontjából az is, hogy ha a vállalat az esedékességtől számított 30 na­pon belül önként megfizeti a reá háruló kötbért, megtakarít­hatja az összeg felét. Mindez nyilvánvalóan közrejátszott abu ban, hogy tavaly 511-gyel ke­vesebb vitás ügy került a Dön­tőbizottság elé, mint 1965-ben. Ha azonban ügycsoportonként vizsgáljuk a forgalom alakulá­sát, igen eltérő adatokat ka­punk. A szerződési viták száma csökkent a legnagyobb mérték­ben. Ennek leginkább az a ma­gyarázata, hogy az új jogsza­bály megszüntette, illetve csak az OT által meghatározott ter­mékekre tartotta fenn a szerző­déskötési kényszert. Ugyanak­kor bár csökkent, de még min­dig elég sok volt a minőség- hibás teljesítéssel kapcsolatos ügy. Amikor megjelent az űj rende­let, egyesek azt jósolták, hogy a szerződéskötési kötelezettség feloldása nyomán növekszik majd a hiánycikkek száma. Mi­lyen tapasztalatokat szerzett ezzel kapcsolatban a Döntőbi­zottság? — A szerződéskötési kötele­zettség feloldása mindenekelőtt pozitív eredménnyel járt: a vállalatok nagyobb körültekin­téssel, a lehetőségek reális fél­mérésével szerződtek. Kétségte­len viszont az is, hogy egyes vállalatok elzárkóztak a hiány­cikklistán szereplő termékek gyártásától, illetve csak a min­denkori raktárkészletnek meg­felelően, eseti vétel alapján vol­tak hajlandók értékesíteni ezen termékeket. Megfigyelhető ma még az is, hogy a gazdaságos termelésre való törekvés és a szükségletek kielégítése között nincs mindig összhang. A Bács- Kiskun megyei Finommechani­kai Vállalat például azért nem dolgozta fel fél éven keresztül a raktárában levő nagymennyi­ségű alumíniumhuzalt, mert a magas adó miatt ráfizet az alu­míniumfonat gyártására. Ugyan­akkor e cikk iránt jelentős ke­reslet mutatkozik. Nyilvánvaló tehát, hogy a szükségletek töké­letesebb kielégítését, a hiány­cikkek számának a csökkentését bizonyos adóügyi változtatások is segítenék. Korábban már említette Kávási elvtárs, hogy a szerződések teljesítésének a minősége ellen még mindig sok kifogás merül fel. Hallhatnánk néhány pél­dát? V-a. a minőségrantás okai közé sorolhatom, hogy egyes üzemek­ben még mindig nem ismerik jól a szabványokat. Sokszor a technológiai fegyelem megsze­gése ad okot a kifogásra. Gyakori volt a panasz tavaly az úgynevezett napi fogyasz­tású élelmiszerek minőségére. Sajnos, a kiskereskedelmi vál­lalatok sem fordítottak kellő gondot az általuk forgalmazott élelmiszerek vizsgálatára. Jel­lemző, hogy a Bács-Kiskun me gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat bolti ellenőrei csak egy ízben kaptak utasítást a kenyér minőségének a vizsgá­latára. Számos minőségi hiba forrása volt a felületes terve­zés. Példa erre a kecskeméti FÜSZÉRT-telep kazánháza, amelybe azért törhetett be a talajvíz, mert az ÉM Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat nem tervezett megfelelő szige­telést. Súlyos hibákat okozott a kivitelezők hanyagsága is: a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat nem az előírásoknak megfelelően vé­gezte el a talaj feltöltést a mély­kúti tisztasági fürdő építésénél és emiatt később az épület meg­süllyedt. A jő minőség mellett fontos követelmény a szerződésben rögzített határidő betartása is. E téren javult a helyzet? — Általánosságban megálla­píthatjuk, hogy javult a szer­ződési fegyelem. A korábbinál kevesebb késedelmes teljesítéssel találkoztunk. Figyelemre méltó, hogy például a Bács-Kiskun me­gyei Építési és Szerelőipari Vál­lalatnál is javulás tapasztalha­tó, pedig e vállalat hosszú éve­ken keresztül súlyos százezreket fizetett késedelmi kötbér címén. A fejlődés ellenére azonban még nincs okunk elégedettségre. Van példa éppen elég a szer­ződések késedelmes teljesítésére is. A Kalocsai Város- és Köz­séggazdálkodási Vállalat pél­dául tavaly nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezett­ségeinek zömét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy igen fontos munkák végrehajtását mulasz­totta el: a tsz bekötő utak épí­tése szenvedett késdelmet. A gazdaságosság egyre inkább elsőszámú követelménnyé vá­lik, a kötbér pedig kedvezőtle­nül befolyásolja a vállalatok eredményét. Ebből következik, hogy a kötbér fizetési kötele­zettségnek egyre nagyobb ha­tást kell gyakorolnia a szerző­dési fegyelemre. Így van-e ez? — Kétségkívül. De még sok­kal hatékonyabb eszköz lehetne a kötbér, ha a vállalatok min­den esetben alaposan megvizs­gálnák, kiknek a hanyagsága idézte elő az anyagi veszteséget és nem mulasztanák el a fele- lŐ6ségrevonást sem. Sajnos, még nem egészen így áll a helyzet. A már említett Kalocsai Vá­ros- és Községgazdálkodási Vál­lalat például tizenhárom eset­ben fizetett kötbért tavaly, de csak két ízben történt felelős- ségrevonás. Javulás tapasztal­ható viszont e téren az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál: tavaly minden köt­bérügyet kivizsgáltak és 17 al­kalommal fegyelmileg felelős­ségre vonták, kártérítésre kö­telezték a mulasztókat. I Kérjük, hogy befejezésül össze- gézzé röviden az új szerződés- kötési rendszer végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatait. — A kormányrendelet életbe­lépése óta eltelt idő még túl rövid ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Ahhoz, hogy a szerződéskötési rendszer maradéktalanul be­töltse szerepét, még olyan újabb jogszabályokra is szükség van, amelyek a gazdaságirányítási rendszer reformjával együtt fo­kozatosan lépnek életbe. Az eddigi tapasztalatok minden­esetre azzal biztatnak, hogy az új szerződéskötési rendszer jó szolgálatot tesz gazdasági éle­tünk továbbfejlesztése, a szük­ségletek egyre tökéletesebb ki­elégítése érdekében. Békés Dezső Tanácskozás egy járás parasztfiataljainak képviseletében Termelőszövetkezetekben, ter­melőszövetkezeti csoportokban dolgozó parasztfiatalok találkoz­tak tegnap délelőtt a kecskemé­ti járási pártbizottság székházé­ban. A KISZ járási bizottságá­nak meghívására közel hatvanan jelentek meg, s beszélgettek gondjaikról, eredményeikről, életkörülményeikről. Részükre Faragó Gyula járá­si KliSZ-titkár tartott vitaindító előadást. Egyebek között szólt a falvakból történő elvándorlás okairól, a közös gazdaságokban a munkáskéz hiányáról. Emlí­tette, hogy a járás mintegy tíz­ezer szövetkezeti gazdája közül nem egészen 700 a 25 évesnél fiatalabb, az átlagos életkor vi­szont 52 év. Szólt a szakmunkás­képzés gondjairól is, főleg ar­ról, hogy ezt a legtöbb közös gazdaság nem szorgalmazza eléggé, s a végzett szakemberek megbecsülése sem mindenütt egyformán kielégítő. Majd meg­említette, hogy az utóbbi idő­ben már javult a fiatalok rész­vétele a mezőgazdaságban, az elmúlt évben nagyobb fokú „visz- szavándorlás” indult meg; pél­dául csak Tiszakécskére 175 fiatal tért vissza. De, mint mon­dotta végül, a járás közös gaz­daságai» előtt álló lehetőségek a fiatalok részéről az eddiginél is nagyobb közreműködést kíván­nak; A vita két csoportban zajlott le; más-más gondokról beszél­gettek ugyanis a termelőszövet­kezetekben, illetve a termelő­csoportokban dolgozó fiatalok. Különösen sok szó esett az ifjú szakmunkások és technikusok megbecsülésének a hiányáról. Éled a határ Felvételünk idő­pontjában még sok gondot okozott Kontra Pálnak, a h artad Béke Terme­lőszövetkezet trak­torosának az átfa­gyott, nehéz talaj. A védgát melletti határrészen épp ezért nehezen ha­ladt munkájával, a legelőterület fel­szántásával. Azóta minden bizonnyal a közös gazdaság valamennyi táblá­ján könnyen, jó ha­tásfokkal dolgoznak a szántó traktorok, köztük a képünkön is látható DT— 54-as. — Amiről egyébként a foto nem árulkodik; a tábla túlsó részén egyidőben három gép a szervestrágya kiszórásával gon­doskodik a talajerő pótlásáról. Fontos a „jelleg“ Kalapot le az Igyek­vő emberek előtt. Kü­lönösen, ha igyekeze­tük nem sablonos, nem köznapi. Mostanában mind több jelét látom bi­zonyos fajta igyeke­zetnek. Hogy teszem azt, nagy igyekezettel be akarjuk valamiről bizonyítani, hogy ilyen, pedig nem is olyan. Mondok két konkrét példát. Az lllatszerbolt ki­rakatában egy üvegen nagybetűs felirat: DIÓOLAJ — s alatta kisebb betűkkel — jel­legű hajolaj. Tetszenek ugye érteni? Az üveg­ben hajolaj van, nem dióból készült, de a jellege — a dióé. Egy csemegeüzlet külön­féle italoktól roskado­zó pultján az egyik üvegen nagybetűs fel­irat: CALVADOS — s alatta kisebb betűk­kel — jellegű valódi almapárlat. Tetszenek ezt is kapisgálni, ugye? Az üvegben pár­lat van, ugyan nem a világszerte ismert márkájú ital, de a jel­lege — az calvadosi. Azt hiszem az igye­kezet terén — hogy tudniillik igyekezni kell a fentiekhez ha­sonló ötletességgel reklámozni az árukat — még rengeteg a tennivalónk. Lenne is mindjárt néhány ja­vaslatom. Az autószalonok ki­rakatában, fényeskedő Trabant elé a követke­ző táblát is tehetnék: [óriási betűkkel) MER­CEDES (kis betűkkel) — jellegű autó. (Szin­tén négy heréik, egy volán, egy tengelykap­csoló.) A hentesüzlet pulU jára: TÉLISZALÁMI — jellegű szafaládé. (Szintén húsból ké­szült.) A könyvesbolt tárlói mögé: Űj HEMING­WAY — jellegű re­gény. (Kotorka Mihály, Hemingway legjobb magyar olvasójának új regénye.) És így tovább, azt hiszem, a lehetőségek valóban felmérhetetle- nek. Olyannyira, hogy nyilván akadna, aki sajnálatosnak tartaná mindezt csak az üzleti életre korlátozni. Cse­kélyke igyekezettel al- kalmazhatónak vélné mindenhol. így véle­ménynyilvánításnál, — amikor például a fő­nök beosztottunk fe­löl érdeklődik: „Nem szorgalmas, de igyekvő jellegű" — mondhat­nánk. Vagy egy ma­gyar film megtekinté­se után: Amerikai jel­legű — szegényes al­kotás. Vagy: Feleség a férjéről a barátnőinek: Ödön férfi — jellegű házastárs. Azt gondolom azon­ban, hogy mindéz mát messzire vinne, így hát a magam részéről ma­radnék a gazdasági életnél, különös tekin­tettel arra, hogy az új Kettőzött felelősséggel ■Z’ ét évvel ezelőtt, más be- lépni szándékozók mel­lett, egy szerény, halk szavú kislány is felvételét kérte a dunavecsei Üj Élet Tsz-be. A gazdaság vezetőinek pedagógiai érzékét dicséri, hogy az új ta­got nyomban a felvételt köve­tően alapfokú könyvelői tanfo­lyamra küldték. A szakmai is­mereteket — arjnak ellenére, hogy különösebb előképzettség­gel aligha rendelkezhetett — példásan elsajátította, s az iro­dára már mint képesített köny­velő tért vissza. Az akkori kis­lány — azóta már asszony, s a Sípos Lászlóné nevet viseli — a múlt év őszén, a mérlegké­pes fokozatot is megszerezte, s egyik erőssége a tsz könyvelő- ségénék. A közelmúltban egyéb­ként felvételét kérte a pártta­gok közé. — Régi célom és reménysé­gem volt, hogy a párt tagjai­nak sorába léphessek. Éreztem azonban, hogy felkészültségben, tájékozottságban még nem ütöm meg a mércét. Aztán egy szép napon az alapszervi titká­runk beszélt velem, az ő biz­tatásának a nyomán érlelődött meg 'bennem végleg az elhatá­rozás, s felvételemet kértem a pártba. A zon túl, hogy az ideológiai önképzést illetően is igyekezett a párt teljes értékű tagjává válni, közéleti szereplé­se is mindenképp méltóvá teszi erre. Tagja a termelőszövetke­zet nőtanácsának, látogatja a nők akadémiáját, amely ugyan­csak látókörének kiszélesítésé­hez segíti hozzá. — Nem mindenki érti rryég mai életünk sokrétű esemé­nyeit, azok rugóit, összefüggé­seit. Segítenünk kell annak megmagyarázásában, hogy mi miért van, s ami még nem a legmegfelelőbb, hogyan lenne leginkább megvalósítható —, ez Síposné egyik alapvető prog­ramja. A fiatalasszony a módosított szervezeti szabályzat értelmé­ben tagjelöltségi idő nélkül jut majd a döntést követően párt­tagsági könyvéhez. 17 z az intézkedés az építő munkában és a közélet­ben egyaránt helytállókat tisz­teli meg. Egyúttal nagyobb fe­lelősséget is ró a kommunisták­ra, hiszen nem a próbaidő alat­ti magatartás dönt, hanem a be­lépni szándékozó egyéniségé­nek, a kötelességekből való részvételének kell nyilvánvaló­vá tennie, hogy az előlegezett bizalomra érdemes. Sípos Lászlónéban megbíz­nak. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy a közelmúltban a 39. körzet választói egyhangú egyetértéssel községi tanácstag­nak jelölték. — Mindez kettős öröm, egy­szersmind kettőzött felelősség a számomra. Hiszem, hogy a ré­gebbi tanácstagok segítségével mechanizmusban min­denki az eddiginél ueom tanacstagOK segítségével jobban igyekszik majd jelölesem jóváhagyása után — megbirkózom majd a fel­adatokkal. Mint párttag pedig igyekszem a kommunistához il­lő száz százalékos helytállás mellett ideológiailag még to­vább képezni magam. rJ1erveihez, elhatározásához minden támogatást meg fog kapná a leendő párttag és tanácstag azoktól, akiknek kol­lektíváját jelenlétével gazda- i- T. eladni a portékáját. Amiért is jó étére azt tanácsolom; ne csak a nagybetűket olvassuk él! Ebben a reményben én máris a legkisebb betűkkel kopogom le, hogy mindez, amit ol­vastak HUMOROS — jellegű írás. H. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents