Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

ÚJ samkma i A targoncavezető Fémfűzés Jámbor szemlélője voltam az elmúlt év utolsó heteibcai a zseb-, kártya-, mini- és még ki tudja hányféle naptár kavargás­szerű áradatának. A hullámok azonban engem is elértek, s összecsaptak fölöttem. Mire fel­ocsúdtam, minden zsebemben volt egy naptár. Nézegettem őket és legnagyobb megdöbbe­nésemre Ráchel napja mind­egyikben február negyedikére esik, míg Zalán március 30-án kezdi meg az ő futását. Jogo­san ébredt fel tehát bennem a kérdés, hogy ha mindegyik ugyanazt mutatja, akkor miért kell negyven. Ötvenféle válto­zatban elkészíteni. A Népszabadság közismert „Pardon egy percre” rovatának ugyancsak ismert írója, Tabi László kezembe adta a rejtély kulcsát: a naptár azért kell, hogy év végén érintetlen álla­potban kidobja az ember a fiók­ból s helyére tegye a másikat, A szatirikus élű megállapítás mélységesen igaz. Rengeteg pa­pír, munka, pénz megy veszen­dőbe ezeknek a kis naptárak­nak az előállításával, s tulaj­donképpen senkinek nincs rá­juk szüksége. Előveszem a leg­szebbet, a legújabbat és kinyi­tom. Pardon, ez még 1966-os. de teljesen érintetlen. Belelapozok: 70 ezer példányban jelent meg, Számoljunk: a tíz naptár tíz forinttal számolva és átlagosan 50 ezer példányt alapul véve (le sem merem írni) 5 millió fo­rint. Persze tudjuk, hogy más az eladási és más az önköltségi ár. Vegyük tehát a felét, ami végül is nem nagy összeg. Hi­szen ha fényűzésről van szó, az ember kicsit, mélyebben nyúl a zsebbe. Főleg év végén, ami — mind a tíz naptár szerint — ebben az évben is december 31-ére esik — ha valami közbe nem jón. dorgál —1 Ä néhány héttel ezelőtt, talán még novemberben, különös ver­sengésre került sor a MÉK kecs­keméti telepén. Nyolc megye zöldség- és gyümölcsfelvásárló központja küldte el ide legügye­sebb targoncavezetőit, hogy mérjék össze tudásukat, ügyes­ségüket, gyakorlottságukat. Kellemes volt hallani — és lapunk másnapi számában tu­dósítani —, hogy a „hazai pá­lya” egyik versenyzője lett a verseny elsőszámú győztese. Névszerint: Márkli István. — Több mint tíz éve dolgo­zom a telepen — vallja, amikor újból találkozunk vele. — Tar­goncát pedig öt éve vezetek. Akkor érkeztek hozzánk ezek az emelővillás, szovjet gyártmányú rna: [fasinák. Holló József telepvezetőtől Márkli István, fiatal kora el­lenére, háromszoros kiváló dől gozó. S ehhez jön még a leg utóbbi első helyezés. Méltán. Az élükre állított ládák szűk, ka­nyargó folyosóin vezette a gé. pet. Két oldalt talán egy-egy centi rést sem hagytak. Simán végigment. Nem volt nagy eset, mondja, ezt a legtöbben meg­csinálták. Hanem amikor ;,rükverc” következett... Ott már sorra dőltek a ládák. De nála nem! — Egyébként nem ez a leg­nehezebb a szakmában — teszi hozzá. — Hanem a stószolás. Három rakományt tenni egymás tetejére. Az elsőt simán lera kom. A másodiknál már vigyáz­ni kell... A harmadiknál pedig A targoncás szakma a stószolás megtudjuk: a járművek megér­kezése előtt a legrátermettebb dolgozókat tanfolyamra küldték el. A gépekre már mint vizsgá­zott vezetők ültek. De az igazi próba ezután következett: be- idegződni a telep „közlekedés­rendészetébe”, szűk réseken is simán átsurranni, s megtanulni a ládák emeletnyi magasságba történő stószolását. És megtanulták. Ki jobban, ki kevésbé. A targoncavezetők a mezőgazdasági szállítás, anyag- mozgatás új szakmájának első képviselőivé váltak. Jelenleg már több mint negyvenen van­nak, csak a kecskeméti telepen. Válaszol az illetékes-.«--HP*-.­Márciustól falura is gépkocsin szállítják a PS-gázt Olvastam, a Petőfi Népében azt a híradást, ami szerint ez év elejétől gépkocsin szállítják a megyében a városi fogyasztók lakására a PB-gázpalackokat. A falusi fogyasztók, akik 20—30 kilométerre, vagy még ennél \is nagyobb távolságra laknak a legközelebbi gázcsereteleptöl, szintén örülnének hasonló szol­gáltatás bevezetésének. Gyakran előfordul ugyanis, hogy napokig, hetekig kell várni, könyörögni alkalmi járművezetőknek, hogy vigyék el az üres és hozzák el a teli palackot, mert autóbu­szon gázt szállítani nem szabad. Éppen ezért kérjük a 9. sz. AKÖV Igazgatóságától és a Gázmű Vállalattól: Szervezze meg a mi körzetünkben, a Ka­locsa — Miske — Hajós — Csá­szártöltés — Kecel — Öregcser­tő — Szakmár — Kalocsa útvo­nalon is — hetenként legalább egyszer —, a gépkocsin történő gázpalackszállítást. Meggyőződésem, hogy kifize­tődő lenne e oép&acsüároí elina. dítása és ilyen kezdeményezés­re már van is példa a bajai já­rásban. Deák András gimnáziumi tanár, Hajós • Ä megye több száz falusi gáz­fogyasztója nevében megfogal­mazott kérésre Kecskeméten, a 9. sz. AKÖV Igazgatóságán, Börcsök István áruforgalmi osz­tályvezetőtől a következő vá­lasz}; kaptuk: — A megye falusi gázfogyasz­tóinak kérése indokolt. Ezért március 1-től új darabárus jára­tokat indítunk a községekbe, a levélíró által említett útvonalon is. A teli palackokat megrende­lő fogyasztók a szállításért az előírt darabáru szerinti díjat fizetik. Azt is közölhetem, hogy a PB-gázpalackot szállító teher­autók hetenként többször is megjelennek majd a községek­ben, A járatok pontos idejéről a falusi gázfogyasztók már feb­ruár végén tájékgztatást kap- hatmafc.­legnehezebb mozzanata, következik. észnél lenni, ügyelve a millimé­terekre is. Higyje el, ez veszé­lyes dolog. Mit végeznek a géppel? Mond­juk, szezonban. Kiderül, targon­cánként legalább 8—10 vagon áru kerül naponta egyik helyről a másikra, vagy éppenséggel te­herautóra, pótkocsira. A hátat görnyesztő ládacipelés lassan már a múlté. De a töméntelen áruval nem is tudnának más­képp megbirkózni, csak a tar­goncákkal. Télen sem kell leállniuk. Je­lenleg még a hagymát készítik elő, exportra. S a telepen nem­csak felvásárló munka akad, hanem folytonos építkezés, bő­vítés, korszerűsítés is. Tavaly is félmillió forintos saját rezsis be­ruházásuk volt. Ebben a targon­cás brigád is sokat segített. És végül: lesz a versenynek folytatása? — Igen — feleli Márkli Ist­ván. — Ez év áprilisában kibő­vített országos vetélkedő lesz. Indulok ezen is, hátha lesz esé­lyem. Lesz esélye.' (Hatvani — Pásztor) PETŐFI népe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 19-39 Kiadőhivgtal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megvet Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 Index: 25 06,5 Új versenyforma Á munkahelyi spartakiád Több mint két esztendeje már, hogy megszületett a sport­vezetés legfelsőbb fórumának döntése a tömegsport fokozot­tabb fejlesztéséről. A határozat végrehajtása során nem eléged­hettünk meg csak a már eddig is ismert és bevált sportolási lehetőségekkel, alapfokú baj­nokságokkal, vagy a Falusi Dol­gozók Spartakiádjával. Üjabb és újabb formákat kellett ke­resni, hogy ezeken keresztül a lakosság és a dolgozók legkü­lönbözőbb rétegei is bekapcso­lódhassanak a testnevelési és sportmozgalomba. Ilyen tömegsport foglalkozás­ra rendívül pikalmas verseny­rendszernek ígérkezik a mun­kahelyi spartakiád. Bevezetésével bővül az alap­fokú versenyek száma és alka­lom nyílik egy színes., változa­tos és vonzó vetélkedés megte­remtésére. Mindez feltétlenül hozzájárul majd a résztvevők számának emelkedéséhez. A munkahelyi spartakiád si­kere azonban elsősorban a he­lyi kezdeményezéstől és a jó szervező- munkától függ. Min­den sportszervezetnek, üzemi, vállalati, hivatali sportvezetés­nek arra kell törekednie, hogy a versenyeket az alapelveknek megfelelően, a tömegsport hasz­nára a legeredményesebben bo­nyolítsák le. Mi valójában a munkahelyi spartakiád? • A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a munkahelyek) többségén már évek óta megrendezik a házi bajnokságokat, amelyek azonban eddig semmiféle egy­séges versenyrendbe nem illesz­kedtek be. Volt eddig Falusi Dolgozók Spartakiádja, Közép­fokú iskolai bajnokság, Űttörő Olimpia stb.. de az üzemek egyetlen országos rendszerhez sem tartoztak. Ennek hiánya nedig egyre inkább érezhető volt. A régi és jól bevált verseny- formák mellett tehát az idén először kiírták a munkahelyi spartakiádot is. E versenysoro­zatot a legalsóbb egységektől kiindulva — amely lehet üzem, vállalat, hivatal vagy akár egy- egy tömegsport csoport is — fokozatos feljutás mellett éven­ként városi döntőkig, az OSN évében pedig országos döntőkig kell megtartani. így kell meqrendezni Mint minden hasonló jellegű verseny, a munkahelyi sparta­kiád is házi versenyekkel kez­dődnek. Az üzemek, vállalatok, kisipari szövetkezetek vagy in­tézmények a saját hatáskörük­ben rendezik ezeket a verse­nyeket a helyi sportegyesület irányításával és a szakszerveze­ti bizottság, valamint a K1SZ- szervezet támogatásával. Fon­tos, hogy úgy szervezzék meg a versenyeket, hogy azok a vá­rosi döntők előtt befejeződje­nek, mert csak így tisztázható a továbbjutás kérdése. Legal­kalmasabb erre a tavaszi vagy nyári időszak, mert a városi döntőkre ősszel kerül sor. A kis létszámú munkahelyek szá­mára — melyek éppen ezért nem tudnak önálló háziversenyt rendezni — a városi vagy já­rási TS-ek rendeznek a házi bajnokságokkal azonos szintű selejtezőket. A munkahelyen belüli és az ilyen közösen szer­vezett selejtezők I. helyezett versenyzői és csapatai jogosul­tak részt venni a városi dön­tőkön. A városi döntőket minden vá­rosban megrendezik, ott is, ahol nem működik TS. Megyei, terü­leti és országos döntőkre vi­szont csak négyévenként, min­dig az OSN évében kerülhet sor. Kik vehetnek részt rajta? A meghatározás . egyszerű. Minden munkahelyi dolgozó; aki a 16. életévét betöltötte éa az adott évben szövetségi baj­nokságban nem szerepelt! Ezen­kívül fontos feltétel az érvé­nyes munkaviszony. Ideiglenes munkavállalás, nyári gyakorlati idő vagy szünidei munka nem jogosít a részvételre. Aki a 16. életévét betöltötte és egyéb fel­tételeknek megfelel, azonnal bekapcsolódhat a versenyekbe. Nem indulhat viszont az a dol­gozó, aki az adott év január 1-e után bármilyen sportágban szövetségi bajnokságban szere­pelt. Az alapfokú bajnokságok nem számítanak .szövetségi baj­nokságnak. A munkahelyi spartakiádok versenyein tehát kizárólag a városok üzemeiben, vállalatai­nál, kisipari szövetkezeteiben és hivatalaiban ténylegesen dol­gozók indulhatnak. Aki a Fa­lusi Dolgozók Spartakiádján in- nul, az a munkahelyi sparta­kiád versenyeken nem vehet részt. A sportágak Vannak kötelező és választ­ható sportágak. Kötelező az at­létika, kézilabda, röplabda és a kispályás labdarúgás, de meg lehet rendezni a versenyt bár­mely sportágban. Legfontosabb szempont, hogy a házi verse­nyek lehetőleg egész éven át folyjanak, mert a spartakiád csak így éri el igazán a célját; a tömegek állandó sportoltatá- sát. A munkahelyi spartakiád versenyeinek sikere megkíván­ja, hogy a szakszervezeti, KISZ és a szövetkezeti szervek szoro­san együttműködjenek a TS-sel. A versenysorozat sikere a SZOT, a KISZ. a SZÖVOSZ, az OKISZ és az MTS szerveinek közös munkáján múlik; A Kecskeméti Vízmű Sport­kör elnöksége közli, hogy a sportkör taggyűlését január hó 8-án, vasárnap délután 3 óra­kor tartják Kecskeméten, a Kálvin tér 1. szám alatt, az Ipari tanuló Iskola I, emeleti helyiségében. flz NB II sorsolása Mint már korábban is jelez­tük, a labdarúgó NB II. sorso­lását lapunk vasárnapi számá­ban közöljük. Cselgáncs Szombaton és vasárnap Szolnokon a Kecskeméti Dózsa versenyzőinek részvételével rendezik meg a Keleti­területi ifjúsági egyéni bajnokságot. Kosárlabda Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Kecskeméti Dózsa KB I-es csa­pata edzőmérkőzést játszik a Kis­kunfélegyházi Vasutas csapatával* Kiskunfélegyházán a József Attila Általános Iskolában. Vívás A Béke téri Általános Iskolában rendezik meg vasárnap a megyei junior egyéni csapatbajnokságot va­lamennyi fegyvernemben.

Next

/
Thumbnails
Contents