Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 10. szám
A KRESZ betartása törvény! Ismét emelkedett a közúti belesetek száma Az év eleje az elmúlt esztendő statisztikai felmérésének ideje. Az« 1966-os év legszomorúbb összesítését a napokban készítette el a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya. A számadatok — amelyek mint látni fogjuk, önmagukért is beszélnek —, azt bizonyítják, nemcsak a járművek, de az országutakon történt balesetek száma is jelentős mértékben növekedett. összehasonlításképpen idézzük az 1965-ös adatokat, amikor 54 halálos, 401 súlyos és 240 könnyű sérülést okoztak a szabálytalanul közlekedő járművezetők, lóhajtók, kerékpárosok és gyalogosak. Az 1965-ös év 695 sérüléssel járó közúti balesete a múlt évben abszolút számban ■718-ra emelkedett. Ezen belül kiugró volt a halálos esetek száma, ugyanis 1966 -ban kilenccel többen vesztették életüket a közutakon, mint 1965-ben, Nem túlzottan jelentős, de mégis említést érdemel, hogy a súlyos szerencsétlenségek száma 45-tel csökkent, ám a könnyű sérülések 59-cel szaporodtak. Egy-egy felmérés félrevezető volna, ha csupán az egyik oldalát mutatnánk be. Bács-Kiskun megyében 1965. december 31-én 47 681 gépjárművet tartottak nyilván, s egy év múlva ez a szám már 55 187-re, vagyis 15,5 százalékkal emelkedett. Ezzel a két adattal talán azt akarjuk bizonyítani, hogy a gépjárművek számának növekedésével együtt jár a közúti szerencsétlenségek emelkedése? Bizonyos fokig erről is szó van, hiszen 7506 új gépjárművezető közlekedett az utakon, s ezek az új vezetők, akárcsak a régebben vezetői igazolvánnyal rendelkezők, nem mentesek bizonyos emberi hibáktól, gyengeségektől. S ezt az állítást igazolják azok az okok, amelyek miatt a közúti szerencsétlenségek bekövetkeztek. Az országúton közlekedők közül ki nem tapasztalta már: néhány megszállott a percekért, méterekért, az elfogyasztott ital hatásaként nemcsak a saját, hanem mások testi épségét is veszélynek teszi ki azzal, hogy sebesen halad járművével. Ez az egyetlen ok 204, esetben vezetett közúti balesethez. Érdemes megvizsgálni azonban a többi előidéző okot is. A közlekedésrendészeti sza« bályok durva megsértésének számít, s általában balesethez vezet az elsőbbségi jog meg nem adása. Ez 133 esetben okozott szerencsétlenséget, közöttük volt a decemberben Tisza- kécskén történt tömegkatasztrófa is. S hogy mennyire az embereken. a járművezetőkön múlik egy-egy súlyos, halálos eset. az a következő számadatokból Is kitűnik. A centizés, szabálytalan előzés 99. a bravúroskodás. a merészség és az ehhez kapcsolódó szabálytalan kanyarodás 82 esetben okozott sérülést, de sorolhatnánk tovább az okokat. Nem érdektelen e statisztika közrebocsájtásakor arról is beszélni, melyek azok a járművek, amelyek a legtöbb szerencsétlenség forrásai voltak. A közlekedésben a legveszélyesebb jármű továbbra is a motorkerékpár, E járművek vezetői a múlt évben 292 balesetet okoztak, amelyek során vagy maguk, vagy a szabályosan közlekedő kerékpárosok, gyalogosok voltak az áldozatok. Bizonyára megdöbbenve olvassák a személygépkocsi- vezetők, hogy ebben a szomorú statisztikában a második helyet ők foglalják el. Nagyon sok, összesen 194 baleset részesei voltak. Nem volna teljes a felsorolás, ha a tehergépkocsik, kerékpárosok és a gyalogosok okozta szerencsétlenségekkel nem foglalkoznánk. A teherssépkocsí-'veBeá^c 138, a kerékpárosok 113, s a gyalogosok 88 esetben voltak okozói a közúti baleseteknek. A megye közúti baleseti helyzetének értékelésekor ki kell jelenteni: a szerencsétlenségek számának növekedése elsősorban nem a gépjárműpark bővülése, az utak túlterheltsége, hanem a gépjárművezetőkben keresendők. A hiányos KRESZ- tudás, az erőszakos jellem, a felelőtlen magatartás, az elfogyasztott ital, a gondatlanság megannyi baleseti forrás! E jelentős számú baleset csakis úgy szorítható a minimálisra, hogy jobban képzett gépjárművezetőket bocsátanak ki a tanintézetek, megteremtik a közlekedés kulturáltságát, s valóban törvényként tartják be a járművezetők és a gyalogosok a KRESZ előírásait. Gémes Gábor Táncprognózis Országszerte megkezdődött a farsangi idény: a fővárosban és vidéken ezekben a hetekben több száz táncos összejövetel kínál szórakozási lehetőségeit Az idei farsang egyébként megerősíti a tapasztalatot, hogy a rövid életű, múló divatáramlatok a tánc területéről sem tudják kiszorítani a jól bevált hagyományokat: a bécsi val- cer, az angolkeringő, a tangó, a slow-fox, a rumba mitsem vesztett népszerűségéből, viszont a nemrég még nagyon felkapott divatszámok, mint a letkiss, a shake, háttérbe szorultak. A farsangi seezm egyúttal tréning is a „hivatásos’" társasági táncosok számára: a bálák mintegy előselejtezők a márciusban kezdődő területi versenyekre, amelyeket Budapesten, Pécsett, Győrött, Nyíregyházán és Békéscsabán rendeznek meg. A területi versenyek legsikeresebb szereplői az idén is országos versenyeken vesznek részt, s külföldi versenyzők társaságéban, szakmai zsűri előtt vetélkednék majd a társastánc-bajnoki címért. A Pécsi Balett Moszkvában Szerdán reggel Moszkvába érkezett a Pécsi Balett, Eck Imre balettigazgató vezetésével. A magyar művészeket a szovjet főváros Kijev pályaudvaron, a moszkvai akadémiai nagyszínháznak, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának, a szovjet állami hangversenyirodának a képviselői fogadták. Moszkvai kollégáik csokrokkal kedveskedtek a pécsi művészeknek. A Pécsi Balettegyüttes a Moszkva folyó partján emelkedő Ukrajna Szállóban lakik. Díjnyertes árucikkek Szép sikerrel szerepeltek a kecskeméti kisipari termelőszövetkezetek az OKISZ budapesti új termékbemutatóján. A Vas- és Fémipari Ktsz alumínium csővázas svédfala első díjat nyert a lakberendezési tárgyak kategóriájában. A keményfabetétek tetszés szerint helyezhetők el a fémvázon, a rögzített szekrényke pedig a telefont, a rádiót, vagy a televíziót hordhatja a hátán. Könnyű megjósolni, hogy sikere lesz a vásárlók körében a svédfalnak, annál is inkább, mert az ára mindössze ezer forint. Az Asztalosipari Ktsz a képünkön bemutatott cipőtisztító- állvánnyal vett részt az árubemutatón és harmadik díjat nyert. Ügyes bútordarab, nyitható támasztólapja mögött mindegyik kefének, cipőkrémes doboznak külön házikója van. Ha a kereskedelem is úgy akarja, rövidesen a boltokba kerül a 160 forintra taksált állvány. Hazafelé — hóesésben Egy esaládiház-építő keservei NEM AKAROM plagizálni a Népszabadság minapi számában megjelent és a lakásépítésekkel kapcsolatos cikket. Az alábbi történetben szereplő intézményeket, sőt azok dolgozóit sem kívánom piszkálni, mert — véleményem szerint — nem ők tehetnek a szóban forgó dolgokról, hanem a részükre kötelezően előírt utasítások és rendeletek. Nagy e lakásgond országszerte. Ha ezen és saját lakásgondján akar valaki segíteni, takarékoskodik és — esetleg OTP- kölcsonnel — házat épít. Telke nincs, tehát igényel a városi tanácstól. Tegyük fel, abban aj szerencsés helyzetbe kerül, hogyi — egy társulás folytán — hozzájut egy telekhez. Mi íb történik ilyenkor? 1. A városi tanács építési és közlekedési osztálya a telek árét megállapítja és értékesfV^ re felajánlja — na, nem a vevőnek —, hanem az OTP-nek, mivel a tanács közvetlenül nem értékesítheti. 2. Az OTP — a rendelet így írja elő — az ingatlant becslésre átadja az ingatlanközvetítőnek. Itt a becslés elkészül — a tanács által előre megadott irányárnál jóval magasabb értékben — és ezt írásban közli az OTP-vel. 3. Miután az OTP-nek is van félettes szerve, felterjeszti a megyei OTP-nek. (Itt esetleg kétségbevonják, hogy a tervezett épület a telekre egyáltalán elfér, de az mellékkörülmény.) 4. A megyei OTP jóváhagyja a városi, járási OTP által felterjesztett árat, amely általában jóval magasabb a tanács által közölt irányárnál és ezt közli a vásárlóval. 5. A vásárió nem nyugszik bele a döntésbe, mert a környékbeli magántelkek jóval alacsonyabb áron cseréltek gazdát és fellebbez. A fellebbezésnek vagy helyt adnak vagy nem. Stb. Stb. A VÁSÁRLÓNAK még nincs telke, de megrohanják a gondolatok és az új gazdasági mechanizmusról elmélkedik. Gondolatai a következők: Valón a városi tanácsnak nincs megfelelő szakembere, aki a telek árát meg tudja állapítani? Nincs pénzügyi osztálya, amely az értékesítést lebonyolítsa? Egyáltalán miért kell közvetítőt közbeiktatni az értékesítésre? A tanács nem tud részfizetési kedvezményt biztosítani? Csak az örökösödési vagy adásvételi illetéknél adhat kedvezményt a részfizetésre? Miért magasabb az ingatlanközvetítő és az OTP-ingptlam ára a tanácsi árnál? És összegezésképpen: Mivel segíti ez az ügitmenet a párt és a kormány által meghirdetett lakásépítési programot? (Különösen akkor, ha ez a tranzakció hónapokig elhúzódik.) MEGADHATJUK a választ is a feltett kérdésre. Semmivel. Ha korábban a fejlődést immár akadályozó rendelkezések születtek, éppen itt az ideie. h^sy helyettük más, új. jobb rendelkezések szülessenek. P. I. Baja i
