Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

n. oldal IMI. Január IS, p6nteS ff KATONA LESZEK II Sorkötelesek tanfolyama a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség valamelyik alapszer­vezetében. Több tucat szempár szegeződik figyelmesen az elő­adóra. A táblán képletek, az avatatlannak érthetetlen raj­zok. öreg este. Kinn fúj a szél, havas eső csapkodja az ablakot. Miért járnak ide ezek a fia­talok? Ipari tanulók, közép- iskolások, fiatal szakmunkások. Hetenként két-három este is, ősztől tavaszig, hosszú hónapo­kon át. Nemcsak a szabad ide­jüket áldozzák fel, hanem ke­ményen tanulnak is. Jó néhá- nyuknak nem csekély megeről­tetésbe kerül pótolni kisebb- nagyobb hiányokat matemati­kában, fizikában, hogy lépést tarthassanak a többivel, s le tudjanak vizsgázni. Miért teszik? Holott senki sem kötelezi rá őket. A fasiszta Magyarországon a levente kötelező volt. Nálunk a bevonulás előtt álló fiatalok teljesen önkéntesen vesznek részt ezeken a tanfolyamokon. A rádiózás, a lokátorkezelés, a rakétatechnika, a gépkocsiveze­tés alapfogalmait tanulják, a különféle katonai jellegű mű­szaki tudományokkal ismerked­nek. Nehezebb ez, mint a j.Jobbra át!”, ..Balra át!”. Igaz, hogy hasznosabb, sőt szórakoz­tatóbb is. Bizonyára ez az egyik oka, hogy a fiatalok évről évre nagyobb számban jelentkeznek a tanfolyamokra. Mert látják, hogy értelme van a tanulásnak. Kétszeresen is. Egyrészt azért hasznos, mert amit az ember megtanul, az maradéktalanul a sajátja, azzal gyarapodott. A sorkötelesek közül nagyon so­kan találták meg későbbi hiva­tásukat, ezeken a tanfolyamo­kon. Amint“ 'leszerelték, rádió-, tv-szerelő. lett belőlük, vagy gépkocsivezéto. Jó néhányan pedig a néphadsereg hivatásos tisztjei, tiszthelyettesei lettek. Másrészt azért hasznos ez a tanulás a bevonulás előtt, mert a hallgatók a néphadseregben azf a szolgálatot látják majd el. amire a tanfolyamon felké­szültek. Tehát rádiósok, gép­kocsivezetők, lokátorosok stb. lesznek ott is. hiszen énpen ezért tanítja őket az MHS, hogy majd a hadseregben ne kelljen már aiapfokú oktatásukkal baj­lódni. hanem mielőbb rájuk le­hessen bíznl'a korszerű techni­kai eszközöket. A katonai szolgálat ideje nálunk viszonylag rövid idő. Ahhoz mindenképpen rövid, hogy a modern haditechnika ki­szorulására a hadspreeben ta­nítsák meg a katonákat, kezdve az alapelemektől. Az előirt két esztendő csakis azért elég. mert mind többen vállalják a fiata­lok közül, hogy még a bevonu­lás előtt — némelyik szakágban évekkel előbb — elsajátítják a szükséges alapismereteket, s így a katonai szolgálat ideje alatt már csak a begyakorlásra, a technikai eszközök mesteri ke­zelésének elsajátítására szorít­kozik a kiképzés. Ily képpen tehát minden sor­köteles legsajátabb érdeke is a részvétel az előképzésen. Belátják ezt a mai fiatalok, legalábbis a legtöbbjük. Ez, és fejlődő öntudatuk, hazaszerete­tük a másik oka annak, hogy évről évre többen jelentkeznek a tanfolyamokra. Nemcsak elméleti ismereteket tanulnak itt, hanem fegyelmet is. s viselkedést a kollektívá­ban. JÓ iskola tehát minden­képpen az MHS honvédelmi e'őképzése és sokoldalúan szol­gálja a szocialista haza érde­keit. Dicséret illeti azokat a fia­talokat, akik önként vesznek részt benne. Hogy milyen lel­kesedéssel és milyen nagy számban, azt bizonyítják az MHS adatai. A Bács megyei MHS-alapszervezetek az idén valamennyi szakágban túltelje­sítették a tervbe vett létszámo­kat. M. L. Igénytelen eszfcözökigényes művész Seres Sándor, a jászszentlász- j tel: rajzolással, festészettel, linó­lói általános iskola magyar és leummetszéssel. Ám a hozzá kö- történelem szakos fiatal tanára, | zelállók bizonyítják, hogy mióta Utolsó simítások a képen: saját bevallása szerint csak hat éve foglalkozik képzőművészet­Ot hónap alatt egy osztály Az újabb művelődésügyi ren- deleteik lehetővé teszik, hogy a dolgozók rövidített tanulmányi idővel vegyenek részt az esti ok­tatás különböző formáiban. A lehetőséggel való élésre most a kecskeméti dolgozók is­kolája is alkalmat nyújt: Két tanfolyamot hirdet, amelyeken öt hónap alatt el lehet végezni az általános iskola hetedik, il­letve nyolcadik osztályát. Az oktatás februárban kezdődik, heti négy alkalommal lesz taní­tás délután öttől este kilenc óráig. A tanfolyamra a legmaga­sabb iskolai végzettséget tanúsí­tó bizonyítvánnyal január 25-ig lehet jelentkezni a dolgozók is­kolája igazgatóságán, a Jókai Mór iskola épületében. A jászszentlászlói kútnál. (Lakatos József felvétele.) él, mindig ez volt legkedvesebb időtöltése. A kiskunfélegyházi tanyavi­lágban született, és éppen akkor érte el az iskolaköteles kort, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg közeledett a város fe­lé, 1944 őszén. Még a felnőttek se merész­kedtek ki a földekre, pedig a család és a nagyobb család: a város és az ország kenyeréről Négy év alatt 2860 új tanterem Az oktatásügy fejlődésének négy esztendei mérlegét von­ták meg a Művelődésügyi Mi­nisztériumban. A felmérés szá­mai arról tanúskodnak, hogy a legutóbbi választások óta szá­mottevő eredmények születtek, javultak az oktatás feltételei, s emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Állami és tarfácsi források­ból négy esztendő alatt csak­nem egymilliárd 800 millió fo­rintot költöttek az iskolaháló­zat bővítésére, a közoktatás fejlesztésére, a pedagógusok munkájának könnyítésére. Az óvodák száma mintegy nyolc­vannal növekedett, s ma már meghaladja a 3200-at. Az eltelt négy esztendőben az általános iskolai tantermek száma 2000-rel, a középiskolai­aké 860-nal bővült. 1963/1964-ben húsz általános iskolai diákotthonban 1061 fel­sőtagozatos tanuló lakott, most 61 diákotthonban csaknem 3900 fiatalról gondoskodnak. A pedagógusok vidéki letele­pülésének elősegítésére az utób­bi négy esztendőben 930 neve­lő szolgálati lakás épült. (MTI) volt szó, hogy engedtek volna apró emberkéket ezer veszélyen át a legközelebbi tanyai isko­láig? A kis Seres fiú tavaszra mégis megtanult írni, édesapja volt a tanító mestere, együtt rajzolták homokba, sárba, falra a betűket. És 1945 tavaszán, amikor paj­tásaival együtt Poór Pista bá­csihoz, a tanyai iskola tanítójá­hoz került, csak a négy falat ta­lálták. Egyik falat mindennap bemeszelték feketére, az volt a tábla. Ülőhelyet mindenki olyat választott magának, amilyet tu­dott: ki egy téglát, ki egy tüs­köt, ki földpadlót. A padot az ölükbe fektetett kis deszkada­rab, doboztető, vagy könyviedéi helyettesítette. 1 Igénytelenek voltak még kor az emberek. Seres Sándor» — ezt a sokoldalú művészt — ez az emlék kísérte végig eddig, elért művészi pályafutásán. Nem az a fontos, hogy hol, mivel és mire örökíti álmait, látomásait Kicsiny otthonában, műterem ■ nélkül, de magas igényességgel rakja vászonra kedvenc színeiéi rajzolja a tanyavilág emberei^ metszi linóleumba az ország leg» szebb tájait, hogy azután Guten» berg János módszerével olyan másolatot készítsen róluk, mint­ha nyomdából, korszerű nyomó­gépből kerültek volna elő. A Köznevelés és a Petőfi Né­pe több képét mutatta már be olvasóinak. Nem maradiak ezek a képek, de nem is olyanok, hogy magyarázó szöveget kelle­ne hozzájuk írni. Első látásra mindenki megérti és megérzi a művet. Ebben áll az igazi mű­vészete. ' Tóth Miklós ;) Használjuk ki jobban! ELSŐ HALLÁSRA nem is hinné az ember: a megyei könyvtár központjába 216 lap és folyóirat jár, ha beül az em­ber az olvasóterembe, ezek kö­zül válogathat. De valamennyi könyvtár a megyében 90 féle újságot és folyóiratot kap rend­szeresen. Van tehát választék bőven. Szó se róla, pem is volna baj az érdeklődéssel. Nem titok: nagyon sok olvasó elsősorban az újságok, folyóiratok kedvé­ért tér be a könyvtárba és nem kevés azoknak a száma, akik órákat eltöltenek . ezek böngé­szésével, olvasásával. Termé­szetes, hiszen a legdrágább la­pot is díjtalanul kapja meg a könyvtárban nemcsak frissen, hanem bekötött állapotban is. EBBŐL az következnék, hogy a nagy számban betérő folyó­irat-olvasóknak nagyobb és ké­nyelmes helyiségek, újságolva­só termek állnak rendelkezésé­re. Igen, így volna természe­tes, de mégsem így van. Egyik kezünkön megszámolhatjuk azo­kat a könyvtárakat, ahol elfo­gadható olvasóterem áll ren­delkezésre. Kezdjük a megyeszékhellyel a helyzet elszomorító. Ha nyolc? tízen betelepszenek a folyóirat­olvasóba, már zsúfoltság áll elő. Ezért a 216 lap és folyó­irat itt nem tudja hivatását betölteni. Baja, járási könyvtár. Ki m tudják rakni a folyóiratokat, lapokat. Több éve húzódik már a könyvtárházban levő fod­rászműhely átadása a könyv­tár részére. A városi tanács számtalanszor meg is ígérte a helyiségkiutalást, de a helyzet még ma is változatlan. Az egyébként szép eredményeket felmutató könyvtár teljesen te­hetetlen, nincs olvasóterme. Rakétás a — Mi a hézag? — érdeklődött a szerviz tisztviselője. Az iroda széles ablakán át unot­tan mérte fel az ud­varba beállított, meg­lehetősen rozzant ra­kétát. — Tulajdonképpen semmi komoly baj nincs vele — felelte óvatosan a rakéta tu­lajdonosa. — Szépen, egyenletesen repül, az emelkedőket is jól ve­szi, csak néhány ap­róságot kellene meg­nézni rajta. Nemrégen vettem ezt a rakétát kéz alatt, két fényév van benne mindössze, de az az érzésem, hogy a porlasztójában már kevés a kozrrüku.s por, a hélium-hajtómű du­gattyúi sem a legmeg­felelőbb helyre vannak bedugva. Állítani kel­szervizben lene a gyújtáson is. Az is előfordult, hogy mi­kor kanyar előtt in­dexelek, megráz az ülés, a szökési sebes­ség váltásnál pedig kigyullad az országúti reflektor. Valahol ösz- sze lehetnek bogozva a vezetékek. — Más nincs? — ér­deklődött a szerviz tisztviselője. — Hasonló csekély­ségek — legyintett a kispénzű tulaj. — Sré- gen áll a kardigán tengely, tegnap az Alpha Centuri helyett majdnem a Vénuszon kötöttem ki, a rük- vercnél a kilométeróra nem jelzi a súlytalan­ságot, gondolom, né­hány csavart kell meghúzni mindössze. — Azt mi tudjuk, mit, kell csinálni utasították rendre. — Mi van még? A rakéta gazdája a válla közé húzta a fe­jét. — Más semmi — hebegte. — Illetve, ha már úgyis dolgoznak rajta, szeretném, ha kívül-belül alaposan meg is tisztítanák, az' embert nagyon megné­zik mostanában a vi­lágűrben. A tisztviselő min­dent gondosan felírt a noteszébe, aztán indi­góval külön kiállított egy munkalapot és át­nyújtotta: — Külső-belső lemo­sás, olajos befúvatás, zsírozás, összesen öt­venhárom forint. A rakétás zavartan, értetlenül nézegette, forgatta kezében a munkalapot. — Bocsánat, nincs itt valami félreértés? Mi lesz a többi javíta­nivalóval? A dugaty­tyúkkal, a porlasztó­val, a kardigán ten­gellyel, a kilométer- órával? A szerviz tisztviselő­je a köpenye zsebére ütött, ahová az imént a noteszét tette. — Nyugalom, min­den meg lesz reparál- va. A rakétája állami lemosást kap ötven­három forintért, a töb­bit a fiúk tusiba elbo- ronálják háromszázért. — Miféle fiúk? — Hát ezek itt, a szerviz dolgozói. — De, kérem... — Príma, gyors munkát arcai'? — Igen. — Akkor mit okos­kodik? Egy maszek- javító alaposan levágná magát. Itt viszont ki­tűnő szerszámok álla­nak a fiúk rendelkezé­sére, elsőrendű műsze­rek, anyag spórolva nincs. A mi embereink alapos melót végeznek, nem kapkodnak, a nyolc órás munkaidőt úgy is le kell nyom­ulok. Vili? — Világos — sóhaj­tott fel az ügyfél, le­számolta előbb az öt­venhárom forintot, az­tán külön a három pi­roshasút, és indult a rakétájához. —• Egy pillanatra! — szólt utána a szerviz tisztviselője, miközben a páncélszekrénybe gondosan berakta az ötvenhárom forintot, a többit pedig hanyagul zsebre gyűrte. — Még nekem is jár egy hú­szas! — Magának? Miéri?! — Hát a munkák összehangolásáért. Mit gondol, mi lenne itt, ha én nem koordinál­nám az állami melót a mnszekkel?! Az isten sem ismerné ki magát! K. A. VALAMENNYI járási-városi könyvtár: nagyjából ugyanez a helyzet. Kivéve talán Kiskun­félegyházát, ahol pompás, szép termet alakítottak ki a Haty- tyú-házban. Itt viszont a for­galom emelése érdekében kel­lene egyet és mást tenni. Az akut olvasóterem-hiányt nem lehet egyik esztendőről a másikra megoldani, ez termé­szetes. Ellenben a bajon mégis lehetne enyhíteni. A megyei könyvtár vezetője ugyanis nem látja semmi akadályát annak, hogy a forgalmasabb klubokat ellássák a könyvtárak újságok­kal, folyóiratokkal. Csak ép­pen a cserélésükről kell gon­doskodni. A folyóirat és újság nem leltári tárgy, csupán az oktalan rongálódástól védjék meg azokat, ez a feltétel. AZT TANÁCSOLJUK, hasz­nálják ki a klubok a lehetősé­geket, lépjenek kapcsolatba a könyvtárral. Biztosra vehető, hogy a klubokat sokkal többen fogják látogatni, ha a kultu­rált környezetben újságot is le­het olvasni. Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents