Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
196T feBroár 15, szerda 3. n1'**»? • Megyei diafilmfesztivál Kiskunhalason AZ UTÓBBI években a színes diafilmezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Különösen amióta fellendült az idegenforgalom, mind többen igyekeznek megörökíteni a látottakat színes diafilmen, hogy azután itthon híven beszámolhassanak az útról. Természetesen emellett a diafilmezés művészi igényű fotósfeladat is lehet. Megyénkben szép számmal akadnak olyan amatőrök, akik ezzel az igiény- nyel fényképeznél! színes dia- filmre. A „nagy dialáz” ösztönözte a a megyei Népművelési Tanácsadó Foto Szakbizottságát, hogy a Kiskunhalasi Petzvál József Fotoklub közreműködésével megyei színes diafesztivált hirdessen. Az első fesztivál tavaly szép sikert aratott, a másodikat pedig most vasárnap rendezték a kiskunhalasi művelődési házban. A megyei fesztivál nagy jelentőségű azért is, mert az országban csak elvétve akad egy- egy hasonló rendezvény. Pedig szükség volna rá, ezt mutatja az is, hogy már egy hónapja sokan érdeklődnek az anyag iránt, s többek között a Pest és a Veszprém megyei fotósok bejelentették igényüket a fesztivál anyagának levetitésére. A Ifi MEGYEI Színes Diafesztiválra negyvenegy szerző .'165 műve érkezett. Ebből a zsűri 108-at javasolt vetítésre. Tavaly negyven szerző több diával, csaknem ötszázzal pályázott. Ám a látszólagos visz- szaesés tárgyi feltételekkel magyarázható. (Egy ideig rossz volt az OFOTÉRT diaellátása, s a laborok is gyakran hívják elő hibásan a kidolgozásra leadott anyagot.) A számszerű csökkenéssel szemben viszont az idén több volt a kiemelkedően jó mű. Az átlagosan jó viszont kevesebb. Nagyon sok beküldött dia csupán emléknek, az útiélmények megörökítésének számíthat, esztétikailag nem üti meg azt a mértéket, amit a fesztiválon joggal megkövetelhetünk. Némelyek pedig abba a hibába estek, hogy minden színt szerettek volna szerepeltetni egyetlen dián. Pedig ez csak ritkán indokolt (mint most dr. Gábris László (Izsák) Place Pigalle című diáján). Általános hiba, s azt mondhatjuk: a fesztivál jellemzője volt a témaszegénység. Fotósaink nehezen tudnak szabadulni a fekete-fehér képek adta keretektől, s beleélni magukat a színek világába, a színes dia lehetőségeinek teljes kiaknázásába. A „tarka” dia már nem volt oly mértékűén elterjedt, mint a múlt évi fesztiválon, de a színekben látásig még nem értünk el. Hibául róható még föl, hogy egyetlen szerző sem foglalkozott a sport szépségével. Pedig itt is igen sok kiaknázatlan lehetőség van még. A FESZTIVÁLT nyilvános zsűrizéssel egybekötve rendezték. Ez igen tanulságos módszer. Gyakran a közönség véleménye ütközött a zsűriével, s a nézők indoklást kértek. S gyakran nem is értettek egyet a zsűrivel. Akadtak parázs viták is a nyilvános zsűrizésen (s néha még a bíráló bizottságon belül is). Különösen erős vita tárgya Volt Temyák Jenő (Kiskunhalas) Színosztódós című és Dezső Pál (Kecskeméti Fotoklub) Cigánylány című diája. Az előbbiben a színtanulmány-kísérlet volt értékes, az utóbbi tartalmi jegyeivel tűnt ki, s értékeit aláhúzza az elhagyás és kiemelés technikai kivitele, valamint a kifogástalan színkompozíció is. A közönség az indoklás, elemzés alapján sem akart egyetérteni a zsűrivel néhány ízben. A vizuális kultúra terjesztése érdekében tehát a jövőben több hasonló rendezvényre volna szükség a városokban és akár a községekben is. A ZSŰRI DÖNTÉSE alapján egyenlő értékben díjat nyert: Dezső Pál (Kecskeméti Foto- klub) Cigánylány, Görbe Ferenc (Duna Fotoklub) Hajóroncs. Kóbort Pál (Kecskeméti Fotoklub)' Alföld, dr. Kolos István (Kecskeméti Fotoklub) Fények, árnyékok és Vincze János (Kecskeméti Fotoklub) Sivatag című diája. Ezenkívül Görbe Ferenc és Vincze János kiemelkedő kollekciójáért külön oklevél- díjazásban részesült. Oklevelet nyert: Müller Pál (Csávoly) Évike, Temyák Jenő (Petzvál József Fotoklub) Színosztódás és dr. Vajtai Imre (Duna Fotoklub) Pihenő csónakok című diája. Krisch Béla A T¥ héf köznapjai Bár rendszerint késő délután kezdődnek a TV közvetítései, már reggel 8 óra felé megélénkül a Szabadság tér. A TV épülete előtt személy- kocsik, teherautók, furgonok sorakoznak, a földszinti garázsból e pillanatban tolat ki a nagy., kék színű közvetítőkocsi. A TV munkatársai a lift előtt sorakoznak, s örülnek, hogy most éppen, működik. Sietnek a szerkesztők, operatőrök, vágók, asszisztensek. A rovatok már 8 órakor műsor-megbeszélést tartanak, aki pedig elkésik — fizeti a reá várakozóknak a feketekávét. A negyedik emeletre visz fel bennünket a lift. Az emelet körbetütó folyosóira nyílnak a szerkesztőségi szobák, a szinkronstúdiók, a vetítőtermek, a rajzműtermek. Tekintsünk be egy pillanatra a „kisvetítőbe”. a mozigépész birodalmába. Az előteremben szélesvásznú vetítőgép. A másik helyiségben Jónás Miklós most fűzi be a 16 mm-es vetítőgépbe a ..Vidám Színpad jubileuma” című fümfélvétel 10. tekercsét. Ezt a filmet a szakmai körökben „muszter”-nek hívják — azt jelenti: olyan állapotban van, ahogy kijött az előhívás, utón a laboratóriumból. Nincs „megvágva” és nincs sorba rakva. A gépszobát dupla üvegfal választja el az ún. nézőtértől a tulajdonképpeni vetítőteremtől, amelynek egyik oldalára szerelték fel a kis vetítővásznat. A vászon előtt levő nagy kerek asztalon olvasólámpa. Körülötte ülnek a szakemberek. Most Horváth Tivadar és Zsu- di József, a Vidám Színpad főrendezői ülnek itt. ,,Muszter”-ben. tehát eredeti, érintetlen, természetesen kissé hosszadalmas — felvételekber tekintik meg a Vidám Színpad jubileumi előadásáról készül „anyagot”. Amint látom, e hu morhoz szokott rendezői! is tud ják élvezni kollégáik tréfáit, öt letes alakításait. Hát ki álljr meg nevetés nélkül Alfonzo játékát? Mulatságos jelenet. A „muszter” nézői még megvágják a filmet, sorrendbe rakják, gondoskodnak a kiegészítő szövegről, zenéről —, s csak akkor lesz vetítésre kész a film. Á jövő évi beiskolázás előtt Egyre tehetségesebb tanulókat a tagozatos osztályokba! A Bajai III. Béla Gimnáziumban sokat foglalkoztunk az iskolareform kérdéseivel az elmúlt 5—6 óv alatt. Több anké- tot tartottunk, tanácskoztunk szülőkkel, de ez a kérdés változatlanul aktuális ma is. A pedagógusokat mostanában a reform során fokozatosan bevezetésre kerülő új tanterv foglalkoztatja. Az új tanterv bevezetése másfél évvel ezelőtt kezdődött, a jelenlegi első és második osztályos tanulók már új, korszerű tankönyvekből tanulnak, s 2 év múlva a gimnázium mind a négy osztályának valamennyi tantárgyát az új tanterv alapján fogjuk tanítani. Az eddig eltelt másfél év természetesen nem elegendő arra, hogy végleges véleményt mondjunk az új tantervről és annak gyakorlati megvalósításáról. Mégis úgy látjuk, hogy ugrásszerű fejlődés van kibontakozóban. Az eddig megjelent szép kiállítású tankönyvek korszerű ismereteket tartalmaznak, jól taníthatók és a tanulók is sok segítséget kapnak bennük ahhoz, hogy képességeiket jobban kibontakoztathassák, mert alkotó munkára serkentik őket. Nagyon örülünk annak is, hogy e tankönyvek végre komolyan törekednek a nevelési fedada- tök megvalósítására, s e tekintetben is nagy segítséget nyújtanak a pedagógusnak, tanulónak egyaránt. Az Utolsó 6 év Statisztikai adataiból érdekes megfigyeléseket tehetünk. Egymás mellé állítottuk az I. osztályba beiratkozottak, a tanév során — legtöbbször tanulmányi nehézségek miatt — lemorzsolódottak és a tanév végén meg- j bukottak számát: Beiratkozott: lemor- meg1961/62 tanévben 142 zsolódott: 9 bukott: 23 1962/63 tanévben 1$6 20 18 1963/64 tanévben 201 50 21 1964/65 tanévben 165 14 14 1965/66 tanévben 116 2 11 1966/67 tanévben 139 1 10* •(Félévkor) A lemorzsolódások és a bukások együttes száma az 1963 —64 tanévig folyton emalkedett. Ennek az volt az oka, hogy a régi tanterv alapján nagy volt a szakadás az általános iskolák és a gimnáziumok között. Így volt ez szinte minden tantárgyban, de talán a magyar nyelvben és matematikában tapasztaltuk a legnagyobb nehézségeket. Az akkori kedvezőtlen eredményeket azonban az is Okozta, hogy a tankötelezettség kiterjesztését sokan úgy értelmezték, hogy ipari pályára, vagy más iskolába bejutni nem tudó tanulóknak a gimnáziumba kell beiratkozniuk. Az 1964—65. tanévben már mutatkozott javulás, s ez határozottá vált a két utolsó tanévben. Ekkor világosan kirajzolódott a gimnáziumok legfőbb célja: mennél több tanulót készítsenek fel sikeresen a felsőfokú tanulásra. Átmeneti nehézségek még mindig vannak, mert az általános iskolát előző két évben végzett tanulók nem minden tantárgyból tanultak még az új tanterv alapján, márpedig az új gimnáziumi tanterv erre épült. Ennek ellenére iskolánk legjobb tanulmányi átlagot felmutató osztályai az utolsó 2 évAz Állami Bábszínház vendégszereplése megyénkben A bábjátszás a gyerekek'egyik legkedvesebb szórakozása és művészi nevelésük nagyon fontos, nagyon hatásos eszköze. Az Állami Bábszínház igen jó segítséget ad ehhez azzal, hogy évente többször is néhánynapos körutat tesz nálunk, amelynek során nemcsak a városokba és nagyobb községekbe, hanem egészen kis településekre is ellátogat. Műsorukkal elszórakoztatják az apróságokat — s igen tanulságos példát szolgáltatnak a szakkörvezetőknek, a bábjátszóknak. Jó volna, ha ezt a segítséget valóban igyekeznének tudatosan is hasznosítani mindenütt. Tegnap Kecelen és Soltvad- kerten járt az Állami Bábszínház. Ma délelőtt Kunfehértón, délután Kisszálláson vendégszerepeinek. Csütörtökön Tompán és Kel ebián. pénteken Hajóson és Császártöltésen, szombaton pedig Szánkon és Bugacon tartanak előadást. ben az elsősök közül kerültek ki: tavaly az akkori I, e angol— orosz tagozatos osztály év végi átlaga 4,04, az idén félévkor a matematika—fizika tagozatos osztály átlaga 4,13. Ezek az adatok azt is mutatják, hogy az utolsó két évben a felvételek jól sikerültek. Megértették a szülők is, hogy mit várhatnak a gimnáziumtól. Nyilván nem volt hiábavaló és a jövőbeni még gyümölcsözőbb lesz az a munka, amit az általános Iskolák igazgatói, nevelői a pályaválasztási tanácsadás során kifejtettek. Ök jól ismerik tanítványaikat, figyelembe veszik képességeiket, ' tehetségüket, és olyan tanácsokat adnak a szülőknek, hogy gyermekeik érdekében megfontoltan, helyesen, jól válasszanak. Tudják azt is, hogy a gimnáziumoknak az iskolareform helyes megvalósításából fakadó feladatait segítik azzal, ha továbbra is a tehetséges és szorgalmas tanulókat irányítják oda. Előbb már említettem a matematika—fizika tagozatos osztályunk tanulmányi sikerét. A további munka eredményét biztosítja az a körülmény, hogy a megyed tanács vb művelődés- ügyi osztályának intézkedése szerint már a megye egész területéről vehetünk fal tanulókat ebbe a tagozatos osztályba. Kollégiumokban is elsősorban őket helyezzük el, ha távolabbról jönnek. így érhetjük el azt, hogy a valóban mély érdeklődésű, jó képességű tanulók számára létesített tagozatos osztályt nem kell kényszerűen benépesíteni, hiszen várhatóan lesz elegendő jelentkező a legtehetségesebbekből is. Ez a válogatás pedig feltétele annak, hogy a felsőfokú intézmények egyre felkészültebb, sokoldalúbb és alkotó mim kára képesebb tanulókat kapjanak a középiskolákból. Fekete Kovács Győző 'ICamamzmei talúJkozó JCii kim halason Angyalka: Váradi Hédi. (Varga Zoltán felvétele.) A IV. emelet másik frontján van az 1. sz. Stúdió bejárata. Nagy fekete táblán olvasható a felvételek napi programja. A „Komlós-est” jeleneteit forgatják. Bedinai Nándor főrendező irányításával. A mennyezetről csüngő lepedők között alig találom meg a nyílást, ahol bejuthatok a színfalak közé, amely egy párizsi bisztró teraszát ábrázolja. Pár perccel ezelőtt érkezett meg a mennyországból Angyalka (Váradi Hédi) hatalmas villámlás, köd, miegymás kíséretében, hogy megkeresse az új Noét, aki felépíti a modem kor bárkáját. Ha akad megfelelő kivitelező vállalat. A nagyszakállú Noé — Csákányi László — még nem érkezett meg a színfalak közé. A smink szobában készítik elő. helyesebben készítik ki vízözön- előtti szerepére.... De engem is szólít a kötelesség. Már 10 óra felé jár az idő, utána kell nézni, behozták-e a pályaudvarról a legfrissebb vidéki eseményeket tartalmazó filmtekercset. Mielőbb a laboratóriumba vele, hogy délben megkezdhessük a vágást. Mindenkit hajt a munka — itt késni nem szabad! Pontosan 8 órakor konferálják a TV Híradót. Hétköznap — vasárnap egyaránt. Sényi Imre A X. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivál előkészületei sorában megyei bemutató hangverseny került megrendezésre vasárnap délelőtt Kiskunhalason, az állami gazdaság kultúrtermében. A bemutatón négy zeneoktatás! intézmény: a Bajai Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, a Kecskeméti Állami Zeneiskola, a Kecskeméti Ének- Zenei Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Kiskunhalasi Állami Zeneiskola növendékei léptek fel, összesen tizenhét műsorazámmal. A hangversenyt Fekete Sándor kiskunhalasi zeneiskolai igazgató nyitotta meg. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola képviseletében Ara- csi László tanár jelent meg a találkozón, a vezetésével működött bíráló bizottság a kiírt feltételek és az elért színvonal egybevetése alapján döntötte el, hogy kik vehetnek részt az egy hét múlva Szegeden megrendezendő területi bemutatón, melyen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye muzsikáló fiataljai találkoznak majd. A zsűri értékelte az elhangzott számokat és ennek alapján kilenc együttest ítélt méltónak a továbbjutásra. Négy műsorszám képviseli például Baja, négy Kecskemét, egy pedig Kiskunhalas ifjú kamarazenészeit.
