Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

1981. február 16. csütörtök 3. oldal „Rmúgy” rendesek Ászénaszínképe Ab állami gazdaságok megyei igazgatósága mellett működő laboratóriumban nemcsak ta­laj-, hanem takarmány- és vér­mintákat is vizsgálnak, alapo­san, sokoldalúan; annak meg­állapítása végett, hogy tartal­mazzák-e az állati szervezet legjobb fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen alapanyagokat. A felvételen: Győri Endréné technikus a spektromon nevű műszeren színképelemzéssel ál­lapítja meg a széna karotintar- talmát. Az elegendő mennyisé­gű karotin fokozza az újszülött borjak ellenálló képességét a betegségekkel szemben. A gazdálkodástól a tudatformálásig Párttitkár és szövetkezet-poli­tikai előadó: a bemutatkozáskor ezt mondja a neve után Havasi János, a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezet modem beren­dezésű irodájában. __ Mit jelent ez a kettős elneve­zés? — Azt, hogy a gazdálkodás szervezete nálunk kötetlenebb, mint a termelőszövetkezetekben — válaszol. — Ez a pártmun­kát is módosítja. Nehezebb az emberekhez eljutni. Ráadásul a Félpercenként egy koromkefe Korszerű berendezések, házi kivitelben szakszövetkezet 1300 tagja kö­zül majdnem 4'00 külterületen lakik. Más a helyzet a közös területen, ahol több mint száz szerződött dolgozik. Ötperces pontosság A pártszervezet, legalábbis a szövetkezeti taglétszámhoz vi­szonyítva, nem nagy. Jelenleg huszonegy tagja van. Növeke­dés? Havasi elvtárs elmondja, hogy ez pusztán a számokból nehezen állapítható meg, mivel az utóbbi években több össze­olvadás, majd szétválás történt a község más alapszerveivel. Tény viszont, hogy történt jó- néhány tagfelvétel, elsősorban a fizikai dolgozók, traktorosok, műhelymunkások, állatgondozók közül. Tavaly nyolccal gyara­podott a létszám. Egyike a legrégibb párttitká­roknak a kiskőrösi járás szak­szövetkezeteiben. Hat éve a Rá­kócziban, de már azelőtt is egy másik szakszövetkezetben tevé­kenykedett, a megalakulástól kezdve. Helybeli, tizennyolc éve tagja a pártnak. Mi jellemzi leginkább mostani előrehaladásukat? — erről ér­deklődöm. Meglepetésemre ezt feleli: * — A pontosság. Akármilyen összejövetelről van szó, legyen az taggyűlés, vezetőségi ülés, vagy teli tanfolyam, öt perccel a meghirdetett időpont után már érdemben tárgyalhatunk. Higy- je el, ennek nem kis jelentő­sége van. Az idő mindenkinek drága, tehát tiszteletben kell tartani. 7ti a szakmaiak javára Külön is érdemes szót ejteni a téli tanfolyamokról, amelye­ket a pártoktatás keretében ren­deztek. A tervezett hat előadás helyett nyolcat tartottak. Ezek között csak egy volt politikai természetű: a pártkongresszus­nak a mezőgazdaságra vonat­kozó határozatait vitatták meg. A többi szakmai volt; a szőlő- és a gyümölcstermesztés, a met­szés, a borkezelés tudnivalói ke­rültek terítékre; A kiadott tematikától nagyban eltértek tehát, s ez — meg is vallom a párttitkámak — első hallásra szokatlannak tűnik. — Meglehet — feleli. — De maguk a gazdák kérték így. Üj ismeretekre akarnak szert ten­ni, olyanokra, amelyek közvet­lenül segítik a munkájukat. A politikai eseményekről kimerí­tően és naponta tájékoztat a sajtó, a rádió és a televízió. Sok igazság van ebben, de azt hozzátenném, hogy egy-egy gaz­daságpolitikai feladat alapos megtárgyalása még soltvadker- ten is lehet olyan izgalmas, mint a szőlőmetszés tudnivalója. Azt azért el kell ismerni, hogy az érdeklődés a változtatás mel­lett szólt; az előadásokat átla­gosan hatvanan hallgatták vé­gig. Zuhany fürdő és életszemlélet Egyébként a gazdasági teen­dők túlsúlya jellemzi a párt- szervezet első félévi munka­tervét is. Időszerű tennivalók a gazdálkodásban — ezek sze­repelnek a taggyűlések és veze­tőségi ülések napirendjében Teret kapnak persze a szövetke­zet-politikai feladatok is; így a .szerződött munkások szöciális- és munkakörülményeinek a ja­vítása, például azzal, hogy a házilagos brigád a területen zu­hanyfürdőket, öltözőket épít. És hát a tudatformálás, a kispolgári életszemlélet vissza­szorítása. Soltvadkerten ez kü­lön feladat? — Közismert, hogy az itt élő lakosság életszínvonala maga­sabb az átlagosnál. Ez többnyire párosul a közös fejlesztésének szándékával, tehát előnyös adott­ságnak kell tartanunk. A közös vagyonunk értéke most ugyanis 17 millió forint. A gond ott mutatkozik, hogy az egyéni ön­zés, a közössel szembeni nem­törődömség a szerződött dolgo­zók egy részét is jellemzi. Ez ellen küzdenünk kell, a KISZ- szervezet erősítésével, s később majd a szocialista brigádver­seny meghirdetésével is. Igen, ez is szövetkezet-politi­kai feladat. Sőt, pártfeladat! H. D. Szakemberek a tanyákon A kefekötés aprólékos kézi­munkaként él a képzeletünk­ben. Ma már azonban egészen mást tapasztal az, aki felkeresi a Lajosmizsei Háziipari Szövet­kezet kefegyártó részlegét. Félautomata gépek sorakoz­nak végig a műhelyfalak mel­lett, a munkásnők csak irányít­ják és „etetik” az ügyes eszkö­zöket. Egy körömkefe megköté­sére például mindössze fél perc­re van szükség, nyolc óránként 16—17 ezer darab kerül le a gépekről. A jó minőség mellett a rész­leg magas termelékenységének is szerepe van abban, hogy a háziipari szövetkezet évek óta sikerrel állja a versenyt a vi­lágpiacon. Bár vetélytárs van bőven, az angol, nyugatnémet, norvég és afrikai cégek idén is a lajosmizsei szövetkezetét ré­szesítették előnyben; 23 millió forint értékű árut rendeltek és ennek a zöme kefeféleség. A szövetkezet korszerű be­rendezésein hiába keresnénk valamelyik gépgyár márkáját. Házilag készült mind. A tmk- műhely dolgozói gyártották a berendezéseket Sápi János irá­nyításával. Nem is olyan régen még háncsszatyrokat fonogatott né­hány dolgozó ebben a szövetke­zetben. Ha ehhez viszonyítjuk a htez jelenlegi helyzetét, és különösen a kilátásait, akkor kellőképpen méltányolni tudjuk a kollektíva igyekezetét, kezde­mény ezőkészségét. Nyolc kecskeméti tanyaköz­pontban tartanak mezőgazdasá­gi témájú előadást agrárszak­emberek, a legtöbb helyen ösz- szekötve a tanyai filmklub elő­adásával. A hét végén sorra ke­rülő előadások a mezőgazdasági könyvhónap sikerét szeretnék fokozni, ezért könyvkiállításokat és vásárokat is tartanak és kü­lön felhívják a figyelmet a Me­zőgazdasági Könyvbarátok Köre tagságának előnyeire. A hanyag munkával okozott kár 24 ezer forint. A kártérí­tés összege viszont mindössze 600 forint, de ezen is többen > osztoznak. Egy-egy vezető be­osztású műszakira 100—150 forint jut. Mégsem nyugodott bele a vállalatvezetőség, a vállalati munkaügyi döntőbi­zottság, majd a Területi Mun­kaügyi Döntő Bizottság hatá­rozatába, fellebbezett egészen a megyei ügyészségig. Erőfe­szítésük feleslegesnek bizo­nyult: legfelsőbb fokon is azt állapították meg, hogy hanya­gul végezték a munkájukat, tehát jogos a kiszabott kárté­rítés. Körülbelül ennyit tudtunk meg a Területi Munkaügyi Döntő Bizottságon az ügyről, de ennyi is bőven elég ahhoz, hogy gondolkodóba essen az ember. Az első, ami feltűnik ebben a munkaügyi vitában az, hogy a viszonylag kis kár­térítés ellen is ilyen szívó­san hadakoztak a műszakiak. Talán a hajdani perlekedő magyar virtus támadt fel ben­nük, a „majd én megmuta­tom, ha belepusztulok is”? Nem valószínű. Ennél intelli­gensebb, reálisabb gondolko­dású emberekről van szó. A szemlélet, mely elindítot­ta a fellebbezések hosszú so­rát korántsem ennyi idős, a közelmúlt évek' terméke — helyesebben: mellékterméke. És — mint a példa bizonyít­ja — igen nehéz megszaba­dulni tőle. Sajnos, hosszú ideig túlsá­gosan elnéző volt a társada­lom azokkal szemben, akik hibáztak. Természetesen nem a bűncselekményekre gondo­lunk most, hanem a seleitet, ráfizetést okozó munkaköri hanyagságokra. „Mindenki követhet el hi­bát. ..” „Amúgy rendes em­ber. ,.” — így hangzott a menlevél szövege, sőt így hangzik még most is sok he­lyen. Nehéz vitába szállni az érvekkel, mert önmagukban igaznak tűnnek. Igaz például az. hogy mindenki követhet, sőt követ is el hibát. Az azon­ban korántsem mindegy, hogy eovszer. tízszer, százszor hi­bázik. Az sem mindegy, hogy lustasága, hanyagsága miatt kár keletkezik. Az is igaz, hogv „amúgy”, azaz a eyárkarvun kívül barát­ságos, sezí+őkész ember lehet, akit munkaköri kötelességé­nek az elmúl osztása miatt fe- ieiős.sé°re kell vonni. Az is ’ehet. hoev korábban kifogás­talanul ei’átq felada+át és ez­után is ellátia maid. Menle­velet azonban nem karbqt senki semmilyen indokkal, ha meeVárosíria a nérygqzdaságot. A kártérítések összege ál­talában elenyésző a tényleges kárhoz viszonyítva. Nem ke­gyeden büntetés tehát ez. ha­nem neve’ő szándékú inte­lem A néhány száz forint ki­szabása azt a cé’t szol "ál iá, hoev az e-kölcsi megrovás mellett éreztesse a vállalat vezetősége a mulasztó dolgo­zóval^ teljes bér csak teljes munkáért járhat. Sajnos, még ma is hat a hi­bákat takargató, elnéző szem­lélet. Ezért szokatlan, sőt fel­háborító egy vezető beosztá­sú dolgozónak, hogy visszafi­zettetik vele a kár egy részét. Ezért háborodott fel és felleb­bezett minden lehető fórumon a szóban levő műszaki társa­ság is. ahelvett, hogy levon­va a tanulságot, munkájának a megjavítására fordította volna a figyelmet. A végső következtetés az is lehetne, hogy jó lesz megszok­ni mindenkinek: aki mulasz­tásával kárt okoz, annak zseb­be kell nyúlnia. De van e kényszerű megszokásnál jobb megoldás is: a gondosság, lel­kiismeretesség, szorgalom. B . D. Másoktól hallottam, hogy Fazekasné nemcsak az üzem­ben, hanem egész Tiszakécskén a legmegbecsültebb emberek közé tartozik. Szeretik, mert mindenkit szívesen meghallgat, és amennyire tőle telik, segít. Ezért is jelölték megyei tanács­tagjuknak a következő ciklusra ismét őt a kéeskei választók. — Nem tagadom — mondot­ta —, amikor ismét jelöltek megyei tanácstagnak a kécs- keiek. rendkívül jó érzés kerí­tett hatalmába. Hiszen a mi munkánkat nehéz teljes konk­rétsággal, precizitással lemérni. Van azonban egy csalhatatlan „barométer”: a választók véle­ménye ... Meséli: munkahelyén, az ut­cán hazafelé menet, vagy az is­kolában, ahová VI. osztályos lá­nya is jár, a szülői munkakö­zösség összejövetelén, sokkal több választópolgár „állítja meg egy szóra”, hogy elmondja problémáját, tanácsot, útmuta­tást kérjen, mint a fogadó­óráin. — Nincs ebben semmi külö­nös — magyarázza —, hiszen sok ügy intézésénél néhány na­pos, vagy hetes késedelem is nehézséget okozhat, Aztán meg nekem is idő kell a problémák tanulmányozásához, az alapo­sabb tájékozódáshoz. Erie azért van szükség, hogy időben el- dönthessem: Jogilag indokolt-e bizonyos kérés teljesítése, mert ha nem, felesleges vele a fel­sőbb, vagy a szakirányítási szerveket foglalkoztatni. — Igen sokan lakás, főid, ingatlan, adó, nyugdíj, gyám­ügyben is fordulnak hozzám, s ilyen esetekben az alapvető jog­szabályok ismerete szinte elen­gedhetetlen. — Legutóbb milyen ügyben keresték fel? — Egy idős néni jött, aki magányos és beteg. Gyerekei nem támogatják anyagilag és minden „szökőévben” látogatják meg. Először felszólítjuk a gye­rekeit, hogy járuljanak hozzá édesanyjuk eltartásához. Remé­lem, nem kell bírói úton rneg- ítéltetni a szülőtartást, Ilyen gondja — sajnos —, igen sok idős embernek van Tiszakécö­kén. Az a véleményem, hogy jó lenne, ha a kereső, dolgozó gyerekek nem a társadalomtól várnák el segítségre szoruló megöregedett szüleik támogatá­sát. Kisebb-nagyobb ügyek, panaszok sokaságát idézte még Fazekasné. — Számomra azonban —fűz­te hozzá a végén —, nincs „kis” és „nagy” panasz, elvégre min­denkinek a saját gondja a leg­fontosabb, s ilyenkor csak a konkrét segítségadás hozhat eredményt. A 14 000 lakosú község me­gyei tanácstagja azonban nem­csak a gondokat, hanem az eredményeket is alaposan is­meri lakóhelyén. Ezekről azon­ban — mint mondotta —, „Nem szívesen beszélek, hiszen erre elsősorban a községi vezetők az illetékesek...” — Mégis, milyen téren mu­tatkozott Tiszakécskén i a leg­gyorsabb előrehaladás? Tanácstalanul tárta szét kar­ját először, de aztán a válasz- szal sem maradt adós. — Mint háziasszony, feleség és családanya, rendkívül örülök, hogy megjavult a kiskereske­delmi áruellátás. Akad néha még bizonyos cikkekből hiány, az igaz, de már nem ez a jel­lemző. Nem volt könnyű mun­ka. a belterületi vízvezeték­hálózat korszerűsítése sem, de az is sikerrel járt. Most már a külterület van hátra ... Isko­la, bölcsőde, napközi otthon bő­vítés, korszerűsítés, hétközi ott­hon építés, út-, járda-, villany- hálózat bővítés, új eszpresszó, halászcsárda, tűzoltószertár, mozi is jelzi a fejlődést. Ezek egy részét átalakítással hozták tető alá. A község határában megkezdődött a belvízlevezető csatornák rendbehozása, ami a terméseredmények növekedésén kívül hozzájárult a közlekedés megjavítááshoz is... Most az egyik legfontosabb feladat az öregek napközi ott­honának létrehozása. S ahogy én ismerem a kécskeieket, biz­tos vagyok benne, hogy ez is rövidesen felépül... B. Gy. *

Next

/
Thumbnails
Contents