Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

február 19, vasára»» S. »Mal ■ ■ Üzemmérnök- és technikusképzés egy fiatal iparágnak Fiatal, ám nagy jövőjű ipar­ág hazánkban a műanyaggyár- • tás. Báes-Kiskunban a megyei fanács ösztönzésére a helyiipar építette ki a műanyagfeldolgo­zást. A kezdeményezés olyany- nyira helyesnek bizonyult, hogy a kiskunfélegyházi üzemet már­is átvette és — a harmadik öt­éves tervben — 90 millió fo­rintos beruházással fejleszti a minisztériumi ipar. Nyakas Já­nos, a Budapesti Villamosszige- telő és Műanyaggyár igazgató­ja elmondta, hogy a kiskunfél­egyházi gyáregységet a terv­időszak vécére az ország leg­nagyobb hőre lágyuló és hőre keményedé műanyagtermékeket előállító üzemévé fejlesztik, amely kétezer munkást foglal­koztat majd. Emellett a helyi tanácsok sem tettek le a műanyag-feldolgo­zásról, Kalocsán létesítettek újabb műanyag- és gumiüze­met. Ez a tanácsi mari telep is jelentős bővítés előtt áJEL A fejlődésnek azonban egyik fő akadálya, az iparág szak- emberhiánya. •ónén ezért örvendetes, hogv a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium — idejében érzékelve a problémát — úgy határozott, hogy elindítja a műanyagszak­mában az üzemmérnök- és technikusképzést. Megyénk szempontiából igen kedvező — mint arról Csikai Imre, a Kecs­keméti Felsőfokú Gépipari Technikum tanára tájékoztatott —, hogy a KGM az ő intézetü­ket bízta meg 'ennek az ipar­ágnak szakemberképzésével. Ez egyébként azért is szerencsés helvzet, mert náluk aútomatika- szakón is folvik oktatás. A mű­anyagipar pedig igen magas fo­kon automatizálható. A minisztérium döntése alap­ján az i dén-• szeptemberben kez­di meg működését egyelőre egy osztállyal Kecskeméten a Felső­zoxtO— Leépítik-e Kalocsán a vasipari részleget'( — Halló! Megyei tanács? To­kai Lászlót, az ipari osztály vezetőjét kérem. — Itt Tokai László. — Levelet kaptunk Kalocsá­ról, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat dolgozóitól. Az a hír jár ja náluk, hogy leépítik a vas­ipari részleget és áttelepítik Izsákra. Több száz vasipari szak­munkás most amiatt aggódik, hogy kiadják az útjukat, szél­nek eresztik őket. Mi ebből az igazság? — Vaklárma az egész. Valaki kitalálta, hogy rossz hangulatot keltsen a dolgozók között. He­lyes lenne, ha a vállalat vezető­sége ezt megbeszélné a vasipari részleg munkásaival is. Az történt egyébként, hogy a Kalocsai Vegyesipari Szolgáltató Vállalat átveszi a Kiskunhalasi Vastömeg cikkipari Vállalat izsa- ki telepét. Természetesen profil- tisztítást is végrehajtanak, s en­nek keretében néhány termék gyártását Izsákon végzik majd a jövőben. A vállalat kalocsai vasipari részlegét azonban nem szüntetik meg, létszámát nem is csökkentik. Sőt — tette hozzá Tohai elvtárs — a vasipari rész­leg kitűnő szakmunkás gárdá­jának fel kell készülnie arra, hogy még nagyobb feladatokat kapnak, amit meg kell vaXósí- taniok. Mi úgy véljük —mond­ta végül az osztályvezető —, hogy a kalocsai vállalatnak in­kább rövidesen további vasas szakmunkásokat kell majd fel­vennie, hogy a megrendelések nek eleget tehessen. <—y —é-) fokú Gépipari Technikumban a műanyag tanszék. Három év alatt képez — egyedül az or­szágban — a szakma részére üzemmérnököket és technikuso­kat. A fővárosban és a többi megyében levő üzemek köré­ben máris igen nagy az érdeklődés, nap mint nap jelentkeznek iskolázási igényeikkel. Benke Antal, a Villamosszi­getelő és Műanyaggyár Kiskun­félegyházi Gyáregységének fő­mérnöke elmondta, hogy jelen­leg is hat ösztöndíjasuk tanul a Kecskeméti Felsőfokú Gép­ipari Technikumban. Örömét fejezte ki afelett, hogy végre — s éppen itt a megyében —ilyen magas szinten indul meg a mű- anyagipari szakemberképzés. Hozzátette egyébként, hogy a VSZM technológiai főosztálya segített a tanszék tematikájá­nak kidolgozásában. Ezenkívül a műanyagszakon tanulók hoz­zájuk járnak majd át Kecske­métről gyakorlati oktatásra. Bár még pontos adatokat nem mondhatott, hangsúlyozta, hogy a kiskunfélegyházi üzem is több fiatalt kíván küldeni a mű­anyagszakra, mert az üzem fej­lődésével párhuzamosan nagy szükségük lesz üzemmérnökök­re és technikusokra. A Kalocsai Műanyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalat igazgató­ja Kiss Tibor ugyancsak he­lyeslőén nyilatkozott, s kifejezte azt a reményét, hogy a végzős kalocsai középiskolások közül már az idén többen jelentkez­nek felvételre a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum műanyagszakára. Egyébként a technikum két végzős hallgató­jával — akik nem kötelező tárgyként műanyagfeldolgozás­sal kapcsolatos előadásokon is részt véltek — már megállapo­dott abban, hogy amint az ok­levél a kezükben lesz, a kalo­csai üzemben vállalnak mun­kát. Szeptemberben tehát mű­Műanyagszakot nyitnak a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikumban anyagszakon is megkezdődik a műszakiak magasabb szintű kép­zése Kecskeméten. Mint az is-' kola vezetői hangsúlyozták, a felvételnél — melyre május 10- ig lehet jelentkezni — előny­ben részesülnek a technikumi képzettségűek, de . gimnáziumi illetve szakkö- . zépiskolai érettségivel ren­delkezők jelentkezését is szívesen fogadják. A megye bármely részéből je­lentkezhetnek fiatalok, helyzeti előnyüknél fogva azonban a kiskunfélegyházi, kalocsai és kecskeméti fiataloknak különö­sen érdemes eljegyezni magu­kat a nagy jövő előtt álló ipar­ággal. Nagy Ottó Exportcikk — rokokó stílusban Ama kevesek közé tartozom, akik közelről megszemlélhet­tek egy rokokó stílusú tea­szűrőt. Még érdekesebbé teszi a dolgot az, hogy a szóban forgó kónyhaeszközt nem az 1700-as években készítette va- lahányadik Lajos francia ki­rály udvari kézművese, hanem napjainkban a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. Vajon miért gyártunk mi manapság e régen letűnt mű­vészi irányzat szellemében tea­szűrőt. amikor köztudott, hogy kitűnően betölti a hivatását kacskaringók és cirádák* nél­kül is? Nem a divatos régiségimádat kapta el a ktsz dolgozóit, sőt nem pályáznak művészi babé­rokra sem. Egyszerűen növelni akarják az exportot és ennek érdekében eleget tesznek aleg- Icülönlegesebb idényeknek is. A rokokó stílű szűrőt egy angol cégtulajdonos rendette. ő tud­ja „mitől döglik a légy” arra­felé. Bizonyára szívesebben szürcsölik hagyománytisztelő vásárlói azt a teát. amit ük­nagymamájuk korát idéző szű­rőn csorgattak keresztül. Azt viszont Baján tudják jól. hogy a vevő óhaja parancs, aminek minél gyorsabban eleget kell tenni. Hogy stílszerűek maradjunk: ars poeticájuk megszívlelendő mindazoknak, akik az export nem éppen könnyű művészetét űzik. A bajai ktsz sem fizetett rá, hogy az egyszerű kis ház­tartási eszközt tucatnyi válto­zatban készítette el az utóbbi években, mindig a vevő kí­vánságához igazodva: Idén már kétmillió forint ér­tékben exportál teaszűrőt Európa számos országába, sőt, távolabbi földrészekre is. B. D. «4 rí^offer újból visszatér [Inn fonifCIINQP ° szabadszállási Alkotmány Tsz Lidii ICIlyoUyal gazdálkodásában ... És megint itt vagyunk, a szabadszállási Alkotmány Tsz- ben. Egy év leforgása alatt har­madszor. Sajnos, arról a szán­dékunkról, hogy kedvező válto­zásokról számolunk be, újból le kell tennünk. Csak egyetlen biztató körülmény van... De haladjunk sorjában! Február elején tartották meg zárszámadó közgyűlésüket, ahol az addigi elnök, Szeri György Számozott kisbárányok Számcédulákkal látja el a na­pokkal ezelőtt világra jött kis- bárányokat Vajda Sándor, a solti Szikra Tsz juhásza. Ez a módszer a törzsállomány fej­lesztését szolgálja, megkönnyít­ve az utódok ellenőrzését. A szövetkezet 750 anyajuhától 800 —850 kisbárányt várnak. A sza­porulat nagyobb részét pe­csenyebárányként értékesítik. IjjŰB mm y*" mondotta el a beszámolót, itte­ni négyéves szereplésének nem túl dicsőséges „hattyúdalaként”. Mondókájábán bő teret szen­telt Misi Ferenc, négy év ala+t a negyedik főagronómus — je­lenleg már beosztott mezőgaz­dász — „eláztatásának”. Veze­tői sovinizmust és egyéndeske- dóst emlegetett, amely hátra­felé húzta a szövetkezet szeke­rét. Arról nem szólt; hogy a „szekér” irányítását ő már jó­val korábban kiengedte a ke­zéből. Nem a szerencse hiányzott „Nem szegődött mellénk a szerencse” — olvasom a jelen­legi beszámolóban. Mintha csak a heti lottószámok sikertelen megtételéről lenne szó. Dehát Fortuna kegyei hiányoztak ah­hoz, hogy az olajlenből közel félmilliós veszteséget érjenek el — a betakarításkor!? És ahhoz, hogy a húsz hóldnyi silót, a tíz hold magmuhart és ugyanennyi kukoricát be sem takarították? De sorolhatjuk tovább: par­lagon maradt 80 hold, egy trak­toregység teljesítménye 730 nor­málholdra esett vissza, s így nem csoda, ha egy norrhálhold- nyi munka csaknem 70 forint­ba került. Egy lófogat napi költsége 134 forint volt! Egy mázsa búza megtermesztése 312, a borsóé 582 forintba került. Ám ez inkább már Tóth La­josnak, az ellenőrző bizottság elnökének a beszámolójából, valami nt a Deli Károly főköny­velő által készített kimutatás­ból derül ki. Á tavalyi 700 ezer forintos mérleghiányt állami megsegí­tésből kiegyenlítették. De mind­hiába ... Tavaly újból több mint félmilliós hiány keletkezett. A Camionnal Becsbe A Hungária feliratú teherkocsi gyomra 700 láda salátát nyel el. Egy ládába 40 darabot icsomagolnak Ízlésesen a szorgos kezek a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet üvegházában. Hamar megtelnek a ládák a szépein fejlett salátával. Az intézetből már szállítottak egy camionnal Becsbe idei salátát és paradicsomot, amit az ottani vásárcsarnokban pillanatok alatt szét­kapkodtak a háziasszonyok. Ez volt az ország­ból az első szállítmány az osztrák piacra. Ez pedig, amit most raknak, a második. Vér Róbert, az üvegház vezetője elmondja: — Az AGKER, vagyis az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája útján szállítjuk az árut a bel- és külföldi fogyasztóknak. Mintegy 90 ezer fej salátát fogunk primőrként termeszteni Március végétől a paradicsom és a paprika i" ie’entkezik majd. 180 mázsa paradicsomot és 300 ezer darab paprikát akarunk termeszteni. Április elejétől pedig mór szedjük az uborkát is. Tehát az egy hektárnyi üvegházat jól kihasz­nálják az intézetben. Nemcsak kísérleti célo­kat szolgál, hanem árutermelést is. Ősszel isimét hasznosítva lesz, mert mint Vér Róbert elmondja, november—december hóna­pokban hatvan mázsa gombát, 50 mázsa para­dicsomot, és 50 ezer fej karalábét kívánnak termeszteni. Az üvegház tehát akkor ad primőr zöldsé­get, amikor még más mezőgazdasági üzemek nem jelentkeznek a piacon. Ennek is köszön­hető, hogy, mint már említettük, az országból az első szállítmányok innen kerülnek kül­földre. — Mikor ér ez a camion Bécsbe? — Holnap reggel már vásárolhatják a bécsi ' ziasszónyok a salátát — mondja Kalácsk­uandor, a Hungarofruct megyei megbízottja. K. S. régi vezetés azt a halvány re­ményt sem váltotta be. amely egy évvel ezelőtt még élt a gazdákban. Új vezetők Egyetlen biztató körülmény... Az «új vezetők, Báli Ferenc és Papp Kálmán, a szomszédos Lenin Tsz élnökénék és főagro- nómusának személvében. A tag­ság egyhangúlag őket válasz­totta' meg. Elvállalták g. meg­bízatást. s egyúttal kijelentet­ték, hogy itténi munkáinkért csak év végén számítanak díia- zásra, s csakis akkor, ha a tsz teljesíti,' vagy túlteljesíti, a ter­vet. Nem lesz könnyű dolguk. Ennek a már megtartott első vezetőségi ülésen is hangot ad­tak. Méghozzá a teendő intéz­kedések felvázolásában! Pap# Kálmánnak az a vétómén y% hogy az idén csak a jól gépe» sítbető, kevésbé munkaigénye# növények termesztésével fog­lalkozzanak. .Báli Ferenc pedig Javasolta, hogy az egv dolgozó tag által teljesítendő munkana­pok száma 150 .lényen, s aki ezt nerti teljesíti, fizessen kár­térítést, s vonják . meg tőle a háztáji területet is. A rendsze­resen dolgozó családtagok vi­szont kaoiariak fél hold házilg- iit. A traktorosok brigádvezető­je tartózkodjék a területen, s vezessen naplót a munkáról. Szükség van az istállórend ki­függesztésére és a1 takarmány- felhasználás kimutatására. Együtt a gazdákkal Az egy tagra jutó részesedés tavaly nem érié el a nyolc és fél ezer forintot. S meg kell mondani, hogy ebben nem ki­zárólag az elhibázott vezetés a ludas. A gazdák háromnegyed­része csak írrunel-ámmal vett részt a közös munkában. Ezt Tövisháti István, a 18 éves kö­zös gazdaság egyik alapító tag­ja mondottá el közgyűlési hoz­zászólásában. Az előrehaladás kétszerkettő­je: a jobb eredményekért na­gyobb lelkiismeretességgel kell dolgozni a 116 gazda mindegyi­kének. A hozott határozatokat is csak ily módon hajthatják végre. És igaza van Máté Dá- nielné párttitkárnak is: a ve­zetők határozottsága, követke- etessége nélkül nem várható avulás. A mostani fordulat az Alkot­mány Tsz történetében az első biztató fénysugár. S tapasztala­tai birtokában a riporter is joggal bizakodik: legközelebbi látogatásakor már kézzelfogha­tó javulásról számolhat be. MaAvasi Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents