Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
Kinek jár a gyermekgondozási segély? A nőtanács elnöke a rendelet jelentőségéről és várható hatásáról Mit mutat a pénztárkönyv? Leleplezték a garai tikkasztókat Nagy hangsúlyt kap a gyermeket nevelő családok megbecsülése, támogatása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikájában. Ezt bizonyítja a gyermekgondozási segélyről elfogadott törvényerejű rendelet is. Az intézkedést mindenütt nagy tetszéssel fogadták, részletei az érdeklődés középpontjában állnak, ezért a Központi Sajtószolgálat munkatársa felkérte Erdei Lász Iónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, hogy válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésre. — Milyen indokokkal ajánlj* a Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekgondozási segély igény- bevételét a csecsemé és az édesanya érdekel szempontjából? — Általános tapasztalat, hogy a bölcsőde — amellett, hogy nagy segítséget nyújt az édesanyáknak, s szervezett keretek között gondoskodik a csecsemők ápolásáról, mégis — a gyermek szempontjába! nem minden tekintetben mondható hasznosnak, A korai felkelés, a bölcsődébe való elvitel esetleg erős hidegben ártalmas is lehet. Ami pedig a dolgozó édesanyákat illeti: véleményünk szerint óriási dolog számukra az a lehetőség, hogy két és fél éves koráig maguk gondozzák gyermeküket, hiszen ez az időszak a nő életének legszebb emlékei közé tartozhat. Ha otthon lehet a gyermek mellett, naprói-nap- ra figyelemmel kísérheti fejlődését, láthatja az emberré válás első és legizgalmasabb pillanatait. Az anyaság élménye enélkül nem is lehet teljes. — Ml a véleménye; milyen mértékben veszik majd igénybe a dolgozó nők a gyermekgondozási i segélyt? — Reprezentatív jellegű felmérések alapján elmondhatom, hogy az asszonyok és a férfiak Kivégezték a nikotinos gyilkost Kiss Béla, budapesti lakos természetellenes kapcsolatot tartott fenn egy 19 éves barátjával. A fiatalember meg akarta szüntetni ezt a kapcsolatot, ezért Kiss Béla bosszúból lelőtte, majd nikotint fecskendezett a karjába, amelytől azonnal meghalt. Ezt követően Kiss Béla újabb két fiatalemberrel létesített természetellenes kapcsolatot és más bűncselekményeket — lopás, csalás — is elkövetett. Kiss Bélát a fővárosi bíróság halálra ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta, az Elnöki Tanács a kegyelmi kérelmet elutasította. Az ítéletet szerdán végrehajtották. te örülnek a kapott lehetőségnek. Elsősorban a fiatal nők számítanak erre, különösen azok, akiknek már van egy gyermekük, mivel ők már rendelkeznek tapasztalatokkal, s tudják, hogy a 30 hónap alaitt nagyobb gyermekük fejlődését is kedvezően befolyásolhatják. Az előzetes tapasztalatok alapján általában nem kívánják igénybe venni a segélyt azok a családok, ahol a nagymama vállalja a gyerek nevelését Várható az is, hogy a magas szakképzettséggel rendelkező nők sem kérik a gyermekgondozási segélyt. Érthető, például, hogy egy orvosnő, mérnök, vagy tudományos kutató nehezen vállalja, hogy csaknem három évre kiessék a munkájából. — Mivel tudvalévőén a rendelet a január 1-e után született csecsemőkre vonatkozik, a a gyermekgondozási segélyt első Ízben az ethónapos szülést szabadság letelte után folyósítják majd, megkérdezzük: milyen előírások érvényesek az Igénybevétellel kapcsolatban? — A rendelet szerint két héttel azelőtt kell bejelenteni a vállalatnál a szándékot, mielőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe kívánja venni az édesanya. Így tehát az öthónapos szülési szabadság lejárta előtt Rét héttéL Ha azonban ekkor felveszi a munkát és később mégis meggondolja magát, a gyermek születésétől számított harminc hónapon belül bármikor kérheti a segély folyósítását — persze mindenkor két héttel korábban kell az édesanyának szándékát bejelentenie. — Ml történik akkor, ha a gyermekgondozási segélyt élvező édesanya a harminc hónapon belül újabb gyermeknek ad életet? — Ha például az első szülést követően két évre ismét gyereket szül, akkor attól kezdve öt hónapig a teljes fizetés jár, majd ismét kapja a segélyt, harminc hónapon át. Lehetséges tehát, hogy több gyermek születése esetén folyamatosan folyósítsák számára a gyermekgondozási segélyt. — Milyen sajátosságai vannak a gyermekgondozási segélynek tsz- ben dolgozó asszonyok esetében? — Mint ismeretes, a rendelet azt írja elő, hogy ha a szülő nő tagja a tsz-nek, akkor számára is jár — havi ötszáz forintos — gondozási segély. A helyzet az, hogy sok asszony nem tagja a tsz-nek, csak bedolgozó. Ebben az esetben a segély nem jár. A nőtanács az elmúlt években széles körű propaganda-tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az asszonyok is lépjenek be tagként a tsz-be. Az asszonyok sok esetben elzárkóztak ettől, arra való hivatkozással, hogy az SZTK juttatásai tag-férjük után amúgy is járnak, s így nem kell külön fizetniük az SZTK-járulékot. A havi néhány forintos összeg miatt most az így gondolkodó asszonyok bizony hátrányos helyzetbe kerülték. A gondozási segély a rendelet szerint azoknak jár, akik a szüléstől visszafelé számított 12 hónapban legalább 120 napot dolgoztak, és rendes tagjai a termelő- vagy kisipari szövetkezeteknek. — Milyen támogatást kíván adni a nőtanács a gondozást segélyt Igénybe vevő asszonyoknak? ■— Tervezzük, hogy — a védő nőkkel együttműködve — maximális segítséget adjunk az édesanyáknak; egészségügyi tanácsadásban részesítjük őke1 s megszervezzük számúkra ' az anyák iskoláját. Lényeges dolog még, hogy a harminc hónap letelte után ugyanolyan körülmények között vehessék fel a munkát, ahogyan abbahagyták. Elképzelhető viszont, hogy ennyi idő alatt munkahelyükön fejlődött a technológia, új eljárásokat vezettek be, ezért az üzemek kötelesek ilyen esetekben — akár a harminc hónapon belül is — megfelelő szakmai továbbképzésükről gondoskodni. *— Milyen várható hatása lesz a rendeletnek a bölcsődei hálózat fejlesztésére? —■ Alaptalanok azok a híresztelések, hogy abbamarad a bölcsődei hálózat fejlesztése. Az országgyűlés például éppen az 1967-es költségvetés vitájában, a képviselők javaslatára nemhogy csökkentette, de a tervezetthez képest emelte az idén létesítendő új bölcsődei férőhelyek számát. — Hogyan értékelik a foglalkoztatásban létrejött új helyzetet? — Várható, hogy a rendelet hatására sok munkahely felszabadul A Munkaügyi Minisztériumnak, a SZOT-nak és a nőtanácsnak van egy közös irányelve, amely szerint olyan munkahelyeket, amelyek nem ártalmasak a nőkre, lehetőleg lányokkal, asszonyokkal töltsenek be. Az irányelv kimondja, hogy elsősorban a fiatal, szakképzettséggel rendelkező lányoknak kell adni a gyermekgondozási segély igénybevétele által felszabadult munkahelyeket. Ezzel arra is kívánunk ösztönözni, hogy az iskolából kikerült fiatal lányok szakmát tanuljanak. Véleményem szerint a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés jó értelemben járul hozzá a női egyenjogúság megerősítéséhez, mivel figyelembe veszi az anyaság sajátos viszonyait, s az asz- szonyok maguk dönthetik el: igénybe kívánják-e venni a számukra biztosított lehetőséget — fejezte be nyilatkozatát Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Helyet az újnak! Kecskeméten a Nyíri út és az Ady Endre út találkozásánál a városi tanács KÖFA-i>ri- gádja ezúttal nem épít, hanem „rombol”. Négy földszintes öreg házat bontanak le, de csak azért, hogy helyükön három darab 3 emeletes, egyenként 32 lakásos OTP-társasházat létesítsenek. A régi helyén tehát új születik, az ÉPSZER Vállalat rövidesen megkezdi a 96 új lakás építését. Az elmúlt év augusztusában történt A KISZÖV, egy építkezés hónapok óta rendezetlen számlájának ügyében a Garai Vegyes és Építőipari Ktsz könyvelésének felülvizsgálatára tételes revíziót rendelt el. Az ellenőröknek a pénztárkönyvben feltűnt, hogy egy helyen a nyomtatott sorközt tintával megfelezték, s utólagosan egy húszezer forintos tételt kiadásba helyeztek MNB-befizetés címén. A szabálytalan bejegyzés valódiságát — amelynek érdekes módon a sorszáma sem egyezett — természetesen ellenőrizték a Magyar Nemzeti Bank bajai fiókjánál, ahol a befizetést nem ismerték el, ugyanis az nem érkezett hozzájuk. Az ellenőrzők ezután néhány bizonylatot próbáltak „előkaparni”, de azok a vizsgálat ideje alatt hogy-hogy nem, eltűntek. Az egyre bonyolódó ügyet ezután már a rendőrségnek kellett kibogozni, amely együtt járt egy nagystílű sikkasztó leleplezésével. Jutalom suba alatt Néhány nagyon is jellemző példát elöljárójában nem árt megemlíteni. A ktsz elnökének és főkönyvelőjének jutalmazásához a KISZÖV engedélye kellett. Dujmov Miksa elnök és Vuity Mária főkönyvelő ezt az előírást figyelmen kívül hagyva, egymásnak külföldi jutalomkirándulást engedélyeztek. Vuity Mária olyan ügyletekre is vállalkozott, amelyek jelentős kárt okoztak a népgazdaságnak. Módszere egyszerű volt. Miután a banki csekkeket az elnöknek, s a főkönyvelőnek kellett aláírni, bérfizetéskor — amikor egyénileg pénzre volt szüksége — több munkabért vett fel a bérszámfejtett összegeknél. így történt ez 1963. március 8-án is. A banktól 22 ezer 383 forintot igényeltek, ám a pénztámaplóba mindössze 11 ezer 383 forint került bevezetésre. S a hiányzó 11 ezer forint sorsa? A pénz eltűnt Vuity Mária táskájában. Tehette ezt a főkönyvelő, mert Dujmov Miksa elnök a készpénzforgalmat nem utalványozta, nem is ellenőrizte. S ez csupán egyetlen eset a sok közül, hiszen ilyen eléggé sűrűn fordult elő. Árbevétel a zsebben A ktsz főkönyvelőnője azonban más módszert is kieszelt arra, hogy pénzhez juttassa önmagát. A banktól különböző címeken — napidíjra, útiköltségre, prémiumra, fuvardíjra — vett fel kisebb-nagyobb összegeket. A pénz természetesen nem került a pénztárba, ám valami nyomának mégis kellett maradnia. A főkönyvelőnő nem készpénzfelvételként, hanem forgalmi adó átutalásaként könyvelte le ezeket az összegeket. Ilyen módon 1966. május 7-ig a nagyobb összegű munkabérek, fiktív költségek „elszámolásával” összesen 230 ezer forintot sikkasztottak el. S ez még mindig nem volt elég. A kisipari szövetkezetnek házipénztár keretét meghaladó árbevételeit — a rendeletek értelmében — be kellett fizetni a banki számlájára. Nos, a Garai Vegyes és Építőipari Ktsz főkönyvelőnője ezt a lehetőséget más célokra használta fel. A banki befizetés ürügyével jó- néhány esetben jelentősebb rsz- szeget kiadásba helyezett, ám a pénzt nem fizette be a bark- ba. Jellemző erre az 1966'. április 20-i eset. Tizenegyezer forintot úgy tüntetett fel, mintha a bankba befizette volna, ám ez az összeg nem emelte a ktsz bevételét, mert a pénz Vuity Mária zsebébe került. Ezzel a módszerrel 1966. augusztus 2-ig a ktsz vezető könyvelője 66 500 forint kárt okozott. A pénzesutalvány sorsa A ktsz hercegszántói lakatosrészlege árbevételeinek egy részét postán küldte meg a központnak, mivel közvetlenül a bankkal nem állt kapcsolatban. Amikor más lehetőség nem adódott, Vuity Mária a postán érkezett bevételt sikasztotta el. A főkönyvelőnő ezzel a módszerrel 9200 forinttal növelte egyéni hasznát. Sorolhatnánk még tovább a Garai Vegyes és Építőipari Ktsz vezetőinek bűnlajstromát, hiszen a jogtalan tervezési díjtól a villany légvezeték építéséig minden szabálytalanságban benne volt a kezük. Ä felsorolás helyett inkább azokra az okokra világítanánk rá, amelyek lehetőséget nyújtottak e bűn- cselekmények elkövetéséhez. Az első, s talán a legsúlyosabb előidéző ok a banki ellenőrzés formális lebonyolítása volt. Anélkül, hogy mentegetnénk Vuity Máriát és társait, megállapíthatjuk: az MNB bajai fiókja felületesen vizsgálta meg a bankszámláról kifizetett ősz- szegek pénztári elszámolását. Ehhez kapcsolódott az is, hogy a ktsz főkönyvi számláinak ösz- szefüggéseit senki sem ellenőrizte, ezért kerülhettek fiktív vagy hamis szövegű tételek lekönyvelésre. Harmadik okként említhetjük, hogy a KISZÖV, bár évek óta kifogásolta a ktsz belső ellenőrzésének hiányosságait, legfeljebb formális intézkedést tett annak megjavítása céljából. Ez, a társadalmi tulajdonban több mint 340 ezer forint kárt okozó bűncselekmény ismét azt a sarkalatos tételt húzza alá: az ellenőrzés megjavítása, hatékonysága kellő időben, csírájában leleplezheti a károkozást, a nép vagyonának dézsmálóit. Gémes Gábor A megyei rendőr-főkanitányság Vuity Mária, Dujmov Miksa és Mi- lyacski János ügvében befelezte a nyomozást. Ügyüket a társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztás, hűtlen kezelés, magánokirat hamisítás vádemelés! javaslattal az ügyészségnek megküldte. PETŐFI Nt?PE A Magyar Szó áaüsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megye! tanács lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja s Bács megyei Lapkiadó Vállala’ °lelős kiadó' Mezei István Igazg-*' Szerkesztő-ség: Kecskemét. Városi Tanáeshá7 szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16 l Szerkes7tő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1Ji Telefon: 17-00 Terjeszti a Magyar Posta. >etési díj 1 hónapra U forint ' -s-Kískun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: u-8ő Indes; 21063
