Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

1967, február 18, szombat 5. oida! Hét új magyar film forgatását kezdik meg Nincs üres hely a Magyar Filmgyártó Vállalat februári „órarendjében”. „Ünnepnapok” címmel Kar­dos Ferenc írt forgatókönyvet, s rendez belőle filmet. Ugyan­csak szerzői film a készülő „Lássátok feleim”: írója és ren­dezője Fazekas Lajos, hősei mai fiatalok. Fábri Zoltán „Egymás mellett, akár a fókák” című új filmjét készíti elő Sükösd Mi­hály a .,Megérkezett” című no­vella alapján. A napokban készített próba- felvételeket Banovich Tamás „Ezek a fiatalokv című filmje főszereplő-jelöltjeiről. Rövidesen befejezik Berkesi András „Setlő a pecsétgyűrűn” című regényének kétrészes film­változatát, Meg' -wdődtek a „Ja­guár” felvételei is: Heltai Jenő derűs hangulatú regényét; Dö- mölki János fümesíti meg. A szatirikus bűnügyi komé­dia divatos műfaját Oláh Gá­bor „A múmia közbeszól” cí­mű filmje képviseli. (MTI) Munkások a pártoktatásba it — Harmincnégyen kezdtük, most félévkor 26-an vizsgáz­tunk. Azt mondják, ez nem túl­ságosan nagy lemorzsolódás. De én azt hiszem, még ennyi se kellene legyen. Mit tudna tenni ellene? — Azt hiszem szigorúbban válogatnék ... Arra pedig nyo­matékosan felhívnám mindenki­nek már a jelentkezésnél a fi­gyelmét, hogy a marxizmus— lenini zmus egyéves középisko­lája nem ismeretterjesztő elő­adássorozat. Nemcsak meghall­gatni kell az anyagot, hanem keményen tanulni is. Főleg azok maradtak ki már az ele­jén, akik könnyen vették a dol­got. Aztán két-hároom hiányzás után ráébredtek, hogy most már igencsak nehéz volna pó­tolni. Mindezt nem az osztályfőnök mondta el, hanem a bizalmi: Diószegi Pál, a Kiskőrösi Ve­gyesipari Ktsz munkása. Benne, a községi pártbizottság tagjában vitathatatlanul jóra esett a hallgatótársak választása. Ki­tűnően megállta a helyét: rajta is múltak az osztály eredmé­nyei, az egész kollektíva szor­galma és lelkiismeretes mun­kája. Ö viszont tanárát. Földi Já­nost, a Rákóczi Szakszövetkezet agronómusát és párttitkárát di­cséri: — Mindenkire külön figyel, tudja hol kell segíteni, kivel melyik anyagrészt kell alapo­sabban átvenni. Sikerült is va­lamennyiünknek a vizsga... És arra nevel, hogy tovább is tud­juk adni, amit tanultunk. Ez az oktatási forma egyen­rangú az öthónapos pártiskolá- val Alapszervezeti titkárokat, vezetőségi tagokat tanítanak itt. ságukból áldoztak a felkészü­lésre néhány napot. Kellett is, hiszen nem könnyű ez az oktatási forma még azok­nak sem, akiknek már van több. kevesebb előképzettségük. Diószegi Pál elvtárs, aki az ötvenes években katonatiszt volt, a Petőfi Akadémiát végez­te, ezt mondja: — Ott nem tanultunk — töb­bek között — filozófiát. Sokat felejtettem a többi tárgyból is, és maga a marxizmus is fejlő­dött azóta. A politikai gazda­ságtan például egészen új anyagnak tűnik. Madarász Eümil öt éve hunyt el Madarász Emil, a neves költő és író. Több mint félév­százados irodalmi pályafutása alatt igen változatos té­makörben, különbö­ző műfajú alkotá­sok sorozatát bo­csátotta olvasói elé. Tekintélyes életmű­vének, művészi pá­lyájának legfőbb jellemvonása a kö­zösségért végzett munkával, a politi­kai harcokkal tör­tént szoros egybe- fonódás. Századunk elején kapcsolatba került a munkás- mozgalommal, első versei a Népszavá­ban láttak napvi­lágot. Ez. a pálya­kezdet egész életét meghatározza. A Tanácsköztársaság idején fontos meg­bízatással a fronton harcolt, majd emig­rációba kényszerült. Előbb Bécsben élt, később, 1923-tól kö­zel negyedszázadon át — 1946-ban tör­tént hazatéréséig — a Szovjetunióban alkotott és dolgo­zott. Nevezetesebb mun­kái közül Csepel c. verseskötetében a hazától távol is a magyar munkások­ra emlékezik. 1938- ban jelenik meg először az a műve, amely a legismer­tebb és legnépsze­rűbb: a Csihajda matróz című poé­mája. 1942-ben je­lenteti meg a Szé- gyeld magad ma­gyar című, a máso­dik világháborúban játszott szomorú szerep fölött keser­gő verseskötetét. 1953-ban itthon újból megjelent Csi­hajda címen népies hangütésül, a Ta­nácsköztársaság em­lékét idéző poémá­ja végre eljutott azokhoz az olvasók­hoz, akikre a tá­volból is gondolt, és irodaimi éle­tünkben és közvéle­ményünkben küz­delmes és példamu­tató pályájához méltó megbecsülés­re tett szert. Ked­velt műfajából, a poémából még jó- néhányat nyújtott át olvasóinak: Tegnap és tegnap­előtt, Hűség, Áru­lás, A dohányszín- ruhás ember címűe­ket, amelyek a har­coló nép névtelen hőseinek arculatát rajzolják. Pályafu­tása vége felé írta A kék ház című önéletrajzi elemek­kel átszőtt regényét a századelő éveiről, bizonyítva, hogy az író a bensőséges hangulatú prózának is kiváló művelője. Madarász Emil élet­műve szocialista irodalmunk megbe­csülendő értéke és tanulságos példája. W. A. Diószegi Pál, az osztálybizalmi. Hazai János, az osztály egyik legszorgalmasabb hallgatója azt mondja, hogy már a féléves ta­nulás is igen hasznos volt szá­mára, s a munkájában támasz­kodhat rá: — Az embereket érdekli ma a politika. Szeretnek vitatkozni, beszélgetni róla és hallgatnak a világos érvekre. Hát ón most jobban tudok érvelni, s ami nem kevésbé fontos, a tanultak birtokában megnőtt a bizton­ságérzetem a vitában. Hazai elvtáns a kiskőrösi ecet­üzem vezetője, pártvezetőségi tag. Eredetileg öthónapos párt­iskolára jelentkezett. — Mentem volna szívesen. Csak hát kevesen vagyunk az üzemben, s ritka szakma is az enyém. Nem lett volna könnyű helyettesíteni. Így aztán a kö­zépiskolára fogadta el a jelent­kezésemet a pártbizottság Jellemző az osztály tagjainak lelkiismeretességére, s a kollek­tíva jó szellemére, hogy a vizs­gák előtt legtöbben együtt ta­nultak, segítették egymást. Mi­vel pedig itt tanulmányi sza­badság nem jár, az évi szabad­Megkérdezem: tanul-e majd tovább? (Akik itt jól végeznek, azokat javasolja a pártbizottság esti egyetemre.) Mosolyog Mondja, ne mond­ja? Még hogy esti egyetem! Fél éve nem is mert volna gondol­ni rá. — Hát, ha az év végi vizsga sikerül, többen is szeretnénk tovább tanulni. Pedig tudja, hogy az még sakkal nehezebb lesz. De akarat van benne és felelősségérzet. Szocialista brigádtag három­szor nyerték el már e büszke címet Hadd egészítsem ki egy markáns vonással az arcképét: Diószegi Pál elvtáns eredeti­leg lakatos volt. Hanem munka­helye, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz gyorsan fejlődő üzem, amikor újabb bővítést tervez­tek, gépeket rendeltek, gondos­kodni kellett a szakmunkás utánpótlásról is. S akkor ő is belefogott újra a tanulásba. Tavaly tett szak­munkásvizsgát — egyszerre há rom szakmából. Most gyalús, marós és vésős is. Mester László s kivittek az olasz frontra. Megsebesült, de nem jöhetett haza, erre a háború végén, 1918-ban kerülhetett csak sor. Négy évvel élőbb a kényszer­nek engedve ment katonának, 1919. tavaszán azonban önként és örömmel fogott újból fegy­vert. A Tanácsköztársaságért! Szeged, Dorozsma, Szolnok a még mindig fiatal — mindösz- sze 22 éves — vöröskatona ál­lomáshelyei. Az utóbbiról Tö- rökszentmiklós irányába ép­pen támadásra indultak a ro­mán bojárok zsoldosai ellen, amikor a fővárosból megkapták a fájdalmas hírt: elbukott a proletárdiktatúra. Nincs rá hely még csak ér­zékeltetni sem, hogy társaival együtt mit érzett akkor. Hazajött Kecskemétre. Megkínozták, s utána is állan­dóan zaklatták. Ezért Szlová­kiába vándorolt, de a kommu­nistaellenes, nacionalista kor­mányzat ott sem hagyta nyug­ton. Rokonai segítségével kü­lönböző falvakban lakatosko- dott, míg a rendőrkopók nyo­mát vesztették, s a szülőváro­sában, Pozsonyban vállalhatott munkát. Mint jó labdarúgó, játszott a Sloven csapatában — de nem sokáig. Az egykori ma­gyar vöröskáfonána megint rá­bukkantak a politikai nyomo­zók. Irány Olaszország. Ki gon­dolná, hogy a ma már világhí­rű Florentina és az Udine csa­patában 1924-től másfél éven át Morvái Nándor is rúgta a lab­dát? Tervezte, hogy letelepedik Itáliában, de nem bírta az olaj­jal főzött olasz ételeket. Útle­vele a Magyarországon való ke­reszt átutazást is lehetővé tette, s mert egy hónapig volt érvé­nyes, meglátogatta Kecskemé­ten élő testvéreit. A rövid idő alatt a KTE több barátságos mérkőzésén is játszott. Am hiába hosszas távollé­te, a szlovák hatóságok nem húzták át a nevét a megbízha­tatlanok kartotékj án. Többször átdobták a határon: cseberből vederbe került. A Hlinka-kor- mányzat uralma alatti terület­ről a Horthy-fasizmus országá­ba. Minduntalan visszaszökött, de más és más falvakba. Du- naszerdahelyen kötött ki. Itt megnősüli;, s a felesége éppen gyermeket várt, amikor a kö­pök megint rajtacsaptak. Ki­utasították Szlovákiából; 1938- ban Kecskeméten telepedett le, az Alföldi Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál kapott lakatosmunkát. A második világháború ide­jén hadiüzemmé nyilvánították a magántulajdonban levő. de a „Hangya” által bérelt feldolgo­zót. Embertelen munkakörülmé­nyek, még az ellenszegülés lát­szatát is megtorló katonai ter­ror uralkodtak a kapuja felett hatalmas „V”, (Viktória — Győzelem) betűvel hivalkodó üzemben. Mit tehetett itt az egykori vöröskatona? Ha moc­can, a nagyrészt időszakos mun­kások szervezetlensége miatt nincs, aki védi, vége az életé­nek. Amikor azonban a szovjet csapatok közeledtének hírére a fasiszta vezetők nyúleipőt húz­tak,- s Pestre menekültek, fel­szólításuk ellenére sem tartott velük. Munkahelyén maradt — s kiosztotta a környék éhező lakosságának a gondjaira bízott és a hűtőben elhelyezett 25 fél disznót. A gyár urai néhány napra visszatértek, kérdőre vonták, de kivágta magát: „Meg- büdösödött a hús.” Kijelentésében irónia is volt: ha az urak akarják, megérthe­tik, másfajta büdösödésről van szó. Ennek a szagát nemsoká­ra elfújta a felszabadulás sze­le. S Morvái Nándor, immár 47 évesen, végre tiszta levegőt érezhetett maga körül. Ott ma­radt a gyárban, mint lakatos, 1960. decemberében ment nyug­díjba. Közben azonban, 1956. októ­berében, egy történelmi pilla­nattöredékre dolgozó népünk szabadságának tiszta levegőjé­be szemetet kavart az ellenfor­radalom. Hogy soha többé lábra se kaphasson, 1957. tavaszán a hatvanéves Morvái Nándor az elsők között lépett a proletár- hatalom fegyveres védőinek, a munkásőröknek a soraiba. Kö­zöttük van most is.vHelytállá- sáért tavaly kitüntették a Haza Szolgálatáért Érdeméremmel, most, a munkásőrség 10 éves jubileumán pedig Szolgálati Ér­demérmet tűznek a mellére. (Egyébként e beszélgetést is úgy folytattuk le, hogy éjszakai ügyeleti szolgálatot teljesített, miközben társa, a szintén vete­rán, szépszál Nagygyörgy Mi­hály, előzékenyen helyettesítet­te.) Most veszem észre: Nándi bácsi mindig tavasszal fogott fegyvert. Egyszer kényszerből, kétszer önszántából. S mert sportember is volt, önként kí­nálkozik toliamra a hasonlat: az arány 2:1. Ez pedig nem ve­reséget, de még csak döntet­lent sem jelent, hanem — győ­zelmet. Tarján István — KEDVES PAJTASOK! Fel­hívjuk figyelmeteket, hogy a tudósítások magas száma miatt az Úttörőélet rovat február 22-én, szerdán is megjelenik. X ÜTTÖRÖRAJUNK egy budapesti iskola rajával leve­lez. ily módon is szeretnénk alaposabban megismerni a fővá­rost. Leveleinkben mi is kül­dünk kecskeméti prospektusokat a budapesti testvér úttörőknek. Egyúttal megkértük őket: Láto­gassák meg egy budapesti kór­házban fekvő osztálytársunkat, akinek mi már csomagot és le­velet küldtünk. Bízunk benne, hogy kérésünket a budapesti pajtások szívesen teljesítik. Almást Judit, Kecskemét I. , sz. ált. isk. — VIETNAMI nap megren­dezésére került sor a kiskunha­lasi 932-s számú Petőfi Sándor úttörőcsapatnál. Ebből az alka­lomból csapatkiállítást állítottak össze a pajtások a vietnami há­ború borzalmait bemutató fény­képekből, s elhatározták, hogy újabb gyűjtési akciót indítanak a vietnami nép megsegítésére. Pocsal Margit és Moronyák Erzsébet A Legutóbbi összejövetelün­kön szellemi vetélkedőt ren­deztünk őrsi tagjaink között. Az úttörőkből álló zsűri számos szavalatot, ének- és egyéb ver­senyszámot pontozott, s min­denki jól érezte magát. Zubek Zsuzsa krónikás, Kecskemét I*- A BÁCSALMÁSI úttörőcsapat Oroszlán őrsének tagjai is megte­kintették a községben rendezett galamb és baromfi kiállítást. Azért volt hasznos ez a tanulmányi ki­rándulás, mert az eddig csak tan­könyvekben látott galamb és ba­romfi fajtákkal, tenyésztésük mód­szereivel, stb. a gyakorlatban is megismerkedhettünk. Balassa Sándor örsi tudósító X Érdekes foglalkozást ren­deznek minden hét csütörtök­jén a katymári általános isko­lában. Legutóbb Olajos József, a helyi Új Élet Tsz tagja mu­tatta be a kíváncsi gyerekek előtt a kosárfonás művészetét. Józsi bácsi felajánlotta, hogy szívesen megtanítja a pajtáso­kat erre az érdekes tudomány­ra. Kadanóczki Anna úttörő- veztő kezdeményezésére újabb közös akciókra kerül sor a közeljövőben a tsz és az úttö­rőcsapat között Ez hasznos, azért is, mert megkönnyíti a nyolcadik osztályt végző paj­tások pályaválasztását, — AZ ELMÜLT öt hónap alatt számos nemes cselekedetet hajtottak végre a soltvadkerti úttörőcsapat Rakéta és Bolygó Örsének tagjai. El­készült a tanév második telének munkaprogramja és fali újságunkon is rendszeresen hirt adunk csapa­tunk életéröl, munkájáról, s a kü­lönféle eseményekről. Nemrégiben ajándékokat készítettünk az óvodá­soknak, új játékokat dalokat ismer­tünk meg, és hozzáfogtunk a Három tavaszt ünnepiünk akciósorozat programjának végrehajtásához is. Lehoczki Edit 0 CSAPATMÜZEUMOT hoz­tak létre a bácsszőlősi Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai, ahol megőrzik a kiváló úttörők ne­vét, fényképeit. A pajtások nem csak arra törekednek, hogy a csapatmúzeumba minél értéke­sebb dokumentumot gyűjtsenek, hanem arra is, hogy közülük minél több úttörő neve és fény­képe kerüljön a csapatmúze­umba. Agócs László, őrei tudósító — A drótos és a pék jelmez készítője, illetve viselője kapta az első díjat a pálmonostori 3784-es számú József Attila út­törőcsapat álarcos akmeválján. A helyi központi iskola farsangi mulatságán minden résztvevő nagyszerűen szórakozott. Dávid Katalin — LEGUTÓBBI őrsi foglalkozá­sunkon értékeltük a Harsan a kürt- szó-akciósorozat eddigi eredménye­it, s elhatároztuk: A Tyereskova őrs is részt vesz a legközelebbi Ki mit tud? vetélkedőn. A mi őrsünk tagjai dallal. tánccal, verssel és prózaszámokkal készülnek , a nagy versenyre. Túrnál Judit, őrsvezetői Tass

Next

/
Thumbnails
Contents