Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
7, szombat S. oldal Politizáló pedagógusok Az utóbbi időben mind többször kerülnek az érdeklődés középpontjába a kecskeméti járásban a pedagógusok. Imitt-amott ugyan még ma is megesik, hogy kétkedéssel szólnak némelyek aktivitásukról, munkájukról, öntudatukról, az eredmények azonban minden ékesszólásnál szebben bizonyítanak mellettük. Ilyen tények az oktatás javuló eredményei, s a közelmúltban tett vállalásuk is, amelyben megfogadták, hogy {feszesen ötszáz, hátrányos körülmények között élő, javarészt tanyai gyerekkel külön, személyenként foglalkoznak az Iskolaév' végéig. Igen sokat tesznek a járásban dolgozó pedagógusok mindenekelőtt a népművelésben. Kiváltképp a tanyaiak, akik áldozatos munkájának eredményeként az iskolájuk a környék művelődési központja lett. így van ez Izsókon, Lakiteleken, Lajosmizsén, Ágasegyházán, Fü- löpházán. Jó néhány tanyai iskolát lehetne még felsorolni, ahol a pedagógusok arra törekszenek, hogy a hosszú téli esték kultúrált felhasználásában segítségükre legyenek az embereknek. Állandóan növekszik azoknak a pedagógusoknak a száma, akik aktív részvevői a közéletnek. Fáradságot nem kímélve dolgoznak a pártalapszervezetek- ben, ott találjuk őket az állami és tömegszervezetek vezetésében, a művelődési otthonok szakköreiben, a klubokban. Kiváltképp nagy buzgalommal dolgoznak a pedagógusok az úttörő- mozgalomban. De nincs is talán a járásban egyetlen községi, tanács, vagy népfrontbizottság sem, amelyben ne találnánk pedagógust. A legjobbak között kel] megemlítenünk Orgoványon Somogyi Andrást, Lakiteleken Kiss Jánost és Szabó Lajost, Fülöpházán Herpai Lászlót, Ágasegyházán Mohácsi Ferencet, Tiszakécskén Kovács Gézát és Bállá Gyulát, a kerekdombi tanyákon Vincze Lajos- nét. Ez a felsorolás azonban csak töredéke annak a hosszú névsornak, amelyben a kiváló társadalmi munkásokat, területük közéletének szerény, ám tekintélyes személyiségeit vonultathatnánk fel. Egy felmérés szerint a járásban dolgozó pedagógusok több mint 80 százaléka vállalt az iskolai munkán túl társadalmi munkát is községe szocialista fejlesztése érdekében. Itt külön kell megemlíteni azt a jelentős segítséget, amelyet a pedagógusok a KISZ- szervezeteknek adnak. A községekben — s főképp a tanyavilágban — nélkülük valóban igen nehéz volna az ifjúsági szervezetben az oktatást megszervezni, tartalmas munkát végezni és eleven kulturális életet teremteni. A legjobbak közül is kiemelkedik azonban Lantos Mihály és felesége, akiknek nagy szerepük van abban, hogy életre kelt a tiszakéeskei Üj Élet Tlsz KlSZ-szerve- zete. Ugyancsak Tiszakécskén Kovács Gézánét, Lakiteleken pedig az ifjúsági irodalmi színpad lelkes szervezőjét és tanítóját, Lengyel Pálnét kell még megemlítenünk. A lajosmizsei tanyai iskolákban nyolcvan tanulóval megszervezett továbbképző osztályok pedig Torma László igazgatót dicsérik, valamint munkatársait: Korsós Istvánt, Kemmer Mihályt és Halasi Mihályt. Végezetül mint különösen örvendetes tényt említjük meg, hogy mind több pedagógus lát el propagandista feladatokat. Segít a pártokfcatásban és párt- napot tart. Miből táplálkozik és mire alapozódik a pedagógusoknak az eddigiekben vázolt növekvő társadalmi, politikai aktivitása? Hivatásszeretetre, természetesen, ám emellett mindinkább a párt megismert és sajátnak vallott politikájára, valamint társadalmunk nyilvánvaló gondoskodására. És szerepe van mindezek mellett a növekvő aktivitásban annak is, hogy a járási pártbizottság különös gonddal törődik a pedagógusok politika' nevelésével. A pártmunkások rendszeresen részt vesznek valamennyi jelentősebb tantestületi összejövetelen. Segítenek a gondok megoldásában is. Mint követésre érdemes kezdeményezést, szeretnék elmondani egy példát: Most, a téli szünet alkalmával már másodszor történt meg, hogy a tantestületek kommunistái, valamint a szakszervezeti aktivistát és az iskola vezetése összegyűjtötték a tanítókat, tanárokat foglalkoztató politikai és közéleti kérdéseket. S ezután felkérték a községi vagy járási pártszervek vezetőit, hogy válaszoljanak ezekre a kérdésekre. A felkért előadok alaposan felkészültek, s a beszélgetések mindenütt az őszinteség, a teljes bizalom légkörében zajlottak le. Senki sem tartott még a „rázósnak” ítélt problémáktól sem. Jómagam is részt vettem ilyen tantestületi beszélgetésen Ágas- egyházán. Mutatóban érdemes itt elismételni néhányat a fel•• Ot jómadár tett kérdésekből: Az új gazdasági mechanizmus hogyan hat majd az iskolákra? Mit lehetne tenni, hogy a falusi KISZ-szervezeti élet ne egy-egy vezető személyétől függjön? A Szovjetunió gazdasági szerződéseket köt a fejlett kapitalista országokkal. Helyes-e ez, hiszen feltételezhető, hogy ezzel fékezi a kapitalizmus gazdaságipolitikai bukását. S hogyan egyeztethető össze ez az ideológiai harccal? Milyen a tőkés államokban a kommunista pártok helyzete? Hogyan hat rájuk a KKP egységbontó politikája? Milyen az indonéziai helyzet? Mi volt a Delhi-i találkozó célja és eredménye? Hogyan magyarázzuk a kínai „nagy kulturális forradalom” eseményeit? Mi az oka, hogy a megyei sajtó igen keveset foglalkozik a lakáselosztással, a demográfiai helyzettel és a tanyai lakosság tömeges művelődési lehetőségeinek elemzésével? Mint látható, a pedagógusok érdeklődési köre messze túlér a szakmai problémákon, a szűkebb környezetükön, községük helyzetén át a világpolitikáig terjed. S ahogyan egyre szélesebb a látókörük, növekszik politikai aktivitásuk, úgy vesznek részt mindinkább hathatósan a közvélemény formálásában is. Horváth Ignác Minden rendező szívesen nyúl vissza a háború elcsépelhetetlen témájához hogy megrendítse és figyelmeztesse az embereket. Vérből és könnybői születtek a háború utáni évek emlékezetes alkotásai. Két évtized kellett, hájjal megkent haszonlesői isv akik igyekeztek menteni a bőrüket. miközben a zsebükről sem feledkeztek meg. Élsőnek az olasz háborús filmekben buggyant fel a nevetés, majd mi is megteremtettük a hovy tisztázzuk szomorú emlékeinket. felocsúdjunk a fájdalom dermeszitő szorításából és a pusztulás káoszában észrevegyük a humor oldottabb színeit. Mint minden háborúnak, ennek a legutolsóinak is megvoltak a hősei, áldozatai de a kétbalkezes emberkéi, vagy a minden Fejlesztik a kecskeméti könyvtárhálózatot A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága" pénteki ülésén megtárgyalta a megyei könyvtár igazgatójának jelentését a kecskeméti városi könyvtár működéséről. A jelentésben Fenyvessyné Góhér Anna könyvtárigazgató számot adott a legutolsó öt év alatt bekövetkezett fejlődésről. A végrehajtó bizottság széles körű vita után tudomásul vette a jelentést és a szembetűnő fejlődést elősegítő munkáért köszönetét mondott a könyvtárhálózat valamennyi dolgozójának. A végrehajtó bizottság egyúttal határozatot hozott, hogy a következő ötéves terv idején jelentősen fejleszti a kecskeméti könyvtárhálózatot azzal, hogy egyrészt a gyermekkönyvtárat egy helyiség hozzácsatolásával még ebben a hónapban bővítik, másrészt pedig a Le- ninvárosfoan új könyvtárfiókot állítanak fel. Elhatározta azt is a végrehajtó bizottság, hogy a Rendőrfaluban épült eszpresz- szóhoz új helyiség építésével hozzákapcsolna egy fiókkönyvtárat. A könyvtárbővítésnek azt a formáját is fontolóra vette a vb, hogy a Rákóczi úti művelődési ház épületének második emeleti lakásaiból adnak át néhányat a könyvtár rendelkezésére. Végül — amíg az olvasóterem kérdése végleg meg nem oldódik — a Művészklubban rendeznek be folyóiratolvasó termet. zavarosban vidáman halászó ferencvárosi fenegyereket — a Tizedest. Hasonló elgondolásból indult ki Frank Launder angol filmrendező, amikor elindította a háborús vígjátékok ösvényén jómadarait; Joey Boy-al, Kölyök Bennyveel, örült Geor- ge-al és Nyúllal az élen. Ezek a jómadarak őfelsége hadseregében ugyanazt folytatják, amit civilben kénytelenek voltak abbahagyni — a könnyű élethez nélkülözhetetlen üzletelést. Miközben a háború tombol körülöttük. ők felhőtlen kedéllyel adnak-vesznek. játékbarlangot szerveznek, s ha csak módjukban áll. a puskaporos helyeket ívben elkerülik. Persze ez nem mindig sikerül, s ebből adódik az ilyesfajta filmekben nélkülözhetetlen izgalom, melyet kellemes vidámság fűszerez. Mégis, ha az angolok filmjét összehasonlítjuk akár a hasonló témájú olasz filmek meleg, emberi derűjével, csibészes bájával, az öt jómadár ebben aJ versenyben jócskán alulmarad. Cselekménye igénytelenné szürkül, mivel főalakjaival egy pillanatig sem rokonszenvezhetünk. Ez az öt alvilági aranyifjú egy percig sem hagy kétséget a nézőben afelől, hogy ott a helyük, ahonnét éppen a háború „mentette” ki őket átmenetileg — a börtönben. V. Zs. Mulasztás Az elnök cigarettára gyújtott. Félretolta asztalán az iratokat, az előjegyzési naptárt, s halkan szólt az előtte ülő lányhoz. — Szóval .. elmegy?... Kissé felemelte a hangját: — Nem értelek. A téesz-ben mindenki becsül, szeret. Évek óta kétezren felül keresel. Itt születtél, itt az otthonod, a családod, a társaságod. Ifjúsági munkacsapatvezető lettél, egyesek szerint talán túlságosan is „futtatott” KISZ-ista. Még az újságok is írtak rólad ... Talán ott van baj? Marika torka összeszorult és egyszerre kitört belőle a visszafojtott zokogás. Az elnök jó kedélyű lánynak ismerte látogatóját. Soha nem látta sírni. Kicsi kora óta ismeri, a szeme előtt cseperedett érett felnőtté. — Tulajdonképpen hány éves vagy? — kérdezte az elnök. — Húsz múltam.. . — Már? — szaladt ki az önkénytelen csodálkozás az elnök száján. — Ügy tudtam, egyidős vagy a lányommal. Tudod-e, hogy nemsokára nagyapa leszek? Marika könnyes szemmel, halványan elmosolyodott. Már nem fojtogatta a sírás. Ez az a perc — gondolta magában az elnök —, járjunk csak végére a dolognak. — Ne haragudj — kérdezte halkan —, de mi van Botos Jóskával? Hallottam egyet-mást, de én nem adok a pletykákra. Tudod, a gyűrű ... — Nem pletyka. Tényleg visszaadtuk egymásnak. Feri bácsi is nagyot nézne, ha KISZ-esküvő helyett templomban kötnék házasságot... Az elnök meglepődött. Ismerte Bo- tosékat, szorgalmas, dolgos család. De rendkívül vallásosak. A plébános is bejáratos hozzájuk. — Megmondták Jódka szülei — vált közlékenyebbé a lány —. kitagadják a fiukat, ha nem lesz templomi esküvő. És egy fillér támogatást sem adnak, Azt válaszoltam: Nekem van elég pénzem, hozományom. „Gondold meg” — mondta később Jóska — „Én a szüleimnek adok igazat.. — Emiatt szakítottatok? — Másért is — felelte a lány. — Botosék szerint olyan lányok járnak a KISZ-szervezetbe. akik fiút alkarnak fogni. Jóska ezt így fogalmazta meg: „A lánynak otthon a helye, s ha férjhez ment, fakanál való a kezébe.” Később elég sokat vitatkoztunk ezen. Végül úgy láttuk, jobb abbahagyni. Nem értettük meg egymást ■.. — És más fiú? ■— Nincs korban hozzám illő a faluban. Aki volt, megnősült, vagy másnak udvarol. Én a húsz évemmel — mér „öreglánynak? számítok. Mert nem mentem férjhez 16—17 éves koromban ... Az elnök cigarettára gyújtott. — Értelek — válaszolta .lassan tagolva a szót —, de mihez akarsz kezdeni? Jó, mondtad, hogy elmégy segédmunkásnak. Ezer forintért. Albérletbe, vadidegen emberek közé. De így jobb lesz? — Nem tudom. Mégis elmegyek. Kire, mire várjak? Otthon is piszkálnak évek óta: „Ugyan, mikor mégy már férjhez? Mit válogatsz? S egyébként is, neked kell alkalmazkodni, ha asz- szony leszel.” De én már nem tudnék úgy élni, mint a szüleim. Tanácstalanul tárta szét a karját az elnök. — Én azt mondom, maradj. Ha mégis elmégy, te tudod, mit teszel... Amikor becsulkódott a lány mögött az ajtó, csend maradt utána az irodában. • ... Másnap a KISZ-munkacsapatból hiányzott egy lány a cukorrépaszedésnél. Az egyik vidéki nagyváros építőipari vállalatánál pedig eggyel több overálos segédmunkás állt munkába. Marika dolgozik és szeptember óta levelező-technikumba ián. A múlt vasárnap egy fiatalemberrel a vonatra várakozott a lány az állomáson. Az elnök vyessziról észrevette őket. „Ügy látszik — gondolta —. mégis szent a béke a családban.” Tűnődve ballagott tovább, jól esett a délutáni séta. Régen látott ennyi jól- öltözött fiatalt a vasárnapi korzónj alig győzte fogadni a köszönésüket. A párttitkár házához ért. A házigazda örömmel fogadta vendégét. — Te. Sándor — fordult a párttit- kárHoz. ahoay leülteik a tiszta szobában —, emlékszel még a Marikára? — Hogyne — mondta a másik —j úgy hallottam, kibékült a szüleivel, Már bemutatta a jövendőbelijét. így beszélik a faluban. Dehát, te is tudod, milyen sűrűn folyik itt a pletyka, a vénasszonv fecsegés. Avas előítéletekben, régimódi gondolkodásban nincs hiány. Bizony komám van itt még rendbetenni való — a fejekben is. Az elnök csak hosszú szünet után válaszolt. — Igazad van — mondta lassan tagolva a szavakat. — Jól dolgoznak, szépen keresnek ezek a gyerekek. De úgy tűnik, hogy a pénz, a divatos ruhe, az új lakás, a modem bútor egyáltalán nem minden. Mit gondolsz, a Marika esetében ,például. nem mulasztottunk él mi is valamit? Bubor Gyula
