Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

50. évfordulójának megünneplésére a jelölt személyiéről döntöttek. Az elkövetkező időszak to­vábbra is bővelkedik esemé­nyekben. Rövidesem megkez­dődnek a választási nagygyű­lések, melyeken a jelöltek sze­mélyesen is részt vesznek majd és újólag programot adhatnak választóiknak elképzeléseikről, s a jövő terveiről. A kedvező politikai légkör mindenesetre máris adott. A szocialista de­mokrácia érvényesülése újabb ezreket indít el a fejlődés út­ján és arra ösztönöz, hogy te­vékenyen kivegyék a részüket az országépítő munkából saját területük gazdájaként. Nagy munka vár majd a megválasztott képviselőkre, ta­nácstagokra. De az elmúlt idő­szak azt bizonyítja, hogy ma­guk mögött érezhetik a lakos­ság nagy többségét, s hogy azok a célkitűzések, melyeket pártunk IX. kongresszusa nyo­mán maguk elé tűztek, reális alapokon nyugszanak. Ez a rea­litás nem más, mint a néppel való összeforrottság, a kölcsö­nös bizalom, melynek forrásai ott buzogtak a jelölőgyűlések felszólalásaiban — és tettekké érnek a hétköznapi munka so­rán a Választók és választottak közös összefogásában. T. P. xxtt ev*-., «. sz. Ara SO fillér mct. n»ü. is, vasárnap ■------------------------- —1 — -------­E z a sportnyelvből ismét* kifejezés jut akaratlanul is az ember eszébe ezekben a na­pokban, amikor a választási előkészületek újabb jelentős szakasza lezárult. Igen, félidőhöz érkeztünk el ebben a nagy munkában, ami­kor már alkalmunk van vissza­tekinteni az elvégzettekre, s azok politikai, közéleti hatásá­ra. A pénteken megtartott me­gyei népfrontbizottsági ülés el is készítette ezt a felmérést, összegezte az eredményeket, ta­pasztalatokat Mint a beszá­moló megállapította, a válasz­tások szervezeti előkészítése — az illetékes tanácsi dolgozók lelkes munkájával és a nagy­arányú társadalmi segítség be­vonásával — a kedvezőtlen idő­járás ellenére is rendben meg­történt, sikerült eljutni min­den egyes választópolgárhoz, s az érdeklődést felkelteni e nagyfontosságú eseménysorozat iránt. Csaknem 380 ezer vá­lasztásra jogosult összeírását végezték el, a választási szer­vekben mintegy 16 ezren, tevé­kenykednek — és még sorol­hatnánk a puszta számadato­kat, melyek méreteikben is jel­zik az előkészületek nagyságát. Személyes tapasztalataink és a hivatalos számadatok is arról győznek meg bennünket, hogy szinte soha nem tapasz­talt — vagy talán csak a nép- hatalom kivívásának kezdeti időszakára jellemző — aktivi­tást mutattak a jelölőgyűlések. Habár ez az időszak egyébként is bővelkedett eseményekben, mégsem csökkent a lakosság érdeklődése, s nemcsak a kép­viselők, vagy a megyei tanács­tagok, de a legkisebb körzet tanácstagjának jelölése is osz­tatlan figyelmet keltett. Szinte majd minden tudósításban és jelentésben ilyen mondatokat olvashattunk: „A terem kicsi­nek bizonyult a megjelentek befogadására, sokan odakint rekedtek és onnan figyelték, hallgatták a gyűlés menetét.” S azt is szinte egyöntetűen ál­lapíthatták meg, hogy nem volt hiány észrevételben, felszóla­lásban. Nagyon sok értékes ja­vaslat hangzott el, melyet a je­lölt, a jövendő képviselő, vagy tanácstag hasznosíthat majd és hasznosítania is kell munkájá­ban. Nagyrészt közérdekűek voltak ezek a felszólalások, s a terület gondjait tették szóvá. Am igen sok helyen mindjárt az ígéret is elhangzott arra vo­natkozóan, hogy a kívánságok — út, járdaépítés stb. — meg­valósítását maguk a választó- polgárok is segítik társadalm' munkájukkal; A bizalom megnyilvánulásé nak számtalan jelét tapasztal­hattuk mindenfelé. Ez a leg­több helyen a régi választottak újrajelölesében nyilvánult meg, másutt pedig egy-egy, a köz­életi tevékenységben újonnan kitűnt személy melletti kiál­lásban. Csak ilyenkor láthat­juk, milyen sok közéleti tiszt­ségre alkalmas ember él kö­zöttünk és tálán ezért is volt nehéz a választás, amikor „Fel évszázaddal ezelőtt. 1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, létrejött a világ első munkás— paraszt állama, a Szovjet Szo­cialista Köztársaság és ezzel megkezdődött az elnyomás és kizsákmányolás világuralmának alkonya." Ezekkel a szavakkal kezdődik az MSZMP Központi Bizottságának napokban meg­jelent határozata, amely fel­hívja a magyar dolgozó népet: indítson jubileumi munkaver­senyt az évforduló tiszteletére, 6 ezzel járuljon hozzá hazánk további felvirágoztatásához, a béke, a haladás, a szocializmus eszméinek diadalához. A Köz­ponti Bizottság felhívása ter­mékeny talajra huüobt megyénk­ben is. Az üzemekből egymás után érkeznek hírek a forradal­mi munkaverseny kibontakozá­sáról Lekűzdffc a nehézségek«4 A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregysége szakszer­vezeti bizottságának múnkaver- seny-felelőse, Molnár Károly arról tájékoztatott, hogy az el­múlt év végével nem szűnt meg a munka versen y üzemeik­ben. A IX. pártkongresszus er­re vonatkozó felhívását magu­kévá tették a gyár dolgozói, s teljes lendülettel láttak az idei termelési feladatok megvalósí­tásához. By módon januári ter­melési programját maradékta­lanul teljesítette a gyáregység. Az idei terv 140 ezer kád, a tavalyi százezerrel szembe». .Ezt a többletet már * júiSustoan üzembe lépő új melegüzemi nagycsarnokban az automata­gépsor segítségével kívánják végrehajtani. Ám közben a meg­levő öntődének egy részét le­bontják és a jelenlegi termelő­terület szőkébb térre szorul. A brigádok a szocialista forrada­lom 50. évfordulójának tisztele­tére vállalták, hogy az ezzel járó nehézségek ellenére is tel­jesítik a termelési tervet. A különböző üzemek szocia­lista szerződést kötöttek egy­mással, s ennek keretében test­vérbrigád kapcsolatokat építe­nek ki a technológia sorrend­jében egymás munkáját folyta­tó munkacsapatok között. Ezek közösen is tartanak majd bri­gádtanácskozásokat. 1400 munkaóra A Szerszám- és Gépelemgyár 8000 munkaóra megtakarítást kíván elérni az idei évben a termelés gazdaságossága, a vál­lalati eredmény javítása érde­kében. A vállalat kecskeméti telepe ebbői 1-400 munkaóra megtakarítását ajánlotta fel. Az üzemrészekben kedvező vissz­hangra talált ez a célkitűzés. Az Április 4. brigád például vállalta, hogy a hozzájuk ke­tiszteletére induló munka ver­seny kibontakoztatására. Ver­senyre hívta a vállalat vala­mennyi szocialista brigádját az építkezéseik — különös tekin­tettel a lakás és a kiemelt be­ruházások — átadási határide­jének lerövidítésére. Mostani munkahelyükön — a kecske­méti Csillén telepi építkezésen — vállalták, hogy a 87 lakást február 28-ig tető alá hozzák. Később minden újabb munka­helyükön kidolgozzák az építé­si határidők lerövidítésének fel­tételeit. Minden brigádtag részt vesz a szakmai, politikai to­vábbképzésben, s az üzemi akadémia szervezésében is. Takarékoskodás anyaggal Az ÉM. FémirtunföiS Épület- lakatosipari Vállalat Kecskemé­ti Vasszerkezeti Gyárában is gyűlnek a forradalmi évforduló tiszteletére a brigádok felaján­lásai. Elsőnek Gál János, Szap­Erdekes felmérés került ke­zünkbe Kecskeméten, a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság me­gyei Igazgatóságán, ahol össze­sítették az elmúlt két év társa­dalombiztosítási juttatásainak megyei adatait. Sokat mondó számok ezek, hí­ven illusztrálják népi államunk szociálpolitikájának humaniz­musát, nagyszerű eredményeit. Első pillantásra szinte hihetet­Elsö fénysugár. <3. oldal) Tárgyalóteremből <4. oldal) Riportok (3. oldal) Visszatérés ((. oldal) Nagy István (7. oldal) f Az „aktív” pihenés j szolgálatában , (I. oldal) lennek tűnik: az elmúlt évben több mint 440 millió forint ér­tékű betegségi, illetve ezzel kap­csolatos juttatásban, szolgálta­tásban részesültek a megye la­kosai. Ez 60 milliós emelkedést jelent 1965-höz viszonyítva. Tavaly az 1965-ös évinél négy és fél millió forinttal több — összesen 68 millió forint — táp­pénzt fizettek ki, szülési segély kiutalására pedig 4632 esetben került sor. Figyelemre méltó, hogy az egy biztosítottra költött évi társadalombiztosítási jutta­tás összege 365 forinttal halad­ta meg az 1965. évit, s elérte a 2654 forintot. A társadalombiz­tosítási juttatásokra jogosultak száma mintegy nyolcezer fővel emelkedett. ’ Ismeretes, hogy 19Í56. február t-én került sor a két, vagy en­nél több gyermekes szülők csa­ládi pótlékának emelésére, ami­nek eredményéként az 1965. évi ■>8,7 millió forintról 82,6 millió '^rintra emelkedett a kifizetett 'i.ládi pótlék. A múlt év közé­rt érvénybe lépett kormány- itározat alapján a megye ter­melőszövetkezeti tagjai 3,5 mil­lió forinttal kaptak több csalá­di pótlékot. Az idősek fokozott támogatá­sát bizonyítja az is, hogy a múlt év második felében a kifizetett nyugdíjak havi átlagösszege sze­mélyenként elérte a 980 forin­tot, ami 40 forinttal haladja meg az 1965-ös átlagot. B. Gy. Képünkön Hevesi István a szakma kiváló dolgozója, a szám- és Gépelemgyár Április 4. brigádjának vezetője a billenő­platós Csepel autókhoz teleszkóp hengert esztergál. A mögötte levő gépen Nagy Albert dolgozik, aki tanítványa volt. Most több társával együtt külön brigádot alakított, hogy Hevea Istvánok újabb fiatalokat taníthassanak a szakma fogásaira, rülő fiatal szakmunkásokat se­gíti, tanítja, hogy mennyiség­ből és minőségben mihama­rabb teljes értékű dolgozói le­gyenek az üzemnek és részt vehessenek a munkaóra meg­takarításban. Lakások határidő előtt Az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakszerve­zeti munkaverseny-felelőse, Prepszent Aurél arról tájékoz­tatott, hogy náluk Vad Imre munkacsapata, a Gagarin be­tonozó brigád adta meg az alap­hangot a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulója panos Mihály és B!fö S&nflbr szocialista brigádjainak válla­lásai futottak be a szakszerve­zeti bizottsághoz. Munka ver­seny célkitűzésük, hogy a la­kásépítkezésekre és a népgaz­daság kiemelt beruházásaira rendelt vasszerkezeteket határ időre, jó minőségben gyártjái le. Ügy szervezik munfeájuka' hogy az egy főre eső termelés értéket minden esetben teljesít­sék. Takarékoslkodnak az anyag­gal, s a minőségi követelmé­nyek betartása mellett — ahol lehet — az eddigi hulladéknak számító anyagot is felhasznál­ják. W. O. Hatvan millióval több betegségi ellátásra Emelkedett a nyugdíj- és • asaládipótlék-kifizetés Szocialista brigádok kezdeményezései Készülődés a Nagy Októberi Szoeialista Forradalom

Next

/
Thumbnails
Contents