Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
Sfr «C5^.| lóg proletárjai, egyesüljetek! »iiuy |/ivi«iviijui| vyjvauijviuft TfcAfóJGftc AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXn. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM Ara 60 fillér 1967. FEBRUAR 1. SZERDA a párt agrárpolitikája elősegíti a. ......fejlődését N égynapos konferencia kezdődött Kecskeméten Az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak:, a gazdaság- irányítás új rendszerének, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola oktató, nevelő és tudományos kutató munkájában történő alkalmazása, valamint a távlati feladatok meghatározása céljából tanszékvezető egyetemi tanárok, docensek, a társadalmi szervek és egyéb szervezeti egységek vezetőinek részvételével Kecskeméten kedden délelőtt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának székházában konferencia indult. A négynapos tanácskozáson konzultációval összekötött előadások hangzanak el. főként a mező- gazdaságot, a párt agrárpolitikáját, valamint ideológiai és kulturális kérdéseket érintően. A konferencia keddi első napján az MSZMP járási és városi, mezőgazdasággal foglalkozó titkárai is jelen voltak. Ott volt a tanácskozáson Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. Dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kozma Pál professzor, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora tartott megnyitó beszédet. Elmondta: Pártunk IX. kongresszusa utón különösen időszerű egy ilyen tanácskozás, amikor számos, A következőkben Dimény elvtárs részletesen elemezte az említett ellentmondások megoldásának lehetőségeit. A párt IX. kongresszusának határozatai éppen erre irányulnak. Többek között a már megjelent nyugdíjrendelet is ezt szolgálja. Szólt a termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeiről, a termelőszövetkezeti területi szövetségekről. Az előadás után számos kérdés hangzott el, amelyekre Dimény elvtárs válaszolt Délután az Országos Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti Mathiász János telepét, majd a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet látogatták meg a konferencia résztvevői. A tanácskozás szerdán folytatódik. As építőipar fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága egész társadalmunkat érintő fontos változás történik. Ezután dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott előadást a párt agrárpolitikai intézkedéseiről, amelyek a IX. kongresszus határozataiban szerepelnek. Megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés számottevően fejlődött az elmúlt esztendőkben. A mezőgazdaság átszervezésével egyidőben sikerült megoldani a termelés növelését. Az egészséges fejlődést bizonyítja, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak alatt a mezőgazda- sági termelés 10 százalékkal növekedett. Az egyes ágazatokon belül bizonyos eltérés tapasztalható ugyan, de a fejlődés a mezőgazdaság összességét tekintve, egyenletes. Ezt még akkor is megállapíthatjuk, ha a mezőgazdaság nem teljesítette a második ötéves terv célkitűzéseit. Ez főként abban keresendő, hogy a lehetőségeket nem helyesen és alaposan mérlegelve vettük figyelembe. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, mint gazdálkodási forma bevált. A parasztság a fejlődés során közelebb került a munkások élet- és munkaviszonyaihoz, gondolkodásához, s ilyen formában is közelebb került a falu a városhoz. Bizonyos nyugtalanító jelenségek azonban vannak. Nem lenne helyes a kép, ha csak az eredményekről beszélnénk. Vannak ellentmondások a tagok és alkalmazottak, a földtulajdon és a földhasználat kapcsán, ellentmondásokat szülnek a termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási színvonal és jövedelemben különbségek. A harmadik ötéves tervben megyeszerte nagyarányú építkezésekre kerül sor. A közel 10 milliárd forintértékű beruházás azonban — a tervezett fejlesztést figyelembe véve is — meghaladja a megye építőipari vállalatainak kapacitását. A várható építőipari igények kielégítésének megoldásáról tárgyalt tegnapi ülésén három napirendi pont keretében, s négy előterjesztés alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Először az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat harmadik ötéves tervre való felkészülését vitatták meg. A vállalat igazgatójának beszámolója szerint 2,8 milliárd forint értékű építkezés kivitelezésére jelentettek be náluk igényt, ám a tervezett fejlesztés alapján is csak 2 milliárd 25 millióra tudnak vállalkozni. Ehhez is 1965- höz viszonyítva 1970-ig 26 ezer forinttal kell növelni az egy munkásra eső termelékenységet, hatszázzal több építőipari dolgozót felvenni, hat százalékkal növelni a szakmunkások arányát, s közel nyolcmillió forint értékű új építőipari gépet kell beszerezniök, A vállalat tovább kívánja fejleszteni (évente 1000 lakás építéséhez) a nagyblokkgyártást. Az üzemi csamoképítkezések 90 százalékát előregyártott váz- szerkezet felhasználásával végzik. Központi keverőtelepet létesítenek évi 25 ezer köbméter beton előállítására, modulbarakk építéséhez előregyártott elemek gyártását pedig a jelenlegi 90 ezerről 180 ezer négyzetméterre növelik. A vállalat igazgatója többek között azt kérte, hogy a korszerű építke- zésszervezés előfeltételeinek biztosítására, ahol lehetséges, egy helyen évi 300—500 lakás építésére alakítsanak ki lehetőséget. A vb arra hívta fel a vállalat vezetőinek figyelmét, hogy a többi építőipari vállalatokkal építse ki az egymást segítő együttműködést A KISZÖV a szövetkezeti építőipar helyzetéről terjesztett elő beszámolót. Az előterjesztés szerint az építőipari tevékenységet folytató 36 szövetkezet 2500 lakást épít fel a harmadik ötéves tervben, ebből 1100 lakájt többszintes épületben. Ezután a vb a tanácsi építőipar feladatairól tárgyalt az építési, az ipari és a pénzügyi osztály előterjesztése alapján. Megállapította, hogy az építőipar fejlesztését hosszabb távlatokra kell kidolgozni. A jelenleg működő vállalatok: és házilagos építőbrigádok mellett helyes létrehozni újabb mélyépítő és magasépítő vállalatot. Az új vállalatok létrehozásával kapcsolatos tervezetet a szakosztályok még a tavasz folyamán terjesszék a vb elé. A házilagos építőbrigádokról a vb. megállapította, hogy igen hasznos munkát végeztek az elmúlt években. Nemcsak kommunális, hanem jelentős .ipari és mezőgazdasági létesítményeket is megvalósítottak. Az üzemi sajátrezsis és a tanácsi házilagos építőbrigádokra a jövőben is szükség lesz. A nagyobb létesítmények építését azonban lehetőleg a vállalatokra bízzák a beruházók. Ahol azonban gazdaságosabb, gyorsabb a megvalósítás házilagos brigáddal, ott továbbra is azzal dolgoztassanak. A vb úgy döntött, hogy a négy előterjesztés alapján egységes határozatot kell kidolgozni a megye építőipara minden szektorának fejlesztésére, amelyet képessé kell tenni a harmadik ötéves tervben rá váró feladatok megvalósítására. Végül a végrehajtó bizottság a megyei kórház egy részének átköltöztetésére hozott határozatot. Az erre vonatkozó döntést holnapi számunkban részletesen ismertetjük. N. o. ötven méter magas acélszerkezet az országút mellett: az intervízió mikrohullámú közvetítőállomása, Csávoly közelében. Mellesleg a község legmagasabb építménye ez a nemzetközi „láncszem”. Tetején két parabolatükör; az egyik Pécs, a másik Szabadka felé állítva. Horváth Attila, a pécsi tv- közvetí tőállomás itteni megbízott vezetője ■— a esávolyi „toronyőr” — kezében a rádiótelefonnal, a parabolák végső beállítását irányítja. (Kép oldalt.) Sietős munka folyik itt, a torony lábánál meghúzódó gépházban. A posta, rádió és televízió műszaki igazgatóságának szakemberei az átadás előtti utolsó próbákat, méréseket végzik. Lenti képünkön: Gyű- rűsi Ferenc és Tóth Zoltán a rádiófrekvenciás szekrényeken ellenőrző méréseket folytatnak Pécs és Csávoly „összehangolása” céljából. (Hatvani — Pásztor) Szovjet párt munkás-k iildöttség látogatása megyénkben Tegnap délelőtt megyénkbe látogatott a nyolcadik napja hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás-küldöttség. A D. Raszulov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Tadzsikisztáni KP első titkára által vezetett öttagú delegációt Kecskeméten dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Elsősorban a pártirányítás néhány kérdését, ezen belül a párt aazdaaagiráAyitásat tanulmányozó küldöttség tágjainak dr. Molnár Frigyes adott átfogó áttekintést a megye életéről, helyzetéről. A vendégek és ' a vendéglátók egyaránt hangsúlyozták a kölcsönös tapasztalatszerző látogatások jelentőségét, hasznosságát. Tegnap délután a Városföldi Állami Gazdaságban gyűjtöttek tapasztalatokat a delegáció tagjai, ma pedig a bajai járási pártbizottságon tanulmányozzák a pártszervezeteknek a gazdasági feladatok megoldásában betöltött szerepet. 02302614
