Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

5. oldal 1»». február 22, szerda •i Félúton az országos Egy héttel a kiskunh alasi me­gyei válogató hangverseny után sikerrel szerepeltek megyénk hangszeres növendékei vasár­nap a szegedi területi bemuta­tó« is. Amint már közöltük, ez alkalommal három megye fi?talpai találkoztak a Szegedi Állami Zeneiskola hangverseny­termében. A több mint harminc számból álló terjedelmes kon­certen nyolc szám képviselte Bács-Kiskun megye zeneokta­tási intézményeit, közülük több igen szép sikert aratott a meg­jelent közönség körében. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola tanáraiból álló zsűri döntése alapján Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye kör­letéiből tizenkilenc szám jut to­fe szilvái felé vább a jubileumi X. Országos Ifjúsági Kamarazene-fesztivál­ra, amely április első napjai­ban Debrecenben kerül meg­rendezésre. Ebből négy szám­ban az alábbiak képviselik majd megyénk zenét tanuló if­júságát: A 14 éven aluliak korcsoport­jában Eichardt Erika, Halász Zsuzsa (hegedű), és Tetézi Gá­bor (zongora) a Bajai Állami Zeneiskola növendékei. Bilekov Jolán (hegedű) és Illés Ágnes (zongora), a Kiskunhalasi Álla­mi Zeneiskola növendékei, a 14 éven felüliek korcsoportjában pedig Felcsiki Zsuzsa és Pa- taky Éva (hegedű) a Kecske­méti Ének-Zenei Általános Is­kola és Gimnázium tanulói. ELKEZDŐDÖTT A minden évben nagy sikerrel zajló úttörő kulturális szem­lére az idén is buzgón készülnek a pajtások. A legtöbb csapat már befejezte a felkészülést, s kezdetét vette a „válogató verse­nyek," hosszú sora a helyi döntők előtt. Óriási állatkert Két hete Mohácson, a busójá­ráson találkoztam ezzel az utazó állatkertitől. Az enyhén szólva ütött-kopott társulat nagy gaudiummal, ma­gánszektorhoz illő lelkesedéssel hirdette „világvárosi” műsorát, többek között 238 éves papagájt és mindig jókedvű ausztrál mo- BÓmedvét Ígérte látnivalóul, az ^őserdő királyairól” nem is be­hat. De ha a majmot továbbra is a szabadban tartják, megfagy szegényke, s akkor már csak öt marad.. < Gyűszű László Kecskeméten vasámaponkint egész nap foglalt az út törő ház. Egymás után állnak a bíráló bizottság elé a csapatok, s a zsűri ezeknek a bemutatóknak figyelembevételével határoz arról, hogy kik vehetnek részt az úttörő kulturális szemle városi döntőjén. Képünk vasárnap délután készült az úttörőház színházter­mében a leninvárosi iskola bemutatójáról. Nagy tetszést aratott a III. osztályosok népitánc csoportja. A bátmonostori kolostor feltárása szelve. A eég reklámjaként aprócska majom csábította a közönséget. Szörényi Levente, Komcz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta lemezei szolgáltak körítésként. Mohács a busójárás lázában égett, a tanácsházáról eredeti szerb népi muzsikát próbáltak sugározni, az állatkert mikro­fonja azonban hangerővel és lemezmennyiséggel is jobban bírta, valósággal elnémította ve- tély társát Most Baján láttam viszont a truppot Ä napfényben fürdő Petőfi-szigeten ütöttek tanyát, s a változatosság kedvéért ez­úttal világszámokat sugároztak kedvcsinálóként Nem sokáig... Tízszer, húzszor, százszor is­mertették a minden bizonnyal óriási állatseregletet, a társulat propagandistája elcsukló hangon ecsetelte a sehol sem látható őserdei vadállatokat. Sajnálom a rabságban éllő, rossz körülmények között seny­vedő állatokat mégis majdnem befizettem a produkcióra. Ara­nyos, csöpp bajai kislány térített el szándékomtól, aki kifelé tart­va így csacsogott édesapjának: — Hat állatuk van, összesen Bátmonostor határában van egy Pusztafalu nevű határ­rész. Nemhiába nevezte el a nép ezt a területet így. A nö­vényzet gyérebben nő itt, az eke régi cserépdarabokat, köve­ket fordít ki a földből, a ki- sebb-nagyobb buckák alatt pe­dig régi falak bújnak meg. Egykor Dél-Magyarorszóg egyik legnagyobb és legrégibb kolostora állt itt. A kolostor történetével kapcsolatos első okleveles adat 1198-ból való. Egy, a királyhoz intézett pápai levél tudósít bennünket a ko­lostor alapításának körülmé­nyeiről. A levél tartalma: a monostort, melyet Both bihari ispán 1192—1193-ban kezdett építeni, de közbejött halála miatt befejezni nem tudott, he­lyezze át biztonságosabb helyre a király. A kolostor tehát már a tatár­járás előtt állt. A tatárok azon­ban lerombolták, felgyújtották. Csak száz év múlva, került sor helyreállítására, 1345-ben Töt- tős Imre pilisi ispán pápai en­gedéllyel kijavíttatta, kibővítet-/ te és 12 ágostonrendi szerzetest lelyezett él benne. A mohácsi vész után a törökök a kolostort végleg feldúlták. A megmaradt kincseket a Kisvárdai család osztotta fel 1546-ban egymás között. A török idők után még a gö­rögkeleti egyház nagyszakállú papjai, a kalugyerek laktak egy ideig a romok között. A török utáni újjáépítés időszakában az építkezésekhez sok követ hord­tak el innen. A környékbeli templomok építőanyagát nagy­részt a kolostor adta. Azután a romok mind kisebbek lettek. Végül szántóföld lett az egykori kolostor helyén. A nyár folyamán a ba­jai múzeum végzett feltárást ezen a területen. Ennek közvet­len előzménye volt, hogy a helybeli termelőszövetkezet „ásatást” végzett itt: a romok kőanyagát útjavítás céljából kezdte elhordani. Ezután szükség volt a meg­bolygatott terület szervezett fel­tárására. Az ásatást a kolostor két olyan területén kezdték meg, ahol a falak a termelő- szövetkezet munkája következ­tében kilátszottak. Az egyik helyen egy döngölt padlójú, nagy helyiséget tártak fel, melynek törmelékrétegéből előkerült faragott ás festett tég­lák, a gótikára jellemző bera­kott üvegablakok ólwikarikái gótikus stílusú épületről tanús­kodnak, az üszkös gerendák pe­dig arról, hogy a kolostor le­égett. A falakon kívül előkerült egy Árpád-kori kemence. A cipó alakú kemence falát cse­réptöredékkel bélelték, hogy jobban tartsa a meleget. Ez a kemence bizonyítja, hogy a ko­lostor létesítése előtt már tele­pülés volt itt. A másik feltárt terület a ko­lostor templomának környéke volt. Itt középkori szokás sze­rint a falu temetője helyezke­dett el. A csontvázak csoportos elhelyezkedésében látszottak a családi temetkezés nyomai. A ruházat megmaradt tartozékai, néhány övcsat, párta és gyűrű került elő a 103 feltárt sírból. A monostornak emellett még számtalan épülete volt, amelyekről csak a kis dombocs­kák tanúskodnak. Ezeknek fel­tárása még sok időt vesz igény­be. Biczó Piroska egyformán. De már beteg va­gyok, nagyon. Eleitől kezdve jő barátságban voltam a Bethesda kórház fő­orvosával, Csehszombaty László­val. Az, hogy „eleitől” azt je­lenti, hogy íróságom kezdetétől fogva. Kiváló kórház volt ez, mű­velt hozzáértő orvosokkal, jó felszereléssel, gondozási s gyógyítási lehetőségekkel. Dia­kónus-ápolónők, akik rendezett szellemi életet is éltek. Egy versre ma is emlékszem, amit egy ápolónő előadott egy ilyen esten: „Ha útra kelsz, ne válj haraggal...” Nos, elmentem Csehszombatyhoz, hogy segítsen rajtam, ha lehet. Vagy ha tud. S tudott. Megállapította, hogy: 1. Narvfokú vészes véremkor, 2. Túlbő gyomorsavkéoződés. S feltétlenül haza. a falumba és betartani az előírt diétát, mert másként erv-kettőre bekövetke­zik a tragédia. Hát persze. Ahhoz, hogy az ember élhessen, lehessen, har­colhasson, örüljön, vagy sírjon, diéta kell. Meg tragédia. Diéta, és tragédia amolyan... mosto­hatestvérek. Egyik sem lehet a másik nélkül, vagyishogy... Van töprengeni valóm, bezzeg. Őszeleje volt már ekkor, s fogadtam egy teherautót, felpa­koltuk a bútorzat nasyját. mert hiszen a fiunk, Palkó, aki gim­náziumba Járt, egyelőre ott ma­rad még a lakásban, a húgom aki a szerkesztőségben dolgo­zik és aki által jött második férjével, Gáli Kálmánnal Ro­mániából, igazabban Erdélyből, még harmincnyolcban, gondot visel rá. Senkitől nem köszöntem el az égvilágon, mert nem volt kitől elköszönni! Még kapufélfa som volt Itten, hogy attól köszöntem volna el. Alig maradt néhány igaz barátom. Azok. akik az idők elejétől kezdve hozzám csapódtak, vagy rakódtak, vagy tapadtak, mára mégis, imígy, amúgy, de mégis feltörtek egyik magasabbra, mint a másik. Dá- raá Dénes „egyenesben” van. filmet csinált Hosszú Zoltán­nal, a címe: „fis a vakok lát­nak”, nem rossz a film. Ha nem Is orszá grengető. Regénye is megjelent, „Mezei füst” cím­mel. Sinka még inkább divatba jött, a Vád-nák igen szép si­kere volt, s azóta is rendre je­lennek meg a versei, sőt pró­zai kötetei. Novellás kötetei is jelent meg, amelyben van egy novella, a hőse bemegyen egy faluba, de eltéved és nem tud kijönni belőle. Hallotta ezt va­lahol nyilván, de arról nem tu­dott, hogy Mikszáth már egy­szer megírta. Üev látszik, Mik­száth előbb hallotta. Erdélyi Józseffel meg beszélői viszonyban sem voltam már ezen időben. Egy másik író ve- cércikkben támadott egy Im- rédy-lapban. de nemcsak az írókkal lett máról-holnapra ilyen a viszonyom, hanem álta­lában. A kisgazdapárt bal- számybeli embereikkel már csak azért sem lehettem jó barátság­ban, mivel külön pártot segí­tettem csinálni, sőt, vállaltam az elnökségét, és röhögtek, ami­kor nem egészen sikerült. A pa­rasztpártiak — már csak a pes­tiek! — más égtáj, vagyis csil­lagok felé tájékozódtak és én ott álltam az immár megpakolt teherautó mellett, s mintha szi­ta volnék, úgy zúdult által raj­tam a Múzeum körút minden moraja, zaja. Ma már tudom, de akkor nem tudtam, mert valami egészben mást éreztem, azt, hogy merőben vadul és idegenül áll velem szemben az egész világ. Volt barátaim kó- tya-vetyére hajítottak, magyar népről, nemzetről, kommuniz­musról beszélnek (melyik mi- csodás), és engem gázolnák le. Elsősorban azok, akik mindég csak kaptak tőlem, de soha nem adtak, mivel nem is adhattak! Mert nem volt nekik. Könnyű volna most felsorakoztatni ne­veket, akik voltak, persze, hogy voltak de mára akkor sincse­nek, ha meg nem haltak, hát akkor minek? Könnyű volna ide iktatni leveleket Is. amelyek megvannak, de azt is minek? Az akkori keserűség úgyse fáj már. Ezek az emberek írnak, be­szélnek az emberi közösségről, új társadalmi rendről, és ők, maguk képtelenek egyéni létük­kel példázni azt, amit hirdet­nek. Ha magyar népi közösséget hirdet valaki, hogy... nem „európer”, hanem „biharoper”, akkor egyéni életével mutassa, bizonyítsa, hogy úgy élek, mert így kell élni egy „biharóper- nek”. Ha... szocialista forra­dalmár valaki, és az eljövendő legmagasabb társadalmi rend­ről ír és beszél, akkor már úgy éljen, az legyen, amilyennek kell lennie a majdani ember­nek! De általában: csak két fo­galom, mint meghatározás je­lentette a legtekintélyesebb for­radalmi író szocialistát Is, és­pedig: a végtelenbe törekvő egyéni becsvágy, és senkinek nem adni semmit, mert ha ád hátha komprommi tálja önma­gát? Viszont, mindent, elfogad­ni, ami szerinte nem csorbítja egyéni érzetét, s hírnevét. Per­sze, kivételek voltak, de azok inkább nem az írók között vol­tak, hanem a munkások, diá­kok, sót parasztok, mégped'? szép számmal. (Folytatása következik) — KEDVES PAJTÁSOK! Fel­hívjuk figyelmeteket, hogy a jö­vőben lapunk hírrovatában is helyet adunk egyes frissen ér­kezett úttörő-tudósításoknak. Ezért kérjük, olvassátok rend­szeresen a Petőfi Népe hírrova- át is. — Farsangi mulatságra készül • :1583-as számú mélykúti Zrínyi Ilo­na úttörőcsapat. Valamennyi őrs be­nevezett a „Vörös zászló hőseinek atján”-mozgalomba és folynak a lá- as előkészületek a „Három tavaszt :.nneplünk’’-akció feladatainak vég- ehajtására. Hajdú Judit, őrsvezető + ŰTTÖRÖVENDÉG EK vet­tek részt a kiskunhalasi Felső­városi Általános iskola dr. Sorge leányőrsének legutóbbi foglal­kozásán. A jól sikerült őrsi fog­lalkozáson a pajtások előadták a városi úttörő kulturális szem­lén bemutatásra kerülő műso­rukat is. Király Rózsa = ISKOLÁNK pedagógusai is részt vettek a kerekegyházi 3586. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat Kemping Örsének „Ki mit tud?"- vetélkedőjén. A verseny legjobb­jai a körzeti „Ki mit tud?”-ver­senyen is részt vesznek. , Tuman Piroska őrsi krónikás “ A KRESZ szabályaival ismer­kednek a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola Üttörőcsa­pata Jaguár őrsének tagjai. A fog­lalkozásokon nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatban is megismer­kednek a gyalogos és jármüvei va­ló közlekedés előírásaival, és nem­sokára megrendezik az első KRESZ- vetélkedőt, aminek nyerteseit könyv­vel jutalmazzák meg, Bálint István-f- AZ ,,ABC-KIRÁLY” című báb­jelenet első részét tanulták meg a kunszállást 3783-as számú Dózsa György Úttörőcsapat bábszakköre- nek tagjai. A jelenettel a járási bábfesztiválon szerepeltek, s a bá­bokon kívül a díszleteket is maguk készítették. Fellépésüket nagy siker koronázta. Elsők lettek a ' járási versenyen és jutalomból részt ve­hetnek májusban a megyei báb- fesztiválon is. Prágli Éva — Február végén farsangi mulat­ságot rendeznek a kunszentmiklósi általános iskola úttörői. A pajtások saját'kezűleg készített jelmezekben jelennek meg, s a legsikerültebb jelmezeket külön díjazza majd a bíráló bizottság. A farsangi mulat­ság bevételének egy részét befizet­jük a vietnami szolidaritási szám­lára. Szabó Sarolta X Jólsikerült klubdélutánt rendeztek a közelmúltban a Kiskunhalasi Szűcs József Ál­talános Iskola úttörői, ahol a pajtásokon kívül meghívott vendégek is megjelentek. Kocsis Gábor Karneváli tudósítások. Ezen a hé­ten számos farsangi mulatságról szó­ló levél érkezett rovatunkhoz. Szo- kolai Eszter csapattitkár, a tassi Rákóczi úttörőcsapat tagja színes él­ménybeszámolót küldött, Gál Ildikó Hetényegyházáról, Kerekes. Ferenc Tiszakécskéről írt levelet. Osztrago- nácz Edit, a bajai Szilágyi Erzsébet úttörőcsapat, Galgóczi Adrienne kis­dobosvezető pedig a Helvécia—Mat- kói új iskola úttörőkarneváljáról számolt be. Hajdú Judit őrsvezető, a mélykúti 3583-as Zrínyi Ilona út­törőcsapat tagja szintén a karneváli előkészületekről írt, továbbá arról, hogy valamennyi őrs benevezett a Vörös zászló hőseinek útján-mozga- lomba, a Három tavaszt ünneplünk- akció feladatainak végrehajtásába. 0 RAB ATTILA, a kecske- keméti I. sz. iskola hetedikes úttörője, a megyeszékhely gáz­vezeték-hálózatának építéséről küldött érdekes sorokat. Levele meggyőzött bennünket arról, hogy alaposan tanulmányozta ezt a mindenkit érdeklő téma­kört. — A MUNKÁSŐRSÉG fenn­állásának 10. évfordulója alkal­mából művészi színvonalú linó­metszetet készített Havasi Ildi­kó nyolcadikos pajtás. — Első levelével jelentkezett Tóth Márta, a kiskunfélegyházi Szendrey Júlia úttörőcsapat tudósítója, A színvonalas orosz nyelvi vetélkedő­ről, a várod úttörőszemlére való készülődésről ad hírt jól sikerült tudósításában. Kedves Márti! Arra kérünk, hogy a jövőben a szerkesz­tőségi címzéssel ellátott válaszborí­tékban küldd be tudósításaidat, erre bélyeg sem keilt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents