Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

1967. február 18, szombat S. oldal Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke üdvözlő táviratot kül­dött I/. 1. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köwonti Bizottsága főtitkárának. N. V. Podgomij elv­társnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és A. AT. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, amelyben a magyar—szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 19. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a maguk nevében szívből jövő üdvözletüket küldték a címzet­teknek és a testvéri szovjet népnek. A baráti együttműködés elvein nyugvó szerződés — hangzik e távirat — fontos tényezője elért eredményeinknek, országunk biztonságának. A szerződés elveinek realizálása népeink barát­ságát, a szocialista közösség összeforrottságának erősítését, Európa ás a világ békéjét szolgálja. Péter János külügyminiszter és A. A. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az évforduló ál- ' halmából táviratban üdvözölte egymást. Testvéri szerződés Tizenkilenc esztendővel ez­előtt írták; alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus ál­lamközi megállapodás rang­jára emelte népeink barátsá­gát, amely tulajdonképpen már fél évszázaddal ezelőtt született, amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a Nagy Október te­remtette első szovjet állam védelmében. S a szovjet—ma­gyar barátság félszabadulá­sunktól kezdve történelmünk alakító erejévé vált. Nem egészen két évtized telt el az okmányok aláírása óta, de a tizenkilenc esztendő nagyszerű változásai, a szo­cializmus alapjainak lefekte­tése, függetlenségünk szilárd védelme, helytállásunk az emberi haladásért folyó világ­méretű küzdelem első sorai­ban — mind ehhez a barát­sági szerződéshez, ennek szel­leméhez kapcsolódik. A szov­jet népben nemcsak nagy, ha­nem önzetlen barátra talál­tunk. Az elmúlt tizenkilenc esz­tendőben szüntelenül ápoltuk ezt a barátságot, hiszen a tör­ténelem tanított bennünket is arra, ez a testvéri szövet­ség előrehaladásunk biztosíté­ka, s ellenségeink legfőbb igyekezete éppen együttmű­ködésünk ellen irányult. Az okmányban rögzített elveknek megfelelően váltak széles kö­rűvé kapcsolataink az élet minden területén. Megsoka­sodtak nálunk a „CCCP”-jel- zést viselő gépek és berende­zések, iparunk a Szovjetunió­ból kapja a legnagyobb nyens- anyagszáUítmányokat — és megrendeléseket. Autóbu­szaink, híradástechnikai, élel­miszeripari berendezéseink, hajóink nagy megbecsülésnek örvendenek a Szovjetország­ban. Együttműködésünk tükröző­dik pártjaink közös fellépé­seiben, országaink külpoliti­kájában, a szocializmusért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. A magyar nép, a szocialista közösség töb­bi országával együtt, aktí­van támogatja azt a harcot, amelyet a kommunizmust épí­tő szovjet nép folytat az im­perializmussal szemben, a vietnami nép megsegítéséért, a nyugatnémet revansisták terveinek megh; ásításáért az atomfegyverek teljes eltiltá­sáért, a békés egymás mellett élés maradéktalan megvalósí­tásáért. Hiszen ezek a célok és erőfeszítések a mi hazánk létérdekeit is szolgálják. Felemelkedésünk elképzel­hetetlen a szovjet—-magyar barátság ápolása nélkül. Ezt bizonyította immár a történe­lem. s a jövőben is mindent megteszünk ápolásáért. Mérlegek orvosa Mindennapi életünk igen fon­tos eszköze a mérleg, amely­nek sok fajtája használatos ház­tartásokban, üzletekben, egész­ségügyi intézetekben vagy ép­pen a tudományos kutatók la­boratóriumaiban. A mérleggel szemben igen lényeges követel­mény, hogy pontos legyen, máskülönben az élet sok terü­letén becsapódnánk. Időnként ezért ellenőrizni, javítaná kell őket. A Kecskeméti Javító- Szolgáltató Vállalatnál havonta átlagban 40 darab — különbö­ző fajta — mérleget javítanak. Orvosolták a “baját már húsz­tonnás mérlegnek is, amely a Kecskeméti Parkettagyár tulaj­donát képezi. A főmestere a vállalatnál ennek a szakmának Czinóber Pál, aki nemrég kap­ta meg a kiváló dolgozó jel­vényt. Képünkön Czinóber bá­csi tanítványával Kosik Ferenc mérlegkészítővel, az Orgoványi Fmsz gyorsmérlegét javítja. (Pásztor Zo’tón felvétele.)­Milliókban jelentkezik A mezőgazdasági munkaverseny új vonásai Sokszor mondják mostanában, hogy a szövetkezetekben dolgo­zó parasztság, de általában a mezőgazdasági nagyüzemek dol­gozóinak gondolkodásmódja je­lentősen megváltozott. Mindjob­ban felismerik az egyéni és közös érdek azonosságát, a köl­csönös összefogás szükségessé­gét. A pártszervezetek politikai, ideológiai és kulturális nevelő munkával is ezt a félismerést segítik. A tudatformálással függ össze a termelési versenymoz- galom fejlődése. A mezőgazda- sági dolgozók is mind jobban felismerik a munkaversenyben rejlő lehetőségeket. Ezt mutat­ják a tavalyi tapasztalatok is. Üzemek vetélkedése A pártkongresszus tiszteletére széles körű munkaverseny szer­veződött. A gazdaságok és az egyes dolgozók nagy lelkesedés­sel csatlakoztak a SZOT, a KISZ KB, valamint a megyei párt vb felhívásához. A mező- gazdasági üzemek vezetői helye­sen értelmezték a verseny cél­ját, szerepét, jelentőségét és tá­mogatták a dolgozók kezdemé­nyezéseit. Kialakult az üzemeken belüli, valamint az üzemek közötti verseny. A megye állami gazda­ságainak dolgozói például 9 millió forint terven felüli jöve­delem elérését vállalták. Az előzetes számítások szerint a Bajai Állami Gazdaság hétmil­lió, a Bácsalmási Állami Gaz­daság csaknem három, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság há­rommillió forint eredményt ért el terven felül. A gépjavító ál­lomások csaknem 15 millió fó­ron t értékű versenyvállalást tettek és körülbelül 20 millió forintot teljesítettek. Az üzemen belüli vállalások szép példáival találkoztunk pél­dául a bajai járás termelőszö­vetkezeteinél, amelyek több mint 76 millió forint értékű vállalást tettek és ezt mintegy 300 ezer forinttal túl is teljesí­tették. A kiskunhalasi járás mezőgazdasági üzemeinek vál­lalása 31 millió 700 ezer forint A közéleti ember Eiler Imre nem szí­vesen beszél magáról. Soltvadkerti születésű, tehát idevalósi. Tagja a Kossuth Szakszövet­kezetnek, s ugyanott beosztott agronómus- ként is dolgozik. Szen­vedélyes rajongója a szőlő- és gyümölcster­mesztésnek, s pár hét múlva meg is szerzi a képesítést a kecske­méti technikum kihe­lyezett osztályán. Har­mincnyolc éves fejjel. Hat évvel ezelőtt két hold szőlőjével lépett be a közös gazdaságba. — Ha a Kecskeméti Felsőfokú Techniku­mon indítanak új osz­tályt, oda is beiratko­zom — vallja. — Most pótolom, amit fiatalabb éveimben elmulasztot­tam. És mindezen kívül Eiler Imre közéleti em­ber is. Négy évvel ez­előtt községi tanács­tagnak választották meg. Legutóbb pedig újból alkalma volt megjelenni választói előtt, a körzetében la­kók — zömmel ugyan­csak a Kossuth Szak- szövetkezet gazdái — ismét őt jelölték. Te­hát rászolgált a biza­lomra. Szerényen mosolyog. — Azt kértem a gyű­lésen a választóimtól, hogy többször, több gonddal, problémával keressenek meg. — Az eddigieket ke­vésnek találta? — Hogy is mond­jam?... Négy évvel ezelőtt még alig volt járda errefelé. Most már utca alig van jár­da nélkül. Az én há­zam előtt még nincs. Azt ugyanis a legke­vésbé szorgalmaztam, nehogy úgy tűnjék, mintha magamnak akarnék előnyöket..-. Kiderül, hogy az ap­rónak tűnő, de az itt élő embereket közel­ről érintő gondokból nincs, és nem is volt hiány. Legutóbbis mi történt. A Rákóczi Szakszövetkezet trak­torosai szinte járha­tatlanná tették az egyik utcát. Vannak házak, amelyek előtt a gyalogjárón sem lehet közlekedni. Eddig, akikre ez tartozna, még nem hozták rend­be. A jogosságnak és a méltányosságnak ilyenkor bizony a ta­nácstagnak kell ér­vényt szereznie. Mert először ő hozzá fordul­nak a lakók. Van vagy tíz tanya a körzetében. Ezeket tavaly a belvíz fenye­gette. De a közös ösz- szefogással sikerűi ele­jét venni a kárnak. A belvízzel, s ko­rábban a jégveréssel ugyancsak meggyűlt a baja Eiler Imrének — mint a községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága elnökének is. Bármiféle felmé­rés, kárbecslés nem történhet meg az ő közreműködése nélkül. Mikor jut rá idő, hogy eleget tegyen vál­lalt tisztségének? — Télen több idő van. Nyáron inkább csak este, megosztva a perceket a tanulás- sai. Számomra már évek óta ez a kikap­csolódás. De kint a munka közben is ta­lálkozom a választó­immal. A szőlőben a könnyebb munkát a feleségem és a kislá­nyom végzi. A lóvon- tatású permetezőt én kezelem. Majd arról beszél, hogyha megválasztják, mint tanácstagnak ez­után még több feladata lesz. Űj lakótelep épül, 25—30 házzal, ehhez jórészt társadalmi munkában kell elve­zetni a vizet és a vil­lanyt. Meg a gázt! A nagyvezetéknek itt lesz az egyik reléállomása. A vadkerti házak fű­tése nagyvárosi szín­vonalú lesz. Érzi, tudja, hogy nem kis feladatok vár­ják. S ennek örül. Meg annak, hogy a közös területen már hozzáfogtak a száz hold gyümölcsös met­széséhez. Tavaszodik a határban, Ht D. 1 értékű volt, amelyet jelentősen túlteljesítettek. Fejlődik a szocialista brigád« mozgalom Külön említést érdemel a szocialista brigádmozgalom fej­lődése. 1964-ben 37, 1965-ben 59, tavaly már 184 brigád küz­dött a szocialista q'mért a kö­zös gazdaságokban. Nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem a termelőszövetkezeti csoportok­ban, a szakszövetkezetekben is találkoztunk a szocialista bri­gádmozgalommal. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a mezőgazdasági állami üzemekben is jelentősen fejlő­dött a brigádmozgalom, akkor máris szembetűnő eredmények­ről számolhatunk be. Mindent összevetve 493 brigád küzdött az elmúlt évben a szocialista cím elnyeréséért s ezekből 43 az ifjúság soraiból verbuváló­dott. Fejlettebb versenyforma a szocialista telep, üzem, üzemegység cím elnyeréséért folytatott harc. Tavaly már 11 telep, üzemegység, csaknem hét­száz dolgozóval küzdött a meg­tisztelő cím elnyeréséért. A gazdaságok egyre inkább anyagi ösztönzőket is alkalmaz­nak a verseny fejlesztésére. A kisszállási Petőfi Termelőszö­vetkezet például 90 ezer forin- tott osztott ki a munkaverseny­ben részt vett tagjai között. A pénzjutalom mellett számos szö­vetkezetben, gazdaságban, ki­rándulással, üdüléssel, tárgyju­talommal díjazzák a legjobba­kat. Az elmúlt évben a megyé­ből 360-an vettek részt juta­lomként az erfurti kertészeti kiállításon. Ugyancsak több szá­zan jártak a Szovjetunióban és más szocialista országban. Egyre szervezettebben Az elmúlt évben már létre­jöttek a megyei, járási, városi és üzemi versenybizottságok, amelyek konkrétan szervezik, értékelik a versenyt és tuda­tosítják az elért eredményeket. Több járási versenybizottság — a bajai, kiskunhalasi, kecske­méti, dunavecsei — negyedéven­ként versenyhíradót adott ki. Ebben az évben a többi járá­sok is tervezik hasonló híradó kiadását. Több üzemi verseny- bizottság is ad ki híradót. Az elmúlt évi verseny értéke­lésére rövidesen sor kerül. A vetélkedés tovább folyik. Nem­rég a megyei párt-végrehajtó bizottság tárgyalta a mezőgaz­daságban folyó szocialista mun­kaverseny helyzetét és megálla­pította a soronlévő feladatokat. E szerint az idei szocialista munkaversenyt a IX. pártkong­resszus, a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítására* és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szerve­zik. Az idei szocialista munka­verseny szervezéséhez jó poli­tikai alapot teremtettek a IX. pártkongresszus határozatai, a párt és a kormány agrárpoliti­kai intézkedései. A pártszerve­zetek, a politikai munka során támaszkodva a dolgozók lelke­sedésére és aktivitására, szor­galmazzák a szocialista munka­versenyt. Máris számos helyen történtek újabb vállalások. He­lyes, ha a versenybizottságok továbbfejlesztik munkájukat és ezután is rendszeresen értéke­lik a dolgozók kezdeményezé­sét. A szocialista munkaverseny lehetőségeinek kiaknázása — bátran mondhatjuk — sok mil­lió forintot jelent a megye me­zőgazdaságának. Horváth Antal

Next

/
Thumbnails
Contents