Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

A KRESZ betartása törvény! Ismét emelkedett a közúti belesetek száma Az év eleje az elmúlt eszten­dő statisztikai felmérésének ide­je. Az« 1966-os év legszomorúbb összesítését a napokban készí­tette el a megyei rendőr­főkapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya. A számadatok — amelyek mint látni fogjuk, ön­magukért is beszélnek —, azt bizonyítják, nemcsak a jármű­vek, de az országutakon történt balesetek száma is jelentős mér­tékben növekedett. összehasonlításképpen idéz­zük az 1965-ös adatokat, amikor 54 halálos, 401 súlyos és 240 könnyű sérülést okoztak a sza­bálytalanul közlekedő járműve­zetők, lóhajtók, kerékpárosok és gyalogosak. Az 1965-ös év 695 sérüléssel járó közúti balesete a múlt évben abszolút számban ■718-ra emelkedett. Ezen belül kiugró volt a halálos esetek szá­ma, ugyanis 1966 -ban kilenccel többen vesztették életüket a köz­utakon, mint 1965-ben, Nem túlzottan jelentős, de mégis említést érdemel, hogy a súlyos szerencsétlenségek száma 45-tel csökkent, ám a könnyű sérülések 59-cel szaporodtak. Egy-egy felmérés félrevezető volna, ha csupán az egyik olda­lát mutatnánk be. Bács-Kiskun megyében 1965. december 31-én 47 681 gépjárművet tartottak nyilván, s egy év múlva ez a szám már 55 187-re, vagyis 15,5 százalékkal emelkedett. Ezzel a két adattal talán azt akarjuk bizonyítani, hogy a gépjármű­vek számának növekedésével együtt jár a közúti szerencsét­lenségek emelkedése? Bizonyos fokig erről is szó van, hiszen 7506 új gépjárművezető közle­kedett az utakon, s ezek az új vezetők, akárcsak a régebben vezetői igazolvánnyal rendelke­zők, nem mentesek bizonyos emberi hibáktól, gyengeségek­től. S ezt az állítást igazolják azok az okok, amelyek miatt a közúti szerencsétlenségek be­következtek. Az országúton közlekedők kö­zül ki nem tapasztalta már: néhány megszállott a percekért, méterekért, az elfogyasztott ital hatásaként nemcsak a saját, hanem mások testi épségét is ve­szélynek teszi ki azzal, hogy sebesen halad jár­művével. Ez az egyetlen ok 204, esetben vezetett közúti baleset­hez. Érdemes megvizsgálni azonban a többi előidéző okot is. A közlekedésrendészeti sza« bályok durva megsértésének számít, s általában balesethez vezet az elsőbbségi jog meg nem adása. Ez 133 esetben oko­zott szerencsétlenséget, közöt­tük volt a decemberben Tisza- kécskén történt tömegkatasztró­fa is. S hogy mennyire az em­bereken. a járművezetőkön mú­lik egy-egy súlyos, halálos eset. az a következő számadatokból Is kitűnik. A centizés, szabály­talan előzés 99. a bravúrosko­dás. a merészség és az ehhez kapcsolódó szabálytalan kanya­rodás 82 esetben okozott sérü­lést, de sorolhatnánk tovább az okokat. Nem érdektelen e statisztika közrebocsájtásakor arról is be­szélni, melyek azok a járművek, amelyek a legtöbb szerencsét­lenség forrásai voltak. A közlekedésben a legve­szélyesebb jármű tovább­ra is a motorkerékpár, E járművek vezetői a múlt évben 292 balesetet okoztak, amelyek során vagy maguk, vagy a sza­bályosan közlekedő kerékpáro­sok, gyalogosok voltak az áldo­zatok. Bizonyára megdöbbenve olvassák a személygépkocsi- vezetők, hogy ebben a szomorú statisztikában a második helyet ők foglalják el. Nagyon sok, összesen 194 baleset részesei voltak. Nem volna teljes a fel­sorolás, ha a tehergépkocsik, kerékpárosok és a gyalogosok okozta szerencsétlenségekkel nem foglalkoznánk. A teherssépkocsí-'veBeá^c 138, a kerékpárosok 113, s a gyalogosok 88 esetben voltak okozói a közúti baleseteknek. A megye közúti baleseti hely­zetének értékelésekor ki kell jelenteni: a szerencsétlenségek számának növekedése elsősor­ban nem a gépjárműpark bő­vülése, az utak túlterheltsége, hanem a gépjárművezetőkben keresendők. A hiányos KRESZ- tudás, az erőszakos jellem, a fe­lelőtlen magatartás, az elfo­gyasztott ital, a gondatlanság megannyi baleseti forrás! E je­lentős számú baleset csakis úgy szorítható a minimálisra, hogy jobban képzett gépjárművezető­ket bocsátanak ki a tanintéze­tek, megteremtik a közlekedés kulturáltságát, s valóban tör­vényként tartják be a jármű­vezetők és a gyalogosok a KRESZ előírásait. Gémes Gábor Táncprognózis Országszerte megkezdődött a farsangi idény: a fővárosban és vidéken ezekben a hetekben több száz táncos összejövetel kínál szórakozási lehetőségeit Az idei farsang egyébként megerősíti a tapasztalatot, hogy a rövid életű, múló divatáram­latok a tánc területéről sem tudják kiszorítani a jól bevált hagyományokat: a bécsi val- cer, az angolkeringő, a tangó, a slow-fox, a rumba mitsem vesztett népszerűségéből, vi­szont a nemrég még nagyon felkapott divatszámok, mint a letkiss, a shake, háttérbe szo­rultak. A farsangi seezm egyúttal tréning is a „hivatásos’" társa­sági táncosok számára: a bá­lák mintegy előselejtezők a márciusban kezdődő területi versenyekre, amelyeket Buda­pesten, Pécsett, Győrött, Nyír­egyházán és Békéscsabán ren­deznek meg. A területi verse­nyek legsikeresebb szereplői az idén is országos versenyeken vesznek részt, s külföldi ver­senyzők társaságéban, szakmai zsűri előtt vetélkednék majd a társastánc-bajnoki címért. A Pécsi Balett Moszkvában Szerdán reggel Moszkvába érkezett a Pécsi Balett, Eck Imre balettigazgató vezetésé­vel. A magyar művészeket a szovjet főváros Kijev pálya­udvaron, a moszkvai akadé­miai nagyszínháznak, a kül­földi kulturális kapcsolatok ál­lami bizottságának, a szovjet állami hangversenyirodának a képviselői fogadták. Moszkvai kollégáik csokrokkal kedves­kedtek a pécsi művészeknek. A Pécsi Balettegyüttes a Moszkva folyó partján emelke­dő Ukrajna Szállóban lakik. Díjnyertes árucikkek Szép sikerrel szerepeltek a kecskeméti kisipari termelőszö­vetkezetek az OKISZ budapesti új termékbemutatóján. A Vas- és Fémipari Ktsz alumínium csővázas svédfala első díjat nyert a lakberendezési tárgyak kategóriájában. A kemény­fabetétek tetszés szerint helyezhetők el a fémvázon, a rögzí­tett szekrényke pedig a telefont, a rádiót, vagy a televíziót hordhatja a hátán. Könnyű megjósolni, hogy sikere lesz a vá­sárlók körében a svédfalnak, annál is inkább, mert az ára mind­össze ezer forint. Az Asztalosipari Ktsz a képünkön bemutatott cipőtisztító- állvánnyal vett részt az árubemutatón és harmadik díjat nyert. Ügyes bútordarab, nyitható támasztólapja mögött mindegyik kefének, cipőkrémes doboznak külön házikója van. Ha a keres­kedelem is úgy akarja, rövidesen a boltokba kerül a 160 fo­rintra taksált állvány. Hazafelé — hóesésben Egy esaládiház-építő keservei NEM AKAROM plagizálni a Népszabadság minapi számában megjelent és a lakásépítésekkel kapcsolatos cikket. Az alábbi történetben szerep­lő intézményeket, sőt azok dol­gozóit sem kívánom piszkálni, mert — véleményem szerint — nem ők tehetnek a szóban for­gó dolgokról, hanem a részükre kötelezően előírt utasítások és rendeletek. Nagy e lakásgond országszer­te. Ha ezen és saját lakásgond­ján akar valaki segíteni, taka­rékoskodik és — esetleg OTP- kölcsonnel — házat épít. Telke nincs, tehát igényel a városi ta­nácstól. Tegyük fel, abban aj szerencsés helyzetbe kerül, hogyi — egy társulás folytán — hoz­zájut egy telekhez. Mi íb törté­nik ilyenkor? 1. A városi tanács építési és közlekedési osztálya a telek árét megállapítja és értékesfV^ re felajánlja — na, nem a ve­vőnek —, hanem az OTP-nek, mivel a tanács közvetlenül nem értékesítheti. 2. Az OTP — a rendelet így írja elő — az ingatlant becslés­re átadja az ingatlanközvetítő­nek. Itt a becslés elkészül — a tanács által előre megadott irányárnál jóval magasabb ér­tékben — és ezt írásban közli az OTP-vel. 3. Miután az OTP-nek is van félettes szerve, felterjeszti a megyei OTP-nek. (Itt esetleg kétségbevonják, hogy a terve­zett épület a telekre egyáltalán elfér, de az mellékkörülmény.) 4. A megyei OTP jóváhagyja a városi, járási OTP által fel­terjesztett árat, amely általában jóval magasabb a tanács által közölt irányárnál és ezt közli a vásárlóval. 5. A vásárió nem nyugszik bele a döntésbe, mert a kör­nyékbeli magántelkek jóval alacsonyabb áron cseréltek gazdát és fellebbez. A fellebbe­zésnek vagy helyt adnak vagy nem. Stb. Stb. A VÁSÁRLÓNAK még nincs telke, de megrohanják a gon­dolatok és az új gazdasági me­chanizmusról elmélkedik. Gondolatai a következők: Va­lón a városi tanácsnak nincs megfelelő szakembere, aki a te­lek árát meg tudja állapítani? Nincs pénzügyi osztálya, amely az értékesítést lebonyolítsa? Egyáltalán miért kell közvetí­tőt közbeiktatni az értékesítés­re? A tanács nem tud részfize­tési kedvezményt biztosítani? Csak az örökösödési vagy adás­vételi illetéknél adhat kedvez­ményt a részfizetésre? Miért magasabb az ingatlanközvetítő és az OTP-ingptlam ára a taná­csi árnál? És összegezésképpen: Mivel segíti ez az ügitmenet a párt és a kormány által meghirdetett lakásépítési programot? (Kü­lönösen akkor, ha ez a tranz­akció hónapokig elhúzódik.) MEGADHATJUK a választ is a feltett kérdésre. Semmivel. Ha korábban a fejlődést immár akadályozó rendelkezések szü­lettek, éppen itt az ideie. h^sy helyettük más, új. jobb ren­delkezések szülessenek. P. I. Baja i

Next

/
Thumbnails
Contents