Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

1961. január 10, kedd

3. oldal

Süveges Péter és Pekker István évente 1—500 hektó seprőből préseli ki a bort

Az idén már exportálnak is: kétezer hektót tartalmazó palackozón viszi majd külföldre a kunbajai bor nektáros zama- tát.

A pincészetnek laboratóriuma is Van. Dimitrievics Miklós pincemester szerint az itt folyó

technikus szakmai szótárában ilyen kifejezések szerepelnek: próbaderítés, kék-derítés,' tit- rálás, sav-fok-tartalom. Ki gondolná, hogy a bor oldott fémeket is tartalmaz? A tartalomtól függően kell adagolni a nagyobb meny- nyiségben mérgező derítő anyagot: a sárgavérlúgsót. HektónLanovka a Badacsonyra

Kereken 2 milliárd forint értékű létesítmény terveit készítik el az idén az Űt- és Vasúttervező Vállalat mérnökei. Dolgoznak a miskolci repülőtér, a debreceni és a nagykanizsai autóbusz-pályaudvar tervein. Automatikus betonalj-gyárakat terveznek Budanestre, Szolnokra, Debrecenbe, Pécsre és Győrbe, postaépületet Pécsre és 300 méteres vasúti felüljárót Debrecenbe. Terveket készítenek 580 kilométernyi ételkészítésére. illetve korszer r<:ílésére, ezek közül a legfontosabb, az M—7-es

autópálya Székesfehérvár és Siófok közötti szakasza. Legérdekesebb hazai feladatuk a badacsonyi kötélpálya tervezése. A négyszemélyes kabinok a balatoni kikötőtől eleinte 1200 méteres távolságra, a Kisfaludy- házig közlekednek, később a pályát meghosszabbítják, egészen a hegy keleti csúcsáig. Fz ’esz az ország első lanovkája”.

Exportfeladataik listáján található többek között öt vasbeton alj gyár tervezése a Szovjetunió részére.

Évről évre emelkednek a termésátlagok cukorrépából

Több segítséget a gépesítéshez!

A Petőfi Népe az elmúlt évi december 18-i számában hírt adott a bácskai körzetben elért kendertermesztési eredményekről. Ezekre büszkék a járás termelőszövetkezetei: Jó érzés eredményes munkáról beszámolni és éppen ezért szóvá tenném azt is, hogy nemcsak rostkenderben, hanem cukorrépában is kiváló eredményeket értek el a bácskai körzet termelőszövetkezetei. E rendkívül fontos ipari növény termésátlagai évről évre emelkednek. 1960-ban 180,8 mázsa volt a

holdankénti termés. Az átlag 65-ben már 212, az elmúlt évben pedig 220,1 mázsa volt. A város termelőszövetkezetei is; mindinkább növelték mind a termőterületet, mind a holdankénti átlagtermést. Tavaly 209,3 mázsa volt az átlag a városi közös gazdaságokban is.

Kiemelkedő eredményt ért el a b^c^bokodi Szalvai Mihály rr‘-..rn^'«^7QVpHfo7et) 337.1 mássá volt az egy katasztrális

holdra jutó átlag. Nem sokkal kevesebb a felsőszentiváni Vörös Október és az Űj Élet Termelőszövetkezet eredménye sem.

A növekvő termésátlagok bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban alkalmazzák a fejlett agrotechnikát, a tagság anyagi érdekeltségét is fokozzák különböző ösztönző munkadíjazásokikal. Döntően ezeknek köszönhető az elért eredmény.

Mindamellett szólni kell néhány gondról is, amely sürgősen megoldásra vár a jövőt illetően. A cukorgyárnak több segítséget kellene nyújtani a korszerű vető-, 'művelő- és elsősorban szedőgépek beszerzésében, munkába állításában. A cukorrépa betakarítási idejének lerövidítése — a gépek alkalmazásából eredően —, a termelési kedv növekedésével is iárna, valamint az egyéb munkákat is jobb minőségben és időben lehetne elvégezni. A cukorrépa betakarításával ugyanis egybeesik az őszi talajmun- ica, vetés, és egyéb betakarítás* Külön gond a szállítás. Nem kis feladat a vasúti rakodóval rendelkező községek tsz-einek sem a szállítás, de sokkal nehezebb ez a MÁV-rak odótól távoli közös gazdaságok esetében. A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet például 471 vagon cukorrépát szállított a 7 kilométerre levő bácsalmási MÁV- állomásra.

Jól összehanaofta a

munkát a Kaposvári Cukorgyár körzeti felügyelője, Aradi Sándor a termelőszövetkezetekkel. Ennek köszönhetően időben sikerült csaknem 4500 vagon termés átadása, átvétele. Most már az a fontos, hogy az elkövetkezendő napokban a Prizmában levő cukorrépa minél előbb elszállításra kerüljön.

Nagy Mátyás,

Bajai Járási Tanács V. B., felvásárlási csoport

Bársonyos borok birodalma

Mi történik a borral, miután vizsgálatok nélkülözhetetlenek ként grammnyi pontossággal, a hordóba — és mielőtt az asz- a palackozáshoz. Hogy miért? Csak annyit, hogy a fémet le- talra kerül? A belföldi forgalmazású palac- kösse. Így lesz bársonyos a bor

Természetesen nagyüzemben, kok szavatossági ideje hat hó- színe, zamata. jelen esetben a Kunbajai Álla- nap, a külföldre menőké pedig Tízféle borra terjednek ki a mi Gazdaságban termesztett és

tárolt nedűről van szó. , .............................................................-mniiiinin-mi■ íiiminiiiiiif-irimnii- mr

N

os, a borral sokminden tör- t |p||P||

ténik. Felsorolására nem vál- * ' * < ** ||lPf * i '■ ‘ 1 'j,

lalkozunk — a szakemberek lg

által jól ismert a téma. a bor- í * "‘x' jj

ivókat pedig más dolgok ér- MmStx- *

deklik. 18

***B™*9*™ y ^ .. X': 'íM;

A paiackozást mindenképpen 0 8

az érdeklődésre számot tartó ylpy%\V -r JI

mozzanatnak véljük. Kunbaján 7 «

már két éve végzik ezt a mun- S&pMjÉ-;. & -fe fi

kát. Sajnos, személyesen ezút- * ^ SSk ß* Sx m

tál sem láttuk, decemberben m V Jplllgte* már befejezték, s csak március »/<. XSlH' / r, *

elején keztfik el újból.

Balotai Sándor főkönyvelőtől megtudtuk, hogy eddig hatezer hektót töltöttek üvegekbe: ezerjót, olaszrizlinget, kadarkát, veltelinit. Az idén kékfrankossal is bővül a választék, a teljesítmény pedig a kétszeresére növekszik. Az Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalat szakemberei most szerelik fel az új gépet, amely óránként ezer palackot tölt meg (700 liter borral), illetve lát el dugóval és címkével.

— Eddig egy ócska, kiselejtezett, azelőtt bambigyártásra egy év. Nem mindegy, hogy a vizsgálatok. S nem szóltunk használt gépünk volt — jegy- bor milyen állapotban kerül az még a palackpróbákról. A ben- zi meg. — Ezt most már vég- üvegekbe. nük levő borokat hideg-meleg

leg nyugalomba küldhetjük. Kancsár Ferencné borász- „tortúráknak” vetik alá, megtudni, hogyan viselik el a klíKancsár Ferencné a „kék-derítést” azaz a fémek kicsapatását végzi.

maváltozásokat.

És még mi minden van itt! Például — a seprőpréselés. A seprő fele ugyanis bor. Feljavítva jó pezsgőanyag, sőt fogyasztható is. A seprőtésztát pedig a borkősavgyárnak adják el. Lesz belőle borkősav, festőanyag és szesz.

Ha széttekintünk az udvaron, szemünkbe tűnik az épülő pince. Százhúszezer hektós lesz, a megyében a legnagyobb. Súlyosak a tárolási gondok, a mostani férőhely csak 13 ezer hektós. De két év múlva már lesz hová tenni a csaknem háromezer hold szőlő termését. És még telepítenek is: évenként 70 holdat. Leánykát, hárslevelűt, szürkebarátot.

A 88 és fél millió forintba kerülő létesítmény jó helyre kerül. A kunbajai borok egyi- ke-másika országos, sőt nemzetközi versenyeken szerzett aranyérmet.

H. D.

Bz üzemi demokrácia pillérei

L

ázas tevékenység folyik ezekben a napokban mind a vállalati szakszervezeti bizottságokon. mind a szakmai központokban. Választásra készülnek a szakszervezetek — nem hat rutinfordulatnak, ha azt mondjuk, hogy a mozgalom a kiemelkedő eseménye sajátos körülmények között zajlik le.

Mint ismeretes, ebben az esztendőben készülünk fel 1968-ra, a gazdaságirányítási reform első évére. A szakszervezetek növekedő társadalmi-politikai szerepe csak aláhúzza a választások jelentőségét. A véleményezési egyetértési, önálló döntési és vétó jog megsokszorozza majd a vezetőtestületek, a szakszervezeti tisztségviselők iránti igényeket és felelősségüket is. A vállalati önállóság növekedésével megteremtődik a valódi szakszervezeti önállóság is, pontosabban fogalmazva: a nagyobb önállóság lehetősége. Azért fogalmazunk feltételes módban, mert a lehetőség még nem egyenlő a megvalósulással. A gazdasági, társadalmi élet bonyolultsága, összetettsége nem tűri a sablonokat, esetenként „eredeti” válaszokat, állásfoglalásokat kell produkálnia annak, aki meg akar felelni a ma követelményeinek.

Napjainkban csak az képes a gazdasági-termelő munkában, a dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentősen befolyásoló intézkedéseknél helyesen dönteni, cselekedni, aki önállóan gondolkodik. van érzéke a számtalan jelenség között felismerni a legfontosabb vonásokat, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő szintű elemző munka során a lehető legpontosabban kifejezze a társadalmi és egyéni igényeket, érdekeket.

A szakszervezeteknek pedig egyszerre „kettős lelkűk” van. Egyszerre kell az egész munkásosztály és az egyes csoportok, vállalati kollektívák, az egyének érdekeit képviselnek, illetve a kettőt közös nevezőre segíteniük. Esetenként nem könnyű elvágniok a gordiusi csomót, talpraesettség, leleményesség, hozzáértés kell hozzá. A szakszervezeteknek módjuk van — és méginkább lesz — hallatni hangjukat a gazdasági, termelési kérdésekben, amely ehetővé teszi a nagyobb jövedelmezőség. a nagyobb nyereség elérését. Ugyanakkor a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó ügyekben nem lehet majd dönteni megkérdezésük nélkül. Sőt. már jóelőre érdemes szólni arról a várható

veszélyről, hogy a nagyobb nyereség oltárán egyes vezetők „feláldozzák” a munkakörülmények javítására, a szociális ellátottság fejlesztésére szánt összegeket. A szakszervezeti mozgalomnak ezért jól fel kell készülnie az előrelátható teendőkre. A szak- szervezeti mozgalom reneszánsza előtt állunk, amelynek politikai-emberi feltételeit a lehető legjobban kell megteremteni. A választás jó alkalom arra, hogy ezek a feltételek létrejöjjenek.

A társadalmi-politikai feltételeket a gazdasági mechanizmus reformja hozza létre, miután társadalmi vonatkozásokban is új helyzetet teremt. Az emberi feltételek pedig aszerint valósulnak meg, hogy milyen embereket választanak meg a szak- szervezeti testületekbe, vagy éppen bizalminak.

A választás lebonyolításában is kifejezésre jut, hogy korszerűbb utakon keli járnunk. A jelölőbizottságokat már a választás előtt megválasztod ták, hogy azoknak módjuk legyen jóelőre tájékozódniok: kiket látánának legszívesebben a dolgozók szakszervezeti tisztségviselőknek. Még az így összeállított listák sem kötelezőek, a választás során megváltoztathatók. A titkárt és az elnököt nem a műhely, illetve szakszervezeti bizottságok jelölik ki. hanem közvetlenül a tagság választja meg, titkos szavazással. Ez a körülmény a szervezett dolgozók felelősségét hangsúlyozza, hogy józanul, tárgyilagosan adják le „voksuka-t” azokra a társaikra, akiket legalkalmasabbnak tartanak a társadalmi vezető funkcióra.

Űj vonása lesz” a mostani választásoknak az is. hogy első ízben választanak szakszervezeti tanácsokat, amelyek a megszűnt üzemi tanácsok jogkörével, illetve a megnövekedett szakszervezeti jogkörökkel élhetnek. Az idei választás tehát megteremti a feltételeit annak, hogy a dolgozók a korábbinál jobban, hatékonyabban vehessenek részt a vállalatok irányításában. vezetésében.

K

i mint vet. úgy arat”: nem túlzás az az állítás. * • hogy az idei szakszervezeti választások sorsdöntőén a mozgalom továbbfejlődése szempontjából. Ha a műhelyi, üzemi. vállalati kollektívák jól élnek a választás lehetőségeivel, az egész szakszervezeti mozgalom, a szocialista demokratizmus megerősödését segítik elő.

K. T.