Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

1967. február H, péntek 5. oldal Pályázati felhívás a Marxismus—Leninismus Esti Egyetemére A* MSZMP Bács -Kiskun me­gyei Bizottsága pályázatot hir­det a Maxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1967—68-as tan­évére. Az oktatás két tagozaton folyik: A hároméves tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. A 2 éves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy- egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók két éven át, és tanul­mányaik végién államvizsgát te­hetnek a tanulmányozott tárgy­ból. A sikeresen letett állam­vizsga feljogosít a többi tárgy­ból is megfelelő felkészülés után az államvizsga letételére. A szakosított tagozaton a kö­vetkező szakok indulnak: 1. fi­lozófia; 2. politikai gazdaságtan; 3. nemzetközi munkásmozgalom története. Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallga­tók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a Minisztertanács és egyes szakminiszterek rendeletéi, va­lamint különböző kormányszer­vek állásfoglalásai biztosítják. A hallgatók hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozá­son vesznek részt, negyedéven­ként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek a tanult anyag­ból. A hallgatók évente 170 forint tandíjat fizetnek. Ezt két részletben kell törleszteniük. 1. A hároméves tagozatra fel­vehetők azok, akik: a) érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, b) az 5 hónapos pártiskolá­val, marxista—leninista közép­iskolával, vagy ennek megfele­lő politikai előképzettséggel ren­delkeznek, c) más iskolának nem hall­gatói és tanulmányok foly­tatását engedélyező orvosi iga­zolással rendelkeznek, d) sikeres felvételi vizsgát tesznek. 2. A 2 éves szakosított tago­zat hallgatói lehetnek azok, akik: a) elvégezték az esti égyetem 3 éves tagozatát, vagy a köz­ponti egyéves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, pl. egyetemen 5 évnél nem ré­gebben államvizsgáztak marxiz­musból, b) más iskolának nem hallga­tói és tanulmányok folytatását engedélyező orvosi igazolással rendelkeznek, e) sikeres felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga alól —leninista esti középiskolán ki­váló eredménnyel szerepeltek; a 2 éves szakosított tagozaton azok, akik a 3 éves tagozaton jeles, vagy jó rendű eredmény­nyel vizsgáztak a választott szakból. A vizsga alól felmen­tést kapott jelentkezők is köte­lesek megjelenni a felvételi vizsgabizottság előtt, ellenkező esetben felvételt nem nyerhet­nek. A pályázat a járási-városi pártbizottságok művelődési és propaganda osztályán, vagy az esti egyetem tanulmányi hiva­talában beszerezhető kérdőív alapján történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal felsze­relt kérdőívet április 30-ig kell eljuttatni a következő címre: Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Tanulmányi Hivatala, Kecskemét, Ady Endre u. 18. Az április 30-ig be nem érke­zett jelentkezéseket figyelembe venni nem tudjuk! A 3 éves tagozatnak minden járási székhelyén kihelyezett osztálya működik; a 2 éves sza­kosított tagozat csak Kecskemé­ten indít osztályokat, de arra természetesen vidékiek is je­lentkezhetnek. A pályázók kérdőívük beér­kezése után megkapják a felvé­teli vizsgához szükséges útmu­tatásokat. A felvételi vizsgák június 5 és 9 között kerülnek lebonyolításra. Az Esti Egyetem Tanácsának döntéséről — a felvételről vagy elutasításról — a jelentkezők július 29-ig kapnak értesítést. Érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a já­rási-városi pártbizottságok pro­paganda és művelődési osztá­lyai, vagy az Esti Egyetem Ta­nulmányi Hivatala. Az Esti Egyetemre való fel­vétel párttagsághoz nincs kötve. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért (Az MSZMP ' Központi Bizott­ságának Párttörténeti Intézete és a Magyar Országos Levéltár kiadványa) Az 1944-től 1948-ig terjedő időszak nehéz harcokkal terhes, de sikerekben gazdag éveit idé­zi fel az üzemi bizottságok te­vékenységéről összeállított kö­tet, több mint 200 dokumentum. A dokumentumgyűjtemény az üzemi bizottságok munkájának kezdetéről, jogkörük kialakulá­sáról, működésükről, eredmé­nyeikről. a tőkés termelés mun­kásellenőrzésének formáiról és mindezekkel párhuzamosan az üzemi demokrácia kialakulásá­ról és fejlődéséről ad átfogó ké­pet. Bemutatva a munkásegysé­gért folyó harcot is. Az előszót Apró Antal írta. A bevezető tanulmány a munkásellenőrzés és munkás­igazgatás e fontos szervének létrejöttéről, fejlődéséről és te­vékenységéről nyújt összefog­laló értékelést. A kötetben nagy számban szerepel — név sze­rint is — az 1944—48-as idő­szak számos tisztségviselője, párt- és szakszervezeti funkcio­náriusok, üzemi bizottsági ta­gok, bizalmiak, gyárigazgatók, műszaki vezetők. A kötet hasz­nálatát jegyzetek, mutatók segí­tik. A dokumentumgyűjtemény a magyar munkásmozgalomról megjelent írások hasznos kiegé­szítője. A kötet összeállítói: Dr. Jenei Károly, Rácz Béla, Stras- senreiter Erzsébet. fäudapesli képeslapok Kellemesen, hasznosan akar­ja eltölteni hétvégi pihenőnap­ját? A recept a következő: fi­zetésikor tegyen külön borítókba 100—150 forintot, jelentkezzen az IBUSZ valamelyik vasárna­pi autóbusz különjáratára, a többi már az idegenvezetők, so­főrök, pincérek, vagy éppen a színészek dolga. Így gondolkozott a Kecske­métről a fővárosba útnak in­duló közel negyven turista is, akik a kecskeméti IBUSZ-iro- da legutóbbi budapesti város­néző és színházi járatának résztvevői voltak. Az út Művészek, utazók, írók, épí­tészek és újságírók után nehéz helyzetben van e sorok írója, amikor számot kíván adni e nagyszerű pesti kirándulásról, a főváros mai képéről, hangu­latáról. De lehet, sőt kell is beszélni az utasok — diákok, háziasszo­nyok, munkások, tisztviselők, fiatal és idős házaspárok — között kialakult barátságról, a fiatal, rendkívül közvetlen ide­genvezetőről, Sándor Lajosról, aki megemlítette induláskor: — Sok ismerős arccal talál­koztam most, de méginkább örülök az újaknak, és annak, hogy egyre többen vállalkoznak hétvégi IBUSZ-kirándulásra, hogy megismerkedjenek az uta­zás varázsával. Szántó ^ßizoska hmiutaté ja a kecskeméti Művészklubban A SZENTENDREI művészte­lep nagy hagyományú és ma is jelentős központja a magyar képzőművészeti életnek. Szántó Piroska innen indult, s művé­szete ide kötődik ma is. Kimutatható rokonsága első­sorban Vajda Lajossal, e kel­lően máig sem értékelt jelentős festőegyéniség stílusteremtő munkásságával. Ez azonban nem nyilvánvaló és szemibeöt­Űttörők vetélkednek a Rádióban Az ország minden részéből érkeztek forgatókönyvek a bí­ráló bizottságihoz arra a pá­lyázatra, amelyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére hir­dettek meg a magyar úttörők számára, a „Vörös Zászló hő­seinek útján” mozgalom kere­tében. A pályaművek beküldői közül választották ki azt a 12 felmentést kapnak a 3 éves I csapatot, amely egymással ver- tagozaton azok, akik a marxista 1 seng majd a döntőbe jutásért A döntőiben a három győztes úttörőcsapat mérkőzik meg egy­mással. A Magyar Rádió négy alka­lommal sugározza a vetélkedő elődöntőit, illetőleg döntőjét. Az első adásra március 12-én kerül sor. A verseny első két helyezettje ez év nyarán a Szov­jetunióban töltheti vakációját, a többiek kéthetes csillebérci táborozáson vesznek részt és értékes tárgyjutalmakban ré­szesülnek. (MTI) A sorosat folytatása Pénteken este nagyszabású Irodalmi est zajlik le Kiskunfélegyházán, a művelődési ház­ban. Neves fővárosi színészek művészetében gyönyörködhet a közönség. A műsorban fellép Bessenyei Ferenc, Tompa Sándor, Kohut Mag­da, Tordai Teri, Tyll Attila —, hogy csak a legismertebbeket említsük Az estet a földművesszövetkezet rendezd. Ez kerek egy esztendő leforgása alatt a negye­dik ilyen színvonalas kulturális esevtény lesz délegyházán az fmsz jóvoltából. Joggal mond­juk, hogy — jóvoltából. Az ötlet is az övék; a könyvesbolt dolgozóiban ötlött fel először. De ez még nem volna nagy érdem, hiszen a művelődési apparátus is meghívna hírneves művészeket, — ha merhetne. Csakhogy: ml történik, ha kevesebb lesz a bevétel, mint a költségek? Az fmsz viszont vállalja a kockázatot és előlegezi a, költségeket, lő rokonság, még kevésbé után­zás, hanem tudatos és szeretet­teljes azonosulás egy művésze­ti felfogással. Szántó Piroska ilyen értelemben vallja, vállal­ja is a rokonságot. Művészete: a tájak és növé­nyek szerelme. Leggyakoribb témái: Szentendre, s a temető, az enyészet világa. Ez utóbbi­ban tűnnek fel újabban derűs színvilágú lepkéi. Sűrűn szö­vött, fehér, vagy szürke alapon készült kompozíciói erőteljes és szigorú szerkezetűek. AZ UTÓBBI években alaptó­nusait világosabb, dekoratívebb, színesebb anyagra váltotta át. § merészen csendít össze feke­tét, szürkét rózsaszínnel vagy lilával — jelképeként derűsebb életszemléletének, s egyre fel­szabadultad} játékos kedvének. A végleteknek nála funkciója van; a temetőben tenyésző bu­ja vegetáció, a lekonyult fejű dús magvú napraforgó egy­aránt a megújulás kifejeződése. Szántó Piroska életigenlése mindig is áttört a motívumo­kon. ÖRÜLÜNK Szántó Piroska képeinek, amelyek a mai ma­gyar piktúra legszebb remek­lései közé számítanak, örülünk annak, hogy ezekkel — bár tö­redékesen, de egész eddigi élet­művét tükrözve — bemutatko­zott nálunk. A személyes ta­lálkozás élménye segít meg­értetni művészetét, amely Ju­hász Ferenc szavaival: „... a folyamatosan megújuló és meg­valósuló csoda és játék, jele­nés és áhítat.”. Hemády Gyula Hogy teheti? Van rá pénze? Volna másutt is. Félegyházán a földművesszövetkezet veze­tői azonban nem az üzleti szempontokat te­kintik, amikor a kultúrára kérik tőlük a pénzt. S hogy helyesen gondolkodnak, bizonyítja, hogy nem fizettek rá még üzletileg sem. A város kulturális életének rangos esemé­nyei ezek az irodalmi estek. Nagynevű írókat és előadóművészeket ismerhetett meg itt szemé­lyesen a közönség. Az ilyen szemtől szembe találkozás tartós élmény, s szorosan kapcsolja az embert nemcsak a megismert művészekhez, I Magyarországon világszínvo- hanem a művészethez általában is. nal fölött van a képzőművésze­A siker kötelez! — tartják Kiskunfélegy- j ti alkotások vásárlása. Nem­házán az fmsz illetékesei. S már készülnek a ' zetközi viszonylatban, ugyanis a következő irodalmi estekre. Még ebben az ; műtárgykereskedelemnek egyet- évadban meghívják városukba Básti Lajost és len országban sincs olyan for- Sinkovits Imrét is. hogy avatott tolmácsold- galma egy főre számítva, mint sukban a magyar és a világirodalom legszebb j nálunk, ahol az ország minden alkotásait élvezhesse a közönség. ! lakosára — a csecsemőktől a S.A ÍJ2 Félúton hívogatóan integetett felénk a dabasi csárda ismerős homlokzata, s öt perc kávészü­net után folytatódott a kirán­dulás a tavaszias időben téli ruháját lassan levető tájon ke­resztül. Nem sok idő múlva feltűntek Budapest külvárosá­nak első épületei, és a Soroksá­ri út hullámzó forgatagában lassan, de biztosan „evezett” be öreg járművünk a Roosevelt térre. A „legnagyobb magyar”, a gróf Széchenyi István által ala­pított Tudományos Akadémia lépcsőin napfürdőző pestiek áll­dogáltak, amikor átvette a „pa­rancsnokságot” Lehoczki Gi­zella, a Fővárosi Idegenforgal­mi Hivatal és az IBUSZ ide­genvezetője. A varos Azzal kezdtem beszámolómat, hogy Pestről újait, eredetit mon­dani egyenlő a lehetetlen meg­kísérlésével. Nem ilyen szán­dékkal íródott tehát ez az úti­napló, csupán, hogy mi is bi­zonyítsuk a „közhelyet”: Pest arca akár először, akár sokszor találkozik vele az ember, min­dig változó, mindig új, s min­dig más, mindig tartogat vala­mi keUemes meglepetést. Ezúttal a letűnt századok tá­madtak fel ebben a „mini”- felfedező utazásban, a Vízivá­ros hangulata, a Krúdyt idéző Óbuda, Pest felbecsülhetetlen értékű és szépségét mindinkább feltáró büszkesége, a budai vár­negyed. Aquincum: Régi római­ak máig fennmaradt csatorna- rendszere, az amfiteátrum, a főváros fürdőnegyede, a Mar­gitsziget, mind-mind frissítő, kedvderítő élményt nyújtott a kezdő és „veterán” Pest-szerel­meseknek. A viszonylag rövid, de annál tartalmasabb városnézés után a nemrég nyílt Bajza utcai Garzon étteremben hogyne íz­lett volna a finom ebéd! A délutáni szabad kötetlen prog­ram mindenkinek módot nyúj­tott, hogy ki-ki saját hangula­ta, ízlése, kedve szerint töltse el, ossza be az idejét egészen — hét óráig. A színház A legigényesebb, legkénye­sebb ízlésű turista sem kapha­tott volna szebb, nemesebb ajándékot ettől a kirándulástól, mint a Madách Színház-beli este. Németh László „Az áruló” című drámáját méltatta mára kritika. A döbbenetes erejű elő­adás sikere ezúttal is eleven cáfolata volt annak, hogy csak a könnyed, felszínesebb, kevés­bé komoly színházi műsor felél meg legjobban egy-egy vidéki IBUSZ-túra színházi program­jaként. Ütban hazafelé, élénk vita alakult ki a darab mondani­valójáról, rendezéséről, Besse­nyei Ferenc Görgey-alakításá- rél. S ahogy megérkeztünk is­mét a „hírős” városba, nem­csak egy szép, tartalmas nap élményeivel, hanem új barátsá­gokkal gazdagabban tért min­denki otthonába —, a legköze­lebbi viszontlátásig... B. Gy. Rohamosan emelkedik a műtárgykereskedelem 40 fillér jut festészeti és plasz­tikai művek vásárlására. Ha a műfaji megoszlást nézzük: egy­felől rohamosan emelkedik a művészeti reprodukciók vásár­lása, másfelől viszont a grafi­kákból, s a rézkarcokból esz­tendőnként 40 000—42 000 mű = Évj 1 tolat to# gazdára.

Next

/
Thumbnails
Contents