Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

T isztességes gazdálkodás helyett népgazdaságot károsító üzelmek Leleplezték a lakiteleki Szikra Tsz vezetőinek manipulációit Egy évvel ezelőtt, 1966. ja­nuárjában zárszámadásra ké­szülődtek a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben. Az 1965-ös évre 35 forintos mun­kaegységet terveztek, ám a kö­zös gazdaság főkönyvelője, Csinger Sándor már annak az évnek decemberében látta, ve­szélyben van nemcsak a 35, de a 30 forintos részesedés is. Kö­zölte ezt a tsz elnökével, Bor­sos Sándorral, aki vele és Mé­száros István főagronómussal összedugta a fejét, s kimondta a szentenciát: valamit tenni kell, mindegy, hogy mit, de leg­alább a 30 forintot biztosítani kell a munkaegységre. S ezzel olyan bűncselekmény-sorozat kezdődött Lakiteleken, amelyre alig volt még példa a közös gazdaságok történetében. Mérleghamisítás nagyban... Hogyan lehet 119 ezer forin­tos hiányt eltüntetni, sőt nye­reséget kimutatni a közös gaz­daság mérlegében, amikor nincs mögötte fedezet? Erről tanács­koztak, s megállapodtak: valót­lan adatokat tüntetnek fel a pénzügyi összesítésben. Ezért a következő módszereket eszel­ték ki. A közös gazdaság 1965—66- ban a községi tanács megbízá­sából tereprendezést végzett a Tőserdőben. Az elnök megkérte a megyei tanács egyik dolgozó­ját. igazolja 1965-re a 81 ezer forintnyi munka elvégzését. A tanács dolgozója rosszul értel­mezve a segítségnyújtást meg­tette ezt. ám Borsosék az ösz- szeget követelésként állították be a mérlegbe. Igaz, a községi tanács „tartozását” 1966 tava­szán visszavonták. Szívességi alapon egyezett meg Borsos az Országos Talaj­javító Vállalat budapesti ki- rendeltségének vezetőjével is. Különböző juttatásokkal rávet­te, hogy a belvízrendezési mun­ka 173 ezer forintos számláját iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii PETŐFI NfiPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Eapkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőségi Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-1«. Szerkesztő bizottság 19-38 Kiadóhivatal; •lecskemét. Szabadság tér Ifa Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dfj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-65 Kde» 25 966 ne 1965-ben. hanem a követke­ző évben nyújtsa be, így az összeg a mérlegben tartozás­ként nem jelentkezett A mérleg meghamisításában nemcsak a jóbarátok, de a fő­könyvelő és a főagronómus is segített. Mészáros István, Bor­sos utasítására, a mezei leltár elkészítésekor 39 ezer forint el nem végzett munkát állított be. A főkönyvelő a mérlegben 203 ezer forintot úgy szerepeltetett, mint kifizetett munkaegység- előleget, s a Szarvasi Talajja­vító Vállalatnak járó 52 ezer forint munkabért egyszerűen „elfelejtette” a mérlegbe jelez­ni. Ezekkel a hamis adatokkal 548 ezer forinttal jobb ered­ményt mutatott a tsz gazdasági helyzete, mint amilyen valójá­ban volt. ...és annak kedvező hatásai Eorsoe. nem tűrt ellentmon­dást, a tsz-ben. jól tudta: az állam kedvező hitelt nyújt a szőlő- és gyümölcstelepítéshez. Azzal is tisztában volt, hogy a hitelt csak akkor fizetik ki, ha a telepítés költségeit a banknak elszámolják. Miután 1965-ben végeztek telepítést, az elszá­molást nem a valóságban fel­használt anyagoknak megfele­lően. hanem a normakönyv legmagasabb tételei szerint ké­szítették el. E fiktív anyagok elszámolásából a közös gazda­ság bevételét 399 ezer forinttal növelték. Lényegében az történt, hogy a mérleghamisítással, a hitel­visszaéléssel 947 ezer forinttal aktívabb lett a lakiteleki Szik­ra mérlege. Ennek következté­ben eltűnt a 119 ezer forintos hiány, 316 ezer forinttal több lett a gazdák nem munkaegy­ség szerinti részesedése, s 249 ezer forinttal növekedett a munkaegység-részesedés. A tsz forgóalap felhalmozását 154 ezerrel, a szociális és kulturá­lis alapot 32 ezerrel növelték. Végeredményben a mérleghiá­nyos gazdaság egy felfújt lég­gömbre emlékeztetett, amelyről sokan elismerően nyilatkoztak, példaként emlegettek, de csak azért, mert e „léggömb” külsejét látták. A gazdaság vezetői pe­dig tovább folytatták a népgaz­daságot károsító üzelmeiket. Jól jövedelmező elszámolás A termelőszövetkezetek, ha terep- és belvízrendezést vé­geznek. az állam a költségek jelentős részét magára vállal­ja. Ezért ha vállalat végzi a munkát, a munkadíj 50 száza­lékát. visszakapja a tsz, ameny- nyiben a közös gazdaság tagjai dolgoznak, köbméterenként 10 forintot térít az állam. Az eb­ben rejlő lehetőségeket hasz­nálta ki Borsos, hogy illeték­telen összegekhez juttassa a termelőszövetkezetet. A tsz pa­lántanevelőjének környékén a tereprendezést a Szarvasi Talaj­javító Vállalattal végeztették el. A 250 ezer forintos munkadíj­ból a közös gazdaság 125 ezer forint állami támogatásban ré­szesült volna. A belvízrende­zést a Budapesti Talajjavító Vállalat készítette el 173 500 fo­rintért. s a tsz 86 700 forintot kapott volna. Borsosék azonban másképp számoltak. A tereprendezést úgy tűntették tel. mintha azt a gazdák végeznie el, s hogy ezt mésinkább bizonyítsák, olyan, gépek szerződését csatol­ták az elszámoláshoz, melyek egy másik munkán dolgoztak. A belvízrendezés pedig az el­számolásokban úgy szerepelt, mint a tereprendezés tartozéka. Ez sem volt elég Borsoséknak. A tereprendezésnél 32 132 köb­méter föld kitermelését Igazol­ták, holott egy 1200 méter hosz- szú csatorna kiásásához hozzá sem kezdtek. A belvízmunkála- toknál duplájára emelték a ki­termelt föld köbméterét, s a valóságos 23 380 helyett 47 460 köbmétert állítottak be. E ket­tős csalással a közös gazdaság 755 ezer forinthoz jutott a sza­bályosan járó 211 ezer forint­tal szemben. A tsz vezetői te­hát ahelyett, hogy a gazdálko­dás eredményességét javították volna, manipulációkkal próbál­ták „megszilárdítani” a pénz­ügyi helyzetet. Segitség a csaláshoz Nem volna teljes a lakite­leki Szikra Tsz vezetőiről fes­tett kép. ha a fentieken kívül elkövetett bűncselekményeikről nem beszélnénk. Borsos jó vi­szonyban volt a Borforgalmi Vállalat lakiteleki pincészeté­nek átvevőjével. Takács Bélá­val. E „jó viszonyra” jellemző, hogy Takács a tsz egy hold szőlőjét százalékosan művelte. Igaz, 1964r-től már nem fizetett semmit a tsz-nek. hiszen, aki az elnök barátja... Később Ta­kács méginkább kihasználta e barátság nyújtotta lehetősége­ket. Amikor 1965-ben a tsz-nek borhiánya, neki többlete volt, Borsos beleegyezésével 968 liter bort eladott a tsz nevében, s az érte járó 4700 forintot az el­nök hamis papírokkal vissza­juttatta Takács Bélának. Ugyanebben az évben Borsos a tsz főállattenyésztőjéhez, Ben- csik Józsefhez fordult: kellene tizezer forint. Bencsik a tsz- nek papíron eladott két nem létező hízót, s a közöstől ka­pott 10 500 forintot átadta Bor­sosnak. A pénzt az elnök egyé­ni elgondolásai szerint felhasz­nálta. A közös gazdaság nevében Borsos más csalásnál is segéd­kezett. Gálfi István, az Oltet- vénytervező Vállalat osztályve­zető helyettese a gyökeres sző- lővesszö forgalmazásában levő „lehetőségeket” látta meg. Bor­sost kérte meg — akinek iga­zolásokat ígért és adott hono­ráriumként — igazolja a nem­létező gyökeres vessző eladását. Két ilyen „üzletet” bonyolítot­tak le. s a tsz címére érkező 50 750 forintot Borsos Gálfinak azonnal kiutalta. A lakiteleki Szikra Tsz volt vezetőinek üzelmeit sorolhatánk tovább, hiszen bűnlajstromuk­ban a borsikkasztás, a rokonok házainak villamosítása, a jog­talan gépkocsihasználat stb. is szerepel. Ügy véljük azonban, | eleget mondtunk azokról, akik a különböző ellenőrző, felügye­letet gyakorló szervek órra előtt, állami dotációval a zse­bükben tetemes kárt okoztak. Az „eredményeket” bűncselek­mények elkövetésével érték el, miközben szétzüllesztettek egy termelőszövetkezetet. Cselek­ményük több mint másfél mil­lió forinttal érintette károsan a népgazdaságot. Elsősorban a tsz vezetőinek bűne ez, de e bűnhalmazért azok is felelősek, akik eltűrték, s alkalmat adtak az ilyen szerencselovagoknak a károkozásra! . Gémes Gábor A la&iteleki Szikra Tsz volt veze­tőinek ügyében a megyei főügyész­ség befejezte a nyomozást. Az elő­zetes letartóztatásban levő Borsos Sándort a társadalmi tulajdont ká­rosító csalás, sikkasztás, hűtlen ke­zelés, pénzügyi fegyelmet sértő bűn­tett, gazdasági adatgyűjtés akadá­lyozása, valamint hamis tanúzásra való rábírás, az ugyancsak előzetes letartóztatásban levő Gálfi Istvánt társadalmi tulaidont károsító csalás, hamis tanűzásra való rábírás, Csin­ger Sándor főkönyvelőt társadalmi tulajdont károsító csalás, hűtlen ke­zelés, pénzügyi fegyelmet sértő bűn­tett, gazdasági adatgyűjtés akadá­lyozása, Mészáros Istvánt társadal­mi tulajdont károsító csalás és pénz­ügyi fegyelmet sértő bűntett miatt vonta felelőségre a főűgvésssée. Ha­sonló bűncselekménvek elkövetéséért terheltté nyilvánították tizenegy tár­sukat *». Lakóházak KÖFA-hől Nemrégiben került tető alá Baján az a két lakóház, amelyet a Gárdonyi Géza utcában építenek községfejlesztési alapból. A nyolc-nyolc lakásos épületeket a városi tanács építőbrigádja „húzta fel”, s ők végeznek rajta minden munkát, egészen a befe­jezéséig. Az összesen 14 millió forintos beruházás kivitelezéséhez a múlt év augusztusában fogtak hozzá —, s amint a képen is látható — jó ütemben folyt az építkezés. Jelenleg a lakások belső vakolásán dolgoznak, s rövidesen átadják az épületeket. (Pásztor Z. felv.) Egy év alatt 60 ezer utas Nyolcvanöt féle szervezett utazás Rendkívül gazdag az IBUSZ idei programja Aki utazik, megismeri a vilá-' got. Ez a fajta ismeretszerzés hallatlan méreteket öltött világ­szerte. Soha a maihoz hasonló turistaforgalom nem bonyoló­dott le a különböző országok­ban, beleértve természetesen hazánkat is. Nem véletlenül je­lölték 1967-et az idegenforgalom évének. Hányán veszik igénybe az IBUSZ szolgáltatásait? Az 1966- ban lebonyolított utazások számadatai szerint ■ megyénkből a múlt évben 38 200 utas vette igénybe az autóbusz-különjára­tokat csoportos utazásnál. 19 600 utas utazott IBUSZ szervezéssel külön vonaton és 3880-an vettek részt külföldi társasutazásokon, autóbusszal, repülőn és vona­ton. Nagy számok ezek és arról tanúskodnak, hogy az emberek­ben rohamosan fejlődik az uta­zási vágy, aminek teljesítését az anyagi megalapozottság teszi le­hetővé. Az IBUSZ idei programja az eddiginél sokkal bővebb, ennek megfelelően minden bizonnyal lényegesen többen veszik majd igénybe az utazási lehetősége­ket. Először talán az országos ter­vekről, amelyeknek megyénk lakosai is részesei lehetnek. A szocialista országokba, nyugatra és a dél-európai államokba nyolcvanöt féle utazáson lehet részt venni. Ezek a változatok mindannyiszor megismételhetők, ha egy utastranszport az illető vonalra összegyűlt A megyei IBUSZ-iroda olyan utazásokat is szervez, amelyek­nek csoportjai közvetlen Kecs­kemétről indulnak. Ezek a sa­ját szervezésű utak a követke­zők: A Hazafias Népfront megyei titkársága és az IBUSZ közösen indít 9 napos túrára májusban egy 300 személyes csoportot Lé- ningrádba. Június—július fo­lyamán a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályával kö­zös szervezésben Szimferopolba indít az IBUSZ négy csoportot, egyenkint 60 résztvevővel. Ezt az utat végig repülőgépen te­szik meg. Szeptember 15-én a jugoszlá­viai Porecsbe indul különvonat Kecskemétről. A résztvevők autóbuszkirandulást tesznek Ro- vinjba és Pulába. Június 9-én hatnapos autóbuszkirándulás in­dul lengyel—csehszlovák kom­binációval Krakkó—Katowice— Zsolna útvonalra. A felsoroltakon kívül jelenleg még számos út áll szervezés alatt Bulgáriába. Romániába, Szlovákiába és a Szovjetunióba. Az IBUSZ kecskeméti irodája ezenkívül havonta egyszer kü- lönvonatot indít egy fővárosi színház délelőtti előadására. B. J. Figyelmeztetés a gázcseretelep vezetőjének Nemrégiben kifogyott nálunk a gázpalack, mire a hideg idő ellenére kerékpárra ültem, hogy kicseréltessem a telepen. Szá­mos sorstársam ott ácsorgott a bejáratnál, miközben a zord újévi szél kíméletlenül hatolt át a kabátokon. A bejárati aj­tón levő cédulán ez volt olvas­ható: Nyolctól kilencig nem érek rá. Azt hiszem, nem kell sok fantázia ahhoz, hogy elképzel­jük: Milyen érzést és szavakat váltott ki eme közlemény a vá­rakozókból, hiszen a munkába- igyekvő emberek valósággal ösz- szefagytak, miközben a csere­telep vezetőjére vártak. Min­denki tudta: a nyitvatartási idő reggel 7-től délelőtt 11 óráig tart, amit a jól fűtött irodában igazán ki lehetne bírni és a maszek palackszállítást délután­ra is lehetne halasztani. A telepvezető, aki nyugdíjas tanár, szinte megszokta már ezeket az önkényes szüneteket. Éppen ezért az volna a javas­latom, hogy a felügyeleti szer­vek is nézzenek utána, miként tartja be a hivatalos munka­időt a községi gázcsereíelep vezetője, Szatmári Károly, Kunszentmiklós Panaszosunk kérésének eleget té­ve, a következő választ kaptuk Kecskemétről, a MÉSZÖV illetékes osztályától, ahová levelét továbbítot­tuk: „A szóban forgó panaszt megvizs­gáltuk és sajnálattal kellett megál­lapítanunk, hogy állításai egyeznek a valósággal. A kunszentmiklósl gaz- cseretelep vezetője több esetben en­gedély nélkül bezárta és elhagyta a telepet, s ez méltán váltott ki rossz hangulatot a helyi lakosság körében. A mulasztás miatt a telep vezetőiét szigorú figveimeztetésben részesítettük, köteleztük a nyitva­tartási idő pontos betartására, amit a jövőben az eddiginél fokozottab­ban ellenőrzünk.” Zsámbokí Antal mb. osztály vez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents