Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
19«! február 23, csütörtök S. oldal Népszerű zenekari hangverseny Kecskeméten A HÉTFŐI hangverseny műsora már előre felcsigázta érdeklődésünket. Ellentétben azok véleményével, akik lekicsinylőén beszéltek a programról, le kell szögeznünk, hogy a koncert valamennyi száma — különösen a műsor törzsét alkotó három Gershwin-kompozíció — népszerűségében is értékes zene, századunk zeneművészetének egyik érdekes törekvését képviseli. Maradanöóságukat a keletkezésük óta eltelt idő (a Rhapsody in blue pl. 1924-ben íródott!) éppúgy igazolta, mint az a tény, hogy korunk nagy előadóművészei és karmesterei szívesgin tűzték és tűzik ma is műsorukra. Ahogy az est karmestere, Sándor János mondta: „Néha olyan jól esik ilyen zenét is dirigálni.” A közönség oldaláról ugyanezt így fogalmazhatjuk meg: egy szezonban egyszer jól esik ilyen zenét hallgatni. Első számként Hacsaturján: Álarcosbál c. szvitjének három tétele hangzott el. A hagyományos fogantatásé mű talán a legkevesebb orientálja elemet tartalmazza a szerző valameny- nyi alkotása között. A lendületes keringő, az érzelmesebb románc és a szinte rikítóan harsány galopp a jó előadás révén hatásos nyitó számnak bizonyult. A sokhelyütt mozaikszerű elemekből felépített Gershwin- kompozíció, az Egy amerikai Párizsban a vártnál halványabb tolmácsolásban hangzott el: tempói visszafogottabbak voltaik, színgazdagsága sem érvényesült maradéktalanul. Annál kitűnőbb volt a Rhapsody in blue me'gszól altatása. A bravúros zongoraszólót Antal Imre, a tavalyi nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny győztese játszotta fölényes technikai tudással, a műhöz illő ritmikai kultúrával, frappáns szellemességgel, ugyanakkor megfelelő mértéktartással. Keze alatt a kompozíció valódi értékei, zenei tartalmassága bontakozott ki az esetleges kom- mersz-elemek rovására. A nagy sikerben a műhöz méltó interpretáció mellett nyilván a művész népszerűségének is része volt. A TAPSOK hatására a rapszódia második felét meg is ismételték. A Porgy és Bess c. Gershwin- ©pera három közismert részlete nem adhatott átfogó képet a mű egészéről. Lorencz Kornélia és Bende Zsolt szépen hangzó, kultúrált előadása ellenére is inkább zenekarkíséretes „song”-oknak hatottak, mint egy eleven drámai történés részeinek. Kár, hogy a magyar közönségnek eddig nem nyílt alkalma ennek a valódi remekműnek eredetiben történő megismerésére, melyben a színpadon megjelenő miliő és a muzsika semmiképpen nem választható el egymástól. A hangverseny zárószáma, Grófé: Grand Canyon-szivtje káprázatosán virtuóz, ötletes és egységes hangvételű zene, de Gershwinhez viszonyítva jóval felszínesebb is. Jó előadásban persze sohasem téveszt hatást. Grófé szerencsére ismerte és nem lépte át azt a határt, mely a hatásosságot az olcsó hatásva- dőszattól elválasztja. Meg kell dicsérnünk a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekart, mely a szvit technikai nehézségeiben és az effész műsor számára szokatlanabb zenei világában egyaránt jól helytállt. Csuoán a zárószám kihagyott két tételét sa iná'tuk. de a hangverseny Időtartamára való tekintettel ezt a „húzást” megbocsátható- nak tart Vük. sz é-NTTOtscoSA N hagytuk a méltatás végére Sándor János karmestert, akinek az est sikerét legnagyobb részben köszönhetjük. Vezényléséből a művek szeretete és lényegük megértése érződött. Sok színnel, fantáziával és vitalitással szólaltatta meg ezt a zenét, mely maga is csupa szín és magával ragadó ötlet. A zenekart mintegy belülről irányította, az olyan dirigensek biztonságával, kik maguk is zenekari muzsikusként kezdték pályájukat. Sándor János ütős múltja kelt új, magasabbrendű életre különösen a Rhapsody in blue és a Grand Canyon-szvit ritmikájának pregnáns megeleveníté- sében. VÉGÜL csak annyit: régen láttunk ilyen népes hallgatóságot zenekari hangversenyen a kecskeméti színház nézőterén. Körber Tivadar A pártoktatás neveljen gondolkozásra A pártokíalÚH jó megszervezése és eredményes lebonyolítása minden évben nehéz feladat elé állítja a pártszervezeteket. Az 1966/67 évi pártoktatásnak olyan sajátosságai vannak, amelyek különösen megnövelik a propagandamunka irányítóinak és a propagandistáknak felelősségét és nehezebbé teszik munkájukat A pártoktatás akkor tehet a legtöbbet a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, ha a maga eszközeivel is elősegíti a dokumentumok sokoldalú tanulmányozását, ismertetését, feldolgozását és elfogadását Az idei pártoktatási évadnak még csupán a derekán tartunk, azonban már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az lé ütemben halad i fp A Moziüzemi Vállalat vezetői szerint a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat megfelelő ütemben végzi a kecskeméti Városi Mozi átalakítását. Képünkön ugyan csak egyetlen munkás látható, de az épületben felvételünk idején is legalább negyvenen szorgoskodtak. Az átalakítási munka még hiányzó részletterveit (tetőszerkezet felújítása, villanyszerelés, stb.) február 28-ra készíti el a megyei tervezőiroda. A Moziüzemi Vállalat vezetői remélik, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára már a kecskemétiek rendelkezésére tudják bocsátani az új köntösbe öltöztetett filmszínházat. egyik legfontosabb célkitűzést, a kongresszus anyagainak széles körű tanulmányozását, ismertetését sikerült megoldania. Ezt bizonyítja, hogy a pártoktatás résztvevőinek létszáma és érdeklődése minden eddigit felülmúl. A pártoktatás nagyon sok emberhez juttatja el a kongresz- szus mondanivalóját, hiszen több mint 800 ezer ember vesz részt az idén a szervezett oktatásban. Ezért is fontos, hogy a pártpropaganda éljen a lehetőséggel és munkáját úgy végezze, hogy az megfeleljen az igényeknek és minden szinten kielégítse a nagyfokú érdeklődést. A pártoiktatás résztvevői között, mint egész közvéleményünkben egyértelmű helyesléssel találkoztak a kongresszus célkitűzései. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg és sok kérdést tesznek fel a társadalmi és gazdasági fejlődésünk szempontjából nagy jelentőségű gazdasági mechanizmus reformjával, az agrárpolitikai intézkedésekkel, a párt vezető szerepének továbbfejlesztésével, a pártmunka és a pártirányítás módszereinek tökéletesítésével, az életszínvonal alakulásával kapcsolatban. A felvetett kérdések, akárcsak az élet, bonyolultak, néha nem is a jelennel, hanem a jövővel foglalkoznak, esetenként jogos türelmetlenséggel párosulnak, de mindenképpen azt bizonyítják, hogy az embereket foglalkoztatják a mindenkihez közelálló, izgalmas és érdekes kérdések. A vitákban, a részlet- kérdés boncolgatása közben sokszor felmerül, hogy a mindennapi gyakorlat nem egyszer ellentmond az általános politikai irányvonalnak. A vitát sok esetben nehezíti nem egy átfogó, nagy jelentőségű kérdés részleteinek kidolgozatlansága és nem utolsó sorban a résztvevők elméleti felkészültségének hiánya. Althoz, hogy a pártoktatás valóban hatékony legyen, hogy megőrizze, továbbvigye a kialakult jó légkört, a válaszoknak elméletileg pontosaknak, őszintéknek, érdekeseknek és egyben gondolatébresztőknek kell len- niök. A cél, hogy a résztvevőket önálló gondolkodásra késztesse Különösen fontos, hogy a pártoktatás segítse a kezdeményezést a helyi problémák felvetésében és azok megoldásának önálló kidolgozásában. A folyó pártoktatás egyik legtöbb gondot okozó problémája, hogy a felmerült kérdések egy része — különösen az új nzda- sági mechanizmussal és a dolgozók egyéni körülményeivel, helyzetével kapcsolatosak — olyanok, amelyekre a propagandisták jelenlegi kapcsolataik alapján nem tudnak megnyugtató és kielégítő választ adni. Ha mégis válaszolnak, félvilágosi, tásaik nem mindig pontosak. Ezért — erre még bőven van idő — a vitákon, foglalkozásokon nem eléggé tisztázott kérdésekre, a pontatlan válaszokra, a későbbiek során kidolgozásra kerülő részletkérdésekre az oktatási év befejezése előtt célszerű ismét visszatérni. Érdemes felkarolni azoknak a párt- bizottságoknak a kezdeményezését, amelyek alaposan tájékozódnak az ilyen jellegű igényekről és szükségletekről, és munkacsoportok segítségével dolgozzák fel a nyitvamanadt, vitatott kérdéseket. Ezekre azután az oktatási év befejezése előtt, esetleg konzultációk szervezésével válaszolnak. A pártoktatással szemben sokhelyütt olyan igényekkel lépnek fel, hogy a kongresszuson megfogalmazott különböző ideológiai, társadalmi, politikai és közgazdasági kérdésekre a legnagyobb részletességgel, teljes értékű válaszokat adjon. Ennek a pártoktatás természetesen csak addig a részletességig és oly mértékben tud megfelelni, amilyen mélységben ezek a kérdések kidolgozásra kerültek. Most nem a megvitatandó anyagok, témák terjedelmének növelésére, hanem a pártoktatás színvonalának az emelésére van szükség. A még hátralevő időben is érdemes felkutatni és bekapcsolni a propagandamunkába azokat a legjobb erőket, akik sokat segíthetnek a pártoktatás feladatainak színvonalas megoldásában. DR. DANKOVITS LÁSZLÓ, az MSZMP KB. Ágit. Prop. Osztály munkatársa Szabó Pál: IV. csaholva kísérgettek, mint ádáz, hatása nemcsak azonosság! lé- ban ez volt-é a szerepe, vagy tezési és látási tudat, hanem az is, hogy adott jelre vágja el tárgyi és szó szerinti átvétel is. az én telefondrótom, ezt az Oszipnak egy regényében pél- egyet nem tudom.) dául egy idős özvegyasszony Indulunk hát haza, kocsit fo- kézimunkálás közben kötőtűjét gadok, pakolunk fel, a sofőr beleszúrja a Bibliába, és ahova készen van a kötözéssel, fel- a tű hegye ér, azt a részt el- szállók feleségemmel és gye- olvassa. Egy honi kortárs emí- rünk. Amit lehetett, itt is elvegyen magyarította ezt meg egy geztesm, és csináljunk legalább regényében, írván: „...és most olyan irodalmat, ami a miénk. megindult, a parasztság elfogadta, s most már majd ők csinálják. De ki az az ők? Vagyis kicsodák? Nem érdekes, hogy kik. AkA Szabad Szóval kapcsolat- kuvasz-kutyák. Ekkor, főként bökjük bele tűnket az idő magyar népé, és ami legyen jó ban már említettem, de itt van ekkor éreztem először tisztán könyvébe...” majd kezebelinek az elkövetaz ideje hogy tisztázzuk egy- es ha torozotton, hogy aki ein- Szánalmas. Sót, félelmes. kezendő történelmi változásban, szer s mindenkorra" a tényeket: gem gáncsolt, a magyar népet Mért volt ez? Miért írták, hit- A sofőr indult, a motor fel- azt hitték itten némelyek hogy Mocskolta és gáncsolta. Voltak ték ezt, ezek így? Ha a család- dübörög, és én hátra fordulok nincsen rám többé szükség tűn- köztük sokkal többre képes em- regény lovagvár az író számára, még. s nem a szám, hanem az iek el a süllyesztőbe A lap berek> akiket olyan fájdalmas akkor 5 marad, ha lent, a Sí- indulatom, tehát a szívem mellékösvényre vitt az általuk kon, vagy a völgyben halomra mondja: vallott és ismert és tudott „in- dől is a nép és össze is dől a — Le vágytok.. 1 tellektuális perspektíva”. ök világ? Na de mit akartam én? De tán még haza se értünk vajon többet, emberibbet tettek, Ezideig alig tudtam valamit jóformán, máris kisült, hogy végeztek, mint én, vagy hoz- adni, mint író, hiszen, falakat nálam nélkül mégsem megyen zám hasonlók? Nem tettek töb- döngettem, rohamoztam, hogy olyan egyszerűen a dolog. Mert, kor is teljesen tehetetlenek, bet. Kis dolgokról sokat és szé- legyen az, amiről már beszél- ha nem leszek felelő® szerkesz- szinte tárgyalóképtelenek vol- pen beszéltek, népi-nemzeti ön- tem, s hogy legyen most hova tő, nincs lap. Mert nincs toptak, .azóta már nincsenek is. tudat kimunkálását akarták, ír- húzódjanak bé azok, akik sem- engedély. Na dehát ezek után, Még akkor se, ha valahol esz- ták, de művészeti s elméleti mit, de semmit nem tudtak esi- amit velem tettek, tartsam tőnek, emésztenek, lélegzenek. készségük alapindulásban egy- nálni, se népért, se eszméért vábbra is a hátam őértük? Persze, azt hitték, hogy én át- részt az akkoriban európai « vi- De most beteg vagyok, beteg. Nem érettük tartom. Hanem törtem a falat, most már mehe- rágzásba kezdett létezési Orte- S ez a betegség az ő malmuk- az elkövetkezendő új világren- tek, mert ami hátra van, az ga-elmélet és élettani filozófia, ra hajtja a vizet. Örülnek na- dért tartom. Mert hiszen én azt már maehivellizmus és... ah- A fasizmus Európára készülő gyón, hát rendben van. Elme- éreztem, hogy soha, soha nem hoz értenek... Azt hitték, hogy kirobbanásának előestéjén! Szá- gyek. Rájuk hagyok mindent, lettem hűtlen hozzá az olasz én nem tudok semmiről sem- mukra a formai és tartalmi és csak aztán jól gazdálkodjanak front óta. Még akkor sem, ha mit, pedig mindent tudtam, művészi ideál: a nyugati nagy ezután. A lakásba vezető tele- egyet-mást néha adtam a’ha- Tudtam, hogyan terjesztették családregények! Az az író az fondrótot már elvágták Varga talom felé. Mert csak akkor ad- t'ólam a züllöttséget, az „intel- ideál, akik úgy menekültek re- úrék napokkal ezelőtt és... tam, amikor már tudtam hogy lektuális perspektíva hiányát”, gényeikbe. mint a kései lovag- (Varga úr nyugalmazott menten ránkdől a világ és hiszen, nem volt nehéz szere- kor lovagjai a kijavításra szó- Horthy-hadsereffbeli főhadnagy agyonnyom megannyiónkat, s pük. mert hasonló hírverések ruló fellegvárakba. Annyira hő- volt és Farkas Ferenc hozta bé, az egész népet, eleitől kezdve körülvettek, s dított ez a vágy itten, hogy a mint adminisztrátort, hogy való- (Folytatása következik,
