Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

190*!. január 6. péntek

3. oldal

Már a gazdasági reform szellemében

„Kísérleti“ év gazdag tanulságokkal

a Tisxakécskei Fölmüvessxövetkezetnél

Gondoskodás az öregekről

Négyen beszélgettünk a Ti- szakécskei Földművesszövetkezet irodájában: Fazekas János, igazgatósági elnök, Sáfrány Dezső, a helyettese, Kerekes Vince, tervosztályvezető és e sorok írója. Témánk: visszapillantás a múlt év munkájára. A kéos- kei fmsz vezetői és száznyolcvan dolgozója ugyanis nem kisebb feladatot kapott a múlt év elején, mint az 1968. január

1-től bevezetésre kerülő új gazdasági reform fontosabb irányelveinek érvényesítése a szövetkezet gazdálkodásában.

Tervezés — új módon

— Már a tervezésnél eltértünk a szokott gyakorlattól — kezdte Kerekes Vince. — Egyedül azt a mutatószámot kaptuk meg a 90 millió forint forgalmi előirányzaton kívül, hogy 1966-ban 1 millió 913 ezer forint nyereséget kell felmutatni.

De, hogy mekkora létszámmal, béralappal, s egyéb költségfelhasználással —, ezt nekünk kellett eldönteni. Gondos elemzést igényelt a részlettervek kialakítása. Sokoldalúan felmértük a közséa lakosságának várható jövedelmét, a városi kereskedelem „szívó" hatását, de figyelembe vettük az 1965-ös forgalmat és nyereséget is. Ez utóbbi tervszáma a kísérleti évben 100 ezer forinttal volt magasabb az 1965. évinél.

— Az igényekkel „szembeállítottuk” a lehetőségeket, vagyis az állami, a közös gazdaságok várható termelési eredményeit. Tisztáztuk, hogy az ipartól, a mezőgazdaságtól, a háztáji gazdaságoktól stb., hol, milyen áruk közvetlen beszerzésére nyílik majd alkalom.

Ezt megelőzően á kiskereskedelmi, a vendéglátó, az ipari, a felvásárlási és a szolgáltató üzemágainkban külön előtervek készültek, amelyek kidolgozásában részt vettek a dolgozók oly módon, hogy maguk tárták fel a takarékosabb gazdálkodás, a nvereséanövélés különféle tartalékait, új lehetösAneit.

Fazekas János veszi át a szót:

— A múlt évben felvásárolt mintegy 230 vagon zöldségből és gyümölcsből csak az exoort- ra kerülő részt vette át tőlünk a MÉK. A fennmaradó készletből fedeztük a helyi és segítettünk kielégíteni a hazai — többek között a fővárosi —, fogyasztók szükségleteit és eleget tettünk az iparral szembeni kötelezettségeinknek. Általában három-négy teleoheiyen végeztük a felvásárlást, hogy a termelők ne bajlódjanak Sokat a szállítással, ami növeli az áru költségeit, rontja a m’r>ö=°get. Indokolt esetben a MÉK-től független limitár fizetésire is lehetős00, nvílt. A gyors, kötetlenebb felvásárlási torma, segítségével a ioaiiasztók lényegesen rövidebb úton és idő alatt friss, jó minőségű ovii™ ötöshöz, zöld génhez jutottak. S mivel mindig volt idejében megfelelő mennyiségű, minőségű áru, kedvezően tudtuk befolyásolni a szabadniaci árakat.

— A fogyasztóknak, a termelőknek. az fmsz-nek egyaránt előn'"4''e vált az úifaita felvásárlási rendszer. Stabil, megbízható partnereinkké váltak a termátok, akik rájöttek: hasznos vetünk ..kereskedni”. Mi szintén megbízható szálb'tőnart- nereVnpk bizonyultunk például a budan°sti Na ev vásártelep árub°szerzőínek, akik már az ez évi zöldség- és gvömöics- terrnés e°v részét is lekötötték Tisza Bicskén.

__ A ri°eWhirtá'| j-uosdrnasnbb

i

pglá.si rnófl PZ61T1- j

non+^i^1 is pl vösie^b^ek hizo- j nyúlt. H'czen ha a term°lő ná- | a lupic értákesí+s'tto áruját, a kú

Ám, mindennek feltétele az volt, hogy megtalálja üzleteinkben a keresett cikkeket.

Áruellátás — az igényekhez igazodva

— Valóban, így van — folytatta a beszélgetést Sáfrány Dezső. — Éppen ezért kiskereskedelmi boltjainkban is éltünk az. új gazdasági reform új lehetőségeivel. Különböző ipari üzemektől például mintegy 3 millió forint értékű árut közvetlenül — a nagykereskedelmi vállalat kiiktatásával —, szereztünk be, áruink döntő részét azonban a régi partnerektől kaptuk. Viszont nem kötöttek bennünket a régi “béklyók, amikor csak megyei nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolhattunk, ezért

1966-ban például Szolnok megyében gépjárműalkatrészeket, Szarvason cserépkályhát, Békéscsabán tésztafélét, a Martfűi Tisza Cipőgyárban lábbelit vettünk. A helyi építőipari ktsz- szel pedig jónéhány, hiánycikknek számító áru gyártására kötöttünk szerződést.

— A ruházati, vasműszaki és egyéb iparcikk készletük arányban állott a kereslettel?

— No, egyelőre ott még nem tartunk ... Néhány üzemben nem sikerült árubeszerzési kísérletünk, mert termékeiket a bel- és külföldi piacon már 1965 végén lekötötték, mi pedig csak 1966-ban jelentkeztünk igényünkkel. Másik gondunk az volt, hogy egyes üzemek igazgatói nem mertek velünk „üzletet” kötni, bizonytalanok voltak: kereskedelmi kapcsolatba léphetnek-e velünk.

— Ezt bizony sürgősen tisztázni kellene már csak azért is, mert 1967-ben már több mint tíz „kísérleti” földművesszövetkezet dolgozik a megyében az új mechanizmus alapján.

„Elemző“ ellenőrzés, eltűnő cikklista

— A közvetlen áruvásárlások nemcsak a vásárlók érdekeinek képviseletét jelentik, hanem az „üzletkötők” sajátos szempontjait is szolgálják. Az így eladott áruk nagykereskedelmi felára ugyanis — egyenlő részben megosztva —, az üzemet és az fmsz-t illeti meg.

— Hogy am valósult meg 1966- bam a dolgozók anyagi érdekeltsége?

— Jó néhány bérezési reformot is bevezettünk — válaszolta Fazekas János. — Fő célunk az volt: mindenkit fizessünk meg végzett munkájának arányában. Régebben, ha jelentősebb mértékben emelkedett egy bolt forgalma. százalékosan csökkent a dolgozók többletteljesítménye után járó jövedelme. Mi már ezzel szemben az úgynevezett lineáris bérezést alkalmaztuk, aminek lényege: a dolgozók a tervtúlteljesítés százalékarányának megfelelő arányban jutnak magasabb jövedelemhez. így jónéhányan három-négyezer forint körüli havi átlagkeresetet is elértek, amiből a vásárlók „csak” any- nyit vettek észre, hogy javult kereskedelmünk kulturáltsága. S ami ugyancsak említést érdemel: a tervezett béralapot sem léptük túl.

— Az anyagi érdekeltség következtében feleslegesnek bizonyult a boltokban a hagyományos cikklista szerinti árurendelés, mivel az üzletvezetők, eladók enélkül "is érdekeltek voltak abban, hogy gyorsan, rugalmasan gondoskodjanak a készletutánpótlásról. A belső ellenőrzés hatásköre kibővült a múlt évben: nemcsak a fogyasztók érdekvédelmére, a társadalmi tulajdon megóvására terjedt ki az ellenőrök, a földművesszövetkezet választott vezetőségének a figyelme, tevékenysége, hanem a fogyasztói igények, az áruellátás rendszeres elemzésére, a költségmegtakarításra, a fokozott takarékosságra is.

A földművesszövetkezet elnöke ezzel fejezte be a beszélgetést:

— Munkánkhoz minden segítséget megkaptunk a helvi és a felügyeleti szervektől. Ez is hozzájárult, hogv sikerrel zártuk a kísérleti évet, s az idén tapasztalatokban, tanulságokban gazdagabban dolgozhatunk 100 millió forintos forgalmi tervünk valóraváltásáért. a h°lvi lakosság növekvő, differenciálódó igényeinek, szükségleteinek kielégítéséért. Bubor Gyula

(Tudósítónktól.)

Pártunk és kormányunk növekvő erőfeszítéseket tesz, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk társadalombiztosításban való részesedése, és nyugdíja elérje az iparban dolgozókét. A központi intézkedések — agrár- politikai törekvéseink részeként — az általános bélyzet megjavítását célozzák. Mellettük azonban jelentős szerepet szánnak az önerőből történő kezdeményezéseknek a helyi viszonyok alapos ismeretén alapuló intézkedéseknek.

Ennek a fontosságát ismerték fel a dunavecsei járás több tsz- ében: a szabadszállási Lenin, dunavecsei Virágzó és a három hartai termelőszövetkezetben. S a felismerést tett Is követte.

Köztudott, hogy a tsz-ékben elég nagy azoknak a száma, akik a termelő munkában életkoruk miatt már nem vehetnek részt. Az ő helyzetük megjavítását tűzték ki célul a szabadszállási Lenin Tsz-ben. A közelmúlt napokban ünneplőbe öltözött, hajlott hátú, kérges kezű öregek vártak a terített asztalok, jófajta borok és a fiatalabb generáció kedveskedései. Más meglepetést is tartogatlak számukra a tsz vezetői: 1000— 1200 forint lapult az átadott borítékokban. Egyébként a Lenin Tsz más alkalmakkor is segít öregein. Mindezt csak betetőzi, hogy a közös gazdaság rendszeresen juttat idős tagjainak fejadagot és téli tüzelőt.

A Minisztertanács vándorzászlajával kitüntetett dunavecsei Virágzó Tsz-ben felemelték a nyugdíjat és megadták az „eszmei háztájit”, ami annyit jelent, hogy a munkaképtelen, idős tagok háztáji földjét a tsz műveli meg és a terményt, vagy annak értékét adják az idős tagoknak. Hasonló intézkedések történtek az országosan is jó hírű hartai tsz-ekben.

Cs. U

Készül a lábtörlő

A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat dunapatftji telepének gumi- részlege évente 10 millió forint értékű cikket gyárt. A legnagyobb megrendelője a Csepel

Autógyár, de az ország szinte valamennyi gyárának szállítója a duna- pataji üzem. Készül itt ke*ékpár- hoz pedálgumi, töméntelen fajta tömítés, targonca, gyermekkorcsi kerék, ezenkívül sokféle — a lakosság használatára szolgáló — árucikk. Képünkön a. gumi- üzem két munkása, Keserű Tibor és Os Sándor lábtörlőket présel.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

Mai emberek

Harm'ncezer kilométer

A címből ne gyanítson senki sem útleírást, sem pedig világjáró riportot. Ezt, az Egyenlítő háromnegyed részével felérő távolságot járta be motorján négy év alatt csupán Alpár belterületén dr. Springer József községi állatorvos. És ebben a számban nincsenek benne az őszi-téli időszákban, és hiányoznak a külterületi gyógykezelési tevékenysége során megtett utak. Ha ezeket is számításba vennénk, ez az önmagában véve is jókora iávolság feltétlenül megsokszorozódnék.

Springer doktorra — aki több mint egy évtizede irányítja nem csupán Alpár község és a helybeli Búzakalász, hanem a tiszaújfalusi Tisza Tsz-nek is az\ állat- egészségügyét — nyugodtan alkalmazhatjuk a hasonlatot, hogy felelősségteljes munkáját „a jó gazda gondosságával” végzi. Az említett kilométerek sem öncélú „furikázást” jelentettek a számára, hiszen ennek az állandó ellenőrzésnek köszönhető, hogy annak idején a száj- és körömfájást sikerült csírájában elfojtani ezen a környéken.

— Gyors oltás, megelőző intézkedések, zárlat — összegezi dióhéjban. De hogy mennyi utánjárást, határozott rendelkezést igényelt, amíg ez a pár fontos tényező megvalósult és eredménvre vezetett, arról szerényen hallgat. Egv tény: gondjaira bízott község és a két tsz mentes volt a vésztől. S az állatorvosnak lönfóio Vö7szü>®ógleti és ecyéb még arra is jutott ideje, energiája, hogy cikkeket is a közeiében, a mi | kollegáinak és a közösnek a körzetén kí- bnltiainkban vásárolta mea. vül is segítséget nyújtson.

Kevés lenne azonban, ha csupán szorosan vett szakmai működéséről szólnánk. Ezen is túlmenő az a munkássága, amelyet — immár nyolc év óta — a mezőgazdasági állandó bizottság elnökeként fejt ki.

— A héttagú bizottság, amelyet a községi tanács vb-elnöke, Á. Molnár József elvtárs patronál, jó szemű, lelkes, tettre- kész emberekből áll — mondja. — Valamennyi mezőgazdasági ágnak egy-egy reszortfelelőse van. Éves munkaterv alapján dolgozunk, havonta ülést tartunk. A kezdeti nehézségek után mostanra elértük már, hogy a tanács mellett do’gozó bizottságok legjobbja a miénk. Persze az eredményeknek is két oldala van. A javaslatainkat a múltban figyelmen kívül hagyó közös gazdaságok ma már megszívlelik, magukévá teszik a jó tanácsokat.

Szavai nyomán rendre kibontakozik a bizottság hatékony munkája.

— Az állattenyésztésnek hagyományai vannak ezen a környéken. Ezeket igyekszünk új tartalommal megtölteni. Mindenekelőtt a takarmánygazdálkodást „hoztuk egyenesbe”, s elmondhatjuk: h° nem is fölös, de elégséges a jelenlegi készletünk.

A bizottság felelőseivel egyetértésben dr. Springer József elnök olyan eredményeket ért el, mint például a Búzakalász Tsz tehenészetében a tej istállóátlagának a megkétszerezése. A 100 tehéntől egyébként — ugyanannyi borjút várnak. Néhány éve jóformán alig tudták átteleltetni a növendékmarhákat, most a nagyobb áH°mánv is biztonságosan, jó körülmények között telel ki. Nyolcvan kocájuk idén ezret malacozott.

Nem győzi hangsúlyozni, hogy mindezt kollektív, munkával lehetett csak elérni, s a példamutatás, a siker másik rugója, hogy a kommunista állatorvos és mező- gazdasági vezető — pártfeladatnak tekinti a sokrétű tennivalókat.

Nem kis gond az övé: 200. ló, több mint ezer szarvasmarha. 2500 juh, közel 5000 sertés és 30 ezernél több baromfi mintaszerű egészségvédelmének megteremtése. S ha a tanácsválasztások továbbra is megerősítik a bizottság tagjait beosztásukban, megannyi terv, célkitűzés megvalósítására kerül majd sor: a közös gazdaság állat-férőhelyeinek bővítése, korszerűsítése, hogy végre exportra is hizlalhassanak; szakmunkások nevelése, foglalkoztatása; a földek talajerejének pótlása, s ennek révén még gazdaságosabb kihasználása.

— Módomban állt volná a főváros környékén is elhelyezkednem, munkát kapnom. De egy percig sem kacérkodtam ezzel a gondolattal — vall végezetül őszinte meggyőződéssel. — Az évek, amelyeket itt töltöttem, egyre szorosabban ide kötnek Alpárhoz és a kiterjedt környékhez. Sehol másutt nem kamatoztathatnám így a szakmai ismereteket, nem hasznosíthatnám jobban a munkakedvemet.

A hiva’ás szenvedélye, a közös vagyon feletti lelkes őrködés, a sárban, hóban megtett ezer kilométerek, tetézve a munkatársak, az állandó bizottság taßjai- nak felelősségtudatával és szakértelmével: mindez megnyugtató biztosíték arra, hosy jó kezekben van, szép reményekre joeosít az állatpTomány sorsa, egészségének védelme ebben a Tisza menti községben.

Jóba Tibor