Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
1967. február 2. csütörtök S. oldal Egy késben a növényvédőgép-javítás Ésszerű szakosítás, jól kamatoztatott szabad kapacitás Együttműködés - vitatkozva A gépjavító állomások átszervezésének. összevonásának jegyében indult az 1967-es év. A megye hét járásában jelenleg nyolc gépjavító állomás működik. A kecskeméti járásban például — a Kecskeméti Gépjavító Állomás irányításával — három kipróbált, jól dolgozó üzemet egyesítettek. Közülük kettő — a kerekegyházi és á tiszakécskei — a kecskemétinek az üzemegységeként tevékenykedik majd tovább. Az ezzel kapcsolatos feladatok, szándékok és az új profil adta lehetőségek felől kértünk tájékoztatást Judák Imrétől, és Rő- fi Gézától, a Kecskeméti Gépjavító Állomás igazgatójától, illetve főmérnökétől. Nőnek az igények — Kecskeméti központi üzemegységünk a kombájnok, az RS—09 traktorok és a nagy teljesítményű növényvédő gépek javítására szakosított üzem — tájékoztat az igazgató. — Ennek jelentőségére elég csupán annyit megemlíteni, hogy amíg néhány éve ritkaságszámba ment a korszerű növényvédőgépekkel rendelkező nagyüzem, ma jóformán már alig akad gazdaság a megyében, amely híjával van ezeknek. Eddig, első félévi esedékességgel, 80 arató-cséplő, ugyanannyi Maulwurf és mintegy száz permetező- és porozógép rendbetételére kaptunk megbízást. Ez a szám azonban nem végleges, hiszen a szerződéskötési időszak még nem zárult le. s az igény állandóan növekszik. Látszatra egyformák a laboratóriumok. Mégis, az állami gazdaságok megyei igazgatósága mellett működő talaj- és ta- karmánylaboratóriumot nem tudnánk mihez hasonlítani. Főleg azért, mert a maga nemében egyedüli. A megye mezőgazdaságának társtalan intézménye. Holott szerepét, fontosságát egy riportban, körvonalazni is alig lehet. Az 1964-ben létrehozott intézmény tavalyi munkáját Borsos Arnold, a laboratórium vezetője így foglalja össze: — Több mint 34 ezer talajminta elemzését végeztük el. Megvizsgáltunk ezernél több ta- karmánymintát, s 959 körüli | Célkitűzéseink egyike, hogy e I három gépfajtából állandóan „élő szalag fusson”, vagyis, hogy ne csak év elején egyszerre. hanem az egyes munkacsúcsok idényét leszámítva egész évben folyamatosan kerülhessenek a gépek a javítóműhelybe. Mindennek elsősorban jó minőségű javítással és a határidők pontos tartásával igyekszünk propagandát csinálni. Tennivalóink bővültek annyiban hogy a múlt év végén hozzánk telepítették át az addig Solton működő villanyhálózat- felújító és állattenyésztés-gépészeti üzemet. A zökkenőmentes átállás mellett szól. hogy ez a részleg idén már emelt tervvel dolgozik: tervszáma magasabb a tavalyi tényszánmál. Új részleg Bár megvalósítása még a kezdeti szakaszban van, sokat várunk az új építő részlegünktől. A közös gazdaságok segítése továbbra is szívügyünk és bízunk abban, hogy áprilisban már munkába állhat ez a 60 tagú gárda, amelynek feladata a termelőszövetkezeti bekötőutak építése lesz. A megelőző tervezői és mérnöki teendőket leszámítva, valamennyi munka- folyamatot, generálkivitelezőként. a saját hatáskörünkben végzünk majd el. A közös támogatásnak még közvetlenebb módját jelenti gépüzemünk tevékenysége. Azon szövetkezeti gazdaságok talajimunkáinak elvégzésére, amelyek ilyen típusú gépeket mindeddig nem szerezhettek be, állati vérsavót. Az utóbbiak háromféle vizsgálatban részesültek. És a munka részleteire bomlik. A talaj 13 tulajdonságát ségig. A talajerőpótlásnál 40 centi vastagságban, 3—4 féle tulajdonságot vesznek figyelembe. Miről is van szó? Törvény- szerű, hogy a szükségesnél kisebb mennyiségben található tápanyag befolyásolja a termést döntően. Hiába van ro- gyáslg a foszfor, ha hiányzik a kálium; ez esetben az előbbiből Is csak csökkent mértékben táplálkozik a növény. S ez nemcsak példa, de sok gondot 14 lánctalpas és 21 kisebb erőgép áll rendelkezésre, szakképzett vezetőkkel. Több mint 400 szerződés — Kerekegyházi üzemegységünkben az UTOS- és MTZ- traktorok traktorcserés. szalag- rendszerű nagyjavítása folyik — veszi át a szót a főmérnök. — Itt kerül sor a közúti pótkocsik javítására is. Mindkét munkára egyenként több mint 200 szerződést kötöttünk eddig. A szabadkapacitást 60 IKA- RUSZ-autóbusz nagyjavításával. illetve elektromos berendezések exportra történő gyártásával hasznosítjuk. Az előbbieknél nem kisebb feladatot kapott Tiszakécske, ahol egyebek közt valamennyi mezőgazdasági munkagép nagyjavításának elvégzése a tennivaló. A három üzemegység 643 dolgozót foglalkoztat. Idei terveink 62 millió forint bruttó bevétellel számolnak, a várható nyereség pedig több mint 3 millió forintot tesz ki. J. T. Egészsegházra 180 ezer forint Oj egészségházat építenék Ga- rán az idén. Mintegy 180 ezer forintot költenek erre. A. jelenlegi egészségház épületéből két Megfelelő arányokat teremteni. ez hát a legfontosabb. Van már kézzelfogható eredmény? Igen, a Kunbajai Állami Gazdaság , szőlőtermesztésében például már áldásosán kamatoznak a laboratórium útmutatásai. Talajtérkép, vízrendezési munkálatok, egyensúly a tápanyagokban. — ezek eredményeképp évről évre nagyobb a szőlőtermés. S nemcsak nagyobb. értékesebb is. A kálium az a „bűvös” elem, amely fokozza a cukortartalmat, s pirosabbra festi az almát. «ti Térképkészítő műhely is van a laboratóriumban.' Táblánként rajzolják a nyolc kartogram- mot, l:10 000-es arányban, a talaj 13 tulajdonságát szemléltetve (humuszvaslagság, talajvíz mélysége, szikes, lúgos, meszes közeg, stb.) Részletes gyakorlati útmutatásokat adnak a talajerőpótláshoz. Arról érdeklődünk, a nagyüzemi gazdálkodás milyen változásokat hozott a talaj szerkezetében. — A több szerves- és műtrágya mellett az uralkodóvá váló gépi munka is használt a talajnak — válaszol Borsos Arnold. — Nem mondhatjuk el ezt a telepítések alá végzett falajegyengetés jelentős hányadáról. Több helyen a kelleténél mélyebbre került a humuszréteg, máshol magasabbra emelkedett a talajvíz szintje. A gondok megszüntetéséhez évek kellenek, s a tennivalók között a legsürgősebb az újbóli vízrendezés. Szólnunk kell a takarmányozásról is. Az abrak és a széna béltartalma évenként más és más. Egy példa: a tavalyi kukorica keményítőértéke sokkal jobb. mint az előző évié. Az okok — szakszerűbb tárgyázás, idejében végzett munka, jobb csapadekok» zlas — azt muNagyon nehéz megszabadulni a hosszú időn át beidegződött reflexektől, szokásoktól. Különösen, kényes, bonyolult az emberi kapcsolatokban új viszonylatokat teremteni. Az évek során természetessé vált. hogy a vállalati vezetőségek és a' szak- szervezeti bizottságok egyaránt a gazdasági-termelési programok megvalósítását tekintették fő feladatuknak, sőt helyenként az szb-k igyekeztek betölteni a „pót gazdasági vezetés” szerepét. gyakran több időt, energiát fordítva anyagbeszerzési és egyéb ügyekre, mint a dolgozók közvetlen érdekvédelmére. Az új gazdasági mechanizmus működésének távlatait kutatva újra értékeljük, végiggondoljuk a társadalmi—politikai folyamatokat, köztük a társadalmi szervek helyét, szerepét is. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: minden szerv végezze a maga dolgát. A gazdasági vezetés a maga apparátusával gazdálkodjon eredményesen, a szakszervezet pedig politikai—érdekvédelmi jellegénél fogva társadalmi—mozgalmi eszközökkel segítse egyfelől a gazdasági célok megvalósulását — miután tartósan csak ez adhat realitást az életszínvonal növelésére irányuló szándékoknak — másfelől képviselje következetesen a vállalati, gyáregységi. műhelyi dolgozó kollektívák közvetlen érdekeit. A gyakorló szakszervezeti emberek elvileg eddig is elismerték a fenti követelmény igazságát, ám h valóságban ma még sokszor nem jut erejükből ennek teljesítésére. A vállalatatják. hogy a döntő az emberi beavatkozás hatékonysága. — Bővül-e a feladatuk? — Nem is kicsit. A tsz-ek nyárfatelepítéséhez is mi véKésziil a Hosszúhegyi Állami Gazdaság genetikai talajtérképe. A térképész: Stollár Andrásné. (Pásztor Zoltán felvételei.) gezzük a talajvizsgálatokat. Fontos dologról van szó, mivel. nem minden olyan terület alkalmas erdősítésre, amit a gazdaságok e célra jelöltek ki. Két alapvető feltételt említenék: minimálisan egyszázalékos humusztartalom és a talajvíz 1,20—2 méter közötti szintje. Feladattá válik a mikroelemek vizsgálata is. Ezek jelentősek a szőlő-, a gyümölcs- és az aprómagvak termesztésénél. A riport végére kívánkozik: mielőbb szeretnénk ellátogatni e laboratórium testvérin főzetébe. abba, amelyikben majd a közös gazdaságok talaj- és takarmányproblémáit vizsgálják, átfogó programmal. Hatvani Dánjel tok többségében például az év elején elkészítik a szociális, egészségügyi, munkavédelmi komplex intézkedési terveket amelyeknek teljesülését ft ■ évenként mérik, ellenőrzik. / tapasztalatok szerint gyakori a/ „elcsúszás”, eléggé általános tű net, hogy a szakszervezeti bi zottságok túlságosan is megértőén kezelik az objektív, vagy annak tűnő indokokat, magyarázatokat, amikor egy-egy, a munkakörülményeket javító intézkedés elmarad, vagy késik. A magasabbnak tűnő érdekek „oltárán” esetenként feláldozzák a „kisebb” érdekeket. Ennek is betudható, hogy a munkások szemében helyenként a vállalati, gazdasági és szakszervezeti vezetés elmosódik, nem rajzolódik ki előttük kellően a két vezető szerv sajátos, karakterisztikus arca. Görcsösen tartja magát még az a hiedelem, hogy a jó együttműködés kizárja a nézeteltéréseket, a vitákat. Holott a Szaktanács és a Minisztertanács közös határozata egyértelműen kimondja: az ellentmondásokat. feszültségeket fel kell tárni, az állami és szakszervezeti szervek közötti kapcsolatban az önállóságot és a felelősséget el kell határolni, valamint a feszültségek feloldásának a módját is közösen kell megtalálni. Szükség esetén pedig felsőbb szerv elé vinni a vitás, kérdéseket. Nem arról van szó, hogy a szakszervezetek feladata csak a „nem”-ek kimondása legyen. Az is helytelen elképzelés, hogy a gazdasági ügyek csak a gazdasági vezetésre, a politikai-emberi üevek egyedül a társadalmi szervekre, köztük a szakszervezetekre tartoznak. Bármennyire is a eaz- daságosság, a jövedelmezőség szempontjai kerülnek előtérbe, groteszk -„munkamegosztás” lenne, ha a vezetés emberi tényezőit kiragadnánk a gazdasági vezetés egészéből és „átutalnánk” azt a társadalmi vezetőszervek kezébe, kizárólagos joggal. A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői között kívánatos jó kapcsolatnak, együttműködésnek nem a kritikátlanság, a vitanélküliség a mércéié, hanem: a nézeteltérések, feszültségek feltárása, azok közös megoldása. Ennek gyakorlatias véghezvitele természetesen nagyon bonyolult lehet. Akadályozókká válhatnak valóságos objektív okok (például pénz- hány), de közrejátszhatnak szubjektív indokok is. Az említett éves komplex intézkedési tervek már eleve adott pénzügyi keretek között születnek, tehát százalékos megvalósításuk objektíve lehetséges. E tervek „egyenransúsítása” a termelési programokkal, a tételes ellenőrzés, anyagi és erkölcsi ösztönzés, szükség esetén fele- lősségrevonás a mulasztókkal szemben — többnyire elhatározás dolga. Min múlik, hogy 'új felfogasban. szellemben dolgozzanak a vállalati szakszerveze'; bizottságok és működjenek együtt a vállalati vezetőségei' kel? Elsősorban azon múlik mennyire képesek élni a mé meglevő — a jövőben bővti1" — jogaikkal, hatáskörükkel, f legfontosabbat — minden ú' felismerés mellett — sem sz? had elfelejteni: továbbra is a- ember áll érdeklődésünk kö zéppontjában. Minden más kizárólag azt a célt szolgálj? hogy az emberi szükségletekéi a lehető legjobban kielégítsük. K. T. védőnői lakást alakítanak ki. Ut a talajtól a húsig adó valóság is az állami gazdaságokban. vizsgálják. másfél méter melyMiklósszeghy Valéria technikus a talaj össznitrogéntartalmát vizsgálja.
