Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

196T feBroár 15, szerda 3. n1'**»? • Megyei diafilmfesztivál Kiskunhalason AZ UTÓBBI években a szí­nes diafilmezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Külö­nösen amióta fellendült az ide­genforgalom, mind többen igye­keznek megörökíteni a látotta­kat színes diafilmen, hogy az­után itthon híven beszámolhas­sanak az útról. Természetesen emellett a dia­filmezés művészi igényű fotós­feladat is lehet. Megyénkben szép számmal akadnak olyan amatőrök, akik ezzel az igiény- nyel fényképeznél! színes dia- filmre. A „nagy dialáz” ösztönözte a a megyei Népművelési Tanács­adó Foto Szakbizottságát, hogy a Kiskunhalasi Petzvál József Fotoklub közreműködésével me­gyei színes diafesztivált hirdes­sen. Az első fesztivál tavaly szép sikert aratott, a másodikat pedig most vasárnap rendezték a kiskunhalasi művelődési ház­ban. A megyei fesztivál nagy je­lentőségű azért is, mert az or­szágban csak elvétve akad egy- egy hasonló rendezvény. Pedig szükség volna rá, ezt mutatja az is, hogy már egy hónapja sokan érdeklődnek az anyag iránt, s többek között a Pest és a Veszprém megyei fotósok bejelentették igényüket a fesz­tivál anyagának levetitésére. A Ifi MEGYEI Színes Dia­fesztiválra negyvenegy szerző .'165 műve érkezett. Ebből a zsű­ri 108-at javasolt vetítésre. Tavaly negyven szerző több diával, csaknem ötszázzal pá­lyázott. Ám a látszólagos visz- szaesés tárgyi feltételekkel ma­gyarázható. (Egy ideig rossz volt az OFOTÉRT diaellátása, s a laborok is gyakran hívják elő hibásan a kidolgozásra le­adott anyagot.) A számszerű csökkenéssel szemben viszont az idén több volt a kiemelkedően jó mű. Az átlagosan jó viszont kevesebb. Nagyon sok beküldött dia csu­pán emléknek, az útiélmények megörökítésének számíthat, esz­tétikailag nem üti meg azt a mértéket, amit a fesztiválon joggal megkövetelhetünk. Né­melyek pedig abba a hibába es­tek, hogy minden színt szeret­tek volna szerepeltetni egyetlen dián. Pedig ez csak ritkán in­dokolt (mint most dr. Gábris László (Izsák) Place Pigalle cí­mű diáján). Általános hiba, s azt mond­hatjuk: a fesztivál jellemzője volt a témaszegénység. Fotó­saink nehezen tudnak szabadul­ni a fekete-fehér képek adta keretektől, s beleélni magukat a színek világába, a színes dia lehetőségeinek teljes kiaknázá­sába. A „tarka” dia már nem volt oly mértékűén elterjedt, mint a múlt évi fesztiválon, de a színekben látásig még nem értünk el. Hibául róható még föl, hogy egyetlen szerző sem foglalkozott a sport szépségével. Pedig itt is igen sok kiaknázat­lan lehetőség van még. A FESZTIVÁLT nyilvános zsűrizéssel egybekötve rendez­ték. Ez igen tanulságos módszer. Gyakran a közönség véleménye ütközött a zsűriével, s a nézők indoklást kértek. S gyakran nem is értettek egyet a zsűri­vel. Akadtak parázs viták is a nyilvános zsűrizésen (s néha még a bíráló bizottságon belül is). Különösen erős vita tárgya Volt Temyák Jenő (Kiskunha­las) Színosztódós című és De­zső Pál (Kecskeméti Fotoklub) Cigánylány című diája. Az előb­biben a színtanulmány-kísérlet volt értékes, az utóbbi tartalmi jegyeivel tűnt ki, s értékeit alá­húzza az elhagyás és kiemelés technikai kivitele, valamint a kifogástalan színkompozíció is. A közönség az indoklás, elem­zés alapján sem akart egyet­érteni a zsűrivel néhány ízben. A vizuális kultúra terjesztése érdekében tehát a jövőben több hasonló rendezvényre volna szükség a városokban és akár a községekben is. A ZSŰRI DÖNTÉSE alapján egyenlő értékben díjat nyert: Dezső Pál (Kecskeméti Foto- klub) Cigánylány, Görbe Ferenc (Duna Fotoklub) Hajóroncs. Kó­bort Pál (Kecskeméti Fotoklub)' Alföld, dr. Kolos István (Kecs­keméti Fotoklub) Fények, ár­nyékok és Vincze János (Kecs­keméti Fotoklub) Sivatag című diája. Ezenkívül Görbe Ferenc és Vincze János kiemelkedő kollekciójáért külön oklevél- díjazásban részesült. Oklevelet nyert: Müller Pál (Csávoly) Évike, Temyák Jenő (Petzvál József Fotoklub) Szín­osztódás és dr. Vajtai Imre (Duna Fotoklub) Pihenő csóna­kok című diája. Krisch Béla A T¥ héf köznapjai Bár rendszerint késő délután kezdődnek a TV közvetítései, már reggel 8 óra felé megélén­kül a Szabadság tér. A TV épülete előtt személy- kocsik, teherautók, furgonok so­rakoznak, a földszinti garázs­ból e pillanatban tolat ki a nagy., kék színű közvetítőkocsi. A TV munkatársai a lift előtt sorakoznak, s örülnek, hogy most éppen, működik. Sietnek a szerkesztők, operatőrök, vá­gók, asszisztensek. A rovatok már 8 órakor műsor-megbeszé­lést tartanak, aki pedig elké­sik — fizeti a reá várakozók­nak a feketekávét. A negyedik emeletre visz fel bennünket a lift. Az emelet körbetütó folyosóira nyílnak a szerkesztőségi szobák, a szink­ronstúdiók, a vetítőtermek, a rajzműtermek. Tekintsünk be egy pillanatra a „kisvetítőbe”. a mozigépész birodalmába. Az előteremben szélesvásznú vetítőgép. A má­sik helyiségben Jónás Miklós most fűzi be a 16 mm-es ve­títőgépbe a ..Vidám Színpad ju­bileuma” című fümfélvétel 10. tekercsét. Ezt a filmet a szak­mai körökben „muszter”-nek hívják — azt jelenti: olyan ál­lapotban van, ahogy kijött az előhívás, utón a laboratórium­ból. Nincs „megvágva” és nincs sorba rakva. A gépszobát dupla üvegfal választja el az ún. nézőtértől a tulajdonképpeni vetítőterem­től, amelynek egyik oldalára szerelték fel a kis vetítővász­nat. A vászon előtt levő nagy kerek asztalon olvasólámpa. Körülötte ülnek a szakemberek. Most Horváth Tivadar és Zsu- di József, a Vidám Színpad fő­rendezői ülnek itt. ,,Muszter”-ben. tehát eredeti, érintetlen, természetesen kissé hosszadalmas — felvételekber tekintik meg a Vidám Színpad jubileumi előadásáról készül „anyagot”. Amint látom, e hu morhoz szokott rendezői! is tud ják élvezni kollégáik tréfáit, öt letes alakításait. Hát ki álljr meg nevetés nélkül Alfonzo já­tékát? Mulatságos jelenet. A „muszter” nézői még megvág­ják a filmet, sorrendbe rakják, gondoskodnak a kiegészítő szö­vegről, zenéről —, s csak ak­kor lesz vetítésre kész a film. Á jövő évi beiskolázás előtt Egyre tehetségesebb tanulókat a tagozatos osztályokba! A Bajai III. Béla Gimnázi­umban sokat foglalkoztunk az iskolareform kérdéseivel az el­múlt 5—6 óv alatt. Több anké- tot tartottunk, tanácskoztunk szülőkkel, de ez a kérdés válto­zatlanul aktuális ma is. A pedagógusokat mostanában a reform során fokozatosan be­vezetésre kerülő új tanterv fog­lalkoztatja. Az új tanterv be­vezetése másfél évvel ezelőtt kezdődött, a jelenlegi első és második osztályos tanulók már új, korszerű tankönyvekből ta­nulnak, s 2 év múlva a gimná­zium mind a négy osztályának valamennyi tantárgyát az új tanterv alapján fogjuk tanítani. Az eddig eltelt másfél év természetesen nem elegendő ar­ra, hogy végleges véleményt mondjunk az új tantervről és annak gyakorlati megvalósítá­sáról. Mégis úgy látjuk, hogy ugrásszerű fejlődés van kibon­takozóban. Az eddig megjelent szép kiállítású tankönyvek kor­szerű ismereteket tartalmaznak, jól taníthatók és a tanulók is sok segítséget kapnak bennük ahhoz, hogy képességeiket job­ban kibontakoztathassák, mert alkotó munkára serkentik őket. Nagyon örülünk annak is, hogy e tankönyvek végre komolyan törekednek a nevelési fedada- tök megvalósítására, s e tekin­tetben is nagy segítséget nyúj­tanak a pedagógusnak, tanuló­nak egyaránt. Az Utolsó 6 év Statiszti­kai adataiból érdekes megfi­gyeléseket tehetünk. Egymás mellé állítottuk az I. osztályba beiratkozottak, a tanév során — legtöbbször tanulmányi ne­hézségek miatt — lemorzsoló­dottak és a tanév végén meg- j bukottak számát: Beiratkozott: lemor- meg­1961/62 tanévben 142 zsoló­dott: 9 bu­kott: 23 1962/63 tanévben 1$6 20 18 1963/64 tanévben 201 50 21 1964/65 tanévben 165 14 14 1965/66 tanévben 116 2 11 1966/67 tanévben 139 1 10* •(Félévkor) A lemorzsolódások és a bu­kások együttes száma az 1963 —64 tanévig folyton emalke­dett. Ennek az volt az oka, hogy a régi tanterv alapján nagy volt a szakadás az álta­lános iskolák és a gimnáziu­mok között. Így volt ez szinte minden tantárgyban, de talán a magyar nyelvben és matema­tikában tapasztaltuk a legna­gyobb nehézségeket. Az akkori kedvezőtlen eredményeket azon­ban az is Okozta, hogy a tan­kötelezettség kiterjesztését so­kan úgy értelmezték, hogy ipa­ri pályára, vagy más iskolába bejutni nem tudó tanulóknak a gimnáziumba kell beiratkoz­niuk. Az 1964—65. tanévben már mutatkozott javulás, s ez hatá­rozottá vált a két utolsó tan­évben. Ekkor világosan kiraj­zolódott a gimnáziumok legfőbb célja: mennél több tanulót ké­szítsenek fel sikeresen a felső­fokú tanulásra. Átmeneti nehézségek még mindig vannak, mert az álta­lános iskolát előző két évben végzett tanulók nem minden tantárgyból tanultak még az új tanterv alapján, márpedig az új gimnáziumi tanterv erre épült. Ennek ellenére iskolánk legjobb tanulmányi átlagot fel­mutató osztályai az utolsó 2 év­Az Állami Bábszínház vendégszereplése megyénkben A bábjátszás a gyerekek'egyik legkedvesebb szórakozása és művészi nevelésük nagyon fon­tos, nagyon hatásos eszköze. Az Állami Bábszínház igen jó segítséget ad ehhez azzal, hogy évente többször is néhánynapos körutat tesz nálunk, amelynek során nemcsak a városokba és nagyobb községekbe, hanem egészen kis településekre is el­látogat. Műsorukkal elszóra­koztatják az apróságokat — s igen tanulságos példát szolgál­tatnak a szakkörvezetőknek, a bábjátszóknak. Jó volna, ha ezt a segítséget valóban igyekezné­nek tudatosan is hasznosítani mindenütt. Tegnap Kecelen és Soltvad- kerten járt az Állami Bábszín­ház. Ma délelőtt Kunfehértón, délután Kisszálláson vendégsze­repeinek. Csütörtökön Tompán és Kel ebián. pénteken Hajóson és Császártöltésen, szombaton pedig Szánkon és Bugacon tar­tanak előadást. ben az elsősök közül kerültek ki: tavaly az akkori I, e angol— orosz tagozatos osztály év végi átlaga 4,04, az idén félévkor a matematika—fizika tagozatos osztály átlaga 4,13. Ezek az adatok azt is mutat­ják, hogy az utolsó két évben a felvételek jól sikerültek. Megértették a szülők is, hogy mit várhatnak a gimnáziumtól. Nyilván nem volt hiábavaló és a jövőbeni még gyümölcsözőbb lesz az a munka, amit az álta­lános Iskolák igazgatói, nevelői a pályaválasztási tanácsadás so­rán kifejtettek. Ök jól ismerik tanítványaikat, figyelembe ve­szik képességeiket, ' tehetségü­ket, és olyan tanácsokat ad­nak a szülőknek, hogy gyerme­keik érdekében megfontoltan, helyesen, jól válasszanak. Tud­ják azt is, hogy a gimnáziu­moknak az iskolareform he­lyes megvalósításából fakadó feladatait segítik azzal, ha to­vábbra is a tehetséges és szor­galmas tanulókat irányítják oda. Előbb már említettem a ma­tematika—fizika tagozatos osz­tályunk tanulmányi sikerét. A további munka eredményét biz­tosítja az a körülmény, hogy a megyed tanács vb művelődés- ügyi osztályának intézkedése szerint már a megye egész te­rületéről vehetünk fal tanuló­kat ebbe a tagozatos osztályba. Kollégiumokban is elsősorban őket helyezzük el, ha távolabb­ról jönnek. így érhetjük el azt, hogy a valóban mély érdeklő­désű, jó képességű tanulók szá­mára létesített tagozatos osz­tályt nem kell kényszerűen be­népesíteni, hiszen várhatóan lesz elegendő jelentkező a leg­tehetségesebbekből is. Ez a vá­logatás pedig feltétele annak, hogy a felsőfokú intézmények egyre felkészültebb, sokoldalúbb és alkotó mim kára képesebb tanulókat kapjanak a középis­kolákból. Fekete Kovács Győző 'ICamamzmei talúJkozó JCii kim halason Angyalka: Váradi Hédi. (Varga Zoltán felvétele.) A IV. emelet másik front­ján van az 1. sz. Stúdió bejá­rata. Nagy fekete táblán olvas­ható a felvételek napi prog­ramja. A „Komlós-est” jelene­teit forgatják. Bedinai Nándor főrendező irányításával. A mennyezetről csüngő lepedők között alig találom meg a nyí­lást, ahol bejuthatok a színfa­lak közé, amely egy párizsi bisztró teraszát ábrázolja. Pár perccel ezelőtt érkezett meg a mennyországból Angyalka (Vá­radi Hédi) hatalmas villámlás, köd, miegymás kíséretében, hogy megkeresse az új Noét, aki felépíti a modem kor bár­káját. Ha akad megfelelő ki­vitelező vállalat. A nagyszakállú Noé — Csá­kányi László — még nem ér­kezett meg a színfalak közé. A smink szobában készítik elő. he­lyesebben készítik ki vízözön- előtti szerepére.... De engem is szólít a köteles­ség. Már 10 óra felé jár az idő, utána kell nézni, behozták-e a pályaudvarról a legfrissebb vi­déki eseményeket tartalmazó filmtekercset. Mielőbb a labo­ratóriumba vele, hogy délben megkezdhessük a vágást. Mindenkit hajt a munka — itt késni nem szabad! Pontosan 8 órakor konferálják a TV Hír­adót. Hétköznap — vasárnap egyaránt. Sényi Imre A X. Országos Ifjúsági Ka­marazene Fesztivál előkészüle­tei sorában megyei bemutató hangverseny került megrende­zésre vasárnap délelőtt Kiskun­halason, az állami gazdaság kultúrtermében. A bemutatón négy zeneoktatás! intézmény: a Bajai Liszt Ferenc Állami Zene­iskola, a Kecskeméti Állami Zeneiskola, a Kecskeméti Ének- Zenei Általános Iskola és Gim­názium, valamint a Kiskunha­lasi Állami Zeneiskola növen­dékei léptek fel, összesen tizen­hét műsorazámmal. A hangver­senyt Fekete Sándor kiskunha­lasi zeneiskolai igazgató nyitotta meg. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola képviseletében Ara- csi László tanár jelent meg a találkozón, a vezetésével mű­ködött bíráló bizottság a kiírt feltételek és az elért színvonal egybevetése alapján döntötte el, hogy kik vehetnek részt az egy hét múlva Szegeden megrende­zendő területi bemutatón, me­lyen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye muzsikáló fia­taljai találkoznak majd. A zsűri értékelte az elhangzott számo­kat és ennek alapján kilenc együttest ítélt méltónak a to­vábbjutásra. Négy műsorszám képviseli például Baja, négy Kecskemét, egy pedig Kiskun­halas ifjú kamarazenészeit.

Next

/
Thumbnails
Contents